Tojáskereső detektívjáték, koncertek, kézműves foglalkozások és mesejáték is várja a családokat a Zsolnay Negyed díjmentes húsvéti programján április 10-én.
Ringató koncerttel indul a nap, délelőtt 10 órától öt Ringató foglalkozásvezető és többféle hangszer várja a kisgyermekes családokat. A 0-5 éves korosztálynak szóló programon a közös éneklés és játék után a gyerekek ki is próbálhatják a hangszereket az E78-as Koncertteremben.
A Húsvéti Nyuszi nyomában címmel indul tojáskereséső detektívjáték 11 órától. A gyerekek egy felfedező térkép segítségével találhatják meg a Zsolnay Negyedben elrejtett különleges tojásokat, miközben igazi nyomolvasókká válnak. Indulás 11 órakor a Bóbita Bábszínház szabadtéri színpadától. A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció szükséges, a helyeket a jelentkezés sorrendjében töltik. Regisztráció: detti.petrik@gmail.com
Délután többféle kézműves foglalkozást próbálhatnak ki az érdeklődők az E78-ban. 14.00-17.00 között lesz vesszőből tojásfonás, papírtojás díszítés és krumplinyomda is. 15 órakor kezdődik a Könyvből kélt Napocska című zenés mesejáték népi hangszerekkel. Tamás Éva játékmester és Bogárdi Aliz muzsikus egy képzeletbeli, tavaszi kirándulásra hívja közönségét. A vidám, de próbákkal teli útra visznek magukkal egy minden jóval megrakott, képzeletbeli tarisznyát és egy varázskönyvet. Dalok, mondókák, hangszerek, mozgás, nevetés töltik ki a kiránduló időt.
A napot a Lajtorja zenekar koncertje és hangszersimogatója zárja 17 órától. A zenekar hisz a közös éneklés, mondókázás, ritmus és a zene gyógyító erejében. A zenekar vezetője, Kiss Szabolcs a Pannon Filharmonikusok harsonaművésze. Az ütőhangszerek bajnoka Bánki Géza, aki a ritmushangszerek különleges világát varázsolja a közönség elé. Az élményt Szendrői Zsuzsanna szaxofonművész játéka teszi változatossá.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szociális és Egészségügyi Technikum és Szakképző Iskola (SZESZI) csapata végzett az első helyen a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara XI. Országos Szakmai Versenyének döntőjében – írja az MTI.
A PTE közleményében azt írta: a győzelem azt jelenti, hogy a PTE SZESZI csapatának tagjai viselhetik az „Ápolói Hivatás Mesterei” titulust 2024-ig.
A kamara 2010 óta szervezi meg szakmai versenyeit az egészségügyi szakdolgozók részére; a versenyen pedig közel 200 csapat mintegy 800 versenyzője méri össze szakmai tudását évről évre. A PTE SZESZI csapata a napokban rendezett országos döntőn a vármegyei és fővárosi elődöntők első helyezettjeivel szállt versenybe és győzedelmeskedett egy nógrádi és egy Komárom-Esztergom vármegyei alakulatot megelőzve.
A közleményben Betlehem Józsefet, a PTE rektorhelyettesét idézve kiemelték: a verseny az intézményükben végzett magas színvonalon folyó munka visszaigazolása.
Ács Pongrác, a PTE Egészségtudományi Karának dékánja arról tájékoztatott a kommünikében, hogy intézményegységük a technikumtól a felsőoktatásig képes az egészségügyi képzés teljes vertikumát biztosítani, az öt-, illetve hatéves technikumi szakmai oktatásban pedig részt vehetnek a – jelenleg ezer tanuló képzését végző – PTE SZESZI-be beiratkozó tanulók, ahol az érettségire történő felkészítés és a szakirányú oktatás párhuzamosan zajlik.
Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla P. Carmen Olíviát, aki L. L. Junior hároméves kisfiának a kezét fogta a három és fél évvel ezelőtti, Füredi úti tragédiát megelőzően – írja a 24.hu A táblabíróságot is megrendítette az eset, de a verdikt szerint nem követett el bűncselekményt Hopp Csilla barátnője.
