A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál. – írja a Wikipédia.
A Szigetvári Járási Ügyészség többek között bűnszervezetben, kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt emelt vádat 22 elkövetővel szemben a Szigetvári Járásbíróságon.
A vádirati tényállás szerint a vádlottak 2018-ban új pszichoaktív anyagok internetes kereskedelmével foglalkozó bűnszervezetet hoztak létre, amely a bűnszervezet felszámolásáig, 2020 júniusáig működött. A bűnszervezet működése alatt az új pszichoaktív anyagot a vezető nagy tételben külföldről rendelte, belga, lengyel és más internetes oldalakról, melyekért kriptovalutával fizetett.
Az új pszichoaktív anyagot a bűnszervezet tagjai több budapesti bérelt lakásban porciózták és csomagolták, majd országszerte különböző postákon utánvétes csomagként feladva juttatták el a fogyasztókhoz. A bűnszervezet vezetői kezelték az interneten beérkező rendeléseket, irányították a csomagfeladók napi tevékenységét, továbbá előre elkészítették és a csomagfeladók számítógépeire megküldték vagy távolról nyomtatták a feladáshoz szükséges feladóvevényeket.
A fogyasztók az új pszichoaktív anyagot internetes honlapokon keresztül rendelték meg. A honlapokat az Amerikai Egyesült Államokban működő gazdasági társaságok szerverein keresztül üzemeltették.
Az utánvétes postai csomagok ellenértéke stróman személyek bankszámláira érkezett, akiket a bűnszervezet tagjai hajtottak fel és bírtak rá a számlanyitásra és a bankkártyájuk átadására.
A bűnszervezet legalább 7 honlapot működtetett a pszichoaktív anyagok kereskedése céljából, melyeken keresztül az elkövetők 20 000 db, új pszichoaktív anyagot tartalmazó csomagot adtak fel. A bűnszervezet a két év során 348 millió forint bevételre tett szert.
A bűnös úton szerzett jövedelemből a nyomozó hatóság készpénz, ékszerek, nagy értékű személygépkocsik lefoglalásával és a bűnszervezet tagjaihoz köthető ingatlanok zár alá vételével vagyonelkobzás céljából 75 millió forint összeget biztosított.
Az ügyészség a vádiratban nyolc vádlottat bűnszervezetben, kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével, két informatikust bűnsegédként, kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével, a bankszámlákat rendelkezésre bocsátó 11 elkövetőt pénzmosás bűntettével, míg további egy terheltet – akinek a nevén vagyonmentési céllal a bűnszervezet vezetőjének személygépkocsijai voltak -, közokirat-hamisítás bűntettével vádol. – írja az Ügyészség.
Lassan két hete van gyakorlatilag orosz fogságban a csernobili atomerőmű száz műszaki dolgozója és kétszáz biztonsági őre. „Bonyolult és feszült a helyzet. Pszichológiailag és testileg is megviseli őket, és a moráljukra is kihat” – jellemezte az orosz hadsereg által körbezárt erőműben rekedt ukrán dolgozók helyzetét Jurij Fomicsev, a közeli Szlavutics polgármestere. Az sugárszennyezett zónában dolgozók ezen a településen laknak, onnan jártak be vonattal a munkahelyükre.
A BBC értesülései szerint a körbezárt dolgozók továbbra is végzik a munkájukat, de a helyzetük egyre nehezebb, mert az élelmiszer- és gyógyszerkészleteik is korlátozottak. Ugyan van valamennyi készletük, de mivel nem tudják, meddig kell még kihúzniuk, már porciózni kezdték az adagokat. Naponta csak egyszer étkeznek, jellemzően kenyéren és kásán élnek. Vasárnap az oroszok ugyan felajánlották, hogy visznek nekik ételt, de azt visszautasították, mert csak propagandafogásnak tartották. – írja a 444.
Habár maga az erőmű már nem üzemel, azonban a felrobbant reaktor karbantartása roppant fontos, ezen alapesetben közel 2500 munkás dolgozik.
