Csapadékvíz tározót alakítottak ki a Baranya vármegyei Himesházán, amelynek átadó ünnepségére 2024. március 27-én került sor. – tudható meg Himesháza Község Önkormányzatának közösségi oldalán.
A beruházás mindazok mellett, hogy megóvja a települést a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozta villámárvizektől a természetbe illeszkedve egy turisztikai attrakció is lett a környéken.
Az elmúlt időszakban 49 helyszínen több mint 6 milliárd forintból valósultak meg csapadékvíz-elvezetési beruházások, melyekkel meg lehet óvni a baranyai településeket.
Himesházán a sikeres pályázatoknak köszönhetően a közelmúltban lehetőség nyílt a csapadékvíz tározó megépítése mellett a geotermikus energia hasznosításának megvalósítására, és az önkormányzati hivatal felújítására.
Himesháza, Baranya vármegye délkeleti részén fekszik, Pécsváradtól mintegy 16 kilométerre délkeletre.
A szomszédos települések: észak felől Szűr, kelet felől Görcsönydoboka, délkelet felől Székelyszabar, dél felől Kisnyárád, délnyugat felől Erdősmárok, nyugat felől pedig Geresdlak. Szűrtől alig 2,5 kilométer, Székelyszabartól 5 kilométer, Erdősmároktól bő 7 kilométer, Geresdlaktól pedig kb. 4 kilométer választja el, Görcsönydobokával nincs közvetlen közúti összeköttetése.
Himesháza nevét templomáról kapta, ami valószínűleg festett, azaz hímes volt. A falu már I. István korában létezett, s egyike volt azoknak a magyar falvaknak, amelyek plébániát alkottak, és templomot építettek. Himesháza a török időkben elnéptelenedett, majd 1721-től kezdődött a pécsi püspök birtokát képező falu újratelepítése. Az új lakosok Németországból, a fuldai apátság falvaiból kerültek ide, s a falut a mai helyén építették fel. Az általuk épített templom tűzvész áldozata lett, a mai templomot 1753-54 körül építették. 1796-ban feljegyzések szerint német nemzetiségű, római katolikus vallású, gazdag, népes hely volt. Az ipartelepítésre a múltban sem volt lehetőség, a községben a földművelés volt a fő tevékenységi forma. A két világháború között a község már viszonylag szegény volt, sokan jártak napszámba, sokan cselédek, háztartási alkalmazottak voltak. A második világháború után majd 200 család települt le Bukovinából, a megye más területéről, Jugoszláviából, és Csehszlovákiából. A különböző helyről jött családok ma békességben élnek egymás mellett.
2001-ben lakosságának 42,6%-a németnek vallotta magát, a többiek magyarok.
Forrás: wikipedia.org
A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss és aktuális baranyai híreket, információkat.
