Kezdőlap Blog Oldal 1490

Pécsi és kolozsvári árak összevetése 3. – tömegközlekedés

Az előző két Pécs-Kolozsvár összehasonlító cikkem után egy picit más vizekre evezek, és a tömegközlekedés árát és minőségét vetem össze. Nyilván ez nem tisztán csak a két városról, hiszen a távolsági közlekedés más településeket is érint, de azért megpróbálok írni pár érdekes dolgot ebben a témában.

Kolozsvárról vonattal leginkább Marosvásárhelyre utazom, ami 108 kilométeres távolság. Ehhez képest a vasúti közlekedés egyáltalán nem hatékony. Több mint 3 órás a menetidő, ami azért durva. A Budapest-Pécs Intercity időben így már nem is tűnt annyira soknak. A vonatok tisztasága és minősége egyébként nagyon rendben van, talán még valamivel jobb is, mint itthon, viszont az ára…48 lejt fizettem ezért az útért (3.600 ft) ilyen távolságért ezt én sokallom. Persze az is igaz, hogy mindig a pénztárnál vásároltam, lehet, hogy online némi kedvezményt kaptam volna itt is.

A buszközlekedés valamivel jobb ilyen téren, ott 2-2.5 órás út is rengeteg található és vannak 35 lejes jegyárak is (bár van 50-60 is). Ami viszont ebben zavar, hogy itt az utazást nagyon sok különböző busztársaság szervezi, eltérő szabályokkal. Időnként fogalmam sem volt arról, hogy hova kell előre foglalni, hova nem, előrefizetés kinél van, ki áll meg csak, ha van foglalás stb.

Ezzel kapcsolatban volt is egy elég egyedi élményem. Egyik nap fél 8-kor kinn voltam a buszpályaudvaron, volt egy potenciális busz, amit elérhettem volna, de mivel tele volt, ezért várhattam a következőre. A következő 8.27-kor érkezett, beálltam ahhoz a megállóhoz, ahol elvileg megáll. Ami eleve szép volt, hogy 2 perccel azelőtt, hogy a busznak ott meg kellett volna állnia, egy személyautó megállt ott, de utána a busz, ami elvileg ment volna, elindult anélkül, hogy megállt volna a megállójában, elment üresen. 9.00-kor volt a következő potenciális jelöltem, amire megint nem tudtam felszállni, mert tele volt. Szóval várhattam 10.30-ig mire egy busz elvitt Vásárhelyre.

Hogy még szép is legyen a történet, fél 10 magasságában egy igazán rokonszenves biztonsági ember odajött hozzám, hogy mit üldögélek itt már ennyi ideje, ha nem akarok utazni, hagyjam el az állomást. Azóta megfogadtam, hogy sosem fogom szidni a magyar tömegközlekedési rendszert (azt nem mondom, hogy ezt be is tartottam, de azért visszafogottabb vagyok az eset óta).

Ugyanakkor amilyen negatív a véleményem a távolsági közlekedésről, annyira pozitív a helyiről. Aki papír alapú menetjegyet akar vásárolni az automatákban, annak ez 6 lejbe (450 forint) kerül…DE, és ez tényleg egy nagy de: egy ilyen jegy 2 utazásra jogosít, tehát az alkalmankénti jegyár ennek a fele, vagyis 3 lej. És a buszokon kártyákkal szimpla jegyet is lehet venni 3 lejért, ez azért brutális árkülönbség a pécsi 400 forintos vonaljegyhez képest. Ráadásul a buszok használhatják a villamossávokat, vannak külön buszsávok, így akkor is egy gyors utazást biztosítanak, ha egyébként a városban dugó van (ami nem ritka…).

A bérletárak szintén kedvezőbbek. A teljes bérlet – amivel a város egész területén lehet közlekedni 88.5 lej (6.640 forint) ami összegben nem sokkal olcsóbb, mint a pécsi (kb. a Tüke kedvezményes bérlet ennyi), viszont jóval nagyobb nagyobb területen, jóval több járat vehető igénybe vele.  A diákjegy ennek a fele, ezenkívül 45 lejért 1, 61 lejért 2 járatra lehet külön bérletet venni. Ez szintén nem rossz opció, mert vannak olyan buszok, ami Kelet-Nyugat irányba gyakorlatilag végigmennek a városon.

