109 éve ezen a napon született a XX. század egyik legnépszerűbb írója és költője, Weöres Sándor.
A későbbi Kossuth-díjas szerző Szombathelyen látta meg a napvilágot, apja hivatásos huszártiszt és földbirtokos volt, anyja pedig egy gazdag nagyszebeni szerb családból származott. Két testvére is született, Anna és István. Weöres Sándor Pápán, az evangélikus elemi iskolában kezdte tanulmányait, majd mindössze 7 évesen már Csöngén tanult. Itt hamar magántanuló lett, ugyanis folyton betegeskedett. 1924-ben aztán már újra az iskolapadot koptatta, beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba.
Annak ellenére, hogy reálgimnáziumba járt, már 1928-ban, 15 évesen megjelent első novellája a szombathelyi Hírben (Egyszer régen…), ősszel pedig négy verse jelent meg az Erőben. Ezen felbuzdulva az ifjú Weöres elküldte verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, ami a korszak kimagasló irodalmi lapja volt. Eközben iskolai tanulmányi kisebb gikszert vettek, 1929-ben kihagyta a bizonyítványosztást, mert azt gondolta, úgyis megbuktatják. Ennek az lett a következménye, hogy újra kellett járnia a 6. osztályt, amit végül Győrben végzett el.
Osvát kedvezően fogadta a fiatal költő műveit, ami még nagyobb önbizalmat adott neki. 1929 nyarán Kosztolányi Dezsővel és Babits Mihállyal is kapcsolatba került, utóbbi 1931-32-ben több versét is megjelentette a Nyugatban. A lap 1941-es fennállásáig összesen 64 Weöres Sándor verset jelentetett meg.
Érettségi után másfél évig apja gazdaságában dolgozott, majd 1933 őszén Pécsre utazott és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára. Ez sem ment zökkenőmentesen, többször váltott tanulmányt, előbb földrajz-történelem szakos lett, végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát Pécsett. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott. Ebben az időszakban megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot.
1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült, ezekből későbbi utazásait fizette. Az 1930-as években ugyanis több hosszabb utazást is tett, először Észak-Európába, majd a Távol-Keletre. Itt hajóval bejárta Indiát, Szingapúrt és Sanghajba is eljutott. Hazatérését követően Halasy-Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták, disszertációját még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia c. egyetemi lap.
Pécsett 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weörest bízták meg. Mivel ehhez a munkához se könyvtárosi végzettsége, se gyakorlata nem volt, az ehhez szükséges alapok egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetemi könyvtárban, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában szerezte meg. Közben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től – főleg esztétikai, irodalmi jellegű – ellentétek alakultak ki. Weöres és Csorba Győző formálisan kivált a szerkesztőségből, de 1942 júliusáig Weöres még részt vett a munkában.
1943-ban a költő Budapestre költözött és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Ezt követően is sokat utaztak együtt. Életük központja Budapest maradt, de több külföldi felolvasásra is elhívták, sőt, 1970-ben angolul is kiadták verseit. Ugyanebben az évben érte élete legnagyobb elismerése is, megkapta ugyanis a Kossuth-díjat.
Weöres Sándor végül eszméletét veszítve halt meg 1989. január 22-én Budapesten. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
Forrás: Wikipedia
Kép: Weöres Sándor – Károlyi Amy költő házaspár, FORTEPAN / Németh László Társaság adományozó
