StyleNews

„Ha más társadalmi csoportok, például a rendőrök béremelését a magyar költségvetés állta, akkor a kabinet a tanárok esetében se kösse azt az uniós források megérkezéséhez” – szorgalmazta Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján.

Azt mondta, pártja más ellentmondást is lát a kormányzati megnyilatkozásokban. Míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor látja megvalósíthatónak a pedagógusbérek emelését, ha az unió elutalja a forrásokat, a területfejlesztési miniszter közben biztosra veszi a források elnyerését. Megjegyezte, ha utóbbi igaz, a kormány előfinanszírozhatná a béremelést, „a nap végén úgyis az unió állja”.

Kanász-Nagy Máté megerősítette: pártja továbbra is azonnali, 45 százalékos béremelést követel az oktatásban dolgozók számára, valamint azt, hogy a jövedelmeket a szektorban évente kétszer igazítsák az inflációhoz. Emellett a pedagógusok oktatással-neveléssel töltött óraszámainak csökkentését is szükségesnek tartja az ellenzéki párt.

Vlagyimir Putyin szerda reggel tévébeszédét intézett az orosz néphez, amelyben bejelentette, hogy a fegyveres erők részleges mozgósítását rendeli el az országban. „A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett” – mondta az orosz elnök. A nyugati hatalmakat továbbá azzal is megvádolta, hogy Oroszország teljes elpusztítását tervezik és „nukleáris zsarolást” alkalmaznak.

A beszéd után a Kreml honlapján megjelent a szerdától hatályos rendelet is. Ennek értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, ami Ez Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint nagyjából 300 ezer embert jelent. Felmentést csak az életkor, az egészségi állapot, illetve az elítéltek esetében lehetséges. Sojgu azt is elmondta, hogy elsőként csak a katonai tapasztalattal rendelkezőket hívják be.

A bejelentést világszerte hatalmas felháborodás övezi, de Oroszországban sem fogadták kitörő lelkesedéssel. Ez utóbbira példa, hogy már szerdán elkapkodták az Oroszországból induló egyirányú repülőjegyeket. Az Isztambulba és a Jerevánba induló járatok azonnal megteltek, ennek az az oka, hogy Törökországba és Örményországba is vízum nélkül utazhatnak az oroszok.

A döntés Magyarországon is heves reakciókat váltott ki. „A részleges mozgósítás bejelentésével, valamint a négy ukrán megye „népszavazási” kérelmével Vlagyimir Putyin új szintet lépett a háborúban. Az agresszor szintlépése tovább eszkalálja a konfliktust, az ártatlan civilek elleni szisztematikus támadások tovább erősödnek, a nukleáris fenyegetettség egyre valósabbá válhat, a „népszavazásokkal” pedig olyan helyzetet teremt, amiben az egyetlen érdemi válasz a tiltakozás és az eredmények el nem fogadása lehet, hiszen azok súlyosan sértik a nemzetközi jog szabályait és egy független ország területi integritását” – írja közleményében az LMP.

„Természetesen elítéljük Vlagyimir Putyin döntéseit, de a tiltakozáson túl az LMP-Magyarország Zöld Pártja elvárja a szuverenitási és önrendelkezési kérdésekre oly érzékeny magyar kormánytól, hogy a béke jegyében azonnal ítélje el a népszavazási kérelmeket, és a nemzetközi közösség több államához hasonlóan fejezze ki tiltakozását azok illegitim volta miatt” – írták.

Hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely részletezi, hogy melyik intézményekre nem vonatkozik a korábban bejelentett 18 fokos hőmérséklet-korlátozás – írja a Telex. Ennek értelmében például a Magyar Nemzeti Bankban sem kell pulóverben dolgoznia a hidegebb időre érzékenyeknek.

A jogszabály négy helyen is felsorolja azokat a kivételeket, amelyekre nem vonatkozik a korlátozás. Ilyenek az egészségügyi és a bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmények, valamint a gyermekvédelmi és a bölcsődei ellátást nyújtók. A nagyközönség számára nyitva tartó uszodai létesítményekben szintén lehet 18 foknál magasabb a hőmérséklet, ahogy az általános iskolákban is.

Ezek azért érthető kivételek, hiszen a betegek és a gyermekek egészsége valóban fontos, ahogy egy uszoda hideg vizéből sem szerencsés a 18 fokba kiszállni. A törvény értelmében azonban kivételt jelent a jegybank is, ami már felvet kérdéseket.

A rendelet szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bank nem számít intézménynek, és ezért rájuk szintén nem vonatkozik a fűtési korlátozás. Az MNB a Telex kérdésére megerősítette a rendelet tartalmát. Szerintük a Nemzeti Bank szervezeti, működési és gazdálkodási függetlenségét az Alaptörvény és a jegybanktörvény biztosítja.