Ma reggel behívták Márki-Zay Pétert a köztévébe, mivel az M1-nek minden listát állító pártnak lehetőséget kell adnia a bemutatkozásra. Ez nem is lenne érdekes, ha nem tudnánk, hogy ellenzéki politikusokat elvétve, vagy inkább úgy se hívnak csak be a közmédiába. Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjének öt perc adatott meg, amit ki is használt.
„Köszönöm szépen, hogy lehetőséget adtak, hogy négy év alatt öt percet megszólalhasson a teljes az ellenzék a köztévében” – kezdte Márki-Zay. „Mintegy 2,5-3 millió ember képviseletében vagyok itt, és hogy eddig nem jöhettünk ide, valószínűleg ugyanaz az oka, hogy Orbán Viktor nem hajlandó kiállni egy nyílt, élőben közvetített vitára” – utalt arra, hogy Orbán Viktor minden bizonnyal idén sem fog kiállni miniszterelnök-jelölti vitára.
Márki-Zay Péter ezután bemutatkozott a köztévé nézőinek, mivel azok eddig csak lejárató műsorokat láthattak róla. Kitért arra, hogy ő már korábban konzervatív volt, mint Orbán Viktor.
Márki-Zay Péter fontosnak tartotta, hogy bemutatkozzon a köztévé nézőinek, akik eddig csak lejárató műsorokat láthattak róla, amiből sem a gyerekei, sem a hódmezővásárhelyiek nem ismernek rá. „Amikor ő “térdre, csuhások” felkiáltással a keresztényeket gúnyolta, amikor ő liberális volt, vagy még előbb, amikor a Kommunista Ifjúsági Szövetségben kezdte a pályáját, akkor én már templomba járó, élő hittel rendelkező keresztény ember voltam” – mondta. Bevallása szerint 2010-ig ő is Orbánt támogatta, mivel akkor még erőteljesen Putyin-ellenes, nyugatbarát politikusnak tűnt.
Márki-Zay kifogásolta azt is, hogy a kormányoldal szerinte folyamatosan hazudik a háborúról. „Azt állítják a háborús uszítók, hogy mi küldenék katonákat vagy fegyvereket Ukrajnába. Valószínűleg tudják Önök is, vagy ha nem, akkor a közmédia miatt nem tudhatják, hogy Orbán Viktor küld fegyvereket Ukrajnába. Most is van fegyverszállítás Magyarországon keresztül, magyar gépek részt vesznek ebben” – mondta.
A miniszterelnök-jelölt szerint Orbán Viktor 12 éve háborúzik, mindig van ellenség, ezért a békét nem lehet rábízni. „Gyújtogatóra ne bízzák a tűzoltást” – jelezte, majd kitért arra is, hogy a kormány nem tudta kezelni a járványt, amit 44 ezer magyar ember élete bánt.
A rendelkezésére álló öt perc végén még felsorolta a fontosabb programpontokat, egyebek mellett a lakhatási támogatást, a kórházi várólisták csökkentését vagy éppen az elszámoltatást. Jelezte azt is, hogy „4 év múlva a mostani bruttójuk lesz a nettójuk”, végül a jól ismert „Csak felfelé!” jelmondattal zárta a beszédét.
Ma reggel 8 órakor megkezdődött az előre meghirdetett pedagógussztrájk. A sztrájkhoz csatlakozó tanárok nem fogják megtartani az óráik nagy részét, de az iskolákban azért mindenhol van felügyelet. Az elégséges szolgáltatásokról szóló rendelet értelmében a középiskolákban a végzősöknek az érettségi tárgyakból meg kell tartani az összes órát, a többieknek pedig az órák felét. A szakszervezetek mindezek mellett azt kérték a szülőktől, hogy aki megteheti, ne küldje iskolába a gyerekét március 16-án, 17-én és 18-án.
A sztrájkhoz országszerte csatlakoztak iskolák, a diákok is támogatásukról biztosították a tanárokat, az aHang oldalán egy petíciót is indítottak. Lesznek szolidarító tüntetések is Budapesten és vidéken is.
