StyleNews

Megalakult az ötödik Orbán-kormány – Novák Katalin köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről az Országgyűlés keddi ülésén ismertették.

    Az átirat szerint az államfő május 24-i hatállyal a miniszterelnök javaslatára Csák Jánost kulturális és innovációs miniszterré; Gulyás Gergelyt Miniszterelnökséget vezető miniszterré; Lázár Jánost építési és beruházási miniszterré; Nagy Istvánt agrárminiszterré; Nagy Mártont gazdaságfejlesztésért felelős miniszterré; Navracsics Tibort területfejlesztésért felelős miniszterré; Palkovics Lászlót technológiai és ipari miniszterré; Pintér Sándort belügyminiszterré; Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré; Semjén Zsoltot nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterré; Szalay-Bobrovniczky Kristófot honvédelmi miniszterré; Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszterré; Varga Juditot igazságügyi miniszterré; Varga Mihályt pedig pénzügyminiszterré nevezi ki.

    Az alaptörvény szerint a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kinevezéssel megalakul az új kormány.

 Orbán Viktort május 16-án választotta újra miniszterelnökké a parlament.

Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén.

    A miniszterek eskütétele előtt, miután ismertették a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, a kormányfő felszólalásában kiemelte: a veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait.

    „Megőrizni, sőt megerősíteni a Kárpát-medence és Magyarország fizikai, anyagi és szellemi kulturális biztonságát, támogatni a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot” – sorolta. Hozzátette: Magyarország következő kormányának tagjait erre figyelemmel kérte fel a közös munkára.

    Hangsúlyozta: 1990 óta soha nem állt még kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint amekkora a most hivatalba lépő kabinet mögé sorakozott föl, „ez részben megszolgált, részben megelőlegezett bizalom”. A kormány tagjaitól azt várja, hogy a megszerzett bizalmat megőrizzék, a megelőlegezett bizalmat pedig valóra váltsák – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is – döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden az Országgyűlés.

    A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást.

    A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

    Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

    A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.

    A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből,  fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.

    Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

    A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

    A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.

    A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.

2022 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 511 400 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,5%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá. A rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5%-kal meghaladta az előző év márciusit.

2022. március:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 511 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 522 300 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 340 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 352 200 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5%-kal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 18,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 459 700 forintra becsülhető, ez 15,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, amely 15,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5%-kal felülmúlta az előző év márciusit.

2022. január–március:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 508 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 338 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 800 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 21,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 21,6%-kal nőtt az előző évhez képest. A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának kifizetése (ún. fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés magyarázzák.

A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció ágban volt a legmagasabb (810 000 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (308 000 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 561 600, a nők esetében 454 200 forint volt, ez a férfiaknál 22,7, a nőknél 18,3%-os növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 447 700 forintra becsülhető, 14,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 449 500, a költségvetésben 431 900, a nonprofit szektorban 483 300 forintot ért el, ami 12,5, 14,6, illetve 33,8%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül.

A reálkereset 11,8%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,2%-os növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 382 000 forint volt, ez 14,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 266 000 forintot tett ki, 15,6%-kal nőtt az előző évhez képest.

Percek alatt rendőri egységek leptek el egy kerepesi utcát, ahol két család tagjai estek egymásnak. Lövések is dördültek, hárman megsérültek, három embert őrizetbe vettek.

A Kerepes, Gyár utcában hallott lövésekről szóló, 2022. május 21-én este érkezett segélyhívásra a környék rendőri egységei szinte egyszerre tapostak a gázba. Kiérkezésükkor kb. 100 ember feszült egymásnak a helyszínen, mint kiderült, két család tagjai között fajult a vita dulakodássá, majd előkerültek a fegyverek. A rendőrök szétválasztották, majd egymástól távol tartották a még akkor is egymásra acsarkodó tömeget.

A kedélyek lecsillapítása és a köznyugalom helyreállítása után minden egyenruhás lövedékálló mellényt öltött, mivel a lövéseket leadó emberek az egyik ingatlanban rejtőztek el. Hiába a többszöri rendőri felszólítás, nem működtek együtt. A rendőrök azt látták, a házban legalább két férfi tartózkodik, kezükben fegyver és töltő mozdulatokat tettek. Késlekedésre, várakozásra, további, nagy valószínűséggel eredménytelen felszólításokra nem szántak időt. Mivel nem engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak, a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeit kérték a helyszínre, miközben az ingatlan előtti műveleti területről eltávolították az ott-tartózkodókat.

A Terrorelhárítási Központ speciálisan képzett műveleti egységei 2022. május 22-én éjfélkor elfogták az addig a házban bujkálókat. Az 50 éves, kerepesi apát és 23 éves fiát előállították, ahogyan azt a 41 éves bagi férfit is, akit először orvosi ellátásban kellett részesíteni, mert 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett a mellkasán és a nyakán.

A helyszíni szemle közben két fegyvert lefoglaltak, majd fegyverszakértői vizsgálatra továbbítottak. Az elsődleges vélemény szerint gáz- és riasztófegyverek.

A környéket a rendőri intézkedéssorozat befejezése után – a közbiztonság és a köznyugalom fenntartása érdekében – visszatérően ellenőrizték. További intézkedésre okot adó esemény ezek után már nem történt.

Mindhárom előállított tagadta a bűncselekmény elkövetését, ketten panaszt tettek a gyanúsítás ellen. A megalapozott gyanú szerint azonban a két család között kialakult vita közben id. Sz. József és L. László célzottan lőttek haragosaik felé. Sz. Ádám a kerítésre felállva, apja fegyverével, vaktában adott le lövéseket a tömeg irányába, míg szülője kardokat forgatva fenyegetőzött. A történtek következtében hárman sérültek meg a rendőrség tudomása szerint: L. László (az egyik gyanúsított), valamint egy 26, és egy 30 éves utcabéli férfi.

A három előállított férfit, az 50 éves id. Sz. Józsefet, a 23 éves Sz. Ádámot, valamint a 41 éves L. Lászlót fegyveresen, csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették. Letartóztatásuk indítványozását az ügyészség nem látta indokoltnak, ezért az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezhetnek.