StyleNews

A jövőfelélés költségvetésének nevezte a 2024-es büdzsét Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese pénteken, a jogszabály elfogadása előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus szerint a jogszabály-javaslat túl korán lett benyújtva, megalapozottsága így megkérdőjelezhető, sőt az abban szereplő számok tarthatatlanok lesznek.
    Ennél is nagyobb gondnak nevezte, hogy a dokumentum bebetonozza a kormány elhibázott energiapolitikáját. A jövő évi költségvetésben 1777 milliárd forinttal növekszik az adósságszolgálat a 2021-es évhez képest , az ország energiaszámlája pedig 8000 milliárd forinttal nő – sorolta kifogásait.
    „Az így kialakult problémát a Fidesz-KDNP neoliberális megoldásokkal akarjak kezelni: megszorításokkal és adósságemeléssel, vagyis a jövő felélésével” – sérelmezte. Úgy értékelt, hogy alapvető támogatásokat vonnak meg; célkeresztbe kerül az egészségügy, a családtámogatások, a gyógyszertámogatás, a személyijövedelemadó-kedvezmény és a szociális kiadások is.
    A kormányközeli üzleti kör kiszolgálása továbbra is folytatódik, a humán tőkébe azonban nem fektet be a kabinet – mondta Csárdi Antal, aki szerint mindez sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem fenntartható.
    Kijelentette: a megoldás a multik „agyontámogatásának” leállítása, a külföldről beszerzett fosszilis energia helyett a hazai megújuló energia használata, az épületszigetelés támogatása, valamint az oktatási és egészségügyi források növelése.

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel gyanúsítják egy töltőállomás egykori, 78 éves ügyvezetőjét egy munkahelyi baleset miatt: a mérgezett aknába leküldött egyik alkalmazott meghalt, a másik súlyos mérgezést szenvedett el még 2020-ban – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu-n.

Azt írták, 2020. június 26-án egy 69 éves férfi a főnöke utasítására mászott le egy 25 köbméteres, földbe süllyesztett, benzintároló fekvőtartályba, hogy felhozza az ott korábban rosszul lett és a mérgező anyagoktól meghalt kollégáját. Ő is belélegezte az aknában felgyülemlett benzolt, az úgynevezett alifás szénhidrogén-vegyületeket és szén-monoxidot, és elájult.
    Az akkori ügyvezető nem foglalkoztatott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert, így nem volt a töltőállomáson olyan ember, aki a tartályba való leszállás veszélyeit és a biztonsági követelményeit ismerte volna. Nem biztosított egyéni védőeszközöket, speciális légzésvédő nélkül pedig még mentésnél sem lett volna szabad a tartály belsejébe lemenni – ismertette a rendőrség.
    Az igazságügyi szakértő szerint az ügyvezető mint munkáltató szabályt szegett, ezzel mindkét áldozat életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztette, az 54 éves férfinak pedig a halálát okozta. Ráadásul a munkáltató a mentés megkezdése előtt nem hívott mentőt.
    A cégvezető tagadta a terhére rótt bűncselekményt, a gyanúsítás ellen panasszal élt. Védekezésében azt mondta, hogy nem érzi magát felelősnek a történtek miatt, sőt az élete kockáztatásával próbálta megmenteni beosztottja életét.
    Az érdi rendőrkapitányság befejezte a férfi ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytatott eljárást és az ügy iratait átadta az ügyészségnek.

Forrás: MTI

KSH: júniusban 20,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

    A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.
    Az élelmiszerek ára egy év alatt 29,3 százalékkal emelkedett. Leginkább az édesipari lisztesárué (53,0 százalék). A kenyér ára (48,6 százalék), a tejtermékeké (41,4 százalék). A tojás ára (40,1 százalék), a vaj és vajkrémé (35,6 százalék). A péksüteményeké (33,3 százalék), a száraztésztáé (30,4 százalék), a tejé (26,7 százalék) és a sajté (23,3 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (5,8 százalék) és az étolaj (3,1 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
    A háztartási energia 34,3 százalékkal drágult. A vezetékes gáz 43,0, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26,6 százalékkal.
    A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 24,4 százalékkal.
    A tartós fogyasztási cikkekért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni. A konyha- és egyéb bútorokért 14,6, az új személygépkocsikért 14,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 13,9, a szobabútorokért 9,5 százalékkal kellett többet fizetni.
    Az állateledelek ára 47,6 százalékkal, a mosó- és tisztítószereké 36,9, a testápolási cikkeké 24,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 11,5 százalékkal lett magasabb.
    A járműüzemanyagok 20,2 százalékkal drágultak.
    A szolgáltatások díja 14,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,0, a sport- és múzeumi belépők 26,1, a járműjavítás és -karbantartás 22,1, az üdülési szolgáltatás 21,0, a lakásjavítás és -karbantartás 18,5, a taxi 18,2 százalékkal került többe.

„a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta 1,6 százalékkal került kevesebbe. A csokoládé és kakaó 1,9, a sertéshús 0,8 százalékkal drágult”

A fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékos havi emelkedésén belül az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal csökkent. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 3,2 százalékkal, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta 1,6 százalékkal került kevesebbe. A csokoládé és kakaó 1,9, a sertéshús 0,8 százalékkal drágult.
    A háztartási energia ára 2,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek ára 2,4, a testápolási cikkeké 0,6, az állateledeleké 1,1 százalékkal magasabb lett. A szolgáltatások 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,6, a társasházi közös költségért 1,5, a lakbérért 0,8 százalékkal többet kellett fizetni – közölte a KSH.

Forrás: MTI