Kezdőlap Blog Oldal 474

Konkoly Zsófia, Mocsári Bence és Jancsik Árpád is a legjobb tíz között

Palotai
-
0
Konkoly Zsófia, Mocsári Bence és Jancsik Árpád is a legjobb tíz között

December 12-én már közzétették az Év sportolója szavazás tízes listáit, ahol az Év parasportolója kategóriában több baranyai sportoló nevével is találkozhatunk. A férfiaknál Mocsári Bence, míg a nőknél Konkoly Zsófia, az Év edzője kategóriában pedig Jancsik Árpád, Konkoly Zsófia edzője is bekerült a legjobb tíz közé.

A szervezők képviseletében Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke az M4 Sport élő adásában jelentette be a kategóriák tíz-tíz jelöltjét. Kiderült, kik közül kerül ki – többek között – az “Év fogyatékos férfi sportolója”, az “Év fogyatékos női sportolója” és az “Év edzője” is.

AZ ÉV FOGYATÉKOS FÉRFI SPORTOLÓJA CÍMRE JELÖLTEK

Domonkos Ádám, szervátültetett úszó

Kertész Ádám, speciális olimpiai alpesi síző

Kiss Péter Pál, paralimpikon kajakozó

Major Endre, paralimpikon asztaliteniszező

Mihálovits Tamás, szervátültetett atléta

Mocsári Bence, paralimpikon triatlonista

Molnár Dominik, speciális olimpiai gyorskorcsolyázó

Ötvös Patrik, siketlimpikon judoka

Pálos Péter, paralimpikon asztaliteniszező

Zámbó Zoltán, látássérült sakkozó

AZ ÉV FOGYATÉKOS NŐI SPORTOLÓJA CÍMRE JELÖLTEK

Czibula Krisztina, speciális olimpiai gyorskorcsolyázó

Ekler Luca, paralimpikon atléta

Gál Nikolett, siketlimpikon atléta

Gyurkó Alexandra, szervátültetett úszó

Illés Fanni, paralimpikon úszó

Kollarics Hajnalka, speciális olimpiai hófutó

Konkoly Zsófia, paralimpikon úszó

Luterán Petra, paralimpikon atléta

Pap Bianka, paralimpikon úszó

Szvitacs Alexa, paralimpikon asztaliteniszező

AZ ÉV EDZŐJE CÍMRE JELÖLTEK

Bob Bowman (úszás, Kós Hubert edzője)

Csipes Ferenc (a női kajakválogatott edzője)

Dancsházy-Nagy Tamás (a férfi párbajtőr-válogatott edzője)

Golovin Vlagyimir (kézilabda, a női válogatott szövetségi kapitánya)

Jancsik Árpád (parasport, Konkoly Zsófia edzője)

Per Johansson (kézilabda, a Győr női csapatának edzője)

Suvi Mikkonen (tekvondó, a Márton ikrek edzője)

Nyéki Balázs (vízilabda, az FTC férfi csapatának edzője)

Szokolai László (úszás, Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid korábbi, Sárkány Zalán jelenlegi edzője)

Tibolya Péter (öttusa, Gulyás Michelle edzője)

A fogyatékossport jelöltek listáját a Magyar Paralimpiai Bizottság Köztestület állította össze, a végső sorrendről az MPBK által felkért szakemberek, szakírók döntenek. Az újságírók szavazatai alapján alakulnak ki a szűkített hármasok, amelyeket 2025. január 5-én jelentenek be az M4 Sport stúdiójában.

Forrás: psnzrt.hu

Maradék? Ki ne dobd!

Palotai
-
0
Maradék? Ki ne dobd!

Karácsony után minden háziasszony leltárt készít a maradékokról. Mivel minden több napos ünnepre igyekeznek a magyar háztartások bőséges élelmiszer készlettel felkészülni, bizony mindenütt akad maradék is. Fontos, hogy a mai egyre emelkedő élelmiszerárak, és környezetünk védelme érdekében, no és a persze a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel is bűn kidobni bármilyen ételmaradékot, legyen az sült hús, töltött káposzta, bejgli, sütemény, vagy éppen még a Mikulástól, vagy a vendégektől kapott csokoládé.

A húsokkal könnyű a dolgunk, mert az ünnepek után felhasználhatjuk rakott krumplihoz, húsos salátákhoz, ledarálhatjuk és készülhet belőle a spagettihez feltét, chilis babot, feldobhatjuk vele a pizzánkat is, sokféle finomságot varázsolhatunk belőlük.

