Egy jó halászlé, utána pár palacsinta szerintem sokak számára egy tökéletes ebéd vagy vacsora. Egy halászcsárdában meg nagy előszeretettel kóstolnak ilyet a halételek kedvelői, köztük én is. Pénteken pedig Harkányban volt erre lehetőségem egy baráti társasággal. Nézzük, hogy sikerült.
A hely étlapja egyébként változatos, halételekből nagyon sok van benne, de aki nem annyira szereti ezt az irányt, annak sertés- csirke, sőt néhány marhaétel is a rendelkezésére áll, illetve természetesen néhány vega fogás is akad. Halászléből meg rögtön háromféle is: ponty-, harcsa- és vegyes halászlé. A személyzet a harcsát ajánlotta, mert az nem szálkás, úgyhogy azt kértünk. E mellett egyikünk egy haltepertőt kért előételként is.
Az előételt nagyon hamar megkapták, gusztusosan tálalt tepertő kenyérrel, hagymával és egy kis mártással (remuláddal). Belekóstoltam, nagyon ízlett, a hal is kellemes, a hozzá adott mártás meg egy igazi ízbomba. Szóval nekem bejött (bár a 3.500 forintos ár nekem picit borsosnak tűnt az adaghoz képest).
Mivel hatan ettünk halászlevet, két nagy tálba hozták nekünk, és külön tálban a tésztát. Utóbbi jó sok volt, bár csak ketten rendeltünk hozzá tésztát, de szerintem az az adag, amit kaptunk, elég lett volna kis túlzással mind a 6 embernek. Maga a halászlé is bőségesen elég volt mindnyájunknak, a hal kifejezetten ízlett, finom, puha, szálkával én egy darabbal sem találkoztam. Nekem maga az alaplé egy icipicit ízében visszafogottabb volt annál, mint ahogy én szeretem, nekem picit több sóval és csípőssel jobban bejön.
Ugyanakkor tisztába vagyok azzal, hogy ebben nagyon nagy az ízlésbeli különbség, és amíg utólag lehet valamit sózni, illetve fűszerezni, addig egy túlfűszerezett étellel sok mindent már nem lehet kezdeni. Szóval részemről nincs harag. Az már picit meglepett, hogy egy magyar helyen a csípőspaprika miért chili volt, miért nem valami hagyományos magyar termék, de ez már annyira részletkérdés, hogy szinte már a szőrszálhasogatás kategória.
A desszertnél a többség sima túrós palacsintát kért, én picit cifráztam a Hercegnő kedvence palacsintával, amihez vaníliamártás is dukál. Páran azt mondták, hogy picit íztelen volt a túró, én ezzel nem értek egyet, szerintem pont az az optimális, kicsit fanyar túró volt, amihez nagyon illet az édesebb vaníliás mártás. Nekem egy picit inkább a töltéssel volt a gondom, a közepe nagyon tele volt túróval, míg a szélére elég kevés jutott. Nyilván a negyedbe hajtogatott palacsintáknál ez nehezen elkerülhető, de picit juthatott volna több a szélére a töltelékből.
A tésztáért, az üdítőért, a halászléért és a palacsintáért kb. 7.000 forintot fizettem (talán 6.800 volt a végszámla). Összességében egy nagyon jó, laktató, és finom ételt kaptam, pont azt, amit egy csárdától elvárok. Voltak apróbb hibák, de ezek azért nem voltak olyan komolyak. Így nálam ez a hely is felkerült arra a listára, ahova szívesen jövök máskor is.
Bővebben a helyről:
Cím: Harkány, Rózsa utca 2.
Telefon: (72) 480 126
E-mail: szigeticsarda@gmail.com
A hely facebook-oldala itt tekinthető meg.