A Pécsi Tudományegyetem gyakorló iskoláiban is csatlakoztak az eseményhez – írja a Telex. A PTE GYÁIG Deák Ferenc Általános Iskolájában és a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumban is a tantestület fele, 30-35 tanár lépett sztrájkba szerda reggel. Mészárosné Szentirányi Zita, a Babits-gimnázium tanára a Telexnek elmondta, hogy reggel nyolcig csak 22-en tudták elkezdeni a sztrájkot, a többi tanár csak tíz órától tud csatlakozni, miután a végzősöknek kötelező órát tartani. Kitért arra is, hogy a két pécsi intézményben csak ma terveznek sztrájkolni, mivel az elnyújtott sztrájknak nem látják értelmét.
Eközben pécsi civil szervezetek pedig közösen úgy döntöttek, hogy programokat hirdetnek a diákok számára a március 16-i pedagógus sztrájk idejére. A Facebookon létrejött esemény célja, hogy a szülők az iskola helyett valamelyik programra vigyék el gyereküket. A programok leginkább az alsós korosztálynak szólnak, a három helyszínen – ECK Közösségi Iroda, Élmény Tár, Létra – egész napos elfoglaltságot szerveznek a kisebbeknek. A Szabadkikötőben pedig középiskolás csoportoknak kínálnak emberi jogi foglalkozásokat.
A mai napon, szerdán, jobbára erősen felhős-napos időszakok váltogatják majd egymást. A hőmérséklet maximuma 12-14 fok között alakul majd, az északi szél időnként erős lesz, de estére fokozatosan mérséklődik. Estére a hőmérséklet 10 fok alá csökken, marad az erősen felhős idő.
Csütörtök reggelre a hőmérséklet jócskán visszahűl, fagypont körüli minimumokra készülhetünk, de a délelőtti órákban elérhetjük újra a 10 fokot. Kezdetben kevés felhő lesz felettünk, majd megjelennek a gomolyfelhők, de csapadék nem várható. A keleti szél kezdetben mérsékelt, majd élénk lesz.
Az idei Pszieszta (Pécsi Pszichológus Napok) háromnapos konferenciájának megannyi történését, érdekességét, információját nehéz feladat lenne egy pörgős és érdekes cikkbe összegyúrni. Mivel az esemény alatt meghallgatott előadások mindegyike külön- külön is rendkívül izgalmas volt, és mindegyik terület nagyobb figyelmet igényelne, ezért úgy döntöttem beszámolómat napi bontásban, három cikk formájában közlöm. Ez a cikk a Pszieszta harmadik napján elhangzott előadások tartalmát foglalja össze az én szemüvegemen keresztül.
A Pszieszta harmadik és egyben utolsó napja Végh József nyá.r. ezredes, klinikai szakpszichológus, tréner „Érzelem- és személyiségközpontú tárgyalás” című előadásával vette kezdetét. Az előadás kezdetén József bemutatta nekünk a tárgyalás (tárgyaló oldaláról) alaplépéseit, melyek a következők voltak: célmeghatározás, információgyűjtés (a pozíció megteremtéséhez és az érzelmek kezeléshez), tárgyalási taktika kidolgozása és előkészítése, tárgyalás lefolytatása, megegyezés/eredmény. Hozzátette, hogy érdemes meghatározni minimális és maximális főcélokat, amik mozgásteret adnak nekünk a folyamat során, illetve mellékcélokat, melyek szintén segíthetik a tárgyalás kedvező kimenetelét. Ezt követően rátért a mentális térképek egyeztetésének fontosságára az együttműködés érdekében. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy felfedezzük a másik belső világát, látásmódját, úgy, ahogyan a másik megéli, látja a dolgokat. Ez azért fontos, mert így lehet a leghatékonyabban támogatást nyújtani az ügyfél számára. Kitért továbbá a tárgyalás során a viselkedés – pl: légzés, kéztartás, válltartás, a test térbeli elhelyezkedése-, valamint a beszéd – beszéd tempója, ritmusa, hangszín, ügyfél által használt szavak, fogalmak használata- kiemelkedőszerepére is is. Ezután Albert Mehrabian kommunikációs elméletéről beszélt, mely azt taglalja, hogy a kommunikációnk több mint 90%-a nonverbális kommunikáció és csak a maradék, igencsak csekély mennyisége a verbális információátadás (testbeszéd 55%, szavak 7%, hangszín 38%). Ezért is kerülnek fókuszba a fent leírt viselkedésbeli és beszédbeli változtatások a tárgyaló részéről. Zárógondolatként még betekintést nyerhettünk a különböző személyiségzavarok speciális karakterprofiljaiba. Ez azt írja le, hogy miként tárgyaljunk effektíven egy paranoid, antiszociális, nárcisztikus, histeroid vagy skizoid személyiségzavarral élő személlyel.