P. Carmen Olíviát bűncselekmény hiánya miatt mentette fel még tavaly szeptemberben a Fővárosi Törvényszék, de az ügyész a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett. A nő nem jelent meg a mai tárgyaláson, ahogy a kisiú szülei, L. L. Junior és Hopp Csilla sem.
A népszerű zenész kisfia még 2019. augusztus 31-én hunyt el, amikor egy budapesti kereszteződésnél átszaladt a piroson a zebrán, és halálra gázolta őt egy szabályosan közlekedő autó. A vádirat szerint a hároméves kisfiú és az édesanyja egy gyerekrendezvényre tartottak egy nagyobb társasággal, amikor a borzalmas baleset történt. A kisfiú nem az anya, hanem annak barátnője, P. Carmen Olíviának a szoros felügyelete mellett közlekedett.
Amikor a kereszteződéshez értek, a lámpa pont pirosra váltott, de a társaság egy része – mások mellett a kisfiú bátyja is – már áthaladt a zebrán. A hároméves kisfiú az idősebb testvérét követve lelépett a zebrára, de elsőre a mellette álló nő még vissza tudta őt húzni, és rá is szólt, hogy nem szabad tovább menni. Ezt követően a barátnő megfogta a kisfiú kezét. A gyermek ennek ellenére pár másodperc múlva ismét kiszaladt az úttestre, és ott elütötte egy szabályosan közlekedő autós.
Az ügyész szerint azért következett be a tragédia, mert P. Carmen Olívia nem fogta elég erősen a kisfiú kezét, miután a gyerek egyszer már megpróbált kiszaladni az útra. Ő azonban nem ismerte el a bűnösségét, mivel állítása szerint az anya fogta korábban a kisfiú kezét és ő ebben a tudatban volt a második alkalommal is.
Az ügyész ugyanakkor nem értett egyet ezzel, szerinte elkerülhető lett volna a tragédia, ha erősebben fogja a vádlott a gyerek kezét.
A táblabíróság Ujvári Ákos vezette tanácsa alaptalannak találta a fellebbezést, így helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Szerintük ugyanis nem volt megállapítható a felelősség kérdése.
A lítiumionos akkumulátorokat gyártó üzemek Magyarországra hozatalával a kormány egy újabb függőségbe taszítja az országot – mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke.
Schmuck Erzsébet kijelentette: „eddig az orosz gáztól és olajtól függött az ország, a jövőben pedig az akkumulátorgyártáshoz szükséges ritkaföldfémektől fog, a lítiumtól, a grafittól, a kobalttól, és a nikkeltől. Utóbbi kettőt elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban bányásszák, míg előbbi kettő 80 százalékát Kínától lehet beszerezni” – mondta.
Schmuck szerint nem véletlen, hogy az Európai Unió azon dolgozik, hogy a lítiumot Chiléből vásárolhassa meg, egy ilyen függés ugyanis nehezen felszámolható. A ritkaföldfémek bányászata ráadásul komoly problémát okoz érintetlen területeken, hiszen a megmozgatott anyag mindössze 0,2 százaléka hasznosítható, a többi toxikus hulladék.
Az akkumulátorok újrafeldolgozása is nehezen járható, azokból ugyanis ötször annyiba kerül a lítium kinyerése, mint a földfém megvásárlása. Épp emiatt jelenleg az unióban mindössze az elhasznált akkumulátorok 5 százalékát dolgozzák fel, miközben 2025-re a becslések szerint több mint 10 millió tonna elhasznált akku lesz a közösség területén.
„Az akkumulátorok fejlesztése rendkívül gyors, dolgoznak a környezetkímélőbb megoldásokon” – hangsúlyozta Schmuck Erzsébet, aki szerint emiatt nem kell sietni a gyárak építésével, meg kell várni azokat az üzemeket, amelyek kevésbé terhelik a környezetet.
Idegengyűlölő megnyilvánulásokról, köztük magyarellenes skandálásokról és feliratokról számolt be szerdán a kedd esti bukaresti Románia-Fehéroroszország Eb-selejtezőről tudósító román sportsajtó – írja az MTI.