Említést érdemel még a „Zöld nap”. Zöld nap minden pénteken van a városban, és ezeken a napokon teljesen ingyen lehet a tömegközlekedést igénybe venni. A cél egyértelműen az, hogy a gépkocsi forgalmat legalább ezeken a napokon visszaszorítsák és az emberek a tömegközlekedést vegyék igénybe. Hasonló egyébként hétvégenként Marosvásárhelyen is működik. Hogy ténylegesen mennyit javít a helyzeten, a téren egyébként szkeptikus vagyok, szabad szemmel nem láttam, hogy péntekenként számottevő mértékben csökkent volna az autók száma, azt nem tudom, hogy ez azért van, mert így is annyi maradt, hogy a csökkenés ellenére észrevehetetlen maradt, vagy azért, mert nem is ért el komolyabb csökkenést.

Kevésbé környezetbarát dolog, de azért megemlíteném a taxik árát, ami szintén nagyon olcsó Pécshez képest, a legtöbb szolgáltató 4-5 lej közötti kilométer-díjjal számol, minden egyéb extra nélkül, így 20-25 lejből (kevesebb, mint 2.000 forint) akár a város másik oldalára is oda lehet érni. Nem gyakran élek ezzel a lehetőséggel, de amikor sok cuccom van, akkor azért nem habozok kihasználni ezt.

Muszáj környezetpusztítónak lennie a motorsportoknak?

Üvöltő motorok, az elégetett gumi és benzin szaga a levegőben, óriási tömegek egy néhány kilométeres aszfaltcsík körül és néhány – egyébként elképesztően tehetséges – versenyző, vagy ahogy a sportágakon belül magyarul hívjuk őket, pilóták – így lehetne talán a legrövidebben leírni, hogy mit is látunk, érzünk egy autó- vagy motorverseny helyszínén első pillantásra. Az objektivitásomat feláldozva fényre lépek és már a cikk elején elárulom, hogy én magam kifejezetten nagy motorsport rajongó vagyok, szívesen fogyasztom a különböző versenyeket televízióban vagy élőben, kategóriára való tekintet nélkül. Ettől függetlenül, amikor a cikk első mondatát leírtam, egy dologban hiányérzetem volt. Ez pedig nem más, mint az említett versenyhétvégék járulékos következményeinek akár csak egy-két szóban történő megemlítése. Úgy siklottam el hirtelen én is amellett, hogy az üvöltő motorok óriási mennyiségű elégetett üzemanyaggal működnek, sőt, a csupán néhány kör megtételére alkalmas versenygumikról se feledkezzünk meg, de vannak itt még további szempontok is.

A cikk címében felvetett kérdésre a legkönnyebb azonnal rávágni válaszként, hogy NEM és mindenki, aki ennek ellenkezőjét állítja, segédkezik a versenyeket rendező és működtető, valamint a sportágban üzleti szempontok alapján jelenlévő befektetők zöldrefestési törekvéseiben. Éppen ezért véleményem szerint fontos két külön irányra bontani a kérdés vizsgálatát:

Ha úgy közelítünk ehhez a kérdéshez, hogy például egy Forma 1-es futamot csupán szórakoztató termékként kezelünk és úgy gondoljuk, hogy minden csepp felhasznált üzemanyag – legyen szó versenybenzinről vagy arról, amit a csapatokat szállító járművek használnak fel – óriási és felesleges pazarlás, akkor a válasz természetesen az, hogy ezen sportágak egyetlen és leghatékonyabb zöldítési módja a teljes leállításuk.

Ha azonban úgy vizsgáljuk ezt a kérdést, hogy – maradva a példánál – a Forma 1, mint termék és úgy is, mint versenysorozat már jóval a környezetvédelem fontosságának közbeszédben történő megjelenését megelőzően is működött és időközben egy üzleti szempontból világméretűre duzzadt „vállalkozás” lett, ahol nem csupán milliárdos üzletemberek keresik meg az újabb luxus villáik árát, hanem több száz vagy a gyárakat, hátországot is hozzátéve több ezer embernek van munkája és nem lehet ezt a sportágat egy tollvonással olyan könnyen a Föld színéről is eltüntetni, akkor a szubjektív véleményem szerint érdemes arra törekedni, hogy ami működik, az úgy működjön, hogy közben a lehető legkisebb károkat okozza a bolygónak.

