Szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy ember a Csongrád-Csanád megyei Ruzsa egyik tanyáján szombaton – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-t.
Mukics Dániel tűzoltó alezredes közölte, szombat kora délután érkezett a jelzés a katasztrófavédelemhez, amely szerint Ruzsán egy tanyaépületben erős gázszagot lehet érezni és rosszul lett valaki. A szomszéd jelezte az esetet, aki bement, és szellőztetni kezdett.
Egy tűzoltóegység vonult az ötven négyzetméteres tanyaépülethez, ahol a nyitott ablak mellett is kimutatták a mérgező szén-monoxidot. Az épületben azért keletkezhetett szén-monoxid, mert egy gázpalackra kötött gázégő működött és minden nyílászáró csukva volt. Az épület lakóján már nem lehetett segíteni.
A szóvivő felhívta a figyelmet, szén-monoxid akkor keletkezik, amikor a nyílt láng környezetében nincs elég oxigén és tökéletlen égés megy végbe. A szén-monoxidnak nincs szaga, a szomszéd azért érzett gázszagot, mert a szén-monoxid-mérgezést okozó tökéletlen égést követően idővel kialudt a gázégő lángja és tovább áramlott a palackból a gáz. Ha nyílt láng van az épületben – akár fűtés, akár vízmelegítés miatt – a levegő-utánpótlást biztosítani kell, különben szén-monoxid keletkezik.
Súlyos, életveszélyes állapotban került a kórházba egy egyéves gyermek, akit a saját 26 éves anyja dobott ki a tizedik emeletről. A nő ellen emberölési kísérlet miatt indult meg a büntető eljárás. Az információk arról szólnak, hogy az anya a szörnyű tettét azért követhette el, mert a nemrég történt válása miatt esett súlyos depresszióba. Az asszonyt a kislányával együtt kórházba szállították.
A hírek megemlítik többek között azt is, hogy mikor a hatóságok kiérkeztek a tizedik emeleti lakásba, az ömlő gázt is el kellett zárniuk.
A tíz emeltnyi zuhanást az egyéves kislány szerencsésen túlélte. Mindez Moszkvában történt, ahol az egyéves kislány, akit a saját anyja dobott ki az ablakon túl van az életveszélyen. – közölte az orosz főváros ügyészi hivatal a Telegramon.
Egy autó az útról letérve olyan sebességgel ütközött a fának, hogy a 47 éves sofőr a helyszínen azonnal az életét vesztette.
Balesetről érkezett bejelentés 2022. november 12-én 12 óra 40 perc körüli időben. Egy nő közlekedett az 5112-es úton Fadd irányából Tolna irányába, amikor a 14-es kilométerszelvényben ismeretlen okból előbb a jobb oldali padkára sodródott, majd balra, a kerékpárút felett átsodródva fának csapódott és felborult. A járművet vezető 47 éves faddi nő kirepült az autóból és az orvosi ellátás ellenére 13 óra 39 perckor a helyszínen elhunyt.
A forgalom rendőri irányítás mellett fél pályán halad.
Kérjük az arra közlekedőket, fokozott óvatossággal haladjanak!
A kormánynak béremelést kellene bejelentenie a szociális ágazatban – mondta az LMP frakcióvezető-helyettese szombaton, a szociális munka napján tartott online sajtótájékoztatóján.
Kanász-Nagy Máté a párt Facebook-oldalán közvetített tájékoztatóján hangsúlyozta, a nap legfontosabb üzenete a szociális területen dolgozóknak „a köszönet és a megbecsülés”.
Az a 80 ezer ember, aki ezen a területen dolgozik, minden nap a rászorulókon, családokon, időseken és gyerekeken segít, ezért megilleti őket a hála – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Hozzátette, ahhoz, hogy ezek az emberek az őket megillető megbecsültségben dolgozhassanak, legalább 20 százalékos béremelésre lenne szükség, méghozzá azonnali és egyszeri lépésben.
Az LMP szerint Pintér Sándor belügyminiszter – akihez a szociális ágazat tartozik – dolga lenne az is, hogy bejelentse, kiterjeszti a járvány alatt az egészségügyi dolgozóknak ígért 500 ezer forintos egyszeri jutalmat a szociális dolgozókra is.
Mindezek mellett azonnali egyeztetést kell kezdeményezni a szociális területen tevékenykedő szakszervezetekkel arról, hogy miként lehet a munkakörülményeket javítani – fűzte hozzá.
Kanász-Nagy Máté szerint a kormánynak vissza kell vonnia a szociális törvény tervezetét, amelyben azt üzenik Magyarországnak, hogy
„gondoskodj magadról, mert az állam nem fog neked segíteni”.
Közép-Kelet Európában, és azon belül hazánkban először új távprogramozást lehetővé tevő rendszert vezettek be a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinikáján, valamint az Idegsebészeti Klinikáján a krónikus fájdalom vagy mozgászavarok miatt neuromodulációs terápiában részesülő páciensek számára. A kezelés a Parkinson-kór, a disztónia és a különböző eredetű remegések tüneti javulását eredményezi.
