Az Európai Unió hivatalos statisztikájában bukkantunk rá, az alábbi munkaórákra vonatkozó adatokra. Ezek alapján a magyar melóst agyondolgoztatják, nyugaton azonban csökken a heti elvárt munkaidő, ami egyébként természetes: a munkafolyamatok felgyorsítása, az automatizáció elterjedése, az egyre fejlettebb technológia miatt nagyon sok munkakörben nincs már szükség heti 40 órás munkaidőre. Tegyük hozzá, az elmúlt évtizedekben nálunk is javult a helyzet, de közel sem eleget. Ráadásul hiába dolgozunk sokat, ha tesszük azt nem elég hatékonyan.
Látható az alábbi térképből, hogy a magas munkaórák száma nem magyar sajátosság, a teljes régióra jellemző, míg nyugaton szinte mindenhol kevesebbet kell hetente dolgozni, mint a egykori szocialista országokban. A különbség pedig jelentős, öt óra esetében például napi egyórával rövidebb munkaidő, ami egyben egyórával több szabadidőt jelent, amit lehet egészségmegőrzésre, sportra, családra, tanulásra, pihenésre fordítani.
2017-ben az átlagos magyar munkavállaló 1937 órát dolgozott egy évben, egy átlagos holland 1430-at. Az huszonegy napnyi különbséget jelentett, ami már döbbenetes adat, és igen jelentős különbség. Tegyük hozzá, 1980-ban még 2193 órát kellett itthon dolgozni, tehát a fejlődés és az előrelépés nálunk is látszik, de még mindig nagyon messze vagyunk a nyugati szinttől. Ha pedig hozzávesszük azt, hogy mennyit keres egy magyar melós, és mennyit egy holland, akkor pláne óriási a különbség: közel négyszer annyi pénzt keresnek ott, mint itt. Jóval kevesebb munkával.
Így hétfő reggel egy kicsit irigykedünk a holland kollégáinkra. Ráadásul ők még marihuánát is fogyaszthatnak legálisan. És a focijuk is jobb.
