A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karához kötődő Szolidáris Építészet Munkacsoportot nyerte az idei Made in Pécs díj Az év legeredetibb ötlete kategóriáját a Lakni kell közösségi építkezés programmal! – olvasható a Pécsi Tudományegyetem online magazinjának oldalán.
A PTE szuper kezdeményezéseire Pécs város magazinja is felfigyelt – ebben az évben két kategóriában három klassz projektre is lehetett szavazni, melyek a PTE-hez voltak köthetőek! A Lakni Kell közösségi akció keretében, önkéntes munkában, adományokból összegyűjtött, újrafelhasználható alapanyagokból szinte zéró költségvetéssel építettek átmeneti lakhatásra alkalmas kis házat pécsi egyetemisták egy nehéz sorsú párnak. A szerkezetet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának építészhallgatói tervezték, a megvalósításban pedig a PTE BTK szociálpszichológus hallgatói is jelentős szerepet vállaltak. Amellett, hogy az akcióval konkrét segítséget nyújtottak embertársaiknak, szakmailag is sokat profitáltak: megtapasztalták,
„miként kapcsolódhatnak össze a lakhatási válságra adott válaszok a körforgásos gazdasággal és az építészettel.”
Ez a fajta szemléletmód jelentős fókuszt kap a pécsi építészképzésben, melyhez kapcsolódóan, a társadalmi problémákra való érzékenyítés céljából hozták létre a Szolidáris Építészet Munkacsoportot 2015-ben a MIK-en, hogy az egyetemi képzés alatt a hallgatókkal olyan szociális problémákat is megismertessenek, amelyekkel az életben is szembesülhetnek, és amelyekre akár építészként hatással lehetnek. A munkacsoport projektjéről, mellyel elnyerték a Made in Pécs díjat ebben a cikkben számoltunk be részletesen.
A projekt nagyon sok pozitív visszajelzést kapott, sok ember felfigyelt rá és rengeteg megosztást kapott a közösségi médiában, ami sok felajánlást is hozott magával. A kép azért nem teljesen rózsaszín, nem egy valódi tündérmese, hiszen nem csak a most megsegített házaspár, de sokan mások is nehéz, nem emberhez méltó körülmények között élnek, laknak, pontosabban nem laknak.
„Az egyik legfontosabb talán ebben a projektben, hogy rengeteg diák önkéntesen vett részt benne, és közvetlenül segített embertársain” – mondta dr. Dányi Tibor Zoltán, a PTE MIK Épületszerkezetek és Energiadesign Tanszékének adjunktusa. A kérdésre, mennyiben tudja egy ilyen díj segíteni ezt és az ehhez hasonló jövőbeli projekteket, dr. Dányi Tibor Zoltán elmondta, még most is kapnak felajánlásokat cégektől, elsősorban anyagokra, de volt például olyan bádogos is az ország másik feléből, aki jelezte, nagyon szívesen csatlakozna a csapathoz a következő ilyen megmozduláshoz.
A munkában a MIK csapata dr. Bigazzi Sárával, a PTE BTK Szociálpszichológia Doktori Program vezetőjével, és az ő doktorandusz hallgatójával Müller Tündér Évával működött együtt, és az építkezésben résztvevő 99 hallgató is ezen a két karon tanul. Ugyanakkor dr. Dányi Tibor Zoltán kiemelte, hogy más karok oktatóival és diákjaival is szoktak közösen dolgozni hasonló projekteken: „Gyakran dolgozunk együtt közösségszervező hallgatókkal, akik nagyon sokat tudnak abban segíteni, hogy felmérik a segítségre szoruló magyar közösségek igényeit, így olyan projektek valósulhatnak meg, amelyekre a legnagyobb szükség van.”
A Lakni Kell részeként a későbbiekben is
„olyan terveket szeretnének megvalósítani, melyben a közösség szolgálatán túl az egyéneknek is segítséget tudnak nyújtani, főként olyanoknak, akik önerőből nem tudják a minimális feltételeit sem megteremteni annak, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek.”
A szervezett workshopokon, építkezéseken való részvételért a hallgatóknak a munkacsoport semmit sem tud felajánlani a szó szoros értelmében, ennek ellenére nagy örömmel és lelkesedéssel vesznek ezekben részt, hiszen már az élmény is nagyon sokat jelent számukra. „Nemcsak az emberi vonatkozás a fontos, hogy segítsünk olyanoknak, akik rászorulnak, hiszen az építészetnek megvan az a tulajdonsága, hogy meglehetősen nagy ökológiai lábnyomot hagy maga után. Éppen ezért
„szeretnénk a körforgásos gazdaság elveit is alkalmazni a tervezés, kivitelezés során, vagyis minél kevesebb új anyagot beépíteni ezekbe a szerkezetekbe, hogy annak ökológiai lábnyoma a lehető legkisebb legyen” – hangsúlyozta dr. Dányi Tibor Zoltán.
Dr. Bigazzi Sára elmondta, a projekt egyik fontos eleme a lakhatásról szóló kommunikációnak felerősítése volt, hiszen jelenleg nagyon kevés szó esik a szakpolitikában a lakhatási támogatásokról. A másik fontos eleme az volt, hogy
„a hallgatók lássanak terepet, találkozzanak nehéz körülmények között elő emberekkel,”
a lehetőséggel, hogy segíthessenek, hogy ők maguk is hozzá tudjanak tenni valamit a projekthez, melynek során ők maguk is nagyon sokat tanulhattak, például az együttműködésről. „Olyan helyzetben voltak, ahol együtt kellett működniük, mindezt terepen, közben láttak mélyszegénységet maguk körül, melynek vannak erős emberi arcai is” – mondta dr. Bigazzi Sára, majd hozzátette, „Az ilyen ambivalens terek, ambivalens cselekvéseket tudnak csak előhívni.” Ezek az emberek azért laknak ezekben a zárt kertekben, mert nincs hol lakniuk, ahhoz pedig, hogy igazi eredményeket lehessen elérni sokkal erőteljesebb várospolitikára lenne szükség.
„Ami nekem fontos volt, ebben a történetben, hogy a hallgatók jöttek, szerették csinálni, kicsit kinéztek, kicsit másképpen viszonyultak ezekhez a dolgokhoz,
látták, hogy az elméleti megközelítések, fogalmak, hogyan csapódnak le a mindennapokban, és nem csak az emberekhez való viszonyulásban, hanem a közöttünk lévő együttműködésben is”
– hangsúlyozta dr. Bigazzi Sára. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen elismerés jobban láthatóvá teszi-e ezt a fajta problémát dr. Bigazzi Sára úgy fogalmazott, hogy igen, mert általa „elismertté válik egy probléma, és elismertté válik az, hogy foglalkozni kell vele.”
Forrás: univpecs.com
