Kezdőlap Blog Oldal 2426

Meghalt Zelei Miklós író, költő és újságíró

BaHir
-
0
Meghalt Zelei Miklós író, költő és újságíró

Budapest, 2021. október 28-án, életének 73. évében meghalt Zelei Miklós író, költő, újságíró.

A közlés szerint Zelei Miklóst hosszan tartó, súlyos betegség után csütörtök hajnalban érte a halál.

Zelei Miklós 1948. november 8-án Kiskunhalason született. Mint írták, Zelei Miklós pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. Irodalmi munkásságából tizenhét kötet született.

A rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel közös tényfeltáró riportregényekben mutatta be az államszocializmus valódi arcát. A politikai pszichiátriáról szóló Őrjítő mandragóra című könyvük máig hivatkozási alapmű. A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg és jelentősen hozzájárult az ikerfalvak közötti határnyitáshoz. A Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja.

Zelei Miklós költői, írói világában helyet kapott a valóság abszurditása és a szürreális ábrázolás – olvasható az összegzésben.
Munkásságát többek között Pro Literatúra Díjjal, Külhoni Magyarságért Díjjal, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.

Forrás

Vitanapot kezdeményez az LMP Paks2 beruházása miatt, mert sok a megválaszolatlan kérdés

Bahír.hu
-
0
Vitanapot kezdeményez az LMP Paks2 beruházása miatt, mert sok a megválaszolatlan kérdés

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetőjének csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Paks 2 beruházásával kapcsolatosan rengeteg a megválaszolatlan kérdés a beruházással kapcsolatosan és az engedélyezési problémák léptek fel.

A frakcióvezető elmondta, hogy hétfőn a Parlamentben sem Süli János, sem Orbán Viktor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért utasították el az atomerőmű kettes blokkjának engedélyezését. Keresztes szerint a korai földmunka megkezdése nagy veszélyt jelent, ugyanis így nem lehet további geológiai vizsgálótokat és tanulmányokat végezni a helyszínen, ráadásul az adófizetők pénzén végzett beruházás is lehet, hogy feleslegessé válik, ha a hiányosságok miatt le kell állítani a beruházást.

Keresztes László Lóránt levelet ír a Roszatom atomenergetikai konszern vezetőjének, amiben arra kéri, hogy adjon válaszokat a magyar országgyűlési képviselőknek és a sajtónak. Kihangsúlyozta, hogy nincs megoldás az atomhulladék tárolására, amit a jelenlegi tervek szerint a Pécs melletti Bodára terveznek. Az LMP Parlamenti vitanapot kezdeményez a fent említettek miatt, hiszen világosan látható, hogy az atomenergia nem olcsó és nem biztonságos.

Fotó: Kárász Anna Flóra/Jövő TV

Forrás

Innovatív megoldás: zöldséges kert a szupermarket üzletek tetején

BaHir
-
0
Innovatív megoldás: zöldséges kert a szupermarket üzletek tetején

Nem lehetetlen. Sőt, nagyon innovatív megoldás.

Egy brüsszeli szupermarket tetején, több mint 60 féle növényt termesztenek. Mindez a Lagum program uniós finanszírozásával alakult ki, melynek célja, hogy kiderítsék: fenntartható-e egy ilyen kert a városi miliőben. Továbbá a gazdálkodásba a közelben élőket is próbálják bevonni, különösen azokat, akik nehéz körülmények között élnek.

A szupermarket tetején, idén március óta, 2 tonna gyümölcs és zöldség termett, a hulladékot pedig teljes egészében komposztálják, azonban a történet nem áll itt meg. A szervezőknek rengeteg újszerű ötletük van: a lenti szupermarketben keletkezett hőt bevezessék a tetőn lévő üvegházakba.

„A társadalom javára hasznosítjuk a kertet. Ott van a Refresh, egy társadalmi étterem, ahol az itt termelt növényeket szolgálják fel. De elkezdtünk a rászorulóknak is osztani belőle” – nyilatkozta az egyik önkormányzati képviselő.