A maradék töltött káposzta sorsa többnyire az, hogy a fagyasztóba kerül. Amennyiben még sem szeretné lefagyasztani, akkor bátran ajánlom, hogy tejföllel, fűszerekkel felturbózva, palacsintába töltve, máris egy egészen más íz világot és állagot kap a maradék káposztánk. Feldarabolva, kelt tésztába tölteléknek is felhasználhatjuk, itt is fontos, hogy ízlés szerint fűszerezzük.

Bejgli minden háztartásban marad karácsony után. A mákosból, egy kis száraz kifli, zsemle, vagy akár finom maradék kenyér felhasználásával mákos gubát készíthetünk. A maradék diósból egyszerű pohárkrém készülhet, ha 4 evőkanál cukrot összekeverünk egy csomag vaníliás pudingporral, ezt fél liter tejjel felfőzzük. A pohárba rétegezzünk egy réteg pudingot, amit befedünk diós bejgli szeletekkel, (ízlés szerint locsoljuk meg rummal) ezt addig folytatjuk, amíg elfogy a készletünk. A tetejére puding maradjon, amit végül felturbózhatunk egy kis tejszínhabbal.

A maradék sütemények is többnyire a fagyasztóban végzik, de egy kis reszelt dióval, pikáns lekvárral csodás golyókat készíthetünk belőle, amelyeket megforgathatunk kókuszreszelékben, csokoládé forgácsban, színes tortadíszítő cukorkákban.

Még a csokoládé Mikulások is a polcon árválkodnak, és a vendégek máris újabb tábla csokoládékkal bővítették a készletet! Ne búsuljanak, inkább varázsoljanak belőlük egészen új finomságokat kedvük és ízlésük szerint. Íme, ehhez egy kis segítség:

  • Csokoládékrém: A csokoládékat felolvaszthatjuk, majd egy kis vajjal és porcukorral krémes állagúvá keverjük, amelyek kenyérre, palacsintára vagy fánkra kenhetőek, sőt akár mártogatósnak is használhatjuk különböző gyümölcsökhöz.
  • Ehető ajándékok: A maradék csokoládét összeolvasztva és formákba öntve ehető, újévi meglepetés ajándékokat készíthetünk belőle. Meg is tölthetjük őket dióval, mogyoróval, mazsolával vagy akár aszalt gyümölcsökkel.
  • Csokis tej: A csokoládét felolvasztás után egyszerűen meleg tejbe is belekeverhetjük, így készül a finom csokis tej.
  • Felturbózott piskóta: A maradék csokoládékat felolvasztva felhasználhatjuk különböző piskóták, palacsinták, tekercsek ízesítésére, díszítésére.
  • Csokoládémáz süteményekre: A felolvasztott csokoládét, felhasználhatjuk a süteményekre mázként is.
  • Csokis zabkása: A csokoládét apró darabokra vágva a reggeli zabkásába is keverhetjük, így finom, édes reggelit kapunk a gyermekek legnagyobb örömére.
  • Brownie: A maradék csokiból akár még browniet is készíthetünk. A csoki felolvasztva vagy apróra vágva belekeverhető a tésztába, így a sütink extra puha és csokis lesz.
  • Csokis keksz: A maradék csokit apróra vágva belekeverhetjük a csokis kekszek tésztájába is, amelyek egy tea mellé elfogyasztva igazi boldogsághormonok.
  • Csokis csavart: Az olvasztott csokival megkent réteslapot gyorsan el lehet készíteni, mikor váratlan vendégek érkeznének a házba.
  • Csokoládé mousse: A szekrényben roskadozó csoki tökéletes alap egy könnyű és krémes csokoládé mousse elkészítéséhez.
  • Csokoládé likőr: Ne feledkezzünk meg a szilveszteri hangulatról sem. A hölgyvendégek biztosan örülnek egy finom, könnyű italnak, vagy akár vihetjük a közös buliba ajándékként is.

A lényeg, hogy még véletlenül se kerüljön semmi a szemétbe, kukába. Rengeteg kiváló ötletet találhatunk a maradék felhasználása a Maradék nélkül oldalon is.

Javítóintézetbe került a 16 éves Dorina, akinek testét pénzért árulta a baltás gyilkos

Palotai
-
0
Javítóintézetbe került a 16 éves Dorina, akinek testét pénzért árulta a baltás gyilkos
A 16 éves, szépséges, angyalarcú Dorina neve a két évvel ezelőtti Nyírmihálydiban történt baltás gyilkosság kapcsán merült fel először, miután kiderült, hogy a nyíregyházi Sz. Dorina erősen gyanúsítható azzal, hogy barátjának hathatósan segédkezett abban, hogy eltüntesse a brutális gyilkosság nyomait.
A brutális gyilkossági ügyben bűnsegédlettel vádolt lány ellen azért adott ki elfogatóparancsot a Nyíregyházi Törvényszék, mert nem jelent meg az előkészítő ülésen. A tettes anyját pár nappal Dorina elfogása előtt kapták el  a rendőrök, ezek után már az asszony is bűnsegédként vett részt a gyilkosságban. 