Ha a konkrét törekvéseket nézzük, akkor két irányt különböztethetünk meg, az egyik ilyen irány, hogy teljesen új verseny sorozatokat hoznak létre, ahol száz százalékban elektromos meghajtású járművek szállnak versenybe egymással. Ezt láthatjuk például a Formula E elnevezésű versenysorozatban, amit sokan a Forma 1 elektromos meghajtású alternatívájaként tartanak számon. De magyar vonatkozást is tudunk példaként említeni, mert a túraautózásban is megjelenő elektromos szériában, a PURE ETCR sorozatban Nagy Dániel és Michelisz Norbert nevével is találkozhattunk már.

A másik ilyen irányzat, amiről érdemes talán egy kicsit többet beszélni az, amikor a már meglévő és óriási rajongótáborral rendelkező sorozatok esetében terveznek vagy vezetnek be olyan intézkedéseket, amelyek a fentartható(bb) működést segítik elő. A már említett Forma 1 – vagy helyesen Formula 1 – számos olyan intézkedést jelentett be az elmúlt években, amelyektől elmondásuk alapján zöldebb és fenntarthatóbb lesz a sportág működése. Ilyen többek között az a célkitűzésük, hogy 2030-ra átállnak egy teljes mértékben „zöld”, szintetikus üzemanyag felhasználására, mindezt pedig úgy tennék meg, hogy a versenyautók motorjának teljesítménye eközben nem csökken. A bejelentésről bővebben a futamokat Magyarországon közvetítő M4 Sport írt részletesen korábban.

Összegezve: azt még a motorsportok rajongójaként is nehéz lenne állítani, hogy ez egy fenntartható és zöld ágazat, bármelyik sorozatot is nézzük. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a sokszor példaként használt Forma 1 egy hatalmas, dollármilliárdos „biznisz”, aminek a tulajdonosai és a részvényesei az üzleti világ más részeihez hasonlóan elsősorban a profitért és a növekedésért dolgoznak. Érdemes tehát minden nagyívű bejelentést kétkedve fogadni és legalább a gyanút fenntartani a zöldrefestés megjelenésével kapcsolatban mindaddig, amíg be nem bizonyosodik egy újításról, hogy az valóban érdemi változást volt képes eredményezni. Ettől függetlenül viszont azt gondolom, hogy ha elfogadjuk, hogy ezek a sportágak léteznek szórakoztató formátumként és üzletágként egyaránt, akkor hiába nem lesznek teljesen fenntarthatóak valószínűleg soha, azt mégis fontos ösztönözni, hogy a működésük során a lehető legkisebb károkat okozzák a környezetünknek, bolygónknak.

Kiemelt kép: Pexels, Jenda Kubeš

Interjú közben kisétált Kammerer Zoltán, amikor az akkumulátorgyárról kérdezte a riporter

Mint arról korábban beszámoltunk, a korábbi gödi polgármester lemondását követően a függetlenként induló, de a Fidesz által nyíltan támogatott Kammerer Zoltán nyerte a település polgármester-választását. Egyik első interjúja azonban nem tartott túl sokáig.

Első polgármesteri interjújában az ATV-s Heti Napló riportere arról kérdezte, ami Göddel kapcsolatban már régóta országos figyelmet vált ki: az akkumulátorgyárról. A többféleképpen feltett kérdések ellenére Kammerer érdemi választ nem adott, csak olyan közhelyeket, mint hogy „a gyár már itt van”, és „együtt kell velük működni”. Nem egészen négy percig bírta a kérdezősködést, és inkább kisétált az interjúról.

Reméljük, a jövőben azért együttműködőbb lesz a sajtó embereivel kényesebb témákban is!

57 éves Spitzer Gyöngyi, vagyis Soma Mamagésa

Ma ünnepli 57. születésnapját Soma. Spitzer Gyöngyi (született Somogyi Gyöngyi Zsuzsanna, vezetéknevéből ered a Soma becenév) 1966. május 29-én született Debrecenben egy ötgyermekes család első gyermekeként. 5 éves korától 16 éves koráig rajzszakkörös volt. A legkomolyabb eredményt 16 évesen érte el, egy nemzetközi japán rajzversenyen ezüstérmes lett. Már 2 éves korában Hajdúnánásra költözött, majd húszéves korától Budapesten élt.

