Köztudott, hogy az Apple termékek értékajánlata között szerepel a magánélet védelmére vonatkozó fokozott intézkedések, valamint a polgári szabadságjogok iránti elkötelezettség. Az erre való törekvést a vállalat számos alkalommal bizonyította. Különféle jogi- és bűnüldöző szervek keresték már fel az Apple-t az évek során olyan követelésekkel, hogy szolgáltassák ki egy gyanúsított iPhone fiókjában található személyes információit. Az Apple értékrendjében nem mehet a biztonság a magánélet rovására, ezért kellő alapossággal vizsgálják az ehhez hasonló eseteket.
Ezzel szemben tudjuk, hogy a kínai állam nem éppen a privacy-ról (magánélet védelméről) híres. Az Apple azonban most egy új adatközpontot építtet Kína délnyugati részén fekvő Guiyang-ba. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója szerint az adatok biztonságosak, azonban mégis úgy tűnik, hogy az Apple átengedte az irányítást a kínai kormánynak. A The New York Times készített egy leleplező cikket arról, hogy milyen kompromisszumra jutott a két „partner”.
Míg Trump és a jelenlegi Biden-kormány is szigorú irányvonalat képvisel Kína felé, addig az Apple elfogadta az ügyféladatok kínai szerveren történő tárolását és az alkalmazások agresszív cenzúrázását. Habár a korábbi alkalmazottak elmondása alapján Cook eleinte ellenállt Hszi Csin-ping nyugati vállatokkal szemben támasztott követelményeinek, Nicholas Bequelin, az Amnesty International emberi jogi csoport ázsiai igazgatója szerint nem látni az Apple részéről semmilyen ellenállást az elveikhez való ragaszkodás érdekében.
Cook gyakori látogatásokat tett Kínába és találkozott a legfelsőbb vezetésével. A Times szerint Cook a kulisszák mögött egy olyan bürokráciát épített fel, amely hatalmas eszközzé vált a kínai cenzúra működésében. A kínai App Store-ból az évek során 55 000 alkalmazás tűnt el beleértve a külföldi híreket megjelenítő szolgáltatásokat, a meleg társkeresők és a titkosított üzenetküldő alkalmazásokat. Továbbá letiltotta a demokráciapárti tüntetések és az internetes korlátozások megszervezésének eszközeit, ahogyan a Dalai Lámáról szóló alkalmazásokat is. Ezen alkalmazások ellenőrzésére az Apple-nél külön ellenőrök feleltek. Gou Wengui, száműzött kínai milliárdos applikációját például azért tiltotta ki a vállalat, mert az kritizálta a kínai kormányt. Sőt, elbocsátották azt az „Apple-ellenőrt”, aki korábban jóváhagyta ezt az alkalmazását.
A The Times által felülvizsgált dokumentumok nem mutatják, hogy a kínai kormány hozzáférne az adatokhoz. Csak azt jelzik, hogy az Apple olyan kompromisszumokat kötött, amelyek megkönnyítik a kormány számára ezt. Az iCloud szolgáltatások lévő titkosított adatok digitális kulcsát is Kínában őrzik. Ezeket általában a Thales francia technológiai vállalat gyártja, azonban Kína nem hagyta jóvá ezen eszközök használatát.
Kínában az Apple engedményezte ügyfelei adatainak jogi tulajdonjogát a Guizhou-Cloud Big Data-nak, vagyis a GCBD-nek, amely Guizhou tartomány kormányának tulajdonában lévő társaság. Az Apple nemrégiben megkövetelte felhasználóitól, hogy fogadják el az iCloud Általános Szerződési Feltételeit, melyben a GCBD szerepel szolgáltatóként és az Apple csupán „további fél”-ként szerepel. A szerződésben foglaltak szerint az Apple és a GCBD hozzáférhetnek minden adathoz, amit a szolgáltatáson tárol a felhasználó, és az a kínai törvények szerint továbbíthatják harmadik fél számára. Ezáltal azt is lehet mondani, hogy nem az Apple szolgáltatja az esetlegesen kért adatokat a kormány felé, hanem a GCDB. Kínai tisztviselőknek azonban nincsen szükségük az Apple-től származó információkra, mert a hatóságok már eleve hozzájuthatnak a kínai kiberbiztonsági törvény (2017) értelmében.
Az Apple felhagyott a másutt használt titkosítási technológiával, miután Kína nem engedte meg. Erre válaszul kihangsúlyozták, hogy megtartják a felhasználóik adatainak titkosítási kulcsainak ellenőrzését és Kínában a legújabb és legfejlettebb védelmet használják – fejlettebb, mint más országokban –, azzal indokolva, mivelhogy ez lesz a legújabb adatközpontjuk. Ezeket végül más országokra is szándékozzák kiterjeszteni. Ugyanakkor a kínai kormánynak jóvá kell hagynia minden olyan titkosítási technológiát, amelyet az Apple Kínában használ.
Az applikációk törlésére azt reagálta a vállalat, hogy kénytelenek megfelelni a kínai törvényeknek. „Ezek a döntések nem mindig könnyűek, és előfordulhat, hogy nem értünk egyet az őket formáló törvényekkel. De továbbra is prioritásunk a legjobb felhasználói élmény megteremtése anélkül, hogy megsértenénk azokat a szabályokat, amelyeket kötelesek vagyunk betartani.”
Több szakértő szerint az lehet a dolog mögött, hogy az Apple számára nincsen „B terv” Kínán kívül. A Kínai kormány lehetővé tette a gyártást és a teljes ellátási lánc megfelelő kivitelezését az utak burkolásával, munkások toborzásával, gyárak és erőművek felépítésével. Doug Gutherie, akit 2014-ben vett fel az Apple mint tanácsadó a kínai tevékenységekkel kapcsolatban, azt állítja, hogy egyetlen más ország sem tudja felajánlani az Apple számára azt az igényelt infrastruktúrát, készséget és kormányzati támogatást, mint Kína.
Emiatt kénytelenek lehetnek engedelmeskedni a kínai kormánynak. Miután a kínai alkalmazottak panaszkodtak a „Designed by Apple in California” szlogenre, miközben Kínában készül, az iPhone ezt is levette telefonjai hátuljáról.
A kompromisszumok szinte lehetetlenné tették a céget abban, hogy megakadályozza a kínai lakosok e-mailjehez, fényképeihez, helyszíneikhez, dokumentumaihoz való hozzáférést a kínai kormány számára. A vállalat májusban kiadott sajtóközleményében az áll, hogy „Sohasem veszélyeztettük a felhasználóink vagy azok adataiknak biztonságát Kínában és bárhol, ahol működünk.” Valamint „Kínában a törvény előírja, hogy az állampolgáraihoz tartozó iCloud-adatoknak az országban kell maradniuk. Betartjuk a törvényeket, de a felhasználók biztonságában nem engedünk kompromisszumokat.”
Az új adatközpont struktúráját tekintve, a kínai szervereket a teljes iCloud hálózat többi részétől elkülönítve hoznák létre, annak érdekében, hogy megakadályozhassák azt, hogy a kínai privacy megsértése átterjedjen az Apple további adatközpontjaira.
Az Apple nem vált volna azzá a céggé Kína nélkül, amivé ma lett. Kínában gyártja szinte az összes termékét és a többségét itt is adja el. De vajon mennyibe kerül a Kínától való függőség az Apple-nek és a kínai állampolgároknak? És vajon megéri-e az Apple-nek és más cégeknek is Kínával vagy Kínában tevékenykedniük, ha az megsérti az elveiket?
