Kezdőlap Blog Oldal 1123

Ismerősét ölte meg egy 30 éves férfi

0

Elfogtak egy 30 éves budapesti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megölte az ismerősét – írja a Naphíre.hu

A BRFK IX. kerületi rendőrkapitányságán csütörtökön egy férfi tett bejelentést, miszerint a testvére előző nap délután elment otthonról, de azóta elérhetetlen, nem tudja, hol tartózkodik és a telefonját sem veszi fel.

A kerületi rendőrkapitányság azonnal elrendelte a férfi eltűnése miatt a körözést és megkezdte a férfi felkutatását – tették hozzá, azzal együtt, hogy az adatgyűjtés során felmerült a gyanúja annak, hogy az eltűnt 29 éves férfi bűncselekmény áldozata lett.

A nyomozás során a rendőrök látókörébe került az eltűnt férfi egyik ismerőse is, akit pénteken délelőtt elfogtak, majd előállították és kihallgatták. Közben az életvédelmi nyomozók és a ferencvárosi rendőrök együtt egy, a főváros környékén lévő ingatlan udvarán megtalálták az eltűnt férfi autóját, és a ház melléképületében a férfi holttestét is.

A BRFK életvédelmi osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást, és a nyomozók a helyszínen szemlét tartottak.

A BRFK nyomozói a feltételezett elkövetőt, a 30 éves budapesti férfit emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, de vallomást nem tett. A kihallgatás végén a férfit a nyomozók őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását – áll a Rendőrség közleményében.

Miért baj a kiemelt beruházás? Mi köze az akkumulátorgyárak elleni tüntetésekhez?

Az elmúlt napokban kaptuk a hírt, hogy a Kúria befogadta az LMP népszavazási kérelmét, ami a kiemelt beruházásokról szóló törvény eltörléséről szól. Ez pedig azonnal megjelent az akkumulátorgyárak mellett a köztudatban, sőt a kettő kezd összefonódni, nem is ok nélkül. A következő véleménycikkben megírom, mi az összefüggés a kettő között, és miért aggályos valóban a kiemelt beruházásokról szóló törvény.

Miről van itt szó?

A népszavazási kérelem egy törvény törléséről szól, konkrétan a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényről beszélünk. Maga a törvény meghatározza a kiemelt jelentőségű beruházások fogalmát, illetve azt, hogy ilyenkor mi az eljárási rend.

A legfontosabb aggályt a törvény 1/A szakasza jelenti: kiadott kormányrendelet állapítja meg – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással egyidejűleg – a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét. Látszólag ez nem probléma, valójában viszont az, hogy ezt kormányrendelet állapítja meg, elvonja minden más szervtől – aki jogszabály szerint eljárhatna – ezt a jogosultságot. És ez kiváltképpen az önkormányzatokat sújtja.

Ez önmagában is aggályos két szempontból is: egyrészt, hogy ezáltal az önkormányzatoknak sokszor nincs hatáskörül a saját területükön lévő beruházásokra. Oké, hogy a városkép tekintetében meghatároz némi védelmet a törvény, illetve tájékoztatás-kérésre joguk van, de azért legyünk őszinték, ezek elég csekély jogosultságot jelentenek. A másik aggály pedig tisztán politikai: mivel a vidéki nagyvárosok egy jelentős része ellenzéki kézben van, ezért a kormány gyakorlatilag ellenzéki hatásköröket vont magához saját döntéssel. Ez azért számos demokratikus alapelvvel is szembe megy főleg így önkormányzati ciklus közepén.

Angyal Károly Tibor az LMP-Magyarország Zöld Pártja elnökségi titkára

Mi köze akkumulátorgyárakhoz?

Sokáig úgy tűnt, hogy semmi. Ugyanakkor az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy mégis. Ugyanis az akkumulátorgyárak ellen számos helyi népszavazást indítottak el, melyekből a győri vált a legismertebbé. Ott ugyanis a Nemzeti Választási Bizottság a kérelmet elutasította, majd a Győri Törvényszék elrendelte a népszavazást. Aztán azonban az Alkotmánybíróság mégis azt állapította meg, hogy nem tartható népszavazás.

A taláros testület indoklásában az szerepel, hogy a győri népszavazási kérdés „csak látszólagosan irányul helyi közügyre, az eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta a kiemelt beruházássá nyilvánítására vonatkozó jogszabályok célját”. Magyarán szólva a kiemelt beruházás nem helyi ügy, emiatt helyi népszavazás sem lehetséges.