Ahogy Baranya 01-es körzetében is két esélyes lesz a választás, úgy Pécs egyes részeit, Komlót, Kozármislenyt és számos kisebb települést magába foglaló Baranya 02-ben is a kormánypártok és az ellenzéki összefogás jelöltjei között fog eldőlni a választás. Jelen esetben Hoppál Péter és Szakács László között. Azonban ahogy az egyesben, úgy a kettes körzetben sem csak ők ketten fognak indulni: jelen állás szerint nyolc jelölt lesz ott a szavazólapon, bemutatjuk őket!
Hoppál Pétert és Szakács Lászlót talán már nem kell bemutatni senkinek se, mindketten régi motorosok a politikában, és mindkettőjükre igaz, hogy ha nem nyerik meg a körzetet, akkor szinte biztosan nem lesz mandátumuk, egyikőjük sem került befutó helyre a saját pártja listáján. Hoppál 2009 óta folyamatosan országgyűlési képviselő, Szakács 2006 és 2010 között volt először az, majd 2014 és 2018 között, illetve 2019 óta folyamatosan. Az előzetes információk és felmérések alapján szoros csata várható köztük, Hoppál itt 2014-ben és 2018-ban is nyerni tudott, igaz akkor még nem volt ellenzéki összefogás, és egyik évben sem ért el 50 százaléknál magasabb eredményt. 2014-ben a felek már félig-meddig összecsaptak, akkor Hoppálra 36.27, míg Szakácsra 31.94 százaléknyi szavazat érkezett, azonban a Jobbik és az LMP „elvitt” majdnem 28 százalékot. 2018-ra Hoppál erősíteni tudott, akkor 40.11 százalékkal győzött, ám az ellenzéki pártok akkor is külön indultak, a Jobbik 22, a DK 20, az LMP pedig közel 10 százalékot szerzett, ami összeadva bőven több, mint Hoppál eredménye. Az mindenesetre látszik, hogy Hoppálnak 2018-ban voltak tartalékai az előző választáshoz képest, kérdés, hogy most is lesznek-e.
Kik indulnak még?
Ha nem lép vissza, akkor a Kétfarkú Kutyapárttól Martos Csongor, ő a párt egyik helyi „passzivistája” ismert szereplője. Vélhetően ő lehet az a szereplő, aki a harmadik legtöbb szavazót tudja majd megszólítani a körzetben, főképp Pécsett.
Néhány százalékra a Mi Hazánkos Ipacs Sándor is jó lehet, róla pártja honlapja azt írja, hogy „Tagja a Pécsudvardi Polgárőr Egyesületnek, helyi önkormányzati képviselő. Középfokú végzettsége van, jelenleg vállalkozóként dolgozik a turizmusban. A siklósi várban tölti a munkaideje nagy részét, amely során alkalma nyílik történelmi tudásának bővítésére is. Gyakran vesz részt hagyományőrző fesztiválokon, várjátékokon, ahol jó kedvet, mosolyt igyekszik csalni a látogatók arcára. Szeret horgászni, illetve szívesen szurkol fiának a futballpályánál.” Ipacs vélhetően Hoppál elől vehet el értékes szavazatokat, a Fidesz és a Mi Hazánk között billegő radikálisabbak közül.
Itt indul a városvezetésből kivált Hencsei Zsolt is, aki a helyi Jobbik-frakciót hagyta ott. Indulása Bognár Szilviához hasonlóan erős kérdéseket vet fel, leginkább azt, hogy miért nem az előválasztáson mérettette meg magát, illetve mi a fő motivációja. Mindkét felvetésre van egy elég erős tippünk…
Az ISZOMM és a Munkáspárt Szilágyi László Csabát indítja, különösen vérmes reményei aligha lehetnek a baloldalon eléggé beágyazott Szakáccsal szemben: az egy százalék is csodával határos eredmény lenne. Gattyán György pártja Dr. Juhász Gábort indítja, míg Gődényék színeiben Árvainé Behán Zsuzsanna lesz a jelölt: izgatottan várjuk, hogy elérik-e az 1 százalékot. Mindez azért fontos, mert ha nem, úgy az egy millió forintos kampánytámogatást vissza kell fizetniük. Ahogy Baranya 01-es körzetben, úgy itt is kiemelten fogjuk figyelni, hogy ez megtörténjen. Szükség esetén lapunk kész lesz jogi lépéseket is tenni az ügyben.
Frissítés: Behán Zsuzsanna a NÉP jelöltje levélben jelezte számunkra, hogy sem ő, sem a pártja nem vesz fel kampánytámogatást.
