Nőtt a megtakarítással rendelkezők száma, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek – közölt a BÁV Zrt. decemberi reprezentatív felmérése alapján az MTI-vel hétfőn.
Az előző, áprilisi kutatáshoz képest 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal. Megjegyzik ugyanakkor, hogy ez a tartalék a megkérdezettek közel 30 százalékánál legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő.
Anyagi probléma esetén, aki teheti, először saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön, ez utóbbi megoldás jóval népszerűbb most, mint áprilisban volt – áll a közleményben, amely szerint a megtakarítással rendelkezők közül 42 százalék még nem nyúlt hozzá tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. A válaszadók 20 százaléka szerint a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz erre, és 38 százalék azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, még ha nagy részük, az összes megkérdezett 25 százaléka, igyekszik is azt rendre visszapótolni.
A vizsgálat alapján a legtöbben ingatlanjukat, autójukat és háztartási ingóságaikat tennék pénzzé szükség esetén. A könnyen mozgósítható megtakarítások közül a készpénz és a hagyományos bankbetét a legnépszerűbb, de egyre keresettebb a nemesfém is. Az aranyat 51 százalék tekinti értékálló befektetésnek, és 25 százalék szeretne a közeljövőben ékszert vagy befektetési aranytömböt venni.
A közlemény az elmúlt évek kihívásaival magyarázza a tartalékképzés felértékelődését.
Az LMP azt követeli a kormánytól, hogy adja oda a fővárosiaknak a Lánchíd felújítására beígért 6 milliárd forintot, a budapesti városvezetéstől pedig azt, hogy határozottabban álljon ki az átkelő autómentessé tétele érdekében.
Gál József, az LMP szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: csökkenteni kell Budapest légszennyezettségét, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztésével és az autósforgalom visszaszorításával.
Szerinte ennek egyik eszköze a Lánchíd autómentessé tétele is, ami megítélése szerint nem okoz gondot a közlekedésben, hiszen a hídon már a lezárása előtt is az átkelések elenyésző százaléka valósult meg
A politikus bírálta mind a kormányt, mint a fővárosi városvezetést. Előbbi szerinte nem érti a XXI. század kihívásait és rossz válaszokat ad arra, míg utóbbi szerinte nem eléggé zöld és nem elég karakán a kérdésben.
Gál József elmondta, hogy egy novemberi felmérés résztvevőinek 54 százaléka hagyná autómentesen a lánchidat, és mindössze 40 százalékuk engedné vissza az autókat. A politikus elégedetlen ezzel az eredménnyel, és azzal is, ahogyan a főváros e kérdésben kiállt, megítélése szerint ugyanis egy erőteljes kampánnyal az arányok könnyen megfordulhatnak.
Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében.
Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot.
A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.
A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi.
A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.
A Miskolci Járásbíróság elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, aki a gyanú szerint – még el nem fogott társával együtt – úgy rabolt ki egy idős embert, hogy a villanyórája lekapcsolásával csalta ki az otthonából – közölte a Miskolci Törvényszék hétfőn az MTI-vel.
A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított és még el nem fogott társa januárban az esti órákban jelent meg az idős, nehezen mozgó férfi hangácsi otthonánál, melynek udvarán lekapcsolták a villanyórát.
Mikor a férfi kilépett az ajtón, hogy megnézze az áramszünet okát, a betolakodók egyike hátulról befogta a száját és a földre szorította – írta a törvényszék.
Ezt követően a rablók bementek a lakásba, ahonnan 300 ezer forint készpénzzel, valamint egy mobiltelefonnal távoztak.
A Miskolci Törvényszék tudatta: a hangácsi rablás bűntette kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény, annak büntetési tétele 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés. A büntetési tétel felső határa 15 év a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések alapján.
A bíróság álláspontja szerint a letartóztatott férfi esetében fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, és alappal kell tartani attól is, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb bűncselekményt követne el, mivel az eddigi adatok szerint feltehetően bűncselekmények elkövetése útján tartja fenn magát.
A bíróság mindezeket mérlegelve egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását – áll a törvényszék közleményében.
Kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy hatvan négyzetméteres, könnyűszerkezetes melléképület vasárnap éjjel Zsámbék külterületén. Mire a tűzoltók kiérkeztek, az épület összedőlt, a romok alatt egy embert találtak, akinek az életén már nem lehetett segíteni. Az ingatlanban egy kályha és egy gázpalack is volt, így nem zárható ki, hogy a tüzet a fűtőberendezés okozhatta, de a pontos kiváltó okot a tűzvizsgálat során tisztázzák.
A legtöbb lakástűz nyílt lángra, elektromos problémára, vagy fűtési hibára vezethető vissza. Azokban az épületekben, ahol van füstérzékelő, nem következik be halálos lakástűz, sőt füstmérgezés, nagyobb tűz sem jellemző, az érzékelő ugyanis a tűz keletkezésének legelején jelez, amikor még van idő cselekedni. Minél hamarabb tudomást szerzünk a tűzről, annál több időnk van kimenekülni az épületből és a tűzoltókat hívni, akik így több értéket tudnak megmenteni.