Személyes vélemény

Magam részéről nyilvánvalónak gondolom, hogy a kiemelt beruházásokról szóló törvény maga is Alaptörvénybe ütközik. Noha helyi népszavazás valóban csak önkormányzati hatáskörben lévő ügyekben tartható – és e téren formálisan indokolható az Alkotmánybíróság álláspontja – a jogkörök ilyen módon történő elvonása az önkormányzatiság alapelvébe ütközik. Ráadásul az akkumulátorgyárak esetében éppen azoktól vonják el a döntés, illetve a döntés befolyásolásának jogát, akiknek a környezeti terheit a leginkább viselnie kell.

Szóval magam részéről helyesnek érzem a Kúria döntését és remélem, hogy az Alkotmánybíróság most nem fogja elkaszálni. Ha a jogszabályokat nézzük, szerintem nincs miért aggódni, ha az Alkotmánybíróság összetételét, akkor annál inkább…

Borítókép forrása: index.hu

Rövid: személyautó és kisteherautó ütközött a 6-os főúton

Személyautó és kisteherautó ütközött a 6-os főút 203-as kilométerénél, vagyis Pécsett, a Makay István úton. A város hivatásos tűzoltói áramtalanították az egyik járművet. Gázolaj folyt az úttestre, ezért értesítették a közútkezelőt.

Aki teheti, annak érdemes elkerülni a térséget.

Németország, Skócia és Svájc az ellenfeleink az EB-csoportkörben

0

Ma este 6-kor került sor az Európa Bajnokság sorsolására, ahova a magyar labdarúgó válogatott hosszú idő után először pótselejtező nélkül jutott ki. Azt tudjuk, hogy a magyar labdarúgó válogatott a 2. kalapból várta a sorsolást. A sorsolás érdekessége, hogy nemcsak azt sorsolják ki, hogy ki melyik csoportba kerül, hanem rögtön azt is, hogy milyen sorrendben játszik az ellenfeleivel.

A magyar válogatott első ellenfele a 2014-es Vb győztese, Németország lesz. A csapat nem ismeretlen számunkra, hiszen a 2021-es EB-n és a Nemzetek Ligájában is játszottunk velük, és utóbbi 3 meccsen veretlenek maradtunk velük szemben. A németek házigazdaként alanyi jogon jutottak be az Európa-bajnokságra!

A harmadik kalapból a skót válogatott került ki. A skót válogatott legutóbb hozzánk hasonlóan a Nemzetek Ligájából jutott ki, és végül a 22. helyen végeztek. Utoljára ellenünk 2018-ban játszottak, ahol Budapesten a skótok 1-0-ra nyertek. De azóta sok víz lefolyt a Dunán… A skótok az „A” csoport második helyezettjeként kerültek ki, némi meglepetésre Norvégiát megelőzve.

A negyedik kalapból a svájci csapat került elő. Az alpesi csapat rendszerint kinn van a kontinensviadalokon, és a nyolcad- illetve negyeddöntőkig szoktak eljutni. A magyar csapattal utoljára a 2018-as VB-selejtezőjében került egy csoportba, akkor mindkét ellenünk játszott meccsüket megnyerték, 3-2-es, illetve 5-2-es arányban. A svájciak az „I” csoport második helyezettjeként jutottak ki Románia mögött, megelőzve többek között Izraelt és Fehéroroszországot.

Az első mérkőzésünket Svájc ellen játszunk június 15-én, majd a németek következnek 19-én, végül a skótok ellen zárjuk a csoportkört 23-an. A csoportból az első kettő, valamint az összesítésben legjobb 4 csoportharmadik jut tovább.

Megdőlt a napi melegrekord

Megdőlt az országos melegrekord szombaton: Békéscsabán 18 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.

A várakozásoknak megfelelően 18 fokig emelkedett a hőmérséklet a délkeleti tájakon, vagyis megdőlt az erre a napra vonatkozó országos melegrekord. Az eddigi rekord 17,4 fok volt, amit 1959-ben Békéscsabán mértek – közölték.

A bejegyzéshez készített infografika szerint a második legmelegebb szombaton a Békés vármegyei Eleken volt, itt 17,9 fokot mértek, Sarkadon pedig 17,8 fokot regisztráltak.

A meteorológiai szolgálat bejegyzésében azt is írta, miközben délkeleten tavasz van, az ország nagyobb részén téli idő jellemző. Az infografika szerint a leghidegebbet a Zala vármegyei Nagykutason mérték, itt mínusz 0,5 fok volt a csúcshőmérséklet.

Hozzátették: a nyugati tájakon havazik, a halmazállapot-váltás határa tolódik kelet felé. A Dunántúlon ónos eső is előfordul, emiatt riasztás is érvényes jó pár járásra – jegyezték meg.

LMP: el kell törölni a kiemelt beruházásokról szóló törvényt

Az LMP szerint el kell törölni a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, az ugyanis megadja a lehetőséget a kormánynak, hogy figyelmen kívül hagyja a szabályokat az óriásberuházásoknál –  mondta az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szombati, online is közvetített budapesti sajtótájékoztatóján.