A hányatott sorsú fiatal lány korábban Ajakon, nevelőszülőknél lakott. A fiatal kora ellenére már nehéz éveken megélt lány 12 éves korában szemtanúja volt egy brutális gyilkosságnak, mikor is a nevelőanyja halálra késelte a férjét. A brutális tragédiával végződött eset úgy kezdődött, hogy a nevelőapa részegen ment haza és az udvaron verni kezdte 59 éves feleségét, aki aztán végül is önvédelemből leszúrta a férjét egy konyhakéssel. – olvasható Dorina múltjáról a kekvillogo.hu oldalán.

A 12 éves Dorina ezután került a nyírbátori nevelőotthonba került, itt ismerkedett meg azzal a fiatallal, aki később nem csak a testét árulta, de bele is keverte a brutális nyírmihálydi baltás gyilkosságba is a fiatal kamaszlányt.

A tragédia áldozata egyébként jól ismerte támadóját, ugyanis korábban vele lakott, mert az idős férfi egykor még be is fogadta a támadóját és annak a családját is. A brutális gyilkossággal gyanúsított fiatal férfi így tudhatta meg, hogy befogadója hol rejtegette a félretett kis pénzét, amiért végül brutálisan ki is végezte azt.

A rendőrség azzal gyanúsítja a 16 éves Dorinát, hogy a gyilkosság után segített a fiatal támadónak eltüntetni a nyomokat, mert mint kiderült a lány kimosta párja véres ruháit, a balta nyelét pedig elégette. A nyírmihálydi baltás gyilkossági eset még 2022 nyarán történt.

A rendőrségi  nyomozás során az is kiderült, hogy a nyírmihálydi baltás gyilkossággal gyanúsított férfi korábban fél évig futtatta az akkor mindössze 13 éves fiatal lányt.

“Közösen vonattal utaztak Nyírbátorba, Debrecenbe, Nyíradonyba és ott a vasútállomáson férfiakkal létesített nemi kapcsolatokat a fiatal lány, majd pedig az ebből származó jövedelmét teljes egészében átadta a párjának”– mondta a Tényeknek Borsodi-Buss Emese a vármegyei főügyészség szóvivője.

A nyírmihálydi baltás gyilkossággal gyanúsított fiatal férfi ellen az ügyészség korábban 22 év fegyházbüntetést kért emberölés miatt. Most viszont a fiatal férfit ismét bíróság elő állítottak, ezúttal futtatás miatt került újra a bíróság elé állt. A férfi azonban a bíróság előtt is letagadta a tettét, ezért aztán most az ügye további tárgyalással folytatódik a Nyíregyházi Törvényszéken.

Az időközben már  elfogott 16 éves Sz. Dorinát a Debreceni Javítóintézetbe vitték.

Fotónk illusztráció!

A böjti réce lett a 2025-ös év madara

Palotai
-
0
A böjti réce lett a 2025-ös év madara

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján július 25-ig lehetett szavazni arról, hogy a böjti réce, a kanalas réce vagy a nyílfarkú réce legyen-e a 2025-ös év madara.

A lakossági szavazás lezárult és ennek alapján 2025-ben a böjti réce viseli majd az Év madara címet Magyarországon. A böjti réce a leadott 3242 voks 52 százalékát gyűjtötte be, míg a másik két „versenyzőre”, a nyílfarkú, illetve a kanalas récére a véleményt nyilvánítók 26, illetve 21 százaléka „kattintott”.

A böjti réce majd csak január 1-től kerül a figyelem középpontjába, idén pár napig még egy kontinentális szinten is kiemelkedő természeti érték, a kerecsensólyom védelmének évében vagyunk.

Jó tudni, hogy a récéknek közel harminc faja fordul elő Magyarországon. Idén azért közülük lehetett válogatni, mert élőhelyeik, a nyílt vízfelületű vagy ilyenekkel tarkított tavak, mocsarak, a szennyezés és a klímaváltozás miatt nagy veszélyben vannak, ezért ezek védelme különösen fontos és kiemelt.

A 2024-es évi szavazás során tehát a récék közül lehetett választani az internetes szavazás során. Versenyben volt a böjti réce, a kanalas réce és a nyílfarkú réce. Ezek a madarak erősen kötődnek a nyílt vízfelületű vagy ilyenekkel tarkított tavakhoz, mocsarakhoz, pontosan ahhoz azokhoz az élőhely típusokhoz, amit különösen érzékenyen érint, veszélyeztet a klímaváltozás, a nem megfelelő gazdálkodás és területhasznosítás.