Az Abbott cég regionális vezetése “Mély Agyi Stimulációs Kiválósági Központ” díjban részesítette a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikáját és Neurológiai Klinikáját a mély agyi stimulációs terápia terén végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként.
Ez az európai központnak adható legrangosabb elismerés, amelyet az Abbott európai piacaiért felelős értékesítési igazgatója, Matthieu Roger-Machart adott át a PTE Klinikai Központ két érintett klinikáját képviselő Kovács Norbert professzornak és Balás István egyetemi docensnek szerda délután Pécsett. Az eseményt Komoly Sámuel és Dóczi Tamás professzorok vezették fel, akiknek a PTE-n zajló idegsebészettel kapcsolatos munka fejlődésében eléveülhetetlen érdemei vannak.
“Zászlóshajó a Pécsi Tudományegyetem tevékenysége, de nemcsak Magyarországon, és nemcsak Kelet-Európában, hanem a teljes európai kontinens tekintve”
– szögezte le Matthieu Roger-Machart, majd ezzel indokolta a díjat:
“A PTE kiváló képzési központ, nemcsak a fiatalok, hanem a gyakorló orvosok körében is, és a terápiát illetően is kifejezetten innovatív. Emiatt kerülhetett a Pécsi Tudományegyetem az első 21 olyan intézmény közé, melyet az Abbott elismer és támogat.”
A szakember azt is jelezte: a díj presztízsén túl, ezentúl az Abbott garantálja, hogy:
„a legújabb technológiákat és eszközöket lesz módja kipróbálnia a PTE-nek.”
A Parkinson-kór a második leggyakoribb idegrendszeri leépüléssel járó kórkép, melynek előfordulása az utóbbi 20 évben megduplázódott. A lelassultsággal, ügyetlenséggel, időszakosan remegéssel járó Parkinson-kórral egyre gyakrabban találkozhatunk a fiatal és munkaképes korosztályban is, mely nagyon gyakran a korai nyugdíjazáshoz vezethet. A mély agyi stimuláció az olyan Parkinson-kóros betegeknek nyújt jelentős életminőségbeli javulást, akiknél a kombinált gyógyszeres kezelés már csak korlátozott hatékonyságú. A mély agyi stimulációs kezelés az életminőség megőrzésén és javításán kívül tehát segít a munkaképesség megőrzésében is.
Kovács Norbert, a PTE KK Neurológiai Klinika egyetemi tanára a kezelés kapcsán elmondta:
„A mély agyi stimulációs kezelés során egy agyi pacemaker, úgynevezett stimulátor által leadott elektromos ingerléssel lehet az agyi működést normalizálni, ami a Parkinson-kór, a disztónia és a különböző eredetű remegések tüneti javulását eredményezi.
„A mély agyi stimuláció biztonságos eljárás, mely például a gyermekkori disztónia betegségben már hét éves kortól is alkalmazható”
– hangsúlyozta a professzor.
A Pécsi Tudományegyetemen 2001 óta már több mint 500 beteg, köztük sok kisgyermek részesült mély agyi stimulációs kezelésben, amely a társadalombiztosítás által támogatott eljárás, azonban a stimulátor időszakos beállítása és ellenőrzése eddig csak személyes vizsgálattal volt megoldható, mely a klinikától távol élő páciensek számára jelentős utazással összefüggő terhet jelentett.
A Pécsen a közelmúltban bevezetett NeuroSphere™ Virtuális Klinika a maga nemében az első olyan megoldás, amely lehetővé teszi az Abbott stimulátort használó betegek számára, hogy a klinikán való személyes jelenlét nélkül, biztonságos internetes kapcsolaton keresztül konzultáljanak a szakorvosukkal. A videó alapú programozás segítségével az orvosok távolról ellenőrizhetik a betegek állapotát és a stimulátor működését, illetve szükség esetén új stimulációs beállításokat is elvégezhetnek. Az új Virtuális Klinika nemcsak a mély agyi stimuláció, hanem a krónikus fájdalomban alkalmazott gerincvelő stimuláció ellenőrzésére és távprogramozására is alkalmas. Az újítás célja, hogy javítsa azon mély agyi stimulációs vagy gerincvelő stimulációs kezelésben részesülő betegek ellátását, akik messze laknak a programozást végző klinikától, vagy pedig külső körülmények – így például a COVID-19 világjárvány – miatt akadályoztatva vannak, és nem tudják a szakorvosukat személyesen felkeresni.
“A koronavírus-járványra reagálva megjelent a telemedicina ezen a területen is. Mint országos központ térképre tettük, hányszor és honnan érkeztek hozzánk személyes programozásra, és ebből kiderült, hogy egy páciens átlagosan öt és fél órát tölt csak az utazási idővel, a betegek több mint fele 200 km-t utazott. Az igény tehát óriási”
– mondta el dr. Kovács Norbert, majd hozzátette:
“A módszert Közép-Európában először itt nálunk, Pécsett vezettük be.”
