A 30 év alattiak között a legnépszerűbb párt a Fidesz, de többen vannak, akik leváltanák, és a bizonytalanok aránya is magas.
Kormányt váltana a fiatalok közel fele (48 százalék), míg harmaduk (33 százalék) szeretné a jövőben is Orbán Viktort miniszterelnökként látni – idézi a Republikon Intézet közvélemény-kutatását a Népszava. A 30 év alattiak pártpreferenciái a következőképpen alakulnak:
Fidesz: 29 százalék;
Jobbik: 14 százalék;
Momentum 10 százalék;
DK: 5 százalék;
LMP: 3 százalék;
Magyar Kétfarkú Kutyapárt: 2 százalék;
MSZP: 2 százalék;
Párbeszéd: 1 százalék.
A fiatalok körében az ellenzéki összefogás 3 százalékkal népszerűbb, mint a Fidesz, látható, hogy szoros a verseny. Azonban a 30 év alattiak 35 százaléka bizonytalan, ez magasbb a teljes népesség átlagánál, mintegy 6 százalékkal. Ami viszont a legérdekesebb: a fiatalok többsége egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt, a 18-30 év közöttiek mindössze 28 százaléka menne el biztosan szavazni.
Reggel derűs időnk lesz, emiatt a kisugárzás hatására mindenütt fagypont alatt alakul a hőmérséklet a térségünkben. -3 és 0 fok közé hűl a levegő. Szélcsend várható! Délutánra rohamosan melegedni kezd a levegő, a hőmérséklet 14-16 fok között alakul. Közepesen felhős időnk lesz, csapadék nem várható. A déli szél megélénkül, olykor megerősödik napközben, estére viszont veszít erejéből. – tudtuk meg a Meteo Mecsektől!
Mai napon egy cseh és egy horvát klub fog nemzetközi kupában negyeddöntőt játszani.
Magyar csapat utoljára legalább ilyen magasságba 1984-85-ben jutott el a Videoton révén, akik az UEFA-kupában meneteltek egészen a döntőig. Az volt a magyar klubfutball utolsó igazi sikere. Egyébként a 60-as évek végén, és a 70-es évek elején fordult elő párszor, hogy akár a BEK-ben, akár az UEFA/VVK-kupában a legjobb nyolcig jussanak el a magyar klubok, de az finoman szólva is más rendszer volt, 78-79-ben például a Honvédnak mindössze három ellenfelen kellett túl jutnia ahhoz, hogy a legjobb nyolcig jusson. A cseh és a horvát klubnak hat csoportmeccsre és két egyenes kieséses párharcra volt ehhez szüksége.
De miért a Dinamo és a Slavia, miért nem a Vidi vagy a Fradi?
Az elmúlt öt esztendőben a zágrábiak 34.21, a prágaiak 38,21, a budapestiek ezzel szemben csupán 13,66 millió eurót költöttek el új játékosokra. Ez jelentős különbség, és alapvetően sok mindent meg is magyarázna, de a kérdés az, hogy a horvátok és a csehek miből tudnak ennyi pénzt előteremteni új igazolásokra? Mégsincs elég pénz a magyar labdarúgásba? A kormányzati támogatások nem elégségesek? Természetesen nem erről van szó, Magyarországon jóval nagyobb állami támogatás érkezik a sportba, mint Csehországban vagy Horvátországban, azonban ott összehasonlíthatatlanul jobb szakmai munka folyik. Ugyanis a Slavia és a Dinamo is bőségesen előteremti azt a pénzt, amiből új futballistákat tud igazolni.
A vizsgált időszakban a csehek 63,63 millió euróért adtak el játékosokat
Például az angol West Ham 24 millió eurót sem sajnált két cseh futballistára Tomas Soucekre és Vladimir Coufalra. Egyébként a csehek sikeres gazdasági teljesítményéhez mi is hozzátettünk, idén nyáron a felcsúti Puskás Akadémia 700,000 euróért vásárolta meg Alexandru Balutát. Soucek, akiért cirka 18 millió eurót fizettek az angolok, a Slavia saját nevelése, 10 éves kora óta játszott a prágaiaknál. Kinevelték, óriási pénzért eladták, az abból befolyó összeget pedig beleinvesztálták a csapatba: a jutalom Európa Liga negyeddöntő. Coufal nem saját nevelés, azonban ő is a cseh utánpótlás „terméke”, 2018-ban a Slovan Liberec gárdájától vásárolták meg 0,7 millió euróért, hogy idén nyáron 6 millióért adják el a játékjogát. Nem rossz haszon, ugye? További bevételi forrást jelentett a prágai klubnak a szintén általuk kinevelt Jaromir Zmhral aki tizenegy éves korától játszott náluk, őt az olasz Brescia vitte 3,75 millió euróért, vagy az Udineseben remeklő Antonin Barak, akin szintén kerestek 2,6 millió eurót.
