Emlékeznek még nagyanyáink citrompótlós teájának ízére? Nos, hát annak a fő összetevője az L-aszkorbinsav, amely napjainkban újra, jogosan a reneszánszát éli.

Az aszkorbinsavat a mindennapi étkezésünk során szükséges pótolni, mert a szervezetünk nem képes előállítani. Az aszkorbinsav az olyan természetes antioxidánsok közé tartozik, amely meggátolja a levegő oxigénjének hatására létrejövő szabad gyökök képződését, és többek közt fellép az oxidatív stresszel szemben, és erősíti az immunrendszerünk védekezőképességét. Az aszkorbinsav részt vesz a sejtek oxigénfelvételében, és a kollagén képződésben, ami a csontok és a porcok kötőszövetének felépítéséhez szükséges, és a másik nagyon fontos tényező, hogy elősegíti a vas felszívódását. 

Sajnos az emberi szervezet nem képes az aszkorbinsav előállítására, így a szükséges mennyiséget naponta a táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. Amennyiben a szervezetünk nem kapja meg a működéséhez a napi adagot, a hiány tüneteként előfordulhat vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása. Szervezetünk napi minimális C-vitamin szükséglete 60 mg, de ez csak ahhoz elég, hogy ne alakuljon ki a skorbut.

Aszkorbinsav megfelelő mértékű adagolásával fokozhatjuk a szervezetünkben az immunrendszerünk működését, ami növeli a fehérvérsejtek számát, amelyek arra szolgálnak, hogy szembeszálljanak a testünket megtámadó kórokozókkal. Ezzel a bevitellel pedig hozzájárulunk ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük a meghűléses betegségek tüneteit.

Miért jó még a C-vitamin?

• Antioxidáns hatásának köszönhetően segít meggátolni a szervezetben végbemenő oxidatív stressz okozta sejtkárosodást.
• Segíti a szervezetünk védekezőképességét.
• Szükséges a hajunk, a bőrünk és a körmünk egészségéhez.
• A csontok, a fogak és az íny felépítésében vesz részt.
• Szükség van hozzá a vas megfelelő felszívódásához.
• Védi a szív- és érrendszerünket.

Napi ajánlott C-vitamin mennyiség: 1000 mg, ami aszkorbinsav esetében körülbelül megfelel fél mokkáskanálnyi mennyiségnek. Ezt minden esetben, vízben vagy teában feloldva fogyasszuk el.

Az L-aszkorbinsavat nem csak a mesterségesen előállított termékekkel vihetjük be a szervezetünkbe, hiszen az L-aszkorbinsav a természetben is megtalálható mind a növényi, mind pedig az állati szervezetben. Van több, bárki számra könnyen hozzáférhető növény, amelynek az aszkorbinsav-tartalma különösen nagy. Száz gramm csipkebogyó körülbelül 400 mg, a fenyőtű 200, a petrezselyemlevél 185, a paradicsompaprika 180, a zöldpaprika 125, a káposzta 87, a barack 50, a citrom 45, a nyers burgonya 24 mg aszkorbinsavat tartalmaz.

Napjainkban a fokozott vírusveszély miatt kimondottan ajánlott a megfelelő mennyiségű, napi C-vitamin bevitel.

Fotó: pixabay.com

Az elmúlt napok ragyogó napsütése nem csak a kirándulókat csalta ki az erdők mélyére, de a Mecsek napsütötte domboldalain elkezdtek pompázni a csodás tavaszi virágok. A színes ruhájukba öltözött szépséges növények magukhoz csábítják a kirándulókat, hogy csokorba gyűjtsék a fák alatt viruló színes erdei különlegességeket. Ne tegyék! Már egyetlen szál virág letépéséért is pénzbírság jár!

Több, kora tavasszal pompázó mecseki virág számít védettnek vagy fokozottan védettnek, ezért több tíz vagy akár százezres büntetés is járhat a rendkívül magas természetvédelmi, eszmei értékű növények leszedéséért.

Illatos hunyor

Eszmei értéke: 10.000 forint, elmondhatjuk róla, hogy a Mecsek legkülönlegesebb, és egyben legjellegzetesebb kora tavaszi vadvirága. Az illatos hunyor a hóvirág mellett a kora tavasz köszöntésének az egyik legbiztosabb hírnöke. Enyhébb időjárású teleken már decemberben is megfigyelhető a bimbózása, miközben általában februártól április végéig virágzik. Magassága: 25 cm. Virágzásának ideje: februártól-április végéig húzódik el. Fontos tudni, hogy az illatos hunyor minden része, a gyökerétől, a leveleken és a virágon át, a magokig mérgező. Hatóanyaga szívre hat és erős, szapora szívverést, bódultságot, sőt még nyálkahártya gyulladást, hányást, gyomor- és bélgyulladás, krónikus hasmenést okozhat.