Az első előadást Dr. Szalai Tamás Dömötör, a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet munkatársának „Testképzavar – Amire nem figyelünk evészavarok terápiáján és önsegítéskor” című előadása követte. Tamás az előadást a testkép és a testképzavar fogalmainak tisztázásával kezdte.
„A testkép a saját test összetett, belső leképződése, amely magában foglalja a testünkről alkotott általános képet és aktuális benyomásokat, testérzeteket, korábbi emléknyomokat és jelenlegi élményeket.”
„A testképzavar – a testtel való elégedettségen túlmutatva – a testélmény összetett zavara. Súlyos pszichiátriai tünetegyüttes, amelynek legfőbb jellemzői a testalak vagy egyes testi jellemzők torzult észlelése, a testalak és testtömeg irreális hatása az önmeghatározásra, és sok esetben a veszélyeztető magatartás.”
Az, hogy hogyan is látjuk magunkat egy komplex, többtényezős modellből áll össze. Fontos, hogy mások szerint én milyen vagyok, egyszer milyennek láttam magam (múlt), így látom magamat most (jelen), milyen szeretnék lenni a jövőben (jövő), valamint a környezet/kultúra szerint milyennek kellene lennem. A testképzavar tünetei leginkább serdülőkorban, és fiatal felnőttkorban jelentkeznek, azonban kialakulása már a gyermekkorban elkezdődhet. Fontos tudnunk, hogy a testképzavarral élők esetében a testről alkotott információkat az agy torzult módon dolgozza fel. Ez egy neurobiológiai zavar, melyben az egyén testről alkotott képének nincs köze a realitáshoz, a kliensnek nincs belátása a problémára, éppen ezért olyan „észérvekkel”, mint a „túl vékony vagy, enned kéne” nem lehet őket meggyőzni. A testképzavart nem szabad elbagatellizálni, ugyanis ez egy pszichoterápiával kezelt betegség. Több oka is van annak, amiért a testképzavarra fokozott figyelmet kellene fordítani, és szélesebb körben edukálni az embereket a fajtáiról és azok tünetegyüteseiről. Az okok között szerepelnek a következők: – Gyakori jelenség (főleg a tizenévesek körében) – A pszichiátriai betegségek közül ezen betegségeknek a legmagasabb a halálozási aránya (egyötöde öngyilkosságba torkollik) – Számos társul zavara lehetséges: depresszió, szorongás, szív- és érrendszeri szövődmények, csont-, bőr-, haj-, fogak állapotában maradandó károk, társas zavarok – Férfi: Nő aránya- 1:9
Tamás ezután a multi-impulzív evészavarokkal folytatta, melyek során a beteget hánytatás, hasmenés vagy falábi rohamok jellemzik. Az ilyen személyeknek alacsony a frusztráció toleranciája, nem bírják elviselni a belső feszültségeket, impulzus-kontroll zavar figyelhető meg náluk, melyet a bulimia nervosa és az anorexia nervosa esetében hánytatással és hashajtással, a binge eating esetében pedig falási rohamok formájában tettenérhető. Az előadás utolsó felében az ilyen betegséggel élők ellátásainak alapelveit, lehetőségeit és formáit vettük sorra.