Persze az utánpótlásnevelésben még mindig a horvátok az koronázatlan királyok.
A zágrábi Dinamo az elmúlt öt esztendőben 144,13 millió euróért adott el játékosokat
És ebbe még nem számoltam bele azt a Josko Gvardiolt, aki nyáron csatlakozik a Lipcséhez, 16 millió euróért. A csehek dupla annyiért adtak el játékosokat, mint amennyiért vettek, a horvátok esetében ez a szorzó már négyszeres. A Dinamo kinevelte azt a Filip Benkovic-ot, akiért a korábbi angol bajnok Leicester City fizetett közel 15 millió eurót, Marko Pjaca játékjogáért pedig a Juventus 23-at.
Eközben a Ferencváros utánpótlása nem tudott felmutatni, gyakorlatilag semmit.
Amíg a csehek 63, a horvátok 144, addig a magyarok 7,6 millió euróért tudtak játékosokat értékesíteni, köztük egyetlen saját nevelés sem volt, sőt az eladott 6 futballistából csak 2 volt magyar: a pécsi Nagy Dominik, az a Nagy Ádám aki 18 évesen került a Fradihoz, előtte hét másik (köztük egy portugál) klubban nevelődött.
Ebből az is világosan látszik, hogy amíg a horvátok és a csehek kirakat csapatának a játékoseladásból származó bevétel bőven meghaladja a kiadások költségeit, addig a Fradinál ez egy mínuszos történet. Vegyük hozzá a tényt, hogy az elmúlt években mind a Dinamo, mind a Slavia többször jutott BL/EL csoportkörbe (ami szintén komoly bevételiforrás), mint a Fradi: a Dinamo 2015 óta három BL és kettő EL csoportkörrel büszkélkedhet, kétszer megélve a tavaszt, a Slavia három EL, egy BL csoportkört tud felmutatni, ráadásul az idei a második évük, hogy a legjobb nyolcig menetelnek. A Fradi ehhez képest egyetlen BL és egyetlen EL csoportkört ért el, tavaszra mindig elvérzett a magyar csapat. Mint minden magyar csapat.
Összességében elmondhatjuk, hogy hiába az állami dotáció, ez önmagában még mindig nem elég a sikerhez, sőt nem is feltétlenül szükséges hozzá. A Fradi jelenleg gyakorlatilag csak a magyar államra és az élsporthoz kissé mesterségesen „odatolt” szponzoroknak köszönhetően képes létezni, olyan szinten, amilyenen.
Ezzel szemben a cseh és horvát csapat elsősorban a minőségi utánpótlásnevelésre támaszkodva ér el, magyar szemnek felfoghatatlan sikereket.
Jobbnál-jobb játékosokat nevelnek ki (vagy épp szerzik meg a riválisaik fiatal tehetségeit, a Fradi ezzel sem tud apellálni, lévén más klubok sem nevelnek minőséget), akikkel sikereket érnek el odahaza, és Európában egyaránt. A sikereknek hála, ezekre a fiatal cseh és horvát játékosokra felfigyelnek nyugaton, óriási pénzekért megvásárolják őket, és ezt a bevételt forgatják vissza az utánpótlásba: még több pénz, még jobb játékosok, még több pénz, még jobb játékosok. A kör bezárul. Ennek okán jelen formájában teljesen feleslegesek a magyar labdarúgásba érkező államitámogatások: hiába van tíz éve TAO, egyáltalán nem sikerült jobb játékosokat kinevelni, mint korábban, száz milliárdok ide, vagy oda, képtelenek vagyunk felvenni a versenyt a cseh vagy a horvát utánpótlás-neveléssel. Azonban a magyar államnak annyi pénze nincs, hogy Európa Liga negyeddöntős csapatot csináljon a Fradiból (ha lenne sem szabadna erre költeni), így végtére is a lemaradásunk minden szempontból csak nő a prágaiakhoz és a zágrábiakhoz képest.