„A kutatásnak van mezőgazdasági szegmense, de sok más lehetőséggel is foglalkozunk. A termelés adott, de vannak tréningjeink, valamint a környék társadalmi viszonyaira, az itt élőkre is figyelünk” – nyilatkozta a Brüsszeli Szabadegyetem munkatársa, Francisco Davila az összetett projektről.

Ennek a működése azért lehetséges, mert a környező házak okán a tetőre nem jutnak el a kipufogógázak, valamint egyéb szennyeződések. Még kb. két-három évig tart Brüsszelben a kísérleti fázis, ami ha eredményes lesz, a megoldást más városokba is exportálhatják. Hazánkban még ez az innováció nem érkezett el ugyan, de hamarosan a fejlődésünk érdekében tehetnénk lépéseket.

Forrás

Mi lesz most az oltatlan munkavállalókkal?

Vági Márton
-
0
Mi lesz most az oltatlan munkavállalókkal?

Mint ismert, a kormány ma bejelentette, hogy a cégek és vállalkozások maguk dönthetik el, hogy a jövőben alkalmaznak-e oltatlan munkavállalókat. Egészen biztosan lesznek olyan helyek, ahol élni fognak a lehetőséggel, a munkavállalók egyébként december közepéig kaptak haladékot arra, hogy mindkét oltást beadassák maguknak.

Mi történik, ha a munkavállaló nem kíván oltakozni?

Amennyiben a cég előírja a kötelező védőoltást, úgy fizetés nélküli szabadságra megy a munkavállaló, mindaddig, amíg jobb belátásra nem tér. Maximum egy éven keresztül lehet fizetés nélküli szabadságon, utána elbocsátható az alkalmazott. Persze jó kérdés, hogy ki az, aki képes egy teljes éven át úgy élni, hogy egyetlen forint fizetést sem kap. Mindenesetre 2021 decemberétől 2022 decemberéig csak azért nem lehet kirúgni senkit, mert nem hajlandó felvenni az oltást. Ettől még a munkát megtagadhatják tőle, és fizetni sem kell neki.

Az szinte biztos, hogy nem alkotmányellenes a szabályzás, az új szabályoknak ugyanis megágyazott az Alkotmánybíróság a miniszteri bejelentés előtt egy héttel nyilvánosságra hozott határozata, amely kimondta: általában véve különbséget lehet tenni az oltottak és az oltatlanok között. A döntésből az következett, hogy a munkahelyeken is különbséget lehet köztük tenni. Hangsúlyos, hogy kirúgni senkit nem lehet, de a fizetés nélküli szabadságra el lehet küldeni az alkalmazottakat.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a pécsi önkormányzati cégeknél is életbe lép-e a szabályzás, kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz, amint megküldik, cikkünket frissíteni fogjuk!

66 millió forintért lépett fel a Tankcsapda

Vági Márton
-
0
66 millió forintért lépett fel a Tankcsapda

A tavalyi BaRock Zenebona került hasonló összegbe, de ott tizenhárom helyszínen huszonhat zenekar lépett fel.

Egy hónap csúszással, csak az után került ki a győri önkormányzat honlapjára a kulturális osztály már szeptember 29-én elkészült nyári üvegzseb-dokumentuma, hogy lapunk közérdekű adatigénylést adott le azért, hogy megtudjuk: mennyibe került a nyár végi Tankcsapda-, illetve Slade-koncert. (Nagyné dr. László Edit jegyző asszony válaszában egyébként pontosítást kért, azt kérte, jelöljük meg, pontosan melyik Tancsapda koncetre vagyunk kíváncsiak.)

De a lényeg az, hogy mint kiderült,

az augusztus végi Tankcsapda-koncert 66 millió forintjába került a városnak.

Az összeg önmagában nagyon magasnak tűnik, főleg, ha összevetjük azzal a listával, ami pár éve szivárgott ki arról, hogy milyen fellépési díjjal dolgoznak egyes magyar zenekarok, énekesek. Ezen a listán – amiről annak szereplői elmondták anno a Borsnak, hogy árai viszonylag pontosak – Majka és Curtis szerepelt alegdrágább előadóként, ők 2,9 millió forintot kértek egy kilencven perces műsorért, amihez ők viszik a technikát. A második helyezett itt a Honeybeast lett, ők 1,8 millió forintért szintén saját technikájukkal turnéztak akkoriban.

