Pécsvárad városa Baranya megyében található, amely pécsváradi járás székhelye. Szent István király Pécsváradon alapította a bencés kolostort, amelynek első apátja Asztrik volt, aki a Szent Koronát a királyhoz hozta.

Hogy miért érdemes Pécsváradot bejárni? Mert számos látványosságot nyújt a látogatóknak, amelyekkel egy életen át tartó emlékkel, és élménnyel gazdagodhatnak. Lássuk is őket!

Látnivalók

Pécsvárad számos műemlékkel és turisztikai látványossággal rendelkező város. A mai kép tükrözi az egykori királyi család által létrehozott egyházi központ méltóságát is. Ezt az ősi képet a katolikus templom és a Zengő előterében tornyosuló kastély határozza meg. E lábak alatt az egész város végtelenül húzódik, váltakozva több polgárházzal és egyszerűbb ajtóval, de mindenütt sok kert, virág és gyümölcsös található.

A várkápolna

A pécsváradi vár temploma Géza-féle fejedelmi udvarháznak is része volt, így a 10. század végén épült és Magyarország legrégebbi temploma. Oldalfalai és ablakai eredetiek voltak, csak a középső vastag oszlopok épültek később, de nem a közelmúltban, hanem 1157-ben egy tűz megsemmisítette a kolostort és az eredeti háromcsatornás templom kupoláját. A templom ma is szent hely. Bár évszázadok óta nem használják templomként, a vár régészeti feltárása után Várszegi Astrik 1996-ban ismét Pannonhalmának szentelte.

Pécsváradi Kolostorvár

Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár”-nak hívják, a név félrevezető, mert a komplexum katonai értelemben soha nem volt hadi értelembe vett vár. Falai és erődítményei vannak, de az a feladatuk, hogy megvédjék a lakókat az esetleges rablásoktól. Nem volt alkalmasak komoly ostromra, arra a fennállása alatt nem is került sor. A kolostor megalakulása óta bővül és szépül. Az 1157-es tűzvész után az eredeti épületen emeletet emeltek, az északi oldalon építették be a bejáratot, amelynek barbakán erődjével egy része még mindig látható a bejárat előtt, rajta a farkasverem és a függőhíd.

Mindenszentek Temetőkápolna

 A Mindenszentek tiszteletére felszentelt, román stílusú temetői kápolnát, a 11. században építették, és a középkorban plébániatemplomként használták. Az épületet a 14. században gótikus stílusban bővítették, majd a 18. században barokk stílusban, a 19. század közepén pedig a korai historizmus stílusában újították fel. Jelenleg temetői templomként használják.

Gyógynövénykert

A régi szerzetesek rehabilitációs tevékenységet is végeztek. Magyarországon a pécsváradi kolostor alapító okirata 1015-ben íródott, az első írásos említéssel a gyógyító munkáról, valamint az ápoló és fürdő rabszolgáknak a kolostorba történő beosztásáról. A kezelés szempontjából a szerzetesek tanulmányozták természetes környezetüket, és tudták, hogy milyen növényeknek van jótékony hatása az emberre. Nem is csupán gyűjtötték, de nagy gonddal termesztették is a gyógyításhoz szükséges növényeket.

A pécsváradi vár udvarán, a főkapuval szembeni zöldterületen egy bencés gyógynövénykert elevenedik meg. Levendulát, kamillát, citromfüvet, tárkonyt, mentát, borsmentát, körömvirágot és róka kesztyűt, valamint kakukkfüvet termesztenek itt. Majd ezután a macskaköves kis úton járhatják be az érdeklődők, akik a kihelyezett padokon meg is pihenhetnek, élvezve a sokféle gyógynövény látványát és a kert múltidéző hangulatát.

Ki, melyik látványosságot látogatja meg először, ha Pécsváradon jár?