Novák Katalin köztársasági elnök szerint fontos lenne olyan kérdésekről kampánymentesen is gondolkodni, amelyek a jövőnk szempontjából meghatározóak: a családokról, a gyerekek jövőjéről vagy az oktatásról. Az államfő az Indexnek adott, hétfőn megjelent interjúban elmondta: kijevi látogatása során érdemi lépéseket szorgalmazott az ukrán elnöknél a kárpátaljai magyarság jogait illetően.
Novák Katalin kijevi útjáról elmondta: mivel háborús országba látogatott, nem érte meglepetésként a légi riadó, de „szokatlan érzés volt lemenni egy bunkerbe.” A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai egy applikáción keresztül követték a légi riadó alakulását – tette hozzá.
Kitért arra, hogy az óvóhelyen töltött idő alatt a moldovai miniszterelnökkel országa európai uniós csatlakozásáról beszélgettek. „Felhívtam a figyelmét, hogy bár számunkra fontos Moldova és Ukrajna uniós tagjelölti státusza, ez nem hátráltathatja a már régóta várakozó nyugat-balkáni országok csatlakozását” – közölte, és kiemelte, hogy a később csatlakozottaknak „minden esetben többet kell letenni az asztalra, mint az alapító tagoknak”.
Közölte azt is, hogy a finn miniszterelnök megköszönte NATO-csatlakozásuk magyar támogatását.
Novák Katalin beszámolt arról, hogy most először tárgyalt „hosszabban és négyszemközt” Volodimir Zenelszkij ukrán elnökkel, aki megköszönte az eddigi magyar segítséget és a kárpátaljaiak helytállását.
A beszélgetésen Novák Katalin hangsúlyozta: a két ország kölcsönös érdeke, hogy a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar kisebbség tagjai teljes körűen tudják gyakorolni kisebbségi jogaikat. „Nem rejtettem véka alá, hogy ebben a tekintetben most már érdemi előrelépésre van szükség” – jelentette ki.
Hozzátette: megállapodtak az ukrán elnökkel abban, hogy érdemi és konkrét lépéseket tesznek a kárpátaljai magyarság érdekében.
„Nem szóvirágokra van szükség. A Magyarországon élő ukrán kisebbség tagjai nagyon kiterjedt jogokat élveznek, és ez így van jól” – rögzítette, megjegyezve: az ukrán elnök azt mondta, hogy amit az ukrán kisebbség tagjai megkapnak Magyarországon, azt készek megadni a magyar kisebbség tagjainak is Ukrajnában.
Novák Katalin kiemelte: a Zelenszkijjel folytatott tárgyalása kendőzetlenül őszinte volt és nyíltan beszéltek a problémákról.
Felhívta a figyelmet, hogy „Európa és Magyarország közelebb van a háborúhoz, mint sokan gondolnák”.
„Most bekopogtatott a véres valóság” – jelentette ki, majd elmondta: a háború nemcsak az ukránok életét dúlta fel, hanem – ahogy Ferenc pápa fogalmazott – „behozta a konfliktust az otthonainkba is”.
Hangsúlyozta: a magyar emberek érdeke, hogy országunkat ne érje utol ez a könyörtelen pusztítás.
Novák Katalin azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert nem lát olyan katonai megoldást, amely a hosszútávon fenntartható békéhez vezetne.
Hozzátette: elindult egy „békeformula” Zelenszkij elnök kezdeményezésére, ebben több mint negyven ország vesz részt, az EU-tagországok mellett az Egyesült Államok, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, Ausztrália, Törökország, Japán és Katar.
„Mivel fontosnak tartom, hogy Magyarország minden olyan folyamatban ott legyen, ami közelebb vihet a békéhez, jeleztem az ukrán elnöknek a tárgyalásokba való bekapcsolódásunk szándékát, amit örömmel fogadott” – ismertette.
Novák Katalin a Ferenc pápánál tett vatikáni látogatásáról is beszámolt, kiemelve: a legfontosabb kérdés az volt, hogyan tudják a békevágyat felébreszteni azokban is, akik távolabb élnek a konfliktustól.
„A szentatya a nők, a női vezetők szerepét kiemelten fontosnak tartja” – mondta az államfő, hozzátéve: Ferenc pápa személyesen is számít rá a béke előmozdításában.
„A szentatya a béke embere, aki Magyarországra úgy tekint, mint ahonnan a béke el tud indulni. Ebben erősítette őt meg a magyarországi látogatása is” – húzta alá.
A köztársasági elnök kitért arra, hogy az ötvenperces audiencián a háború kihívásai mellett a hagyományos családi értékek szerepéről is beszéltek Ferenc pápával, aki azt kérte tőle, minden lehetséges fórumon és minden rendelkezésre álló eszközzel álljon ki továbbra is a hagyományos családi értékek mellett.
Novák Katalin felidézte, 2010 óta családbarát fordulat zajlik Magyarországon. Hangsúlyozta, bár itthon sok előrelépés történt, hiszen családbaráttá vált az adórendszer, könnyebb munka mellett gyermeket nevelni, nagyobb a döntési szabadság, mint korábban, úgy érzi, nem merítették még ki az összes rendelkezésre álló lehetőséget a gyermekvállalás ösztönzésére.
„Kíváncsian várom, hogy az otthonteremtésben mi lesz a következő lépés, amellyel segíteni lehet a gyermeket vállaló családoknak” – fűzte hozzá.
A gyermekvédelmi törvény esetleges módosításával kapcsolatban az államfő elmondta: „a gyermekek védelme közös feladatunk”, és partner leszek minden olyan törvénymódosításban, amely a szülők szabadságát erősíti a gyermekeik nevelésében.
Az államfő kitért arra is, hogy vatikáni látogatása után – nem hivatalosan – találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is Rómában.
„A lényegi kérdésekben egyetértünk: az illegális migrációt veszélyforrásnak tartjuk, és kiállunk a hagyományos családi értékek mellett. Azt is tudjuk: a keresztény kultúra védelme nélkül hosszú távon nincs jövőnk” – fogalmazott, hozzátéve: Melonival az uniós forrásokhoz való hozzájutásról is beszéltek.
Novák Katalin úgy vélekedett: Magyarország számára is lehetőség, hogy Olaszországnak olyan miniszterelnöke van, „aki barátként, szövetségesként tekint ránk”.
A 2024-es európai parlamenti, illetve helyhatósági választásokról az államfő elmondta, tisztességes versenyre számít, és arra kéri a politikai pártokat, igyekezzenek bemutatni, mit kínálnak a választóknak, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.
Forrás: mti.hu
