1971.január 9-én, Debrecenben született Hajdu Steve színész, rádiós műsorvezető, a Madách Színház tagja. A debreceni Ady Endre Gimnáziumban érettségizett, majd 1995-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1995–1998 között az Új Színház színésze lett. 1998–tól a Vígszínház tagja.

2012 márciusától 2013-ig a Music FM rádió Önindító című műsorát vezette Harsányi Leventével és Pordán Petrával. 2015-ben a Monty Python: Nem a messiás – Csak egy haszontalan fiú című darabjában énekelte Eric Idle szerepeit.
2009-től a Madách Színházban játszik folyamatosan. Előadásai: Mamma Mia, Producerek, Spemelot, Szerelmes Shakespeare, Betörő az albérlőm, Aranyborjú, Hatalmas Aphrodite, Aranyoskám.

Számos filmben, tévé filmben, tévéjátékban játszott, például a Bűvös szék című magyar tévéjátékban. De szerepelt a Magyar vándorban, a Papírkutyákban és a Drága örökösök című sorozatban is.

„És rendszeres közreműködője volt a Heti hetes című beszélgetős, humoros műsorban. Az aktuális híreket, pletykákat, érdekességeket a már megszokott szereplők kommentálták. Az 1999-ben indult és egészen 2016-ig futó Heti Hetes intézménynek számított. Fénykorában közel kétmillió embert ültetett le a tévék elé, de amennyire kedvelt volt az induláskor, annyira megosztotta a közönséget az utolsó időszakában.” – írja a port.hu

A Rádió Bézs oldalán ezt írja magáról:

„71-ben születtem, de a 20-as években szerettem volna!

Januári vagyok, talán ezért bírom a hideget.

Nem ünneplem a névnapomat, mert a karácsony elmossa!

Negyven vagyok, de nem szeretnék húsz lenni!
Húszévesen  Negyven szerettem volna lenni!

Falusi voltam, de a városba vágytam!
Most városi vagyok, de a vidék az álmom!

Középiskolába nem volt jó járni, mert rosszul tanultam.
Főiskolát imádtam, és ettől jól tanultam.

Általánosba művész úrnak csúfoltak.
Akik akkor csúfoltak, most művész úrnak hívnak.

Sokáig a színház volt a mindenem.
Most már nem mindenem a színház.

Nem vagyok autó mániás, de szeretem a golfot.

Minden érdekel, mi fölkelti az érdeklődésem. Sajnos már nem minden kelti föl.

Sok minden voltam a szerepeim
miatt, de akasztott ember még nem.

Régen mindent viccesnek találtam, és még Ma is mindenen tudok röhögni!

Mindenhez hozzá tudok szokni! A koránkeléshez ugyan úgy, mint a későn fekvéshez.

Sokáig tisztán láttam, de néhány éve már szemüveget hordok!

Gyerekként sokat rádióztam, Nagy élvezettel tekergettem a gombokat.

A célom a jövőre nézve, hogy legyen a jövőmnek célja!”

forrás: port.hu

További érdekes tartalmak a bahír.hu oldalon.