A médiába 1989-ben robbant be, elsőként Déri János hívta be az Éjszaka című műsorába, hogy ott élőben mutasson be részleteket az Élet és Irodalomban megjelent „Szexuális szakácskönyv”-éből. (Ebből lett később, 2012-ben az Afrodiziákumok szakácskönyve). Legnagyobb ismertségre azonban talán 2003-ban tett szert, amikor 3 éven keresztül a Megasztár zsűrijének női tagjaként szerepelt. Ezen kívül saját műsora volt az MTV-n a Testi mesék, de szerepelt a Big Brorther VIP-ban, a „Celeb vagyok, ments ki innen”-ben,  a Sztárban sztárban, valamint a Viasat-on a Lakatos Márk által vezetett „Szeretem a testem” című műsorban is.

 A ’80-as évek vége óta zenélt pesti klubokban. Évekig énekelt rendszeresen a Fiatal Művészek Klubjában /FMK/, és a Fekete Lyuk-ban; elsőként koncertezett a Tilos az Á-ban, ahol évekig klubja is volt. 2002: megalapította a Soma MG Zenekart (azaz: Mamagésa) Innentől kezdve használja ezt a művésznevet. Miután a zenekarban néhány tag kicserélődött, új nevek kapott a csapat: Soma Jazz Apple néven működött tovább. 2006-ban Megalapította a Libidó nevű zenekart. 2009 decemberében, a saját női zenekarával az Éva Komplex-szel debütált a Gödörben. Egy év múlva a három lány helyett három fiút hívott a zenekarba, ami a VANAVAN nevet kapta. 2014-ben férjével, Lőrincz Györggyel, megalapították a CSOKAPASZI együttest. 2015-ben VANAVAN nevű zenekarával – új tagokkal – debütált az Everness fesztiválon.

Egy betegség kapcsán – hangszalag csomó – elindult a tudatosság útján. Beiratkozott ezoterikus – és spirituális kurzusokra és kineziológiai tanfolyamra. Rengeteget mozog, lételeme a mozgás. Tudatosan tett a fizikai és lelki egészségéért. A belső úton ’95. májusa óta folyamatosan segíti a kineziológia, amihez azóta nagyon sokféle önismereti és öngyógyító módszer jött még. Spirituális-pszichológiai-önismereti-ébresztgető műsoraiban ezzel a témával is rengeteget foglalkozik.

2007-től egyre több önkéntes munkát vállalt. A csömöri testi-szellemi fogyatékos intézettel igen szoros a kapcsolata, emellett hátrányos helyzetű nők, és mélyszegénységben élő cigányok kapnak folyamatosan figyelmet, energiát. Ózd-Hétes telepre rendszeresen adománygyűjtést szervez. Vállal jótékonysági fellépéseket is.

Szerkesztőségünk nevében még sok boldog évet kívánunk neki!

Borítókép forrása: nlc.hu

81 éves eltűnt gyermekorvost keres a rendőrség

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIX. Kerületi Rendőrkapitánysága 01190-157/169/2023. körözési számon eljárást folytat az ismeretlen helyen tartózkodó Halmágyi Mária ügyében.

A 81 éves nő 2023. május 26-án éjfél és reggel négy óra között XIX. kerületi lakásából ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem adott magáról. A rendőrök jelenleg is keresik.

Halmágyi Mária 167 centiméter magas, barna hajú, barna szemű. Utolsó ismert ruházata fekete kabát, szürke felső és sötét nadrág volt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIX. Kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy aki a 81 éves Halmágyi Mária tartózkodási helyéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es díjmentes segélyhívó számon.

Kifütyülték az ukrán teniszezőnőt, mert nem fogott kezet a fehérorosz ellenfelével

0

A kijevi születésű, húszéves teniszező, Marta Kosztyuk – immáron nem először – nem fogott kezet a mérkőzés után fehérorosz ellenfelével – számol be a mandiner.

Kosztyuk ellenfele a fehérorosz színekben játszó, huszonötéves Arina Szabalenka volt.

A mérkőzést az ukrán teniszezőnő vesztette el, 6:3, 6:2 arányban.

Ahogy az szokás, a játékosok ilyenkor előbb a játékvezetővel, majd egymással ráznak kezet. Utóbbi gesztus viszont elmaradt – a francia publikum ezt nem értékelte: kifütyülte az ukrán atlétát (igaz, voltak, akik tapsoltak is) –, merthogy Kosztyuk tartja magát korábbi fogadalmához, amely szerint addig nem ráz kezet egyetlen orosz, illetve fehérorosz sportolóval sem, míg háború zajlik az anyaországában. (A felvételen látható, ahogy a sötétkék ruhában játszó ukrán sportoló betartja „ígéretét”, majd levonul a salakról.)