Az idei kerekasztal-beszélgetés „Az addikt, mint a társadalom tagja.” Címet viselte. A beszélgetés résztvevői Dr. Szemelyácz János pszichiáter, pszichoterapeuta, addiktológus, Kárpáti Tamás klinikai szakpszichológus, Dr. Widder Szilvia pszichiáter, addiktológus, családterapeuta, Budán Ferenc addiktólógiai konzultáns, okleveles szociális munkás, és Dóczi Eszter szociálpedagógus, az INDIT Közalapívány vezetője voltak. A beszélgetést pedig Dr. Bandi Szabolcs moderálta. A 2 órás beszélgetésben olyan kérdéseket jártunk körül, mint hogy a függőség egyéni vagy társadalmi probléma-e, változna-e a jelenlegi helyzet, ha a most illegális szereket legalizálnák, mit tehet a család, ha az egyén ellenkezik a rehabilitáció ellen, kinek a dolga beszélni a függőségekről, valamint a tűcsere programmal kapcsolatos gondolatok.
A Pszieszta minden előadása, amin részt vettem, nagyban gazdagította és tágította a tudásomat, ezért meleg szívvel ajánlom a jövő évi konferenciát és az tanévközi eseményeket Olvasóinknak. Ha többet szeretnének megtudni a Psziesztáról és értesülni szeretnének a jövőbeli eseményekről, akkor látogassanak el a Pszieszta Facebook oldalára!
Hiszünk egy közös hazában, egy szerető és gondoskodó, igazságos és biztonságos Magyarországban – hangoztatta Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje a pártszövetség ünnepi nagygyűlésén a budapesti Műegyetem rakparton.
Felidézte, hogy a magyar népre, amely 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben egyaránt kiállt a szabadság, az igazság, a polgárokhoz méltó élet mellett, a világ szabadságszerető része együttérzéssel tekintett. Büszkék lehettünk magyarságunkra, „mert a történelem jó oldalán álltunk”. Ma azonban nem nép vagyunk a világ számára, hanem „egyetlen arc”. Egy ember – mondta Márki-Zay – „kisajátított minket”. Ha világban azt mondják, magyar, ez az arc jelenik meg a szemük előtt, és „ez az ember egy személyben viszi vásárra a mi bőrünket”. Jogot formál arra, hogy ő mondja meg, ki része a nemzetnek, és ki nem, ő pedig „naponta vált barátot és ellenséget”.
„Húsz nap múlva arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép, egy nemzet legyünk, ne kívülállók a saját hazánkban” – hangoztatta. A miniszterelnök-jelölt szerint „elfogadhatatlan, hogy Magyarország sakktábláján az egyik színen csak gyalogok, a másikon csak vezérek vannak”, és hogy a játékszabályokat is csak az egyik fél írta. „Elfogadhatatlan, hogy 33 évvel a győztes rendszerváltás után ismét vesztesek lettünk a saját hazánkban, ismét a rossz oldalra sodortak minket” – folytatta, hozzátéve: nem külső erő, hanem saját vezetőnk önzése és hatalomvágya érte el, hogy az elmaradott keletet választottuk a fejlődő nyugattal szemben, „a rabságot a szabadsággal szemben, a gyűlöletet a szeretettel szemben”. „Önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára” – fogalmazott, és leszögezte: húsz nap múlva csak egyetlen jó válasz van, az, ha a kelettel szemben Európát, a nélkülözéssel szemben az emelkedő Magyarországot választjuk.
Márki-Zay Péter kitért arra is: vannak olyanok, akiket elbizonytalanított a propaganda, akik felteszik a kérdést, érdemes-e leváltani egy gátlástalanul gyűlölködő pártot egy olyan szövetségre, amelyben „saját szélsőséges múltjukat meghaladott, és immár semmilyen szélsőséget el nem fogadó tagok vannak”. Felteszik azt a kérdést is – fűzte hozzá -, érdemes-e leváltani egy „minden háborújába belebukott zsarnokot valaki olyanra, aki óvatlanul tesz félremagyarázható és adott esetben joggal kritizálható megjegyzéseket”, illetve hogy érdemes-e leváltani egy „hazug, nyílt vitára gyáva néptribunt” egy őszinte emberre, aki akkor is elmondja a véleményét, ha az nem népszerű.