Ebben a régióban a futball sikerek egyetlen kulcsa a minőségi utánpótlás nevelés: ahol ez jelen van, ott jönnek az eredmények, ahol nincs, ott maximum ideig-óráig lehet részsikereket elérni, az adófizetők pénzén. Ez viszont semmiképpen sem ideális rendszer, pláne nem fenntartható és legyünk őszinték: a Fradi 19 idegenlégiós futballistájának a bérére egyikünk sem szívesen fizeti be az adóját…
Habár a kormány továbbra is titkolózik és nem enged be újságírókat a kórházakba, egy budapesti kórház Covid-osztályán dolgozó egészségügyi szakember a Szabad Európának adott interjút. Ő elmondta, hogy óriási a szakember hiány, és annyira sok a beteg, hogy képtelenség megfelelő ellátást biztosítani mindenkinek, hiába az igyekezetük.
„Konkrétan tele vagyunk, egyáltalán nem érezzük azt, hogy csökkenne az egészségügyre terhelődő nyomás. Rettenetes állapotok vannak”
– számolt be a név nélkül nyilatkozó szakember. Elmondása szerint annyira sokan mondtak fel a március elsejétől érvényes új szolgálati jogviszony miatt az intenzív osztály dolgozói közül, hogy egy nővérnek öt beteget kellene ellátnia, ami egyszerűen képtelenség.
A lélegeztetőgépen lévő betegek mortalitási rátája ezért 95-98 százalékos, tehát 10 emberből jó, ha egy túléli a kezelést,
mondta.
A többség egyébként túlélné a betegséget, de az orvos szerint a kapacitás hiány miatt halnak meg sokan. A munkatársaim szívüket-lelküket kiteszik, de fizikai képtelenség, hogy egy szakápoló 5-6 beteget lásson el az elvárható színvonalon.” – zárta sorait.
Március 1-vel került hatályba az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, melynek következtében megszűnt az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonya, emellett hatályon kívül helyezték az kollektív szerződést, emellett, ha az állam szükségesnek látja, átvezényelheti az egészségügyi dolgozókat egy másik kórházba, akár az ország másik felére, 1+1 évre.
A kormány az orvosoknak az aláírásért cserébe béremelést ígért és jogszabályban rögzítette, hogy a munkáltatónak legalább ugyanazt a bért kell kifizetnie a szakápolóknak, mint amit a szerződés megkötése előtt kaptak.
Mintegy 5000 egészségügyi szakdolgozó döntött úgy, hogy nem írja alá az új szerződést. Azok, akik aláírták az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést április elején kapták meg ennek hatálya alatt az első fizetésüket. Nagyon sokan most szembesülnek azzal, hogy a korábbi bérük 20-30 ezer forinttal, vagy akár ennél is nagyobb mértékben csökkent, mindez a koronavírus járvány eddigi legsúlyosabb időszakában. – írja a napi.hu.
A 444.hu cikke szerint van olyan COVID intenzív osztályon dolgozó szakápoló, aki 60-70 órát túlórával együtt is 100 ezer forinttal kevesebbet kapott kézhez, mint az előző hónapokban közalkalmazottként. A csökkenés oka lehet, hogy az alapbér mellett jelentős juttatást és pótlékot kaptak az ápolók közalkalmazotti jogviszonyban, amit az új rendszerben a kirendelés vagy módosult munkaidőkeret miatt később fognak megkapni a dolgozók.
Annak ellenére, hogy egy friss jogszabály szerint a pótlékok összeges sem lehet kevesebb a jogviszonyváltás miatt, Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint az önként vállalt túlóra kifizetésével is tudnak trükközni a munkavállalók. Egyes munkáltatók az új szerződésbe belefoglalták, hogy nem biztosítják az önként vállalt túlóra miatti, 50%-kal magasabb pótlékot, illetve az eddig kollektív szerződés által biztosított plusz juttatásoktól is sokan elestek.