Az, hogy a forint az euróval vagy a dollárral szemben végtelenül gyengévé vált az elmúlt napokban (persze előtte se volt erős…) talán nem újdonság senkinek se. Arról is beszámoltunk korábban, hogy az ukrán hrivnya sem gyengült annyira, mint a magyar fizetőeszköz, holott ott épp véres háború dúl. Azonban arra nehéz értelmes magyarázatot találni, hogy a román lei, az albán lek, vagy a bolgár leva miért áll sokkal jobban, mint a magyar forint.
Románia, Albánia és Bulgária nem számít gazdasági nagyhatalomnak, azonban az ottani fizetőeszköz kevésbé romlik, mint az itteni. Vajon mi lehet ennek az oka? Vajon miért a magyar forint gyengül a legdrasztikusabb mértékben, szerte a kontinensen? Vajon miért a forint éri a legkevesebbet? Mit rontottunk el? Egyáltalán mi hibáztunk, vagy külső oka van a forint gyengélkedésének? Varga Mihály szerint az orosz szankciók kedvezőtlen hatásai. Igen ám, de az orosz szankciók a román, a bolgár vagy az albán (és bármely másik európai) országra hatnak, így önmagában véve ezt a magyarázatot nem fogadhatjuk el.
Biztosan számítanak a szankciók is, de a forint már a háború előtt is harmatgyenge volt, Orbánék alatt gyakorlatilag megállás nélkül romlott, hol vannak már azok az idők, amikor a miniszterelnöknek a 300-as euró miatt le kell mondania, ugye? 300-nál lemondás, 400-nál újraválasztás?
Reggel felszakadozik a felhőzet, és a hőmérséklet -5 és -3 fokig hűl. A délelőtt folyamán dél felől megvastagszik a felhőzet és néhol gyenge havaseső, havazás is előfordulhat. Az északnyugati szél élénk lesz egész nap. Délelőtt a hőmérséklet fokozatosan emelkedik.
Délután többször megvastagszik a felhőzet és vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat, de számottevő mennyiség nem várható. A hőmérséklet maximuma 4-6 fok között alakul. Az északkeleti szél egész nap mérsékelt lesz, de a térség keleti felében néhol megélénkülhet. Estére a gomolyfelhők feloszlanak, kiderül az ég. Hideg éjszakánk lesz!
Idén is elkészült a legbefolyásosabb magyar nők listája, hála a Forbesnak. A lap több kategóriában is felállította a top 10-es listáját, sőt, az üzlet kategóriában egyenesen 20 nő szerepel. Az üzleti mellett van közéleti, kultúrális és média kategória is.
A közéleti listát Novák Katalin vezeti, aki néhány nap múlva várhatóan köztársasági elnök lesz, a lap szerint „a Fidesz következő generációjának kulcsembere lehet”. Őt Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya követi, jellemző, hogy a listára a 6. helyen Lévai Anikó is felkerült a családból. A 3. helyen Schmidt Mária található, majd következik még egy fideszes politikus, Varga Judit igazságügy-miniszter. Az első nem kormányhoz közeli személy Dobrev Klára az 5. helyen áll, de újonnan felkerült a listára a Momentum frissen megválasztott elnöke, Donáth Anna és az MSZP-s Tüttő Kata is. Érdekes Kaminsky Fanni szereplése a 10. helyen, aki Orbán Viktor kommunikációs stábjának oszlopos tagja, ő felel például a miniszterelnök Facebook-oldaláért.
A média kategóriában Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója lett az első, őt a Mediaworksot vezető Kálmán Erika és D. Tóth Kriszta követi a dobogón. Ebben a kategóriában lett végül tizedik helyezett Várkonyi Andrea, a Tv2 műsorvezetője és Mészáros Lőrinc új felesége.
A Mészáros-család – nem túl meglepő módon – megjelenik az üzleti életben is. A felcsúti vállalkozó lánya, Mészáros Beatrix ugyanis a 3. helyre került ebben a kategóriában, ezt persze jórészt apja befolyásának köszönheti. A 2. helyre Csányi Sándor egyik jobbkeze, Balogh Gabriella került, míg a győztes a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva lett.