A mérkőzést követően – a CNN érdeklődésére – Szabalenka leszögezte: „Ami a háborús helyzetet illeti, jómagam többször elmondtam már, hogy senki e világban – orosz, fehérorosz atléták – nem támogatja a konfliktust. Hogyan tehetnénk ezt? Normális emberek soha nem fogják ezt tenni.” Hozzáfűzte, ha megtehetnék, ha megtehetné, hogy megállítsa a vérengzést, megtenné, de „sajnos ezt nem mi irányítjuk”.

Marta Kosztyuk márciusban szerezte meg pályafutása első egyéni, WTA-tornagyőzelmét, méghozzá Austinban. Akkori ellenfele a moszkvai születésű, huszonkétéves teniszezőnő: Varvara Gracseva volt. A mérkőzés után Kosztyuk nem csupán nem fogott kezet Gracsevával, de látványosan nem vett tudomást az orosz sportoló létezéséről. Helyette szónokolni kezdett:

„Abban a helyzetben, amiben most vagyok, rendkívül különleges, hogy megnyertem a címet, amelyet Ukrajnának és mindazoknak az embereknek szeretném ajánlani, akik harcolnak és meghalnak.”

Pár hónappal korábban, a US Openen pedig egy másik fehérorosz teniszezőnővel, Viktorija Azarenkával nem volt hajlandó kezet rázni.

Az esetről készült videó itt található.

Fucsovics továbbjutott az első körben, jöhet Djokovics!

0

A tegnapi nap során kezdetét vette a Roland Garros tenisztorna, és rögtön három magyar érdekeltség is volt.

Fucsovics Márton a világranglista 122. helyén álló Hugo Grenier ellen már az első szettet, viszonylag simán, 6-3-ra nyerte. A második szettben a francia versenyző ugyan 7-5-re nyerni tudott, ám utána egy 6-1-es, majd egy 6-3-as szettel Marci bebiztosította a helyét a főtáblán, ahol nem akárkivel találkozik: a 22-szerea Grand Slam győztes szerb Novak Djokovic lesz az ellenfél.

A lányoknak kevésbé sikerült jól az első forduló. A világranglistán 47. Bondár Anna két sima szettben, 6-4, 6-2-es összesítéssel kapott ki a 27. helyen kiemelt román Irina-Camelia Begutól, míg a világranglistán 97. Udvardy Panna némi meglepetésre három szettben kikapott a világraglista 211. helyén álló Irina Szymanovics ellen.

A nők közül Gálfi Dalma ma lép pályára. A világranglista 98. helyén szereplő magyar versenyző az első körben az orosz Varvara Gracsova ellen küzd meg, aki 46. a világranglistán.

Borítókép forrása: Sportal.hu

Elszórtan ugyan, de lehetnek zivatarok

Hétfőn reggel gyengén felhős-derűs időre ébredhetünk. A hőmérséklet minimuma 10 és 13 fok között alakul. Hűvösebb a völgyekben fordulhat elő. A délelőtt folyamán folytatódik a gyengén felhős idő, de megjelennek az égen a gomolyfelhők, de csapadék csak kis területen várható. A déli órákra a hőmérsékelt eléri a 20 fokot.

A délután első felében tovább növekednek a gomolyfelhők és a délután második feléhez érkezve egyre többfelé ered el az eső. A zivatarok fejlődése északkelet-délnyugat felé fog történni. Elszórtan, de egyre többfelé alakulhatnak ki záporok és zivatarok a térségben. A hőmérséklet maximuma 24 és 26 fok között alakul, de a csapadékos területeken visszahűlhet a levegő átmenetileg.

A zivatarok fő veszélyforrása a hirtelen lezúduló csapadék, néhol 20-30 mm is eshet rövid idő alatt, viszonylag kis területen. A felhőszakadás mellett előfordulhat erősebb zivatarokban apró jég (1 cm) és szélerősödés is (70-80 km/h).

Este kicsit csökken a csapadékhajlam, majd az éjszaka második felében újabb záporok és zivatarok érkezhetnek.

Történelmi siker, Európa-bajnok a férfi strandkézilabda-válogatott

0

Európa bajnoki címet szerzett a férfi strandékilabda-válogatott – számol be az M4sport.hu.