A Digisport.ro portál szerint Románia újabb UEFA-szankciókra számíthat, miután a Nemzeti Arénában 27 ezer néző előtt rendezett mérkőzésen az ultrák tiltott pirotechnikai eszközöket használtak és Magyarországot „támadó” molinót feszítettek ki. A mellékelt fotón egy „Mongólia” feliratú térkép látható, azzal a magyarázattal, hogy ez a történelmi Magyarország térképe.
A lap felidézte, hogy a román szurkolók két nappal korábban is botrányt okoztak, magyarellenes rigmusokat skandáltak és össze is verekedtek egymással Andorrában a román válogatottat első Eb-selejtezőjére elkísérő UST (A trikolór alatt egyesülve) nevű ultracsoport tagjai.
A Digisport gyors UEFA-döntésre számít, azt jósolta, hogy a szeptember 9-i, Izrael elleni bukaresti selejtezőt román válogatottnak már zárt kapuk mellett kell lejátszania.
A kedd esti mérkőzés idegengyűlölő incidenseiről a GSP.ro portál részletesebb listát is készített. A beszámoló szerint az indulatok a második félidőben szabadultak el, amikor több ezer szurkoló egy Magyarországot gyalázó, obszcén rigmust skandált. Vélhetően a magyaroknak üzentek azzal a felirattal is, amely a román alkotmány első cikkelyét idézte, miszerint „Románia szuverén, független egységes és oszthatatlan nemzetállam”. Egy másik molinó azzal vádolta a hatóságokat, hogy elfordítják a fejüket az „ország szívét támadó sovén területi revizionizmus” láttán.
Ráadásul az ultrák nem csak a magyarokat szidták: a Steaua szurkolói a mai Moldovai Köztársaságra is kiterjedő Nagy-Románia térképet feszítettek ki. Nem kímélték az ellenfelet sem, a vendégcsapatot is ellenséges üzenettel fogadták. „A hadifogságban megölt román hősök jelöletlen sírokban fekszenek Fehéroroszországban” – írták az egyik molinóra. Üzentek a Romániával azonos selejtezőcsoportban lévő Koszovónak is: az egyik molinóra ugyanis a „1999. március 24.-i” dátumot, a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások kezdetének napját festették.
Két közúti balesethez is riasztották tegnap a Baranya megyei tűzoltókat, de a hétfői vihar okozta károk felszámolásában is kérték a segítségüket – írja honlapján a katasztrófavédelem.
Reggel frontálisan ütközött egy személyautó és egy kisbusz a Drávapalkonya és Drávaszabolcs közötti útszakaszon. Mindkét járműben négyen utaztak, közülük egy ember súlyos, három pedig könnyű sérüléseket szenvedett a balesetben. Mindenki önerejéből szállt ki az autóból. A siklósi hivatásos tűzoltók a helyszín biztosítása mellett áramtalanították a gépjárműveket.
Személyautó és kisbusz ütközött össze tegnap délután Pécsett, a Pláza mögötti elkerülőn – erről mi is beszámoltunk. A két autóban összesen négyen utaztak, komolyabb sérülést egyikük sem szenvedett a balesetben. Műszaki mentés céljából a pécsi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik átvizsgálták és áramtalanították a járműveket.
A szeles időjárás miatt tegnap még hat alkalommal avatkoztak be a megyei tűzoltók. Pécsett, Komlón és Lánycsókon adott feladatot az egységeknek az erős szél, amely fákat döntött ki, faágakat tört le, illetve tetőket rongált meg. Pécsett, a Csap utcában egy húsz méteres fenyőfa dőlt rá egy gépkocsitárolóra hétfőn, illetve egy felsővezetéket is leszakított. A város hivatásos tűzoltói kedd reggel dugólétra és motoros láncfűrész segítségével eltávolították a veszélyes fát, amely a gépkocsitárolóban, illetve a benne parkoló autó karosszériájában okozott kárt. Személyi sérülés nem történt.
Parlamenti kérdésre adott válaszból derült ki, hogy a kormány el tervezi törölni a tanárok közalkalmazotti státuszát.