„Mi éppen attól vagyunk erősek, hogy sokfélék vagyunk”
– emelte ki az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Meggyőződésének adott hangot, hogy a tisztességes többség nem akar tartósan a rossz oldalon maradni.
„Sose nyertem közvélemény-kutatást, de választást egyszer sem veszítettem el” – indokolta derűlátását, és kiemelte, hogy nagy a bizalma a fiatalokban, abban, hogy a márciusi ifjak nyomdokába lépve most az áprilisi ifjak fogják elhozni a szabad Magyarországot.
A nagygyűlésen felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke, aki hangsúlyozta: április harmadika, a magyar választás egész Európa számára fontos lesz. „Ma Önökkel vagyok, mert lengyel vagyok” – mondta, és hozzátette: ha Bem József élne, ő is ezen az ünnepségen venne részt. Hangsúlyozta, hogy az ukránok most egész Európa szabadságáért küzdenek, miközben Orbán Viktor a leginkább Putyin-párti az európai vezetők közül. Az orosz elnök előtti kapituláció nem a biztonság kulcsa – tette hozzá.
A rendezvény első szónoka Iványi Gábor lelkész volt, aki hangsúlyozta: nincs magyar szabadság világszabadság nélkül. Szégyennek minősítette, hogy a magyar kormány megtagadta Ukrajna megsegítését. Leszögezte ugyanakkor azt is: mi az oroszoknak soha nem voltunk és nem leszünk az ellenségei, „a mi hősünk Alekszej Navalnij is”.
A szövetségre lépett pártok képviselőinek egymást követő felszólalásai aktualizált tartalommal vették sorra a márciusi ifjak követeléseit.
Ennek jegyében Donáth Anna (Momentum) első számú követelésként kijelentette: „kívánjuk a sajtó szabadságát, az orosz és a fideszes propaganda eltörlését”. Mint mondta, ha 1849-ben Bayer Zsolt és társai számoltak volna be a szabadságharc eseményeiről, azt írták volna: Petőfi, Kossuth és Széchenyi szándékosan provokálta ki az Orosz Birodalom beavatkozását, „így az orosz hadsereg kénytelen volt különleges katonai művelet keretében, béketeremtő céllal bevonulni az országba.”
Második követelésként azt fogalmazta meg a Momentum elnöke, hogy legyen újra felelős oktatási és egészségügyi minisztérium Budapesten.
Karácsony Gergely (Párbeszéd) szólt a harmadik követelésről, arról, hogy állítsák helyre a jogállamot, és az Országgyűlés biztosítsa a magyarok valós képviseletét. A főpolgármester szerint ebben az országban a törvények már nem a polgárokat védik a hatalomtól, hanem a hatalmon lévőket a polgároktól, az Országgyűlésnek pedig „nem házelnöke van, hanem házfelügyelője”.
Negyedik követelésként Karácsony a törvény előtti egyenlőséget hangoztatta „nemi, származási, vallási és szexuális orientáció tekintetében”.
Jakab Péter (Jobbik) kijelentette: ebben az országban most „gengszterek vannak hatalmon, vesszenek a gengszterek”. A mai „márciusi ifjak” közé sorolta többek közt a sztrájkra készülő tanárokat is. „Büszke vagyok rátok, kollégák” – mondta.
„Felnőttünk a feladathoz. megteremtettük Magyarország történelmének legnagyobb ellenzéki egységét” – állapította meg, hozzátéve, hogy „a Fidesz ereje a gyűlölet, a miénk az összefogás, az egység”.
Schmuck Erzsébet (LMP) egyrészt azt követelte, hogy a földtörvény eltörlésének a jegyében „az uniós agrártámogatásokat a gazdák kapják, ne a nagybirtokos oligarchák”, másrészt pedig azt, hogy állítsák vissza az igazságszolgáltatás függetlenségét, szüntessék meg a politikai ítélethozatalt.