A böjti réce csökkenő állományú fajával Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig találkozhatunk a költési időszakában, télen pedig Afrikában és Ázsiában. A böjti réce testhossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 60–65 centiméter, testtömege 250–450 gramm. A nősténynél általában kicsit nagyobb méretű nászruhás gácsérnak fehér szemöldöksávja van.

A böjti réce a fészkét minden esetben a víz közelében építi április közepén, növényi anyagokból, majd pehelytollakkal béleli ki, és így várja kicsinyei érkezését. A tojó 6-13 tojást rak, ezeken 21-23 napig kotlik. A fészekhagyó fiókák 5 hetes korukra tanulnak meg repülni. A böjti réce előszeretettel fogyaszt magokat, zöld növényi részeket, gerincteleneket.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Egy mesés mohácsi karácsonyi történet

Palotai
-
0
Egy mesés mohácsi karácsonyi történet

Közösségi oldalán egy igazán különlegesen szép és megható karácsonyi történetet osztott meg követőivel a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A történet egy 25 éves szerelemről szól, és egy felejthetetlen karácsonyi pillanatról.

A vőlegény nem más, mint Peterke András tűzoltó törzszászlós, különlegesszer-kezelő, akit 2023-ban az Év tűzoltójának választottak Mohácson.

A díjátadón az szerepelt, hogy a fia és a felesége kísérte el, ez azonban nem teljesen így volt. András és Edit ugyanis hivatalosan nem házasok, „csupán” 25 éve alkotnak egy párt. Húszéves fiuk lassan kirepül, így egy új korszak kezdődik a kapcsolatukban.

A romantikus karácsonyi eljegyzéssel most az összetartozásukat pecsételték meg örök életre – ez az a gondolat, ami régen megfogalmazódott már Andrásban, így december 25-én, igazi tűzoltós leánykérést szervezett Editnek.

András tizenkilenc, míg Edit huszonhárom éves volt, amikor megismerkedtek. Egy focimeccsen találkoztak, ahol András játékos, Edit pedig néző volt. A meccs utáni ünneplést követően pedig elválaszthatatlanok lettek.

„Minden kornak megvan a szépsége. Szeretném, ha a következő 25 évet már férjként és feleségként élnénk meg.” –mondta András.

Azt állítják, hogy a legszebb dolgok az életben türelemmel és idővel érnek be. A közösen megélt évek, a szoros kötelék és az együtt épített élet mind összesűrűsödtek ebben az egyetlen kérdésben: Leszel a társam végleg? És a válasz: Igen.

Gratulálunk Editnek és Andrásnak, és kívánjuk, hogy a következő 25 év legalább annyira csodálatos legyen számukra, és a családjuk számára, mint az első!

Az eseményről készült bájos videó az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:

https://fb.watch/wKqlXE8HOK

December 27: János névnap

Palotai
-
0
December 27: János névnap

December 27, Szent János napja, Szent János evangélista ünnepe. A XVIII. század közepéig karácsony hármas ünnep volt, tehát Szent István és Szent János napját is megünnepelték, ezt követően csak Szent István napja maradt ünnep. János naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely a borvidékeken máig él. A szentelt bornak is – mint minden egyéb szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. Öntöttek a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor. Szólásként él a Szent János áldása, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatosan.

A János név gyakorisága és a karácsonyi ünnepkörben való naptári helye miatt is kedvelt névünnep.

A János név elemzése során a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy akik ezt, a hazánkban egykor oly nagyon népszerű nevet viselik, akkor bizony azok személyiség jegyei az alábbiakat mutatják:

A János nevet viselők életének egyik nagy kérdése: hogy elismertséget és megbecsülést tud-e majd magának szerezni. Ennek elérése érdekében eszközként veti be az odaadást és a feltétlen hitet. Rendkívül fontos számára a biztonság, hiszen ez jelenti számára a harmóniát. Nagyon fontos neki, hogy az érzelmeit elfogadják. Életében alapvető a család és szeretteinek szerepe. Mindent azon keresztül tud lemérni, hogy mennyire szeretik, hogy megfelel-e a külvilágnak. A külvilág felé történő megfelelést nagyon gyakran úgy szeretné elérni, hogy igyekszik mindenkinek segíteni. Nehezen fogadja el, ha nem ismerik el az igazát. A mindenki életében jelenlévő csalódásokat a Jánosok kudarcként élik meg. Mivel bizony nehezen alkalmazkodik, ennek a személyiségjegyének gyakran az az ára, hogy nem is vállalja fel önmagát. Ilyenkor a gyötrő tehetetlenségében gyakran tesz olyat, amit később már meg is fog bánni. Erős érzékenysége, és mellette az érzelmi szélsőségessége okozhat neki igencsak sokszor nehézséget.