A Pécsen a közelmúltban bevezetett NeuroSphere™ Virtuális Klinika a maga nemében az első olyan megoldás, amely lehetővé teszi az Abbott stimulátort használó betegek számára, hogy a klinikán való személyes jelenlét nélkül, biztonságos internetes kapcsolaton keresztül konzultáljanak a szakorvosukkal. A videó alapú programozás segítségével az orvosok távolról ellenőrizhetik a betegek állapotát és a stimulátor működését, illetve szükség esetén új stimulációs beállításokat is elvégezhetnek. Az új Virtuális Klinika nemcsak a mély agyi stimuláció, hanem a krónikus fájdalomban alkalmazott gerincvelő stimuláció ellenőrzésére és távprogramozására is alkalmas. Az újítás célja, hogy javítsa azon mély agyi stimulációs vagy gerincvelő stimulációs kezelésben részesülő betegek ellátását, akik messze laknak a programozást végző klinikától, vagy pedig külső körülmények – így például a COVID-19 világjárvány – miatt akadályoztatva vannak, és nem tudják a szakorvosukat személyesen felkeresni.
“A koronavírus-járványra reagálva megjelent a telemedicina ezen a területen is. Mint országos központ térképre tettük, hányszor és honnan érkeztek hozzánk személyes programozásra, és ebből kiderült, hogy egy páciens átlagosan öt és fél órát tölt csak az utazási idővel, a betegek több mint fele 200 km-t utazott. Az igény tehát óriási”
– mondta el dr. Kovács Norbert, majd hozzátette:
“A módszert Közép-Európában először itt nálunk, Pécsett vezettük be.”
Magyarország területén a 2022. november 11-én 0 óra és 24 óra közötti időszakban a rendőrök 44 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, melyből, 15 súlyos és 29 könnyű sérüléssel végződött.
A szolgálatot ellátó állomány összesen 185 személyt fogott el, közülük 34 főt az ellenük érvényben lévő körözés alapján, 64 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten. 189 személyt állítottak elő, köztük 86 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt és további 1 személyt ittas vezetés gyanúja miatt. Biztonsági intézkedés 111 esetben történt.
Az éjszakai baleset is csak rontotta az országos közlekedési baleset listáját, mikor is egy fő migráns súlyosan, további öt könnyebben sérült. A rendőrök keresik a sofőrt.
Police.hu felvétele
A rendőrök november 11-én 23 óra körül a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Illegális Migráció Elleni Osztály jelzése alapján intézkedés alá akartak vonni egy lengyel honosságú személygépkocsit. A gépjármű vezetője a rendőri jelzéseket figyelmen kívül hagyta, majd az autópályáról letért, és Tatabánya területén is nagy sebességgel közlekedett. A sofőr elvesztette uralmát a jármű felett, majd fejtetőre borulva állt meg. Az embercsempész elmenekült, felkutatását megkezdték a rendőrök.
A járműben további 6 fő, magát indiai állampolgároknak valló férfi utazott. A baleset során 5 személy könnyebben, további 1 fő súlyosan sérült. Az utasok a rendőri intézkedés során sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták hitelt érdemlően igazolni. A sérülteket az ellátásukat és meghallgatásukat követően – a hatályos magyar jogszabályok értelmében – visszakísérik őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.
Az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A rendőrök őrizetbe vették a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfit.
Egy nő tett bejelentést a rendőrségre 2022. november 10-én arról, hogy november 4-én délután Komlón, a Kossuth Lajos utcában egy férfi régiségvásárlás ürügyén bekéretőzött a lakásába, majd kirabolta. A férfi leütötte a 72 éves nőt, és eltulajdonította a gyűrűjét, a karláncát, valamint a nyakláncát. A bűncselekménnyel közel 100 ezer forint kárt okozott. A rendőrök a nyomozás során beazonosították a feltételezett elkövetőt, majd elfogták és előállították a rendőrkapitányságra. A 49 éves szalatnaki férfit kihallgatták gyanúsítottként, majd őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását.
Ellene rablás bűntettének elkövetése miatt nyomoz a Komlói Rendőrkapitányság.
Ha felismeri a képen látható lányt, hívja a Tamási Rendőrkapitányságot!
A Tamási Rendőrkapitányság a 17050-157/212/2022. kör. számon körözési eljárást folytat Kovács Fruzsina Amanda eltűnése kapcsán.
A 15 éves lány 2022. október 26-án otthonából engedély nélkül ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem adott magáról.
Kovács Fruzsina Amanda körülbelül 160 cm magas, normál testalkatú, barna szemű, hosszú festett vörös hajú, szemüveges, azonban azt nem viseli.
Jobb karján és jobb lábfején hegek vannak.
Távozásakor fekete színű nadrágot, fekete dzsekit, piros sportcipőt viselt.
A Tamási Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a képen látható lány jelenlegi tartózkodási helyéről információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a 7090 Tamási, Kossuth tér 3-4-es szám alatt, vagy tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán, vagy a 112-es központi segélyhívó telefonszámon.
Egy Monor felől a Budapest, Nyugati pályaudvar irányába tartó személyvonat ütött el -egyelőre tisztázatlan körülmények között- 2022. november 11-én 19 óra előtt nem sokkal egy 41 éves budapesti nőt. A gyalogos a helyszínen meghalt.
A Monori Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának munkatársai megkezdték a baleset körülményeinek vizsgálatát.