Nyilván a Tankcsapda egy kifejezetten népszerű zenekar, és nem is egy egyszerű koncerttel érkeztek Győrbe, hanem egy nagy, kivetítős-körszínpados show-val, ezért mondjuk nem lenne meglepő, ha a koncert költsége felkúszna egy valamivel magasabb tartományba – jelezte nekünk egy koncertszervezéssel foglalkozó budapesti szakember, aki szerint viszont a 66 millió forintos összeg így is meglepően magas. De beszéltünk olyan rendezvényszervezővel is, aki szerint nem feltétlenül irreális ez az összeg.

A vélemények eltérnek tehát, de hogy még inkább kontextusba helyezzük a 66 millió forintos költséget: tavaly augusztus 20-án a győri BaRock Zenebona került nagyságrendileg hasonló összegbe: azon 13 helyszínen 26 zenekar lépett fel.

De például Szombathelyen 2019-ben az egész Savaria Karnevál került 82 millió helyi adóforintba, ebből négy napon át jó pár program kijött, többek között ingyenes nagykoncertek, amelyeken például Rúzsa Magdi, Oláh Ibolya, a Blahaluisana és a Bagossy Brothers Company lépett fel számos helyi zenekar, illetve jelmezes hagyományőrzők mellett.

Az üvegzseb-dokumentumból a szeptember eleji Slade-koncert költségének egy része is kiderült, itt a hang-, színpad- és fénytechnika kerül 17,9 millió forintba, a zenekar gázsijáról egyelőre nincs információ. – írja az ugytudjuk.hu

Fotó: Tankcsapda Facebook oldal

Hamis vallomásra kívánták rávenni a bűncselekmény tanúját Pécsett

Vági Márton
-
0

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta azon vádlottak büntetőügyében, akik egy emberkereskedelem bűntette miatt indult büntetőeljárásban valótlan vallomásra igyekeztek rábírni egy tanút.

A 27 éves zalai férfi és 33 éves társa ismerőseivel szemben emberkereskedelem és más bűncselekmények miatt folyik büntetőeljárás. A vádlottak 2020. márciusában és áprilisában többször felkeresték az ügy egyik tanúját, hogy a 2020. májusi kihallgatásán a gyanúsítottakra kedvező, a feljelentéssel ellentétes tartalmú vallomást tegyen. Olyan vallomásra kívánták betanítani, amely szerint a tanú és társai Svájcban saját elhatározásukból folytattak prostitúciós tevékenységet, és az ebből folyó bevételeiket megtarthatták, azt ők nem vették el tőlük.

A fiatalabb férfi emellett lediktált a tanúnak egy fentieknek megfelelő, valótlan tartalmú nyilatkozatot is, amelyet a rendőrségre postáztak. A hamis tanúzásért az elkövetők 1.000.000 forintot ígértek, a pénz átadására azonban nem került sor. A tanú a 2020. májusi kihallgatásán a valóságnak megfelelő vallomást tett, és felfedte vádlottak cselekményét.

A Kaposvári Törvényszék a vádlottakat hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, amelyet a fiatalabb vádlott tettesként, társa bűnsegédként követett el. Ezért az egyiküket pénzbüntetésre, a másikat 1 év börtönbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélettel szemben a szabadságvesztésre ítélt vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt az ügyben eljáró Pécsi Ítélőtáblánál.

Gond van a Digivel

Vági Márton
-
0

Egyéb híreink: az ég kék, a fű zöld.

Több városban is jelezték, hogy nem megy a Digi internete, a szolgáltató Facebook-oldalán a főváros több kerületéből, valamint Berettyóújfaluból, Dunakesziről, Érdről és Tatabányáról is érkeznek hibajelzések, illetve szerkesztőségünk pécsi munkatársai is tapasztalják, hogy akadozik a Digi internetszolgáltatása.

Ez nem szolgáltatás, ez egy rossz vicc

Az ügyfélszolgálatuk elérhetetlen, azonban a Facebook oldalukon reagáltak a hibára, állításuk szerint már dolgoznak rajta.