A teljes listát a Forbes honlapján tudja böngészni, ahol rövid leírásokkal mutatják be a kategóriák szereplőit.
A University College London és a Readingi Egyetem kutató által készített tanulmány szerint súlyos következményekkel járhat már egy 2 fokos felmelegedés is. A szélsőséges hőmérséklettel összefüggő halálok száma ugyanis jelentősen megnőhet ebben az esetben.
A kutatók Angliát és Waleset vizsgálva arra keresték a választ, hogy a nyári hőség és a téli hideg okozta kockázatok milyen mértékben jelennek meg az átlaghőmérséklet emelkedésével. Az Environmental Research Letters szakfolyóiratban publikált eredmények alapján arra jutottak, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedésével nyáron sokkal gyorsabban növekszik a halálozások száma. Ezzel szemben télen csökken a halálozási arány.
Az év legmelegebb napjain 42 %-kal nőhet a hőmérséklet okozta halálok száma. Jelenleg az év 10 legforróbb napján átlagban 117 ilyen haláleset történik, ez nőhet mindössze két fokos felmelegedés esetén napi 166-ra. A növekedés mértéke 2 fokos felmelegedés esetén gyorsul fel, onnantól pedig egyre meredekebben emelkedik. Három fokos felmelegedés esetén már 75 százalékkal növelheti a halálozási kockázatot hőhullámok idején.
Ez a kutatás is jól mutatja tehát, hogy kiemelt fontosságú lenne, hogy a globális felmelegedés mértéke 2 Celsius-fok alatt maradjon. Ez azonban szinte lehetetlennek tűnik, figyelembe véve például azt, hogy a glasgowi klímakonferencián tett fogadalmakkal sem garantálható ez.
A tervek szerint csütörtökön találkozik majd egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn Moszkvában.
Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás. A megállapodásról Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője tett elsőként említést. Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget.
Hétfőn Fehéroroszországban a tervek szerint megtartják az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóját. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint mind Moszkva, mind Kijev küldöttsége megérkezett a találkozó helyszínére a Belovezsszakaja Puscsa nemzeti parkban.
Vlagyimir Megyinszkij, orosz elnöki tanácsadó, az orosz delegáció vezetője kijelentette, hogy ismét megpróbál megállapodni az ukrán féllel az ostromlott ukrán városokból létesítendő humanitárius folyosók működtetéséről. Eszerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszországba, illetve Oroszországba kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre. Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva az orosz offenzívát „bármikor” leállíthatja, ha Kijev teljesíti a feltételeit. Ezek között sorolta fel annak alkotmányba foglalását, hogy Ukrajna nem lesz katonai szövetségek tagja, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának, valamint a Donyec-medence két szakadár „köztársasága” függetlenségének elismerését.
Az orosz kormány hétfőn jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre felkerült az Európai Unió összes országa, így Magyarország is. A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.
Hétfőn jelent meg a kormányrendelet, ami szabályozza a magyarországi fegyverszállításokat más országok felé. Orbán Viktor Facebook-videóban sokadjára is közölte, hogy „Magyarország nem szállít fegyvereket” Ukrajnába. Ez így meg is felel a valóságnak, azt ugyanakkor a 444 szúrta ki, hogy a helyzet korántsem ilyen egyértelmű.
Két dolog ugyanis feltűnő a kormány kommunikációja és a valóság között különbség kapcsán. Más, szövetséges NATO tagállamba ugyanis szabad fegyvert szállítani, akár szárazföldön, akár légi úton. A kormányrendelet alapján az EU-s megállapodás keretében beszerzett fegyvereket pedig szintén csak akkor vihetik át Magyarországon, ha nem Ukrajnába, hanem előbb egy szövetséges államba szállítják őket. Azaz, ha egy fegyverszállítmány innen mondjuk Szlovákián át megy Ukrajnába, akkor annak semmi akadálya.
A másik érdekes részlete a rendeletnek, hogy a kormány megengedi a NATO fegyveres erőinek Dunántúlra való települését. A NATO ugyanis az orosz támadás után arról döntött, hogy a keleti régióba szárazföldi, tengeri és légi erőket is telepít. A mostani kormányrendelet ezeknek engedélyezi az idetelepülést, „ideértve a gyakorlatokon és kiképzési feladatokon történő részvételt is”.