Mindezek után nézzük csak, hogy mit tudhatunk a János név jelentéséről és eredetéről:

Biztosan nagyon sokan tisztában vannak azzal, hogy a János keresztnév egy bibliai eredetű név, amely már az Újszövetségben is megtalálható. A név jelentése héber eredetű, és János a ‘kegyelemmel ajándékozott’ vagy a ‘kegyelemben részesült’ jelentésű. Eredete a héber Jochanan névből származik, ami szintén ugyanezt jelenti.

Jó tudni viszont azt is, hogy a János név történelme rendkívül gazdag és igen hosszú. Az első említése az Újszövetségben található, ahol Jánosról, mint a Keresztelőről van szó. János volt az, aki előkészítette Jézus előtt annak útját, majd megkeresztelte őt. A bibliai eredetű név ezután nagyon elterjedt lett, és sokak által használt keresztnévvé vált.

A középkorban a János név rendkívül népszerű volt szerte Európában, és ebből a korból nagyon sok híres embert ismerünk, aki János keresztnévvel rendelkezett. Például IV. János pápa és Johann Sebastian Bach is viselték a János nevet.

A magyar nyelvben a János keresztnév már az Árpád-korban ismert volt, és hazánkban azóta is nagyon elterjedt keresztnév. Magyarországon is számos híresség viselte, és viseli napjainkban is ezt a nevet. Nem is meglepő, hogy Petőfi Sándor is a János nevet adta az általa megénekelt vitéznek, de ezt a nevet viselte Arany János költő, Neumann János matematikus, és még nagyon sokan mások.

Az idők folyamán a híres emberek mellett, számtalan férfi viseli és viselte a János nevet, miközben ma már nem csak személyek viselik például Magyarországon ezt a szép és férfias nevet. Gondoljunk csak a János-hegyre, vagy a Jancsi-szegre.

Bárhogy is van. Kedves Jánosok, mi most minden Jánosnak nagyon boldog névnapot kívánunk!

Fotó: Domenico Ghirlandaio: Keresztelő Szent János prédikál (1486–90) Forrása: magyarkurir.hu

Mennyire voltak aktívak az önkormányzati képviselőink az előző ciklusban?

Szabó András
-
0
Mennyire voltak aktívak az önkormányzati képviselőink az előző ciklusban?

2024 szeptemberében lezárult egy önkormányzati ciklus. Az elmúlt 5 évben számos politikai vitát láthattunk a városházán, ezek egy része – különösen a kampányidőszakban indulók – nem is feltétlenül Pécshez kötődtek. De melyik képviselők voltak az előző ciklusban igazán aktívak és kik azok, akik nem vették ki igazán a részüket a közgyűlési munkából felszólalások formájában? A következőkben erről készítettünk egy kis összeállítást.

Mit vizsgáltunk?

Az elmúlt ciklusban összesen 54 közgyűlés és 3 közmeghallgatás volt, amiről készült videó- vagy hangfelvétel, ezek alapján lehetett vizsgálódni. Voltak azonban olyan részek és egyeztetések, amik nem képezték a vizsgálat részét, ezek a következők:

  • A Covid időszakban tartott, közgyűlésnek nem minősülő online egyeztetések.
  • Azok a közmeghallgatások, amikről nem készült felvétel.
  • Kérdések, interpellációk

Nem vettem vizsgálat alá továbbá a polgármestert, valamint a közgyűlés által megválasztott külsős alpolgármestert, ugyanis nekik sok alkalommal kellett hivatalból felszólalniuk, ami szükségképpen torzítja a képet.

Kiket vizsgáltunk?

Összesen 27 képviselő került így vizsgálat alá. 2019 őszén ugyanis 25 képviselőt választott meg a testület, de az 5 év során volt két csere: 2020 októberében Hári József váltotta Vári Attilát, 2022. nyár végén pedig Bognár László helyére ült be Musch Zoltán. A Fidesz-KDNP-ÖPE hármas tehát 5 olyan képviselővel szerepelt a közgyűlésben, aki végigvitte a mandátumát és további 4-gyel, aki időszakosan volt képviselő.

