Egy új tanulmány kimutatta, hogy a Földünkön előforduló halálesetek 18-20 százaléka így vagy úgy, de összefüggésben van a légszennyezettséggel. Mellette kimutatták az apró szemcsék káros hatását is, amitől még a textilmaszk sem véd meg bennünket. A koronavírus járvány idején fennálló lezárások és kijárási korlátozások idején viszont jóval kevesebb szennyező anyag került a levegőbe. – állítják a levegő tisztaságának védelmével foglalkozó geográfusok.
Magyarország legszennyezettebb levegőjű városában, Budapesten február 19-én, pénteken a szálló por (PM10) koncentrációja 61 mikrogramm volt köbméterenként. A nitrogén-dioxidé 46,4, a kén-dioxidé 3,7, a nitrogén-oxidoké 77,5, az ózoné 9,7. Ezek közül a szálló por sűrűsége a problémás, a nitrogén-dioxidé és a nitrogén-oxidoké kedvezőtlen minősítésű. Az összesített szmog-index 64,8. A légszennyezettség mértéke átlépte a jogszabályban leírt egészségügyi határértékeket, de még nem éri el azt a szintet, amikor a szmogriadó tájékoztatási fokozatát elrendelik. Ettől függetlenül „ez a szint hosszú távon már számottevő káros egészséghatást okozhat” a legszennyezes.hu minősítése szerint.
A levegőminőség értékek Pécsett február 27-én: a szálló por (PM10) koncentrációja 24 mikrogramm köbméterenként, ami tűrhetőmértékű. A nitrogén-dioxidé 24.2 ami szintén tűrhető mértékű, a kén-dioxidé 3 ami elfogadható mértékű, a nitrogén-oxidoké 52.8 ami viszont már kedvezőtlen, az ózoné 43.5 ami elfogadható mértékű köbméterenként. Pécs összesített szmog-indexe: 48,2 ami a kedvezőtlen zónába esik.
Levegőminőség értékelése a legszennyezes.hu alapján Pécsett a következő: A légszennyezettség aktuális szintje hosszútávon már bizonyítottan káros egészséghatásokat okoz.
Általánosságba véve nem igazán vesszük komolyan a levegő szennyezettség néha igencsak vészjósló adatait. Hajlamosak vagyunk legyinteni rá, mondván nem igazán tudunk tenni ellene. Valóban nem tudunk tenni ellene?
Nézzük például, hogy vajon számít az, hogy mi ég a kályhában?
Országonként egészen másféleképpen viszonyulnak a problémához. Többnyire csak az üzemek és a járművek károsanyag-kibocsátását lehet ellenőrizni, de azt nehezebben, hogy ki mivel tüzel a kályhájában. Pedig sok múlik a fűtésen. Magyarországi adatok szerint 80 százalékban függ a tüzelőanyagon, hogy mennyi finom por kerül a levegőbe. Svájcban tíz éve a kéményseprőnek joga van vizsgálni a kikotort kormot és a hamut, amiből meg lehet állapítani, hogy szabályos anyagokkal fűtött-e a kémény tulajdonosa.
Hazánkban egy 2010-es kormányrendelet kimondja, hogy a papírhulladék és a veszélyesnek nem számító, kezeletlen fahulladék elégethető, a többi szemét, műanyag nem tüzelhető el kályhában, sem a szabadban. „Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad” – így próbálja emberhez kötni a gazdátlan tüzeket a rendelet. Azt is kimondja, hogy tilos a lábon álló növényzet, a tarló „és a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése.” Ez is jellemző problémára utal, mégis, a legtöbb gondot az okozza, amikor tél elején itt-ott olyan fojtó szagú, fekete füst száll föl egy-egy ház kéményéből, amelyről sejteni lehet, hogy nem tűzifáé.
Ott van például a múlt hétvégi pécsi eset, mikor a város nyugati határában jelentős területen égett az avar, a cserjés, a bozótos. Vajon gondatlanság vagy egyszerűen egy „gondos” kéz okozta a „tisztítótűz” elharapódzását és borította be füsttel Pécset s környékét.
Annyira nem egyedi a veszélyes hulladékkal tüzelők kérdése, hogy erre a problémára honlapot is alapítottak, futsokosankampany.hu címmel. Itt érdekes módon azt tanácsolják, hogy ha valaki ilyen füstöt kénytelen szagolni, első körben „próbálja meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát. Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel, és a káros tevékenység tovább folytatódik”, a kormányhivatalhoz lehet bejelentést tenni, de lehetőség szerint bizonyítékkal együtt. Fotóval, videóval lehet dokumentálni az esetet, illetve tanúk is alátámaszthatják az állítását. A panaszt a környezetvédelmi hatóság kivizsgálja.
A realitás az, hogy a szeméttel való fűtés egyben szociális probléma is. Aki pedig azt látja, a szomszédja kéményéből fekete füst száll föl, és egyébként jóban vannak, valószínűleg nem is hozza szóba a dolgot. Szólni, összeveszni, majd videózni, fotózni, tanúkat hívni akkor fog, ha már tényleg tarthatatlannak érzi a helyzetet.
Vagyis örökké megoldatlan problémát okoz a szeméttel tüzelés? Vagy esetleg a szegénység végleges felszámolása hozhat megoldást? Vagy szagoljuk tovább a kellemetlen szúrós szagú fekete füstöt? Önök mit tapasztalnak közvetlen környezetükben?
Forrás: legszennyezes.hu, okopolisz.hu
