BaHír

Szigeti Oktávia a Magyar Táncművészeti Főiskola docense, és a Magyar Táncművészeti Egyetem 2020 őszétől, a pécsi kihelyezett táncos és próbavezető BA képzésének vezetője, a 2021 évi Táncpedagógusok Országos Szövetségének Táncművészetért díjasa, és az idei nyáron Pécsett két héten keresztül tartott nyári tánctábort.

A 2010-ben létrehozott Szigeti Oktávia Táncművészetért Alapítvány munkájával a tánctehetségek felkarolását, a honi táncművészet segítését, illetve annak életben tartását, és megújulását kívánja előmozdítani. Az alapítvány megalakításakor elsődleges célként a táncművészek, táncpedagógusok támogatása, továbbképzések szervezésére, a tehetségek felkutatására és megsegítése, illetve az arra való koncentrálás volt az alapító Szigeti Oktávia célja. A kezdeti tervezést aztán felülírta az élet, új gondolatok születtek, a legkisebbekre, a kezdetek kezdetére helyeződött a hangsúly. Az alakulás óta meggyőződésévé vált az alapítónak, hogy a gyermekkorban végzett mozgásformák jobban rögzülnek a tanítványokban. Ennek okán sokat tett az alapítvány azért, hogy az óvodás korú gyermekek megismerkedhessenek a modern tánc adta lehetőségekkel.

Kozármislenyben nyolc évvel ezelőtt kezdték tevékenységüket, mikor is 330 óvodást két héten keresztül ingyenesen tanítottak, majd ezt a következő évben megismételték. Végső soron ez adta a ma is működő Kozármislenyi Modern Tánc csoportnak a magját. A nagy érdeklődésre való tekintettel 2018-ban már Pécsen is indított két csoportot az alapítvány. Kovácsné dr. Bobály Viktória vezetése alatt kis- és nagy iskolás korosztályban működnek évről-évre a csoportok. A fiatal táncosok az indulás óta már a rendszeres fellépések mellett országos táncművészeti fesztiválokon és versenyeken is részt vesznek, ahonnan mindig dobogós helyezésekkel térnek haza, és nem egyszer állhattak fel már a dobogó legfelső fokára. Az elmúlt több, mint tíz év során az alapítvány folyamatosan tartott táncpedagógus továbbképzést Pécsett. Mellette intenzív módszertani és táncpedagógiai továbbképzéseket is szervezett. De például lehetőséget biztosítottak egészségmegőrző mély izom erősítő gerinctornára egy éven át a Kozármislenyi Művelődési Házban. Az elmúlt években az Alapfokú Művészeti Iskolákban és a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnáziumban tanuló tehetséges fiataloknak biztosítanak képzési lehetőséget nyári kurzusok, szakmódszertani továbbképzések formájában. Pályaorientáció keretében mentorálnak táncpedagógus szakirány felé forduló szakgimnáziumban tanuló, illetve már végzett növendékeket. Szakmai fórumok, táncversenyek, fellépések, előadások, szakmai beszélgetések, felvételik, táborok, tánckurzusok alkalmával állandóan jelen vannak, és népszerűsítik a kitűzött céljaikat. Megalakulásuk óta számos táncszínházi produkciót valósítottak meg, hogy növendékeik bepillanthassanak a színpad, és a színházkészítés csodálatos világába.

„Az iskolás korú gyermekekkel való foglalkozás elsődleges célja a gyermekek testtartásának, testtudatának és ritmusérzékének fejlesztése. További célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a gyermeknek az önkifejezésre, a kreativitásra. Ezen kívül megtanítjuk őket, hogyan fejezzék ki magukat a test nyelvén. Lehetőséget nyújtunk számukra, hogy megismerjék a tánc nyújtotta boldogságot, és a végtelen lehetőségek tárházát a harmonikus mozgás által. A test mély izomzatának megerősítésével javul a testtartásuk. A koordinációs gyakorlatok által finomodik a mozgásuk. A tánc alkalmas a keresztirányú mozgások révén a két agyfélteke összekapcsolt stimulálására, és ezáltal a diszfunkciók, többek közt a diszlexia, a dísz-gráfia, a diszkalkulia javítására is. Fizikai hatása pedig abban mutatkozik meg, hogy a talpizmok megerősítésével megelőzhető, és gyógyítható a lúdtalp! Alapvető gimnasztikai elemeket tanulnak, melyek nagyban fejlesztik a gyerekek egyéni képességeit. Hosszú távú célunk pedig, hogy a gyermekek váljanak nyitottá, legyenek fogékonyak a művészetek, az igényes zene, és mozgás iránt. Hiszünk a művészetek lélekformáló erejében. Mindemellett a tánc észrevétlenül fejleszti az együttműködést, az elfogadást, a koncentrációt, a kitartást, a testtudatot, a memóriát, a koordinációt, a muzikalitást, és mindezek mellett segít átélni a lélek szabadságát.” – ismertetett meg a tánc örömszerzés melletti jótékony hatásaival Szigeti Oktávia, a Magyar Táncművészeti Főiskola docense, a 2021 évi Táncpedagógusok Országos Szövetségének Táncművészetért díjasa.

Július 19- 23 között alsó tagozatosok, majd a következő héten pedig 26-30-ig felső tagozatos iskolás korúak részére Pécsett Nyári tánc tábort szervezett Szigeti Oktávia Táncművészetért Alapítvány, ahol a táncos lábú fiatalok a modern tánccal ismerkednek, előzetes táncos képzettségüknek megfelelően Szigeti Oktávia és Kovácsné dr. Bobály Viktória irányításával.