A városvezetés oldalán mindegyik képviselő végigvitte a mandátumát, de a városvezetéshez tartozók köre változott. Kezdetben 17 képviselőt jelentett a többség, ugyanakkor Bognár Szilvia, Topán László és Hencsei Zsolt 2021 nyarán (illetve Hencsei ősszel) kilépett a városvezető frakcióból. 2021. nyár végén azonban az LMP színeiben bejutó Dr. Kóbor József csatlakozott a városvezetéshez, így nem volt olyan képviselő, aki a teljes ciklusban harmadik utasként szerepelt volna a közgyűlésben.

Jobboldali fölény a hozzászólásokban

Ami a hozzászólások számát illeti, az első 4 helyen a Fidesz-KDNP, illetve ÖPE színeiben található képviselők voltak. Ez olyan szempontból nem meglepő, hogy általános tendencia, hogy az ellenzékben lévő politikusok szólalnak fel gyakrabban a közgyűlésben, részben azért, mert ők vannak kevesebben, kevésbé oszlik meg a mondadnó, részben meg azért, mert a városvezetés zárt egyeztetésen vitatja meg a napirendi pontokat. A 2014-2019-es ciklusban is ugyanez a tendencia volt megfigyelhető, csak akkor a mostani városvezetés képviselői voltak ellenzékben, és hozzájuk fűződött a több felszólalás.

A listát toronymagasan az ÖPE képviselője, Kővári János vezeti. Az ősszel a közgyűlésből kieső politikus nem kevesebb, mint 865 alkalommal kért szót az elmúlt 5 évben. Második helyen a Fidesz polgármester-jelöltje, Csizmadia Péter végzett, 691 felszólalással. A harmadik-negyedik helyen szoros volt a küzdelem Berényi Zoltán (547) és Barkóczi Csaba (543) között, az ÖPE képviselője számszerűen többször szólalt fel, de eggyel több közgyűlésen vett részt, mint a Fidesz ispitaaljai képviselője.

Az ötödik helyen Bognár Szilvia (415), míg a hatodikon Kóbor József (233) végzett. Mindkettejükre igaz, hogy bár csak ciklusuk egy részében voltak a városvezetés része, időarányosan nagyjából hasonló aktivitásuk volt a frakción belül és azon kívül. Külön érdekesség, hogyha csak a városvezetői frakcióban töltött idejében elhangzott felszólalásokat nézzük, Kóbor akkor is dobogós lenne a városvezetői csapatban, de Bognár Szilviának is csak ebben az időszakban több hozzászólása volt, mint 8 másik frakcióban lévő képviselőnek a teljes ciklusa alatt.

A mezőny további része…

A hetedik helyen található meg az első városvezetésben lévő képviselő. Nyögéri Lajos (188) esetén érdekesség, hogy abban a bő másfél évben, amikor csak képviselő volt, mindösszesen 17 felszólalása volt, alpolgármesterként azonban sokkal aktívabbá vált. Ám ilyen kontrasztok terén a legnagyobb különbség Hencsei Zsoltnál (Tiszta Kezek) van. Az 58 felszólalásából mindösszesen egyetlen egy volt abban a 2 évben, amikor a városvezető frakció képviselőjeként volt jelent a közgyűlésben, a többit ellenzékben mondta el.

A lista alján szintén egy Fideszes képviselő szerepel. Musch Zoltán 8 felszólalása még akkor is nagyon kevés, ha történetesen neki csak 2 év jutott a képviselőségből. Őt Pokorádi Gábor követi 35 hozzászólással, ami néggyel kevesebb, mint a harmadik legkevesebbet beszélő képviselőé, Siposné Bikali Éváé. Hátulról a negyedik helyen Vári Attila áll, ugyanakkor az ő 44 felszólalása annak tükrében nem is rossz, hogy egy évet volt csak a közgyűlésben, ami idő alatt 2 ülés a COVID-helyzet miatt elmaradt. Őket Fürj Csaba (54), majd Kamarás Péter (KDNP) és Hencsei Zsolt (58-58) követi. Ők az elsők, akiknek több felszólalása volt, mint ahány ülés…

A városvezetői képviselők kisebb aktivitásában az is közrejátszott, hogy a napirendi vitákat nagyon sokszor Péterffy Attila, illetve Ruzsa Csaba folytatták le.

Hány ülésen szólaltak fel?

E téren a legjobb eredményt Csizmadia Péter érte el, aki mind az 57 vizsgált ülésen legalább egy alkalommal szót kért. Érdekesség, hogy a legtöbbet felszólaló Kővári János 49 ülésen kért szót, ezzel ezen a listán „csak” a hatodik helyet érte el. Kettejük közé Berényi Zoltán (53), Barkóczi Csaba (52), Bognár Szilvia (51) és Nyögéri Lajos (50) fért be.