Alig pár évvel az átfogó stadionfelújítás után, újabb fejlesztéssel emelkedik a kozármislenyi futball mérkőzéseknek helyt adó stadion. Ezúttal a pálya megvilágításának a gondja oldódik meg, hogy a kora esti órákban is mérkőzéseknek adhasson otthont a futballpálya. A friss és örömteli hírt a Kozármisleny Futball Club szurkolói felé a hivatalos weboldalán osztotta meg.
Újabb óriási mérföldkőhöz érkezett klubunk, ezzel pedig a város sportélete is. Megkezdtük a pályavilágítás kiépítését!
A Kozármisleny FC még 2016-ban, akkor friss NB III-as bajnokként, másodosztályú klubként adott be teljes körű, érvényes TAO-pályázatot egy nagyon komoly projektre. Azóta kiderült, törekvésünk sikeres volt, elnyertük a lehetőséget, hogy akkor éppen megújuló létesítményünket pályavilágítással fejleszthessük:
A sikeres TAO-pályázatunkkal tehát elnyertük annak lehetőségét, hogy ezt a nagyon komoly, történelmi fejlesztést megvalósíthassuk. Amennyiben ez megtörténik, a kozármislenyi lesz a megye talán legmodernebb futballpályája! Így klubunk ismét saját erejéből, TAO-pályázati segítséggel valósíthat meg történelmi fejlesztést, amelyhez a Klub tulajdonosa biztosítja az önerőt, az önkormányzattól ezúttal sem kértünk vagy kaptunk ehhez anyagi támogatást.
A TAO forrásokat nagyon komoly munkával, sok cégtől, három év alatt mostanra összegyűjtöttük, továbbá végre sikerült megtalálni azt a vállalkozót, akinek a segítségével meg is tudjuk valósítani a beruházást.
A világítás környezetbarát LED-technológiával üzemel majd, amit a sokkal nagyobb üzemidő miatt csak ritkán kell cserélni, karbantartani és akár 900 LUX fényereje lesz.
Kozármisleny már eddig is szépívű futballhistóriájában tehát egy újabb történelmi mérföldkőhöz érkeztünk, amely bruttó 117 millió forintos beruházással gazdagítja majd a város tulajdonát, és komoly presztízst ad a helyi sportéletnek. Ez lehetőséget ad többek mellett arra, hogy kora tavasszal vagy ősszel ne kelljen vasárnap 13 vagy 14 órakor játszani, vagy épp nyáron, 17 óra helyett akár 18 vagy 19 órakor kezdődhet egy-egy mérkőzés.
Klubunk célja világos: folyamatosan fejleszteni a nálunk futballozó gyermekek, labdarúgók sportolási körülményeit, erősíteni bennük a kozármislenyi identitást, továbbá emelni a szakmai színvonalat – amiben már harminc éve bizonyítunk.
Bízunk benne, hogy hamarosan, a pandémia elmúltával együtt élvezhetjük majd a pályavilágítás előnyeit a Kozármislenyi Stadionban!
Április 11., vasárnaptól újra a klasszikusan ismert vásár lesz a vásártéren! – derül ki a Pécsi Vagyonhasznosító közleményéből. Az alábbi szabályok mellett:
Minden árus kipakolhat, a büfék viszont továbbra is elvitelre szolgálhatnak csak ki az érvényes kormányzati szabályok értelmében. A helyben fogyasztás továbbra sem megengedett.
A vásártér munkatársai fokozottan ellenőrzik a maszkok szabályszerű használatát.
Fontos a legalább 1,5 méteres védőtávolságok megtartása is. Vásárlók, látogatók számára a vásár teljes területén továbbra is kötelező a szájat és orrot is takaró maszk, az árusoknak pedig a maszk és gumikesztyű használata. Kérünk mindenkit ezek betartására!
Kötelezővé lehet tenni az oltásokat egy demokratikus társadalomban, áll az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletében. Mérföldkőnek számít az első ilyen döntésük, és egyben azt is jelenti, hogy a koronavírus elleni oltásokat is kötelezővé tehetik az európai országok. – írja a Szabad Európa
„[Ezek] A … lépések szükségesnek tekinthetők egy demokratikus társadalomban”
– áll az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéletében a kötelező oltások kapcsán. A jelentős mérföldkőnek számító döntést cseh családok keresete után hozták meg, akik szerint leegyszerűsítve az alapvető emberi jogok korlátozásának számít a gyerekeik kötelező beoltása.