A tábor a felejthetetlen élmények, és a sok nevetés mellett, napi három-négy órában, a tánccal kötötte le az állandó mozgásra éhes ifjúság energiáját. Az alapítvány szervezésében tánctanárok képezték a tábor ideje alatt a lányokat és a fiúkat, egyedi és változatos foglalkozások keretében. Természetesen az energia utánpótlásról is gondoskodtak, és napi háromszori étkezéssel biztosították a gyermekek napi ellátását. A tánc, ami felel a test és a lélek harmóniájáért, ebben a két hétben magas színvonalon biztosított volt. A tábor szlogenjéhez híven, mert hogy „A mozgás mindenkié!”

A turizmus egyre inkább kezdi felfedezni déli szomszédunk Szerbia nevezetességeit, látványosságait, turisztikai célpontjait. Akik szeretnek elmélyedni a magyar történelem jeles eseményeiben, nem hagyhatják ki Szendrő várának megtekintését. A hazánktól délre eső, a magyar történelem szerves részét képező várak monumentalitása lenyűgöző! Csak akkor érhetjük meg Hunyadi János és társainak emberfeletti teljesítményét, ha egy napot rászánunk egy nándorfehérvári vagy a szendrői várban történő sétára.

Nézzük most a szendrői várat, amelynek falai közt raboskodott egykor a rigómezei csatából hazafelé tartó Hunyadi János hadvezér, akit Brankovics 100 ezer arany ellenében engedett útjára, majd a túszként visszatartott Hunyadi Lászlót pedig a magyar hadak ellene történő vonulása után tett csak szabaddá. Itt szükséges megemlíteni, hogy 1494-ben a vár török ostromakor, Szendrőn hunyt el Kinizsi Pál.

Belgrádtól mindössze 45 kilométerre délkeletre található a szendrői vár. A 11,3 hektáros alapterületű erődöt a 15 században Brankovics György uralkodó elrendelésére a Duna és a Jezava folyók összefolyásában építették, egy háromszögletű síkságon.

Szendrő helyén a rómaiak idejében egy Vinceium nevezetű település állt, a rómaiak nyomai jól felfedezhetők a vár falába beépített, egykor itt élt rómaiak sírköveinek igazán mutatós maradványaiból.

A várban sétálva egyre több letűnt kor nyomát fedezhetjük fel a falakban, hiszen többek közt „a szendrői erőd őrzi a szerb naptár azon kevés bizonyítékának egyikét, amely a világ létrehozása óta eltelt éveket számolja, és amely feltételezhetően az ie. 5508-ban volt” – olvasható a belépőhöz kapott magyar nyelvű tájékoztatóban.

Szendrő vára, mint a Balkánt és Közép-Európát összekötő erőd, évszázadokon át fontos kereskedelmi és vallási központtá tette a körülötte elterülő települést, az egykori középkori szerb fővárost. A szendrői vár számára a Duna számos történelmi erődítményhez összeköttetést biztosított. Például Péterváradhoz, Belgrádhoz, Galambóchoz, Újvidékhez.

Magyarország mellett Szerbia is keresztény állam lévén, ezért a középkori szerb uralkodók a muzulmán törökkel szemben a magyar közelséget részesítették előnyben. Ebből adódóan célszerűnek tartották, hogy a leendő főváros közelebb legyen Magyarországhoz, mint az Oszmán Birodalomhoz. Szendrő elhelyezkedése a Dunán Nándorfehérvár és Galambóc között könnyű hozzáférést biztosított a folyó többi pontjához. Lehetővé tette a dunai forgalom ellenőrzését is, ideértve a Morava-völgybe történő magyar bejutás megakadályozását. Ezzel a hintapolitikát folytató Brankovics a törökök követeléseinek tett eleget.

1430-ban, mindössze alig két év alatt felépült az új főváros erőddel, palotával, belső várral, viszont a külső vár munkálatai a 25 torony felépítésével egészen 1439-ig elhúzódtak. Ennek ellenére 1434. április 20-án Brankovics György legfiatalabb lánya, Katalin a magyar főúrral, Cillei Ulrikkal már az új erődben házasodhatott össze. Még ebben az évben idősebb lányát Marát pedig II. Murád szultánhoz adta feleségül.

A szabálytalan háromszög alakban felépített erődítményt a Duna és a Jezava folyó mellett még további két csatorna vize veszi körül. A falak négy méter vastagságúak, és tíz méter magasságban épültek. A huszonöt torony a 20 méter magasságot célozta meg.

1435. augusztus 14-én a kastély nagytermében került sor a Velencei Köztársaság és Szerbia közötti „testvériség és barátság” hivatalos szerződés aláírására, melynek következtében György és fiai velencei állampolgárságot kaptak.

Mara és II. Murád szultán házasságával létrejött béke nem volt tartós, mert Murád vezetésével 130 000 török katona foglalta el a város környéki dombokat. Az uralkodó Magyarországra sietett, a főváros védelmét fiára, Gergelyre bízta. Segítség nem érkezett, és mikor Murád bevetette az újdonságnak számító ágyúkat, három hónapnyi ostrom után, 1439. augusztus 18-án Gergely és István hercegek megadásra kényszerültek, akiket a szultán Anatóliában megvakíttatott, testvérük Mara szultána könyörgése ellenére.

A várat átszövik az „átkozott Jerina”-ról szóló legendák, amely szerint az uralkodóasszony halálra dolgoztatta az építkezésen még a terhes anyákat is. A kövek emberi kezek munkáját őrzik, a monumentális falak a kétségbeesett védekezés nyomait mutatják. Az erőd falait mosó Duna pedig az évszázadokon átívelő közösen átélt történelemről mesél.