A lista alján ebben a megközelítésben Kamarás Péter szerepel, aki csak 15 ülésen szólalt fel (itt már nem vizsgáltam azt a 4 képviselőt, aki nem vett részt a teljes ciklusban), őt Hencsei Zsolt (17) és Pokorádi Gábor (18) követi.  

Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is megduplázta vagyonát 2024-ben

Szabó András
-
0
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is megduplázta vagyonát 2024-ben

A Forbes idén is összeállította az 50 leggazdagabb magyar listáját, amelyet még mindig Mészáros Lőrinc vezet, vagyona már az 1200 milliárd forintot is meghaladja – írja a Pécsma.

Hiába a hazai gazdasági nehézségek, a közel 1 százalékos GPD-csökkenés Magyarországon, Mészáros Lőrinc vagyona továbbra is elképesztő ütemben gyarapszik. A Forbes minden évben összeállítást közöl az 50 leggazdagabb magyarról, a magazain idén is így tett.

Mészáros Lőrincnek a tavaly még 591 milliárdosra becsült vagyona idén meseszerűen növekedett, hiszen a becslés szerint már 1241,8 milliárd forinttal rendelkezik Orbán Viktor gyerekkori barátja. Az egykori gázszerelő így elmondhatja, hogy a nem épp rózsás hazai gazdasági adatok mellett is bőven megduplázta vagyonát – amivel persze továbbra is vezeti a listát, méghozzá toronymagasan.

A második helyen ugyanis az OTP-vezér Csányi Sándor áll, közel 685 milliárddal, azonban az ő „buxája” így is csak fele akkora mint Mászárosé.

A miniszterelnök veje, Tiborcz István tavaly került be először a Forbes 50-es listájába, akkor a 27. helyen volt 75,3 milliárddal. A 2024-es év azonban hasonlóan jól sikerült neki is, mint Mészárosnak. Egy év alatt 12 helyet és 76,2 milliárdot javított, így jelenleg ő a 15. leggazdagabb magyar, 151,5 milliárdos vagyonnal, neki is összejött tehát a mesés duplázás.

A méhekre is veszélyes a szilveszteri petárdázás?

Szabó András
-
0
A méhekre is veszélyes a szilveszteri petárdázás?

Arról minden évben beszélünk, hogy a petárda-, illetve a tűzijáték-használat milyen veszélyekkel jár a kutyákra, macskákra és más házikedvencekre. A pirotechnikai eszközök használói általában azzal érvelnek, hogy ez egy éjszaka, és a tragédia megelőzhető, ha az állatokat bevisszük a lakásba.

Nemrégiben azonban megjelent egy poszt a Facebookon, ami a petárdázás egy másik negatív hatását fejti ki: a méhrajbefogó és méhész Boros Tibor ugyanis határozottan állítja: a robbanó rakéták a méhekre is veszélyesek lehetnek. Az állatok ugyanis bár télen nem dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy átalusszák a telet.

„Ez nem azt jelenti, hogy elalszanak, mint a maci – kezdődik a poszt – Ez azt jelenti, hogy a kaptárakban egy jó nagy fürtöt alkotnak. A fürt közepén tartózkodik a királynő, őt körülveszi családja. A fürt közepét képesek a testükkel felfűteni 25-30 fokra, így védekezve a megfagyástól. A kaptárban előfordul az is, hogy fagypont alá esik a hőmérséklet, így igen csak vigyázni kell egymásra. Nem tehetik meg azt, hogy aki belül van a melegben, nem törődik azzal aki kívül tartózkodik.

Ha a külső méhek átfáznak, helyet cserélnek a belsőkkel. A belső kijön a külső helyére (fagyoskodni), a külső bemegy belülre melegedni. Kis idő múlva újra helyet cserélnek, és ez így megy mind addig még a kaptáron kívüli hőmérséklet el nem éri a +15 fokot. Közben a csere-bere alatt nagyon vigyázni kell arra, hogy tartani tudják a fürt melegét. Ha a fürt kihűl, az a méhcsalád számára a biztos halált jelenti.„

És hogy érinti mindezt a petárdázás? Igazából nagyon egyszerű: a méhek ugyanúgy megijednek a petárda hangjától, mint a négylábú kedvenceink, ami az állatok szétszéledését eredményezi.

Erre a hatalmas hangra, felbomlik a nyugodtan telelő fürt élete. Megijednek, elkezdenek szép lassan szétszéledni. Azt hiszik veszélyben van a család biztonsága, beindul a természetes ösztön, hogy meg kell védeni valamitől a családot. Attól, hogy megbomlott a fürt, az idáig tartott óvott meleg, ami a családot védte, elillan. Szép lassan mindenki átfázik, és nincs akivel helyet cseréljenek, hogy fel tudjanak melegedni. A kb. 35-40 ezer méh megdermed, és elpusztul. Oda van egy komplett méhcsalád.