Két személygépjármű karambolozott Villány közelében, az 5701-es út 14-es kilométernél a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közleménye szerint.
A balesethez a villányi és a siklósi hivatásos tűzoltókat riasztották. Az egységek egy embert emeltek ki az egyik járműből. A helyszínre mentőhelikopter is érkezett. Az utat teljes szélességében lezárták.
Több mint négy órás, ötszettes mérkőzésen hozta Fucsovics Márton az első mérkőzését az Australian Open főtábláján az argentin Federico Coria ellen.
A világranglista 76. helyen álló argentin és 78. helyen álló magyar teniszező mérkőzésének elején Fucsovics gyorsan break-előnyhöz jutott, ám ellenfele szinte azonnal visszahozta, majd amikor Marci a meccsben maradásért adogatott, az ellenfele ismét ellopta tőle az adogató játékát. A második szettben Coria hamar 3-0-ás előnybe került, ám Marci visszajött 3-3-ra, majd ezúttal az argentin rontotta el az adogatását akkor, amikor már a meccsben maradásért szervált.
A harmadik szettet nagyon simán, 6-2-re hozta Coria, a negyedik azonban megint szoros volt, 6-6-ig fej-fej mellett állt a két játékot, ám a rövidítésben az előny szinte végig a magyar játékosnál volt, és be is húzta a Tie breaket.
A dráma ezután következett: miután Marci a döntő szett első adogatását hozta, Coria orvosi szünetet kért és egy óriási kötéssel a lábán tért vissza. A mozgásán látszódott, hogy nincs minden rendben: sántikálva, nagyon lassan tudott csak mozogni a pályán, a jobban helyezett labdákat már képtelen volt elérni. 1-2 játékkal később a kötés ugyan lekerült róla, ám az állapota nem javult. Becsületére legyen mondva viszont, hogy nagyon keményen küzdött az utolsó pillanatig, nem adta fel, két adogatójátékát meg is nyerte, ám a játszma megnyerésére innentől esélytelen volt számára.
Fucsovics valószínűleg szerdán játszik legközelebb, amikor a Lorenzo Musetti-Lloyd Harris mérkőzés győztese ellen mérkőzik majd meg.
A nőknél Bondár Anna szoros küzdelemben szintén továbbment a román Ana Bogdan ellen. Az első szettet Anna magabiztosan hozta 6-2-re, ám a másodikat ugyanilyen arányban veszítette el. A harmadik szettben azonban ismét magára talált a magyar lány, és 6-3-ra nyert, ezzel bejutott a második fordulóban. Ellenfele a 17. helyen kiemelt lett Jelena Ostapenko lesz.
A másik két versenyzőnk számára korántsem alakult ilyen jól az első forduló. Gálfi Dalma nagyon simán, 6-0, 6-2-es összesítéssel kapott ki a kínai Qinwen Zheng ellen, míg Udvardi Panna 6-4, 6-1-re kapott ki a kolumbiai Camila Osorio ellen. Ez utóbbi vereség azért is fájdalmas, mert győzelem esetén Panna a centerpályán, az első kiemelt lengyel Iga Swiatek ellen játszhatott volna mérkőzést.
Jászberényben miután a DK és a Fidesz meglepő (meglepő?) szövetséget kötött, új választást irtak ki, amin az ellenzék már a Gyurcsány-párt nélkül indult, és szó szerint felmost a padlót a Fidesz által támogatott jelölttel.
Budai Lóránt 5169 szavazatot kapott, ami 67,88 százalékos eredmény volt, miközben a Fidesz-által támogatott Dr. Besenyi Orsolya csupán a szavazatok 29,19 százalékát kapta meg, ami 2223 voks volt.
A rendőrgyilkossággal gyanúsított férfi állítása szerint megvédeni szerette volna a felette lakó idős hölgyet, a kiérkező rendőröknek pedig önként adta át a kését – mondta a gyanúsított kirendelt védője vasárnap az M1 aktuális csatorna híradójában. A férfit vasárnap letartóztatta a bíróság, a végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.