A téma először még tavaly ősszel merült fel, de akkor Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter még cáfolta a tervezetet. Ehhez képest a Belügyminisztérium mégis társadalmi vitát kezdeményezett róla, amire a pedagógus-szakszervezet képviselői azt mondták, hogy nagyon rossz következményekkel járna.
Most pedig Ander Balázs, a Jobbik parlamenti képviselője fordult írásbeli kérdéssel Pintér Sándor belügyminiszterhez az ügyben. A kérdésre Rétvári Bence államtitkár válaszolt: „A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról című törvénytervezet célja, hogy létrehozza a köznevelés ágazati sajátosságaihoz igazodó új jogviszonytípust, a köznevelési foglakoztatotti jogviszonyt, amely fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógus számára biztosítja a foglalkoztatás kereteit.”
Ez alapján tehát az látszik, hogy a kormány valóban eltörölnél a közalkalmazotti státuszt a tanárok esetében. Rétvári szerint a kormány azt szeretné elérni „hogy a pedagógusokra önálló, a hivatás presztízsét is tükröző hivatásrendi törvény vonatkozzon, másrészt egyszerűbbé teszi a jogalkalmazást, mivel az eddigi 3 különálló törvényben (a nemzeti köznevelésről szóló, a munka törvénykönyvéről szóló és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) lévő foglalkoztatási elemek egyben szerepelnek majd”.
Rétvári hozzátette azt is, hogy az új törvény javítani fogja „a köznevelés eredményességét és színvonalát”, és fontosnak látják a minőségi teljesítmény középpontba helyezését. A válaszból az is kiderült, hogy a törvény idén júniustól léphet hatályba.
A terv egyelőre a társadalmi egyeztetés fázisában van, az érintett szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel még tárgyalnak. Az állampolgárok számára is van lehetőség véleményezésre a kormany.hu/dokumentumtar oldalon.
Szerda reggelre teljesen eláll a szél, viszont vékonyabb felhőtakaró lehet az égen. A minimumok hajnalban a fagyzugos területeken -6 és -4, míg másutt -3 és 0 fok között alakulhat. A délelőtti órákban megvastagszik a felhőzet és egy melegfront érkezik, feltámad a délnyugati szél, de csapadék nem várható!
Délután egy melegfront vonul át felettünk, sok lesz a felhő, de eső nem várható. A déli szél mérsékelt lesz, megkezdődik az enyhe levegő beáramlása térségünkbe. A hőmérséklet maximuma 11 és 13 fok között alakul.
Este folytatódik a felhős idő, a minimumok kevéssel 10 fok alá hűlnek. Csapadék továbbra sem várható!
Csütörtök hajnalban sok felhő lesz felettünk. A minimumok 4 és 7 fok között alakulnak. A délnyugati szél délelőtt megerősödik. Sok napsütésben nem bízhatunk. A hőmérséklet sokat fog emelkedni, a déli órákban már meghaladhatjuk a 15 fokot.
Múlt kedden egy kisebb játékban vehettek részt az érdeklődők: egy állomásos vetélkedő feladatainak megoldása révén meg kellett akadályozni, hogy egy rakat űrszemét zuhanjon le Pécsre. Én egy személyben képviseltem a Bahír csapatát és jelentem, sikerült megmenteni a várost :).
Az eseményt a Speckó szervezte, mely szervezet célja, hogy összehozza a hétköznapi embereket a fogyatékkal élő embertársaikkal. Ebben a feladatban is voltak olyan állomásvezetők, akik mozgássérültek, beszédhibásak vagy épp látássérültek voltak. A játék után beszélgettem Künsztler Dórával, a program helyi szervezőjével.
Beszélgessünk kicsit a Speckóról! Milyen célból jött létre a szervezet?