Szártalan kankalin

Eszmei értéke: 5.000 forint, ez csodásan pompázó, az ország több erdejében is felbukkanó, apró termetű kora tavaszi növény még a lombkoronák megjelenése előtt virágzik, kedvelt kerti dísznövényként is, de hazánkban a természetben védettséget élvez. Növény magassága: 20 cm. Virágzása: márciustól-áprilisig tart, enyhe teleken, a védett, napsütötte déli domboldalakon már januárban megjelenik. A népi gyógyászatban a növény gyökerét köhögés elleni teákhoz keverték.

Kikeleti hóvirág

Eszmei értéke: 10.000 forint, és egész Magyarország területén védettnek számít, mivel ez a hóvirágfaj az egyedül nálunk őshonos, így a köznyelvben egyszerűen hóvirágnak nevezzük. Mindenki által ismert, nagyon népszerű növény, ám gyűjteni nem szabad. 10-20 cm magasságot éri el. Februártól áprilisig hozza a virágait. Egykor nem múlhatott el Nőnap hóvirág nélkül. Napos, védett, nedves lombos erdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyó menti ligeterdőkben tömegével megcsodálhatók szépséges virágai. Magyarországon 2017-ben az év vadvirágának választották.

Mint ahogy az öltözködésnek, úgy a gasztronómiának is mindig megvan a maga divatja. Napjaink egyik ilyen trendi vega élelmiszere a szejtán, vagy más néven a búzahús, ami az évek során elfoglalta a tofu helyét a növényi alapanyagokat előtérbe helyezők konyhájában. Aki gyakori látogatója a bioboltoknak, gyógynövényboltoknak, az már biztosan találkozott a szejtánnal, más néven búzahússal, vagy legalább az alapanyagával, a búzasikérrel.

Mi is tulajdonképpen a szejtán?

Fehérjebomba, ami nagyszerűen alkalmazható húspótlásra, és a búzahúst fogyasztók elmondása alapján nemcsak állagában, de ízében is a legjobban hasonlít a húsra. Nem elhanyagolható, hogy a szejtán a tápanyagtartalmát tekintve is messzemenően túlszárnyalja a korábban alkalmazott húspótlókat. A búzahúsnak mindössze fél kilója fedezi egy felnőtt napi fehérjeszükségletét. Viszont így sem tudja teljes mértékben pótolni az állati eredetű proteineket, mert az esszenciális aminosavak közül például lizinben szegény. Másik hátránya, hogy a szejtán alapanyaga a búzasikérből, ami glutén. Vagyis a glutén intoleranciában szenvedők megfelelő odafigyeléssel fogyasszák!

Mit tartalmaz a szejtán?

100 gramm szejtán tartalmaz annyi fehérjét, mint 100 gramm csirkemell. Gliadin 43,02 %, glutenin 39,10 %, zsír 2,80 %, cukor 2,13 %, keményítő 6,45 %. Tehát a szejtán zsírtartalma elenyésző, de a búzahús gazdag B-vitaminokban és E-vitaminban, mellette tartalmaz vasat, rezet, mangánt, cinket, magnéziumot, szelént és foszfort. Így elmondható, hogy remek vitamin és ásványi anyag forrás a szervezetünk számára.

Hogyan készítsünk otthon búzasikérből búzahúst?

Előkészített, akár fűszerezett búzahúst is vásárolhatunk a biobolotokban, viszont a legolcsóbb megoldás természetesen a házi szejtán készítés. Íme, egy recept:

• 250 gramm búzasikér (szejtánpor)
• egy csapott kávéskanálnyi szódabikarbóna
• 50 gramm liszt
• só, fűszerek mindenkinél ízlés szerint
• 3 dl víz

Rakjuk fel egy nagyobb edénybe forrni a vizet, miközben készítsük elő a száraz alapanyagokat, amelyeket jó alaposan keverjük össze. Ezek a búzasikér, a liszt, a szódabikarbóna, só, fűszerek.  Aztán jöhet a 3 dl kézmeleg (40 fokos) víz! Mikor a masszánk leválik az edény faláról, akkor válik könnyen formázhatóvá. Formáljunk belőle hengert, amit kisebb szeletekre tudunk vágni. 10-15 percig pihentessük. A szeleteket főzzük ki a most már forrásban lévő vízben, vigyázva, hogy amint felemelkedtek a víz tetejére, szedjük ki, mert elkészültek. A vizet hagyjuk lecsepegni a szeletekről, jó ha kissé ki is nyomkodhatjuk belőle.

Mire használjuk a búzahúst?

Húsételeket készítéséhez, ilyen a rántott hús, fasírt, pörkölt, tokány, bolognai, de piríthatjuk fokhagymával. Köretként zöldséget, tésztát, mártást, szószt, pürét adhatunk a szejtán szelethez.