A bíróság azt is kimondta, hogy a cseh kötelező oltási rend összhangban van a gyerekek érdekeivel, számolt be az AFP.
„A cél az kell, hogy legyen, hogy minden gyermek védve legyen a súlyos betegségek ellen, oltással vagy nyájimmunitás által”– tették hozzá.
A bíróság kizárta, hogy a kötelező oltásokkal megsértették volna a magánélethez fűződő jogokat Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény alapján. Ez a szervezet első ilyen jellegű döntése.
Az ítélet „megerősíti a kötelező oltás lehetőségét a jelenlegi Covid-19-járvány körülményei között”
– mondta Nicolas Hervieu, az EJEB-re szakosodott jogi szakértő a hírügynökségnek.
Csehországban törvény írja elő a gyerekek kilenc betegség ellen történő beoltását. Így például a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, hepatitis B és kanyaró ellen is.Magyarországon is számos oltás kötelező
A keresetet olyan cseh szülők nyújtották be az EJEB-hez, akiket megbírságoltak a gyerekeik beoltatlansága miatt, vagy épp akiknek emiatt nem vették fel a gyerekeiket az óvodákba.
A globális járvány közepette sok helyen vita van arról, hogy kötelezővé kéne-e tenni a koronavírus elleni oltásokat. Ha ugyanis sokan nem akarják beoltatni magukat, az veszélyt jelenthet a többiekre is. Magyarországon januárban elköteleződött az állam amellett, hogy nem fogják kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
A rendőrök a lakosság segítségét kérik egy motoros balesettel kapcsolatban, amely Orfű és Remeterét között történt.
A Pécsi Rendőrkapitányság 02010/832/2021. bűnügyi számon nyomozást folytat közúti baleset gondatlan okozása miatt ismeretlen tettes ellen. Egy férfi 2021. április 2-án 14 óra 30 perckor Orfű irányából Remeterét irányába közlekedett a motorkerékpárjával. A motoros a 6604-es számú út 9-es kilométerszelvényében – a Ranga László úton, Remeterét és a kerékpáros átkelő között – a kanyarban elvesztette uralmát a járműve felett, majd letért az útról, és az árokba csapódott. A baleset során a járművezető megsérült.
A Pécsi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki bármilyen érdemleges információval rendelkezik a balesettel kapcsolatban, hívja a 06-72-504-400-as telefonszámot, vagy tegyen bejelentést a 112 központi segélyhívó telefonszámon, vagy jelentkezzen személyesen munkaidőben (h-cs: 8 – 16; p: 8 – 13) a Pécsi Rendőrkapitányságon. – írja a police.hu
2021. július 1-től megszűnik a 22 eurós áfamentességi határ. Az Európai Unióban megszűnik az unión kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége, 150 eurós értékig azonban a termékek behozatala továbbra is vámmentes marad. A Magyar Posta automatikus vámeljárással készül a jogszabályi változásra – közölte a Magyar Posta.
Eddig úgy volt, hogy ha egy EU-n kívülről rendelt termék ára 22 euró (a cikk írás pillanatában ez 7889 forint) alatt volt, akkor az vám- és áfamentes. A 22 és 150 euró pedig közöttiek csak vámmentesek.
A SZABÁLYOZÁS OKA AZ, HOGY KIEGYENLÍTETTEBBÉ TESZI A VERSENYT AZ UNIÓS ÉS A NEM UNIÓS VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTT.
Eszerint a július 1-jéig megrendelt, illetve ezen a napon vagy ezt követően az EU vámhatárára érkező csomagokra, amelyeket ekkor jelentenek be szabad forgalomba bocsátásra, az új szabályok szerint vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani és áfát kell fizetni.
Viszont ezt a folyamatot egyszerűsíti le a Magyar Posta azzal, hogy automatikusan elvégzik a vámeljárást, és fizetést követően a szabályok szerint kézbesítik a küldeményt.
A Posta arra kéri a vásárlókat, hogy nyár közepétől minden online rendelés esetén különösen fontos lesz a pontos címadatok (név, cím) mellett az elektronikus elérhetőségek (email, telefon) megadása is.