Kanász-Nagy Máté emlékeztetett arra, hogy néhány napja a Kúria elfogadta az erről szóló népszavazási kezdeményezésüket. A politikus a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényt a „törvénytelenség törvényének” nevezte, ami megadja a lehetőséget a kormánynak arra, hogy az ország bármelyik pontján, „a szabályokat, a közösség érdekeit, a helyi véleményeket és döntéseket figyelmen kívül hagyva” óriás beruházásokba kezdjen.

Ennek a törvénynek az eltörlésével szeretnék visszaadni a jogot a településeknek, kerületeknek, hogy ha úgy érzik, ellehetetlenítenék az ott élők életét, beleszólhassanak vagy akár vétót emelhessenek a beruházásokkal szemben – fejtette ki az ellenzéki politikus.

Az LMP szerint az emberek véleménye, a környezet, a természet kincseinek megvédése fontosabb a nagytőkések érdekeinél – fejtette ki a frakcióvezető-helyettes.

Vida Attila, az LMP zuglói önkormányzati képviselője egy a kerületükben zajló, nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú beruházásra hívta fel a figyelmet. Azt mondta: a beruházás 70 százalékát egy „titkosított szerződés keretében” a Fidesz-kormány 244 milliárd forintért vásárolta meg.

Az önkormányzati képviselő elmondta, hogy az eredetileg tervezettnél mintegy kétszeres területet építenek be, és az eredetileg engedélyezett legfeljebb 18 méter magas épületek helyett 30 méter magas „monstrum” készül.

Ez a „szörny-beruházás” példája annak, hogy ebben az országban vannak olyanok, akiknek mindent szabad – fogalmazott Vida Attila.

Fidesz: Gyurcsányék újra leépítenék a Magyar Honvédséget és háborúba sodornák az országot

„Magyarország biztonságára a dollárbaloldal jelent veszélyt”, mert „külföldi megrendelőik kedvéért Gyurcsányék háborúba sodornák az országot”, újra leépítenék a nemzeti haderőt, elajándékoznák fegyvereinket és feladnák hazánk szuverenitását – reagálta a Fidesz szombaton Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnökének kijelentéseire.

A Fidesz azt írta, a Gyurcsány vezette baloldal a kormányzása alatt már megmutatta, hogy számukra mit jelent a haza védelme: tönkretették, leépítették a honvédséget, elherdálták a katonai eszközeinket és soha nem látott mélypontra csökkentették a katonai állományt hiszen „a haderőfejlesztést szerintük meg lehet és meg is kell úszni”.

Most is egy olyan emberre bíznák a haza védelmét, akinek a hadsereg leépítése a programja – tették hozzá.

„A dollárbaloldal nem érzi a veszélyt, és a magyar emberek biztonságával játszik és a készenlét fokozása és a haderőfejlesztés helyett egy szociális intézménnyé akarja csökkenteni a haderőt” – fogalmaztak. Úgy folytatták, hogy ezzel szemben Magyarország a NATO elkötelezett tagjaként folyamatosan erősíti védelmi képességeit, hadipari erejét, „hogy a mostani veszélyek korában is képesek legyünk az ország, és a magyar emberek védelmére”.

„Ellentétben a dollárbaloldallal, nekünk az első és legfontosabb kötelességünk a magyar emberek biztonsága, és védelme. Mi nem fogunk háborút finanszírozni, mi a védelemért dolgozunk itthon. Nem engedjük, hogy Gyurcsányék újra leépítsék a Magyar Honvédséget, és azt, hogy háborúba sodorják az országot! El a kezekkel a honvédségtől és a magyar emberek biztonságától!” – olvasható a Fidesz reagálásában.

Ebédmenü – Otthon étterem

Ezúttal a cím kissé megtévesztő, ugyanis a szerdai kóstolásom az Otthon étteremben nem egy klasszikus ebédmenü volt, hanem a kínálat többi részéből választottam. Ugyanakkor mivel az A’la Carte ételek ára nem sokkal drágább, mint a klasszikus napi menüé, úgy gondoltam, ezzel a szemmel veszem górcső alá. Lássuk, hogyan teljesítettek.

Ami a kínálatot illeti, van kétféle kétfogásos menüjük, valamint állandó diákmenüként sült és rántott hús körettel és üdítővel. E mellett még 3-4 főétel, 3-4 leves, és pár desszert (palacsinta, baklawa). Az első pozitív meglepetés az ételek rendelésekor ért. A mellett, hogy a pultnál lévő személy kifejezetten kedves volt, megtudtam, hogy sok mindent készítenek frissen.