Koronavírus: nagyok sok új fertőzöttet találtak

Vági Márton
-
0

A beoltottak száma 5 947 085 fő, közülük 5 728 025 fő már a második oltását is megkapta, 1 millió 164 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. 4039 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 859 378 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 45 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 30 692 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 797 142 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 31 544 főre emelkedett. 1 970 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 204-en vannak lélegeztetőgépen. Az új megbetegedéseket a delta vírusmutáns okozza, a legnagyobb veszélyben a beoltatlanok vannak, ezért kérjük őket, hogy regisztráljanak és vegyék fel az oltást mielőbb. 

A beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb. A magyar lakosság többsége regisztrált védőoltásra és már fel is vette azt, aki még nem, az továbbra is megteheti a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon.

A regisztráció után a háziorvosnál és az interneten is lehetőség van oltásra időpontot foglalni a  www.eeszt.gov.hu honlapon. Az időpontfoglalóban minden érvényes regisztrációval rendelkező tud oltásra időpontot foglalni első, elmaradt második és harmadik oltásra is. 

Mégis szigorít a kormány: fizetés nélküli szabadságra küldhetik az oltatlanokat, kötelező lesz a maszk

Vági Márton
-
0
Mégis szigorít a kormány: fizetés nélküli szabadságra küldhetik az oltatlanokat, kötelező lesz a maszk

Döntött a Kormány a koronavírus negyedik hulláma miatt, újabb szigorításokat vezetnek be a következő időszakban.

November 1-től ismét kötelező lesz a közösségi közlekedésen a maszk használata, tehát nem csak az érvényes jegyeket, de ennek használatát is ellenőrizhetik a járműveken és büntethetik is azt, aki nem hordja.

Szintén fontos változás, hogy a munkáltató előírhatják az oltást a munkavállaló számára.

2021. november 1-én lép életbe nyugati szomszédunknál az a rendelet, ami szerint igazulniuk kell védettégét a munkavállalónak, amit az alábbi három esetben kaphat meg:

  • átesett a fertőzésen;
  • rendelkezik negatív PCR teszttel;
  • rendelkezik oltással.

Azok a munkavállalók, akik a védettségi igazolás hiánya ellenére munkába áll, az 500 euró, munkáltatók esetében akár 3600 euró bírságot is kiszabhatnak az ellenőrzések során.

Magyarországon majdnem ezer beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz azzal a panasszal, hogy védettségi igazolványok híján, polgárok alapjogai sérültek. Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket az indítványokat.

A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el. 

Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.

A kórházakban és egészségügyi intézményekben a vírushelyzet miatt ismét látogatási tilalmat vezetnek be.

Mégis szigorít a kormány: fizetés nélküli szabadságra küldhetik az oltatlanokat, kötelező lesz a maszk

Vági Márton
-
0

Döntött a Kormány a koronavírus negyedik hulláma miatt, újabb szigorításokat vezetnek be a következő időszakban.

November 1-től ismét kötelező lesz a közösségi közlekedésen a maszk használata, tehát nem csak az érvényes jegyeket, de ennek használatát is ellenőrizhetik a járműveken és büntethetik is azt, aki nem hordja.

Szintén fontos változás, hogy a munkáltató előírhatják az oltást a munkavállaló számára.

2021. november 1-én lép életbe nyugati szomszédunknál az a rendelet, ami szerint igazulniuk kell védettégét a munkavállalónak, amit az alábbi három esetben kaphat meg:

  • átesett a fertőzésen;
  • rendelkezik negatív PCR teszttel;
  • rendelkezik oltással.

Azok a munkavállalók, akik a védettségi igazolás hiánya ellenére munkába áll, az 500 euró, munkáltatók esetében akár 3600 euró bírságot is kiszabhatnak az ellenőrzések során.

Magyarországon majdnem ezer beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz azzal a panasszal, hogy védettségi igazolványok híján, polgárok alapjogai sérültek. Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket az indítványokat.

A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el. 

Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.

A kórházakban és egészségügyi intézményekben a vírushelyzet miatt ismét látogatási tilalmat vezetnek be.

1...2 4252 4262 427...2 8312 426. oldal a 2 831-ból