17 év után jutott döntőbe a férfi strandkézilabda-válogatott, a házigazda portugálok ellen sikerrel megvívott elődöntő után. Az ellenfél Németország Dániát legyőzve jutott az Európa-bajnokság döntőjébe.

A németek elütötték a feldobást, de Balogh Ádám szerezte mega labdát, gólt is dobott, azonban egy sérülés miatt megállt a játék. Az első akcióját mindkét válogatott elrontotta, majd Gyene Norbert kapufát lőtt, pillanatokkal később a németek vezetést szereztek (0-2). Nem indult tökéletesen az első szett, három percnyi játék után négy ponttal vezettek a németek: nem állt össze a védekezés, támadásban kimaradtak a helyzetek (4-8).

Balogh védeni tudott, ez erőt adott a magyar csapatnak, előbb a szépítés, majd a jobbszélről John András volt eredményes (8-8). Kezdett összeállni a támadójáték és a védekezés is, 10-10-nél Balogh újra hárított, majd az ellenfél kapujába zúdította a labdát, így először vezetett a csapat (12-10).  Hatalmasat fordult a meccs képe: John kétszer is, de Kun Attila is betalált egyszer és már hattal vezetett Gulyás István csapata, amikor ismét betaláltak a németek (16-12).

John ismét beköszönt, majd Csuka Balázs is, de közben a németek is tudtak pontokat szerezni (20-16). Az utolsó percre fordulva négy pontos előnyben volt Magyarország és esélyt sem adott arra, hogy Németország közelebb férkőzőn. A szettben több gól már nem esett, mindkét oldalon bravúrokat mutattak be a kapusok, a magyarok 20-16-ra nyerték az első felvonást és hatan is pontot szereztek csapatból.

A második szett két John góllal, közte egy Balogh védéssel indult (4-0). Kun a rosszabbik kezével is betalált, de ekkorra már fej fej mellett haladtak a csapatok, és 8-8-nál egyenlítettek a németek. John újra eredményes volt a jobbszélről, de erre is volt válasz (10-10). Három percig nem esett gól a második szett közepén, a 6. percben Gyene találta meg az utat a kapuba, de a németek is megtalálták, hogyan mattolhatják a magyar kapuba érkező Nahaj Lászlót (12-12).

Gyene kétpontost lőtt, Nahaj védett, Vizes találata után pedig néggyel vezetett Magyarország (16-12). Két és fél perc volt hátra, amikor Hajdú Péter belemenést harcolt ki – az Eb-n sokszor kiállított játékos remekül, kiállítás nélkül játszotta le a döntőt –, elöl pedig Csuka betalált, így tovább nőtt a különbség (20-14).

Ritmust váltott Németország, hamar felzárkóztak két pontra (20-18), de a csodálatosan védekező magyar csapaton nem találtak több fogást. Az utolsó másodpercekben az egyenlítésért is támadhatott az ellenfél, de csak egy időntúli szabaddobásra futotta, melyet nem sikerült belőnie. Magyarország 20-18-ra nyerte a második szettet, 2-0-ra győzte le Németországot és megnyerte az Európa-bajnokságot, így kvalifikált az augusztusi strandvilágjátékokra és a krakkói Európa Játékokra.

„Elképesztő volt. Mindenki a legjobbat hozta ki magából, és nagyon boldog vagyok. Nem tudom miért, de két nappal ezelőtt volt egy olyan érzésem, hogy meg fogjuk nyerni. Ez nagyon király volt, csak a mai napra vártam, mert tudtam, hogy valami jó fog történni” – mondta a mérkőzés után Vizes Patrik.

„Nagyon boldogok vagyunk! Úgy érzem, taktikai győzelmet arattunk a döntőben, igyekeztünk védekezésben a németek ponterős pozícióira, figuráira koncentrálni és belekényszeríteni őket olyan helyzetekbe, amelyekből a torna során kevés pontot értek el, ez nagyrészt sikerült, nagyon jól dolgoztak a fiúk, fegyelmezettek voltak, sikerre éhesek. A végén ránk jött egy kis “győzelmi félelem”, elszórtunk labdákat, de a vége jó volt, miénk az arany!” – fogalmazott Gulyás.

Ön szerint jó állapotban vannak a folyóink?