A kifőzde jellegű éttermekben gyakran találkozom ezzel, hogy a táblára fel van írva mindenféle, de amikor rendelnék, közlik, hogy „ez már elfogyott, az van, amit a pultokon látsz” (mindez sokszor olyan órában, amikor még semmi nem indokolja az elfogyást…). E téren számomra felüdülés volt, hogy itt tényleg van minden, csak nincs minden a pultokra kitéve.

Végül egy paradicsomlevest, egy pankómorzsás csirkemellet hasábburgonyával és uborkasalátával és 2 nutellás palacsintát ettem. A leves kellemes, édeskés, kicsit a menzás élményeket hozta elő, de annál azért tartalmasabb és jobban fűszerezett. Nem világrengető, de teljesen jó.

A főételnél a csirke frissen készült, és ezt éreztem rajta, e mellett belül nagyon puha volt, a pankós panír meg ropogott. Nagyon jó ízű volt, és a hússzelet mennyisége is teljesen oké. Erre még azt is mondanám, hogy egy magasabb kategóriás étteremben is megállna a helyét.

A hasábburgonyáról már érződött, hogy az melegített és nem frissen készült, de ettől függetlenül nagy baj vele sem volt. Az uborkasaláta is a hagyományos, tejfölös verzió, talán némi fokhagymával, illik a húshoz. A végére maradt a palacsinta, ami szintén meleg volt, a tésztája és a tölteléke is teljesen rendben van. Ez sem az a kategória, amire életem végéig emlékezni fog, de egy menühöz tök okés desszert.

A teljes menüsorért 3.390 forintot fizettem, ami azért drágább, mint a klasszikus menük, de volt hozzá leves, főétel, köret, saláta, desszert, szóval nincs okom panaszkodni. Ahogy az ízekre sincs. Nyilván inkorrekt lenne egy ilyen inkább ebédmenüztetésre hangolódott éttermet összevetni mondjuk egy Tettyével vagy Bagolyvár étteremmel, mert azért nem az a választék és minőség. De amit ezektől a helyektől elvárok, azt itt maximálisan megkaptam. A menüárak meg talán itt a legolcsóbbak a városban.

A helyről bővebben itt olvashatsz.

Ganxsta Zolee Azahriahról: aki a szart jól csinálja, az nagy dolog.

0

Ma már szinte mindennapos, hogy az ismert magyar zenészek vélemény nyilvánítanak Azahriahról. Ganxsta Zolee eddig még ezt nem tette meg, ám a tegnap, amikor a BOM MŰHELY műsorában L.L. Juniorral és Saiiddal beszélgetve szóba került a téma.

Ganxsta Zolee gyorsan leszögezte, hogy „ha valaki nézőszámokat csinál, és tényleg komoly hallgatottsága van, azt nem lehet megkérdőjelezni”, és azt is hangsúlyozta, hogy az, hogy neki mi tetszik és mi nem, csak egy vélemény. Majd elmondta, hogy neki például Krúbi zenéje tetszik, viszont ugyanezt már nem tudná elmondani Azahriah-ról:

„kicsit feminimebb, nem mondom, hogy az én világom. De aki három pusit csinál… mit lehet arra mondani” – mondta a rapper, utalva arra, hogy Azahriah 3 koncertet tart jövőre a Puskás Stadionban, mert csak így lehetett a rajongói igényeket kielégíteni.

Technikailag ügyes, csak amit csinál, az olyan szar, hogy le a kalappal. Ettől függetlenül egy nagyon ügyes gyerek. Aki a szart jól csinálja, az nagy dolog.

Nincs zene idén a német Karácsonyi vásárokon

Noha a karácsonyi vásárok idén is megtartásra kerülnek Németországban, ezúttal a karácsonyi zenék elmaradnak – írja a Hvg.

„A GEMA (az előadóművészek jogait képviselő szervezet – a szerk.) több mint 1000%-kal megemelte az árakat. Mi nem tudjuk kifizetni, az árusaink se, és a vendégek sem akarnak ennyivel többet fizetni” – így foglalta össze a helyzetet a berlini karácsonyi vásár főszervezője a Euronews beszámolója szerint.

Minden más marad a régiben, de a hangulat mégsem ugyanolyan, és ez a németországi karácsonyi vásárok nagy részére igaz. „Szerintem lehetne egy kis karácsonyi zene. Néha túl sok volt, de egy kicsi azért jól esne” – mondta egy látogató a Euronews-nak. Egy árus pedig arról beszélt, hogy több kollégájával együtt attól tartanak, hogy karácsonyi dalok híján a vendégek rövidebb ideig maradnak, és kevesebb pénzt költenek.

„A német karácsonyi vásárok több mint 600 éve léteznek, de a világjárvány, a megemelkedett energiaárak és a növekvő költségek miatt idén csak a vendégek hangját fogjuk hallani rajtuk” – írta a Euronews berlini tudósítója.