Isten éltesse!
Koncz Zsuzsa az 1960-as évek elején, a Magyar Televízióban amatőrök számára meghirdetett, első Ki Mit Tud vetélkedőn tűnt fel, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival, mint a “két Gézengúz” aratott országos sikert.
A TV-szereplés után keresték meg az akkori amatőr sztárzenekarok, az Omega, majd az Illés, végül a Metro; a következő években velük lépett fel. Eközben leérettségizett és az ELTE Jogtudományi Karának hallgatója lett.
A Ki Mit Tud szereplést megörökítő kislemez után jelentek meg első saját kislemez-felvételei.
Az Illés zenekarral felvett Rohan az idő, Szörényi Levente és S. Nagy István szerzeménye a magyar nyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele lett. Az addigiaktól eltérő új hangzás, és előadásmód, az énekhang szokatlan, egyéni volta, az új stílus meghódította a közönséget és elkezdődött a magyar hanglemezgyártás felfutása. 1967-ben megjelent az első magyar rock (még beat-nek hívják) LP, az Ezek a fiatalok című film zenéjével. Ez jelentős állomás Koncz Zsuzsa pályáján. Főszereplője volt a filmnek, amely óriási közönségsiker lett, mára pedig hű dokumentuma egy kornak, egy generáció, egy új életérzés megjelenésének. Itt énekelt először olyan társadalmi ihletésű dalokat – Bródy János szövegeivel (Szőke Anni balladája, Mr. Alkohol, Ez az a ház) – melyek egész későbbi pályájára meghatározták stílusát.
A Színes ceruzák c. Szörényi-Bródy dal táncdalfesztivál-sikere nyomán, 1969-ben jelent meg első nagylemeze, a Volt egyszer egy lány, ám igazából a második, Szerelem című albumot tartja sorsdöntőnek. Ezen már megjelennek munkáinak egész pályafutására jellemző elemei, a megzenésített versek és a társadalomkritikus szövegek, melyekből később számos összetűzés adódott a politikai hatalommal. Az Illés zenekarral készült öt lemez közül az 1973-as Jelbeszédet politikai okok miatt betiltották. A siker ugyanakkor páratlan méretű volt: már az első albumért kiadták a legelső magyar aranylemezt, és a későbbiek során évről évre növekedtek az eladások, megelőzve szinte az összes magyar előadót.
A betiltás után Koncz Zsuzsa és Bródy János számára kihívássá vált, hogy a dalszövegek a gyanakvó és szőrszálhasogató cenzúra ellenére is az önkifejezés eszközei maradhassanak.
(Zsuzsának ezt megelőzően is voltak tapasztalatai a cenzúráról, hiszen addig készült felvételeinek nagyjából felét a Magyar Rádió hasonló okból nem játszotta.) A válasz az 1974-ben készült két lemez, a Gyerekjátékok és a Kertész leszek, utóbbin először énekelt kizárólag megzenésített verseket.
Miközben pályája szorosan kötődik Magyarországhoz, a sajátosan magyar viszonyokhoz, gondolkodásmódhoz, temperamentumhoz, sorra aratta külföldi sikereit Németország mindkét felén, (az NDK-ban igazi sztár lett), Lengyelországban, de Franciaországban is, ahonnan több fesztiváldíjjal tért haza. Turnézott Európa-szerte, az egykori Szovjetunió tagállamaiban, többször Amerikában is.
1979-es Valahol című albumát a szaksajtó az évtized lemezének választotta.
A ’80-as évek elején, a Fonográf zenekar megszűnésével új korszak kezdődött pályáján: a dalszövegeket továbbra is Bródy János írta, de kibővült a felvételein közreműködő muzsikusok névsora. Bródy és Tolcsvay László mellett a 80-as évek elején csatlakozott hozzá többek között Bornai Tibor (KFT), majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő (Republic), Závodi Gábor, Lerch István.
Változó összetételű zenei műhelyekben készült például a Fordul a világ, a rendszerváltást „megelőlegező” album, később az Ég és föld között, (az EMI-nál tett kitérő után ezzel tért vissza a Hungaroton lemezkiadóhoz) majd a nagy sikereket új zenei felfogásban összegyűjtő Miért hagytuk, hogy így legyen óta megint állandósult a csapat „kemény magja”.
Koncz Zsuzsa előadásmódja személyes és közvetlen, ám egyénisége egy sportcsarnokot is könnyű szerrel betölt. Éppen ezért az intim színháztermektől az Aréna zsúfolásig telt lelátóiig bármilyen közegben otthon érzi magát, és saját bevallása szerint az igazi örömet számára a koncertek jelentik.
- Liszt Ferenc-díj (1977)
- Érdemes művész (1989)
- Kazinczy-díj (1992)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995)
- Huszka Jenő-díj (1998)
- Emerton-díj (1999)
- Hungaroton-életműdíj, Arany Zsiráf-életműdíj (2000)
- Maecenas-díj (2001)
- A Francia Becsületrend Lovagja kitüntetés (2001)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2006)
- Kossuth-díj (2008)
- Prima Primissima (2008)
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2015)
- Gundel művészeti díj (2015)
- Budapest XIII. kerület díszpolgára (2016)
- Budapest díszpolgára (2020)
Forrás: konczzsuzsa.hu
Fotó: wikimedia.org
