Budapesten száz éve ezen a napon született Szenes Hanna. A zsidó származású magyar költőnő, aki brit ejtőernyősként halt meg 1944. november 7-én, izraeli nemzeti hős.

Hanna azok közé a tizenhét magyar zsidók közé tartozik, akiket a brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy Jugoszláviában ejtőernyővel ledobva valamilyen módon megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidóknak a már küszöbön álló deportálását.

Szenes Hanna küldetése tragédiába torkollott, mert a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és a fiatal lányt brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni társait és küldetése részleteit. Fogvatartói golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végrehajtották. A magyar származású Szenes Hannát Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.

Hanna édesapja korának ismert újságírója és színpadi szerzője volt. A kislány mindössze hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így őt és testvérét édesanyja nevelte fel. Nyaranta Dombóvárra járt nyaralni, ahol megismerkedett Pataki Ferenc fejszámoló művésszel.

Szenes Hanna lányok számára fenntartott református magániskolában tanult, ahol kitűnően érettségizett, továbbtanulását a zsidótörvények megakadályozták. A magarországi viszonyok miatt 1939-ben kivándorolt Palesztinába.

Új hazájában csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Hanna egyike lett azoknak a magyar zsidónaknak, akiket a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy majd Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva, megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók Németországba deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben elszállították Izraelbe, ahol nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.

Szenes Hanna nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izraelben, mint nemzeti hősnek, sorsa és helytállása tananyag, és az ottani érettségin is tétel.

Emlékét Budapesten Szenes Hanna park őrzi, ahol 2020. március 8-án, Nőnapon helyezték el Mihail Kolodko őt ábrázoló miniszobrát is.Izraelben utcák viselik Szenes Hanna nevét. Egykori nyaralásainak helyszínén Dombóváron, pedig teret neveztek el róla. Egy kis ízelítő költészetéből:

 
  „Most, most szeretnék valamit mondani,
 Valamit, ami több mint a szó,
 Tarkább a színnél,
 Zengőbb a rímnél,
 Amit nem mondott előttem millió.
 Valamit. – Hallgat köröttem a föld,
 Várakozón bámul rám az erdő,
 Kíváncsi szemmel néz rám az ég is
 Minden hallgat. És hallgatok én is.” 

Forrás: wikipedia.org, hosszulepes.org

Fotó: wikimedia.org