A Speckó egy társadalomtudatos kalandjáték-szervező, akik fogyatékkal élőket is bevisznek a játékaikba. Vannak külső és belső helyszíneink egyaránt, télen többnyire a budapesti belső helyszíneinken van ez a szolgáltatás, ott szoktunk alkotni és szervezni. Időnként azonban vissza szoktunk jönni Pécsre különböző rendezvényeket tartani, születésnapot szervezünk, csapatépítőket szervezünk. Volt már például, hogy irodai dolgozóknak szerveztünk a Malomvölgyi tóhoz játékokat – ott valamivel nehezebbek voltak a kihívások, mint itt most, például volt, amikor egyes tárgyak a tóba voltak betéve és onnan kellett kihalászni őket. A cél mindig az, hogy összehozzuk a hétköznapi embereket a fogyatékkal élőkkel és rájöjjenek, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint mi egymással előbbre lehet jutni. Újabban az is fontos nekünk, hogy kinek játszunk, nem csupán az, hogy kikkel. Vállalkozóként piaci alapon szervezünk csapatépítőket, szülinapokat, fesztiváljátékokat, támogatással viszont kiemelt csoportoknak is tudunk játszani. Most például a Kétfarkú Kutya Párt támogatásával ukrán menekült családoknak is játszunk integrált formában, illetve játszunk tanodáknak, nagycsaládoknak, egy hónapja játszottunk együtt családok átmeneti otthonának lakóival. Van is egy olyan programunk, hogy egy céges csapatépítő mellé választhat a team, hova szervezzünk jótékony kültéri keresős kalandot.
Mondtad, hogy gyerekekkel és felnőttekkel is foglalkoztok. Nagyjából milyen arányban?
Ez nagyon vegyes. Többségében azért gyerekekkel foglalkozunk, de egyre többször vesznek részt felnőttek is benne vagy gyerekek és felnőttek együtt. Voltunk például a legutóbbi Ördögkatlan Fesztiválon is, ott is sok részt vevő volt, de kisebb gyerekekkel ott nem nagyon találkozhatsz.
A gyerekek mennyire szokták elfogadni a fogyatékkal élőket, akikkel találkoznak? Inkább érdeklődőek, vagy inkább riadtnak tűnnek?
Ez nagyon személyiségfüggő, de általában el szoktak beszélgetni és nagyon ritkán van probléma. Vannak egyébként olyan játékaink is, ahol az a feladat, hogy próbálják beleképzelni magukat az adott szituációba, például bekötött szemmel kell mozogniuk. A gyerekek általában nagyon együttérzőek, a felnőtteken gyakrabban látszik a sajnálat, de ők is hamar érzékelik, hogy a csapatunk tagjai kommunikatívak. Ez egyébként az érintetteknél is változó, vannak, akik nagyon nem szeretnek beszélni a betegségükről, de akik itt vannak, azok olyan emberek, akik a társadalommal együtt szeretnek dolgozni, és amikor valaki kapcsolatba kerül velük, az ezt érzékeli is.
A mai rendezvény egy gyakran használt tematikára épül vagy kifejezetten erre a napra készült?
A Szilárd Leó Parkban most vagyunk először, általában a Tettyén, az Égervölgyben vagy a Malomvölgyi tónál szoktunk rendezvényeken tartani. Maguk a feladatok általánosak, ezeket máshol is alkalmazzuk. Az elszabadult úrszemét tematikájával kifejezetten azt céloztuk, hogy az emberek, játékos keretek között érintkezzenek több. fenyegető társadalmi problémával, megéljék a részvételüket, persze csak a játékon keresztül.
Pécsen milyen gyakran szoktatok lenni?
Pécsen ugyebár most nincs belső helyszínünk, így a téli időszakban csak akkor szoktunk lejönni, ha megrendelésünk van. Amikor már jó idő van és elkezdődik a tavasz, akkor már sűrűbben vagyunk, tavasszal nagyjából havi rendszerességgel, nyáron szinte hetente járunk ide.
Láttam az esemény meghívóján a Kétfarkú Kutyapárt logoját. Velük milyen kapcsolatban vagytok?
Ez a mostani program eredetileg március 15-én lett volna, ünnepi, forradalmi játékot terveztünk, a Kétfarkú Kutyapárt támogatásával, de a rendezvény a rossz idő miatt az elmaradt. Jó céljaink mentén élvezzük a Párt támogatását, összeköt bennünket a humor és a jó cél.