Sokszor elhangzó érv az a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői, valamint a kormánytagok részéről, hogy minden rendben van a természetes vizeinkkel, nem kell aggódni az ivóvízellátás miatt sem, hiszen Magyarország víz nagyhatalom. Ez tipikusan az az állítás, amiről azt gondolom, hogy bárcsak igaza lenne azoknak, akik mondják. A valóság azonban egészen más képet mutat. A klímaváltozás hatásai és az emberi tevékenység nem túl áldásos hatása következtében mind az ivóvízellátás, mind pedig a természetes folyóvizeink és tavaink veszélybe kerülhetnek rövidtávon, ráadásul nem csupán itthon, Magyarországon, hanem egész Európában.

Többször foglalkoztunk már a Sajó folyó szlovákiai szakaszán történt ökológiai katasztrófával – éppen február végén volt ennek a szomorú eseménynek az évfordulója – ahol az Alsósajónál (Nižná Slaná) található egykori vasércbányából kezdett ömleni a folyóba a mérgező víz, amely elképesztő mértékű szennyezést okozott és egy hosszú szakaszon elpusztította a Sajó élővilágát is. A közel másfél évtizede bezárt bányában, az elégtelen kármentesítési, rekultivációs munkálatok miatt felgyülemlett, vas-oxidot és más fémeket tartalmazó víz csaknem 30 kilométeres szakaszon festette narancssárgára a folyót.

Nem egyedi eset ugyanakkor a Sajó ügye, nemrég jelent meg a médiában a hír – bár tegyük hozzá, hogy a magyar sajtót nem túlságosan rázta meg a dolog, csupán néhány cikk volt fellelhető napokig a témában – hogy Romániában a Beszterce folyó, hasonlóan a Sajóhoz, elszíneződött, szintén egy bányából történő szivárgás következtében. A szerencsésnek mondható különbség annyi a szlovákiai esettel szemben, hogy a Besztercében „csak” a vas, a réz és a cink koncentrációja emelkedett meg, míg a Sajóban több súlyosan mérgező anyagé is.

Az elmúlt években a PET Kupák eredményei is elkeserítő képet festettek a folyóink állapotáról, 2022-ben a X. Felső-Tiszai PET Kupa alkalmával például rekord mennyiségű, mintegy 15 tonna hulladékot szedtek ki a folyóból a résztvevő csapatok. Sajnos ez nem egyedi eset volt a tavalyi évben, az elmúlt tíz évben ugyanis, amióta megrendezik az eseményt, összesen 317 tonna hulladék összegyűjtésére került már sor.

Erre az évre is jut egy döbbenetes szám, májusban a Maroson megszervezett PET Kupa résztvevői 3,6 tonna szeméttől szabadították meg a folyót. A versenyzők beszámolói alapján a szemét minden fajtája megtalálható volt a Marosban is, ahogy elmondták, volt a folyóban: asztali számítógép részei, játékok, cumisüveg.

A hazai civil és környezetvédő szervezetek folyamatosan küzdenek a természetes vizeink megmentéséért, valamint a zöld politikusok is aktívan szólalnak meg ebben a témában. Az LMP pécsi országgyűlési képviselője, Dr. Keresztes László Lóránt korábban a magyar politikusok közül elsőként látogatott a Sajó szlovákiai szakaszának szennyezéssel leginkább érintett részéhez, valamint az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnökeként a szlovák parlamentben az ottani szakbizottság vezetőjével is tárgyalt.

Természeti értékeink és így a természetes vizeink védelmére minden körülmények között kiemelt figyelmet kellene fordítanunk, ugyanakkor, ha számításba vesszük a klímaváltozás hatásait, az egyre súlyosabb mértékben jelentkező aszályos időszakokat, a szakértők és a zöldek által sokszor emlegetett vízgazdálkodási problémákat és hiányosságokat, akkor láthatjuk, hogy a folyók szeméttel vagy mérgező anyagokkal történő szennyezése – lásd Sajó esete – sajnos csupán egy probléma a sok közül.

Jelenleg a hazai politikai, azon belül pedig a kormányzati helyzetet nézzük, azt láthatjuk, hogy valódi „gazdája” nincs ezeknek az ügyeknek. Komoly problémát jelent, hogy nincs a kormányon belül egy olyan kinevezett miniszter, aki személyében felel a környezeti ügyekért. Jobbhíján Orbán Viktor kormányában jelenleg például Nagy István agrárminiszter felel a természetes vizeinkért, míg a szintén borzalmas állapotban lévő ivóvízhálózat az oktatásért, egészségügyért, rendőrségért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alatt áll.