Tavaly augusztusban antropológusok és régészek közreműködésével kezdődött meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak éveken át tartó tudományos vizsgálata. Závoczky Szabolcs, a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője sajtótájékoztatón mondta el, hogy a reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek.
A Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a harmadikat tárják éppen fel, róla az az előzetes feltételezés, hogy egy tömegsírt tartalmaz, ami akár kivégzés nyomait is takarhatja. Ennek bizonyítására azonban még jelentős mennyiségű mérést kell elvégezni, a leletanyagot földből való kikerülése után előbb megtisztítják, majd a csontvázakat különválasztják, osztályozzák, majd megkezdik az antropológiai morfológiai vizsgálatukat, valamint a régészeti leletmentést.
Az Agrárminisztérium támogatásával, mintegy öt éven át zajló munkálatok során a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) antropológusai által végzett régészeti feltárás fő célja az, hogy a hős katonák fél évezreddel a mohácsi csata után méltó végtisztességet kaphassanak. A másik cél pedig egy, a mohácsi csatát bemutató, a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelő új interaktív kiállítás létrehozása.
A feltárás ideje alatt az idén Az év emlékhelyévé nyilvánított Mohácsi Nemzeti Emlékhely változatlanul fogad látogatókat.
Forrás: MTI
Kép: Orlai Petrich Soma: Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat (1860 körül)