Mikófalvi Ádám beszámolója szerint védence vasárnap tett vallomásában azt mondta, hogy aggasztó, nyöszörgő hangokat hallott a felette lakó idős hölgy lakásából kiszűrődni, emiatt törte be az ajtót. Nyilatkozata szerint a kést is ekkor vette magához, hogy esetlegesen meg tudja védeni az idős hölgyet, ám később önként átadta a kést az ő segélyhívására kiérkező rendőröknek. Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a híradónak azt nyilatkozta, hogy a szökés, elrejtőzés veszélyét látta megállapíthatónak a bíróság, valamint a bűnismétlés reális veszélye is fennáll a gyanúsított esetében, mivel novemberben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, és ennek próbaideje alatt történt az újabb cselekmény. Január 12-én, csütörtökön este állampolgári bejelentés miatt érkezett ki a rendőrség a XI. kerületi, Lecke utcai társasházhoz, amelynek a rendőrökre is támadó lakója kalapáccsal törte be egyik szomszédja ajtaját. Az intézkedés közben a 35 éves férfi próbálta megakadályozni megbilincselését, és a kiérkező mindhárom rendőrt megszúrta egy 17 centiméter pengehosszúságú késsel. A támadásban egy rendőrt szívtájékon érte az egyik szúrás és meghalt, egy rendőr a combján, egy másik a karján és a mellkasán szenvedett szúrt sérülést. A sérült rendőrök – rövid üldözés után – támadójukat a helyszín közelében elfogták. Pintér Sándor belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és soron kívül rendőr főhadnaggyá nevezte ki a néhai Baumann Péter rendőr főtörzsőrmestert. Vasárnap a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) több, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt rendelte el a férfi letartóztatását február 15-ig. Annak helyszínéül az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet jelölték ki.
A víz az emberiség közös kincse, amivel kapcsolatban sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mekkora értékkel is bír és éppen ezért mekkora jelentősége van mind a felszín alatti, mind pedig a felszíni vizek védelmének. Az elmúlt évek, évtizedek számos szomorú példát szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy az emberi hanyagság milyen mértékben képes veszélybe sodorni a folyóinkat. Ökológiai katasztrófák, ipari szennyezések, a klímaváltozás következtében egyre súlyosabb aszályos időszakok, elsivatagosodás, ezek mind veszélyeztetik az egész bolygó, így hazánk vízkészletét is.
A Sajón bekövetkezett ökológiai katasztrófa a tavalyi évben intő jelként hívta fel a figyelmet folyóink védelmének szükségességére. A rendkívül nagy mértékű szennyezést egy korábban bezárt vasércbánya okozta, amelyben a talajvíz oldott ki olyan anyagokat, amik a folyóba kerülve komoly pusztítást végeztek. A folyó egy több kilométeres szlovákiai szakaszán a szennyezés hatására teljesen eltűnt az élővilág.
A szennyezés észlelését követően a kármentesítési és helyreállítási munkálatok azonban nem kezdődtek el azonnal, mivel a szlovák kormány miniszterei a helyzet mielőbbi megoldása helyett azzal voltak elfoglalva, hogy egymás között letisztázzák, pontosan kinek a hatáskörébe is tartozik az eset. A magyar kormány, annak ellenére, hogy a kezdeti időszakban még a szakemberek sem tudták felmérni, hogy milyen veszélyeknek lehet kitéve a folyó magyarországi szakasza, szintén nem láttak azonnal munkához.
Elsőként a magyar politikusok közül Dr. Keresztes László Lóránt (LMP), az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke látogatott el a helyszínre, ezt követően pedig Pozsonyba, ahol a szlovák Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnökével tárgyalt a Sajó szennyezésének ügyéről.
A Tisza esetében az egyik legnagyobb problémát évek óta a folyón érkező, óriási mennyiségű szemét jelenti. 2019-ben a Termeszetfilm.hu Egyesület által készített felvételeket tett közzé az Euronews, amelyen egy hatalmas, az akkori beszámolók szerint helyenként több, mint 3 méter vastag szemétsziget látható.
A probléma azóta sem oldódott meg, a 2022-ben megrendezett X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupán – pillepalackokból épített hajók versenye, ahol a résztvevők összegyűjtik a Tisza adott szakaszán található hulladékot – a csapatok mintegy 2880 zsák szemetet szedtek össze.
Pusztító aszály
A klímaváltozás hatásait ma már sajnos a mindennapokban is érzékelhetjük. Az extrém időjárási körülmények, mint például a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a nyaranta pusztító aszályos időszakok komoly kihívások elé állítják hazánkat is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tavalyi évről szóló áttekintésében úgy fogalmazott:
„A 2022-es év időjárása sajnos a történelmi aszályról híresült el, melynek következtében az őszi és nyári növények terméshozamai egyaránt alulmúlták az elmúlt évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot.”
Tavaly szinte nem volt olyan nap – főként a nyári hónapok során – amikor ne jelentek volna meg olyan aggasztó hírek, hogy az ország valamely területén rekordalacsony vízállást mértek a folyóinkon vagy, hogy épp melyik tó száradt ki. Baranya megyében például teljesen kiszáradt a bicsérdi tó:
Az aszály folyóinkat sem kímélte, júliusban az Országos Vízügyi Főigazgatóság leközölt adataiból derült ki, hogy mindössze egy hét leforgása alatt hat folyón is rekordalacsony vízállást mértek a szakemberek. Ezek közé tartozott a Zagyva, az Ipoly, a Szamos, a Sajó, a Hármas-Körös, valamint a Tisza.
Egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk hazánk néhány kiemelkedően súlyos szennyezési ügyével:
