Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Újabb kamatemelés jöhet, tovább drágulhatnak a hitelek.
Az elemzőket is meglepte az augusztusi inflációs adatsor, amelyet ma közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). E szerint múlt hónapban a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak tavaly augusztushoz képest. Havi szinten is emelkedést mért a KSH, júliushoz képest 0,2 százalékos volt a drágulás üteme. Gazdasági szakértők 4,7 százalékos inflációt vártak a júliusi 4,6 százalék után.
Egyre drágábbak az élelmiszerek
Legtöbbet a napi fogyasztási cikkekre költünk, élelmiszert vásárolunk, kiváltjuk a gyógyszert és tankolunk. Ezeknek a termékeknek az ára sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a KSH által figyelt áruk és szolgáltatások összértéke. A napi fogyasztási cikkek befolyásolják az inflációs érzékelésünket, ezért gondoljuk azt, hogy sokkal drágább lett az élet, mint amit a hivatalos statisztika tükröz. – írja a Szabad Európa.
Az élelmiszerek inflációja egyértelműen magasabb lett a vártnál. „Ez azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelői áremelkedés begyűrűzése jóval erősebb, mint arra számítottunk” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakértő szerint nem látszik enyhülni a koronavírus inflációs utóhatása az éttermi és munkahelyi étkezésben sem. „Ismét több mint egy-egy százalékkal drágultak ezek a termékkörök havi alapon, így éves összevetésben már nyolc százalék körüli a házon kívüli étkezés drágulása” – tette hozzá.
Szintén komolyabb meglepetést jelent a tartós fogyasztási cikkek havi alapon mért 0,5 és éves bázison számított 4,4 százalékos drágulása. „Legutóbb egyébként 2009 végén volt négy százalék felett a termékkör éves áremelkedése. Úgy tűnik, hogy az ipari termelői árak és a szállítási költségek emelkedése is a vártnál erősebben gyűrűzik be az importált inflációba, amelyen a forint augusztusi négyszázalékos erősödése sem tudott tompítani” – mondta Virovácz Péter.
Újabb kamatemelés jöhet
A szakértő szerint az augusztusi vártnál magasabb infláció nemcsak a piaci konszenzust múlta felül, de jelentősen, fél százalékponttal magasabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban publikált előrejelzési sávjának tetejénél is. „Ennek következtében aligha lehet kétséges, hogy a mai inflációs adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányultságában. Ennek fényében szeptemberben folytatódhat a kamatemelés” – mondta az elemző.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a vártnál magasabb volt az augusztusi infláció. „Külön érdemes kiemelni azon szolgáltatásokat, amelyek a korlátozások alatt nem tudtak működni, esetükben az áremelkedés havi üteme is érdemi volt, az éttermi szolgáltatásoknál egy, míg az üdülési szolgáltatásoknál 4,3 százalékos” – mondta.
A szakértő szerint a mai adatból arra lehet következtetni, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban, így nem kizárt az MNB további szigorítása, azonban az inflációs problémákra figyelemmel kell lenni az állam keresletoldali intézkedéseinél, illetve a jövő évi minimálbérről szóló döntésnél is.
„A minimálbér-emelés várható mértékét illetően lényegi szempont, hogy a legkisebb jövedelműek bére is emelkedjen reálértéken, amely a gyorsuló infláció miatt magasabb béremelést tesz szükségessé. Ugyanakkor a magasabb minimálbér magasabb inflációhoz vezethet” – figyelmeztetett a szakértő.
A kormány tudta, mi jön
Az infláció egy szükséges rossz, előre látható volt, mi fog történni, ez az ára a gyors kilábalásnak – mondta a Portfólió.hu tudósítása szerint Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Business and Finance Summit 2021 szerdai konferenciáján.
Nagy Márton szerint a gyors kilábalás és a feszes munkaerőpiac összefügg azzal, hol van infláció, amely Lengyelország mellett nálunk lesz a legmagasabb idén. A tanácsadó szerint a gazdaságpolitika fő feladata most az infláció kordában tartása – ez a jegybank feladata – és a kormány részéről a tartós konjunktúra biztosítása.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint további felfelé mutató inflációs kockázatokat jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amelyet a kínálat lassabban tud követni, és a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek. Az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy ezek a kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak, és a következő hónapokban bázishatások miatt öt százalék fölé kerülhet az infláció, novemberben elérheti az 5,5-5,6 százalékot is.
Az étolaj harminc százalékkal drágult
A KSH legfrissebb adatai szerint augusztusban az élelmiszerek esetében az étolaj ára 30,6 százalékkal, a munkahelyi étkezésé 9,2 százalékkal, a margariné 9,1 százalékkal, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2 százalékkal emelkedett. A burgonya 11,3 százalékkal drágult tavaly augusztushoz képest, pedig júliusban még hat százalékkal olcsóbb volt, mint egy éve. A friss zöldségek ára 11,8 százalékkal volt magasabb, a friss gyümölcsök viszont a KSH mérése szerint 3,2 százalékkal olcsóbbak lettek.
Az üzemanyagok 21,7 százalékkal kerültek többe, mint tavaly augusztusban, ami 1,9 százalékponttal nagyobb emelkedés az előző havinál. A dohányáruk 17 százalékos éves drágulása viszont 1,1 százalékponttal mérsékeltebb a júliusinál.
A tartós fogyasztási cikkeken belül a szobabútorok 10,8 százalékkal, az ékszerek 10,5 százalékkal, az új személygépkocsik 7,9 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára 2,8 százalékkal nőtt. Ezen belül viszont a teherfuvarozás tarifái 7,9, a postai szolgáltatásoké 7,2 százalékkal, az üdülési szolgáltatásoké pedig átlagosan 9,8 százalékkal nőttek.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
Címlapkép: Getty Images