Brüsszel, március 27. (Reuters) – Az Európai Unió országai megoszlanak abban a kérdésben, hogy engedélyezzék-e az atomenergia hozzájárulását a megújuló energiával kapcsolatos céljaik eléréséhez, ez a vita az EU egyik fő klímapolitikájának késleltetésével fenyeget. Ez fontos része az EU zöldprogramjának, az ún. “Zöld Megállapodásnak” (Green Deal).
Az EU-tagországok és az Európai Parlament tárgyalói szerdán tartják utolsó tárgyalási fordulójukat, hogy ambiciózusabb uniós célokat tűzzenek ki a megújuló energiaforrások kiterjesztésére ebben az évtizedben.
A célok kulcsfontosságúak Európa azon törekvésében, hogy 2030-ig csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást és felhagyjanak az orosz fosszilis tüzelőanyagokkal. A tárgyalások azonban abba a vitába bonyolódtak, hogy az atomenergia felhasználásával előállított szintetikus üzemanyagokat és a hidrogént bele kell-e számítani a megújuló energiacélokba.
Az ügyet bonyolítja, hogy 2021-2022 fordulóján – konkrétan Szilveszter éjszakáján (!) – az Európai Bizottság – az Európai Parlament , a Régiók Európai Bizottsága, és szakmai szervezetek állásfoglalását figyelmen kívül hagyva – “átnyomta” az adózási –támogatási rendről szóló úgynevezett “taxonómiát”, amely időlegesen megújuló energiának minősítette az atomenergiát és a földgázt. Alig másfél hónappal az orosz-ukrán háború előtt még minden további nélkül az olcsó és korlátlanul rendelkezésre állónak hitt orosz földgázra és a francia és orosz atomenergiára alapozták volna Európa “zöld átmenetét”. Az ügynek számos kimenetele van: az EB döntésére is hivatkozva például legalább tíz uránbánya –projekt újratervezése indult meg Európában, köztük – micsoda véletlen – a Pécs városa mellettié is, de például erre hivatkozva folyik tovább a Paks2 projekt is. A háború megindulása után pedig óriási pánik és zűrzavar jellemezte – és jellemzi máig – Európa energiapolitikáját. Erről:
Franciaország vezeti azt a kampányt, hogy az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogént” – ezt a kifejezést az atomenergia felhasználásával előállított hidrogén leírására használják –egyenrangúvá tegyék a megújuló villamos energiából előállított hidrogénnel.
Franciaországot olyan országok támogatják, mint Románia, Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, amelyek szeretnék jobban elismerni a véleményük szerint CO2-mentesnek minősülő atomenergia hozzájárulását az éghajlati célokhoz.
Az ellenző országok között van Németország, Spanyolország, Dánia, Portugália és Luxemburg. Szerintük a nukleáris energia belekeverése a megújuló energiaaforrások közé elvonná a figyelmet és erőforrásokat Európa azon szükségletéről, hogy nagymértékben terjessze a szél- és a napenergiát.
Párizs csalódott volt az EU közelmúltbeli más lépései miatt, amelyek a megújuló technológiákat helyezték előtérbe az atommal szemben. Főleg azok után, hogy Macron elnök még 2021 végén nagyszabású francia nukleáris fejlesztési programot jelentett be. Ugyanakkor 2022 nyarán a francia atomenergetika gyakorlatilag összeomlott, és máig csak részkapacitással üzemel. A másik fő támogató Orbán Viktor Magyarországa, amely mindenáron keresztül akarja vinni a Paks2-projektet, noha annak orosz vonala az úniós szankciópolitika miatt gyakorlatilag ellehetetlenült.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten azt mondta, hogy az élvonalbeli nukleáris projektek csak néhány uniós ösztönzőhöz-kedvezményhez kapnak hozzáférést a zöld iparágak támogatására, míg a „stratégiai” technológiák, mint például a napelemek, teljes előnyben-kedvezményekben részesülnek.
E “kettős beszéd” gyakorlati következményeiről még sokat fogunk beszélni..