A szakértő elmondása szerint egy méhcsalád halála 35-50.000 forint veszteséget jelent egy méhésznek, ám egy Szilveszter éjjelén akár sokkal több család is elpusztulhat. És ezekért sem kártérítést nem lehet követelni, sem a biztosító nem fizet, hiszen egyrészt nem bizonyítható, hogy a méhek a petárda révén pusztultak el, másrészt a konkrét károkozó személyét sem lehet bizonyítani.

Fentiek alapján még inkább érdemes végiggondolni, hogy vajon ér-e ennyit az a néhány perces durrogtatás…

Borítókép forrása: Boros Tibor Facebook oldala.

Ötvenezer forinttal nőtt átlagosan idén az egy dolgozóra jutó cafeteria keret

Szabó András
-
0
Ötvenezer forinttal nőtt átlagosan idén az egy dolgozóra jutó cafeteria keret

Átlagosan ötvenezer forinttal nőtt idén az egy dolgozóra jutó cafeteria keret, a legnépszerűbb juttatás a SZÉP-kártya – derül ki a Prohuman Zrt. országos felméréséből.

A cég közleménye szerint a kutatásban 198 vállalat vett részt, széles körben képviselve a hazai munkáltatói palettát. Ezek több mint fele a GDP jelentős részét adó ipari szektorból érkezett, nagy foglalkoztató. Csaknem megegyező számban vannak jelen a kis- és közepes vállalkozások, valamint a nagyvállalatok, az átlagos alkalmazotti létszám 867 fő.

„Kutatásunk nemcsak a juttatások típusait tárta fel, hanem a mögöttes okokat is vizsgálta” – idézte a Prohuman Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettesének szavait a közlemény. Göndöcs Viktor szerint az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok egyre tudatosabban használják a béren kívüli juttatásokat a munkavállalók motivációjára és megtartására.

A cafeteria keretösszeg növekedése jól tükrözi azt a törekvést, hogy a cégek a versenyképességük megőrzése érdekében folyamatosan fejlesszék juttatási csomagjaikat. A változatos cafeteria-elemek biztosítása – különösen ott, ahol külső HR szolgáltatóknak szervezik ki ezt a tevékenységet – lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy a munkavállalói igényekhez igazodó, rugalmas juttatásokat kínáljanak – közölte.

A legtöbb cég alkalmazza

A felmérés egyik fő tanulsága, hogy a béren kívüli juttatások rendkívül népszerűek, csupán a vizsgált cégek 5 százalékánál nincs ilyen és ezek többsége nem is tervezte ennek bevezetését az adatfelvétel időpontjában. Nagyjából minden második vállalat választható elemekből álló cafeteria rendszert működtet. A leggyakoribb munkáltatói érv a cafeteria mellett a dolgozói motiváció növelése, emellett a cégek kétharmada legalább kétévente felméri a rendszer hatékonyságát és a munkavállalók elégedettségét – fejtette ki.

A felmérés alapján ötből négy vállalkozás bruttó összegben határozza meg az éves cafeteria keretet, amelynek átlagos nagysága idén 454 429 forint volt, ami 51 745 forintos, vagyis közel 13 százalékos emelkedés 2023-hoz képest.

Ezen a téren ugyanakkor cégméret, árbevétel és működési terület alapján is elég nagy szórás mutatkozik: 120 000 és 900 000 forint között mozogtak az összegek. Ami a jövő évi várakozásokat illeti, a keretösszeg a megkérdezett vállalatok 28 százalékánál fog növekedni, míg 72 százalék nem tervez emelést.

A válaszadó cégeknél átlagosan 5,8 elem szerepel a juttatási rendszerben a tavalyi 5,4-es értékhez képest. Azok a vállalatok, amelyek házon belül kezelik a cafeteriát, átlagosan 5 juttatási elemmel működnek, míg ahol részben vagy teljesen kiszervezik a folyamatokat külső HR-szolgáltatónak, ott átlagosan kettővel több, azaz 7 elem érhető el a munkavállalók számára. A leggyakrabban biztosított elem továbbra is a SZÉP-kártya, azt követi a bölcsődei és óvodai támogatás, illetve a készpénzbeli megváltás.

A SZÉP-kártya már 2023-ban is népszerű volt, de pozitív fejlemény, hogy azon kívül szinte minden juttatási típus gyakorisága jelentősen nőtt, különösen látványos volt az emelkedés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagság támogatásában – olvasható a közleményben.

1...473474475...2 832474. oldal a 2 832-ból