StyleNews

A Pécs Környéki Állatmentő Alapítvány a közösségi oldalán tette közzé az elmúlt órában a felhívást, hogy sürgősen pótmamát keresnek 3 édes, apró kiscicának.

A három apróságot Pécsen a Csontváry utcánál találták egy kukában. A csöppségek élnek, de nincsenek túl jó állapotban. A Pécs Környéki Állatmentő Alapítvány önkéntesei kiszedték a három kiscicát a kukából. Kapacitásuk arra viszont nincs, hogy ellássák a három apró kis jövevényt, ezért pótmamát vagy olyan embert keresnek, aki tudja őket tápszerezni 3 óránként.

A Duna-Dráva Nemzeti Park terültén található Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet avarszintjét apró termetű, de annál szépségesebb virágok díszítik.

A kankalinfélék családjába, és a hangavirágúak rendjébe tartozó faj júliustól szeptemberig bontogatja szirmait. Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) mészkerülő, védett, geofita fajunk.

A ciklámenek közül Magyarországon egyedül az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) őshonos. Eredetileg elsősorban az ország nyugati részén, a Soproni-és Kőszegi-hegységben, valamint az Őrségben élt, főleg bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, de ma már az ország más részein is előfordulnak kivadult állományai. A ciklámenek tömeges virágzása szeptemberben figyelhető meg. A virág gumója emberre mérgező, a vaddisznók azonban nagyon kedvelik, innen erednek népies elnevezései is, mint a disznórépa vagy a disznó kenyér. Az erdei ciklámen nagyon kedveli a meszes talajú lomberdőket, a hegyvidékeket és a nyirkos talajú erdőket. Illatos virágai főként ciklámen színben pompáznak – de találkozhatunk fehér és rózsaszín virágú ciklámennel is –, tőálló levelei pedig zöldes, ezüstös színűek és díszesen márványozottak, illetve ovális vagy szív alakúak.

A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben rendszerint jobb termőhelyen fekvő gyertyános-tölgyes erdőkben találkozhatunk vele. Eszmei értéke 10.000 Ft.

A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991-ben lett védetté nyilvánítva, területe 8232,3 hektár, melyből 499 ha fokozottan védett. A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtáján helyezkedik el.

A Boronka múltjához tartozik, hogy a területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította Tájvédelmi Körzet természeti érrtékeinek fennmaradásában is közrejátszott, hogy a németek 1944-ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956-ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek. Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta.

ABoronka-melléki Tájvédelmi Körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa. Az égerlápok aljnövényzetében helyenként tömeges a tavaszi tőzike, az üde gyertyános-tölgyesekben és a telepített erdei fenyvesekben a karéjos és díszes vesepáfrány, a mocsárrétek szélein a sárga sásliliom, a cseres tölgyesekben a kakasmandikó.A Tájvédelmi Körzet bükkállományai mészmentes homok alapkőzeten s barna erdőtalajon alakultak ki. A 600-800 m tengerszint feletti magasság között zonális szubmontán bükkösök, Belső-Somogy homokvidékén leereszkednek 120 m-ig is. A jelenség oka, hogy Belső-Somogy nyugati részén a homoktakaró jelentősen elvékonyodik, ún. „lepelhomok”-ot képez, alatta pedig löszös, agyagos vízzáró réteg található, mely igen kedvező vízgazdálkodási viszonyokat biztosít. A bükkösökből ez idáig 15 védett növényfajt került elő, de még a védett fajoknál is nagyobb természeti értéket képvisel e homoki bükkös társulás, mely egy régebbi flóra- és vegetációtörténeti kor emlékének tekinthető.

Forrás: ddnp.hu