A magyar kultúrát őrizni és ápolni kell. No persze nem piros-fehér-zöld maszlaggal leöntött nemzeti és keresztény demagógiával, hanem oktatással. A magyar kultúrát elsősorban a pedagógusok fogják tudni továbbadni a jövő nemzedéke számára, az a kormány, amely nem fektet kellő energiát az oktatásba, aki nem becsüli meg a tanárokat, az elárulja a magyar kultúrát. Hogyan is várhatjuk el a jövő generációjától, hogy megismerjék Ady, Petőfi és Kölcsey művészetét, hogy képesek legyenek választékosan beszélni, helyesen írni, ha nem lesz tanár, aki megtanítaná őket erre?
A magyar kultúrát nem január 22-én néhány demagóg Facebook posztban kell ápolni, pláne nem uszító hangvételű beszédekben, hanem egész évben, minden nap: a legfontosabb feladat pedig az, hogy gondolkodni képes, művelt embereket neveljünk, hiszen így, és csak így lehet ápolni a magyar kultúrát.
Ha a Fidesznek tényleg fontos lenne a magyar kultúra, akkor nem züllesztenék le teljesen az oktatást, akkor megfizetnék a tanárokat, akkor értékelnék a tudást, a racionalitást, a kritikus gondolkodásra képes embereket. Az a nép ápolja a saját kultúráját, és az fog virágozni, amelyik fektet a jövő generációjába. Nem szavakkal, hanem tettekkel: a pedagógusok megbecsülésével.
„Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…
A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…
Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.
És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.” (Márai Sándor)