Tóth Bertalan (MSZP) először annak a követelésnek adott hangot, hogy „a Nemzeti Bank a magánvagyonok gyarapítása helyett az áremelkedések ellen küzdjön”. Szerinte hiába írta bele a Fidesz még az alaptörvénybe is, hogy a jegybankban lévő pénz elveszíti közpénz jellegét, ezt a pénzt a kormányváltás után vissza fogják venni – ígérte.
A szocialista politikus azt is követelte, hogy „a magyar katona Magyarországot védje Putyin háborújától”. „Tudjátok, mikor vették volna észre az Ukrajnából érkező drónt? Ha az Orbán család hatvanpusztai luxusbirtokát fényképezte volna” – jegyezte meg.
„Szabad ország, szabad egyetem” – ez volt a Dobrev Klára (DK) által megfogalmazott egyik követelés. Kiemelte, hogy a zsarnokság a szabad szó és a szabad tájékoztatás után a szabad gondolattól is meg akarja fosztani a társadalmat.
Az EP-képviselő másik elvárása a magyar euró bevezetése volt. Mint mondta, nem halogatható tovább, hogy Magyarország további „pávatáncok nélkül” elkötelezze magát az Európai Unió mellett. A mainál hatékonyabb, erős Európára van szükségünk – mondta, és úgy fogalmazott, hogy a kapu résnyire még nyitva van Magyarország számára, így a döntés április 3-án csak rajtunk múlik. „Európa, most vagy soha” – zárta beszédét Dobrev Klára.
A baranyai nyomozók befejezték az ügy vizsgálatát.
Életveszélyt okozó testi sértés miatt nyomozott a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság egy 20 éves mohácsi férfi és egy 49 éves pécsi nő ellen. A megalapozott gyanú szerint a férfi és a nő 2021. szeptember 18-án délután Pécsett, a Magtár utcában megvertek egy férfit. A bántalmazás következtében a sértett súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, több csontja eltört, illetve a belső szervei is megsérültek. A rendőrök pár órán belül beazonosították a feltételezett elkövetőket, majd elfogták, és előállították őket a főkapitányságra. Gyanúsítotti kihallgatásukat követően őrizetbe vették őket, és kezdeményezték letartóztatásukat, amelyet a Pécsi Járásbíróság elrendelt.
A rendőrség az ügy vizsgálatát befejezte, és az iratokat a napokban átadta az ügyészségnek.
A választások előtt a CÖF ismét utcára hívta a kormánypártok támogatóit, hogy megmutassák erejüket. Az eseményre mi is ellátogattunk, ahol az orosz.ukrán konfliktusról, a rezsicsökkentés lehetséges eltörléséről, valamint a Fidesz nem létező választási programjáról is kérdeztük a résztvevőket. – írja a Jövő TV.
Március 15-i emlékei felidézésével kezdte ünnepi beszédét Márki-Zay Péter. A miniszterelnök-jelölt szerint 1848, 1956, 1989 – amikor forradalmakat vívtunk a szabadságért, az igazságért, a polgárokhoz méltó életért.
„Mindenért, amiért érdemes élni, amiért érdemes nemzetnek lenni, amire az utókor tisztelettel néz fel, még akkor is, ha hősies küzdelemben elbukott. Eltaposták, mégis győzött – mert azóta is generációk idézik fel hősiességét, a nép kiállását, a nép küzdelmét, a nép kitartását, a nép szabadságvágyát és önfeláldozását.”
– fogalmazott az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.
„Büszkék voltunk arra, hogy magyarok vagyunk. Szerettek minket, bárhová mentünk. Az őszinte szimpátia és szolidaritás határozta meg mindazt, amit rólunk gondoltak. Jó volt magyarnak lenni bárhol a világban, büszkék lehettünk, mert a történelem jó oldalán álltunk”
– mondta, majd kijelentette, hogy ma, 33 évvel a rendszerváltás után, immár nem egy nép vagyunk a világ számára.
„Nem emberek ezrei, milliói. Ma egyetlen arc vagyunk. Egy ember kisajátított minket. Ha a világban azt mondják ”magyar„, ez az arc jelenik meg a szemeik előtt, immár 12 éve. Elhomályosítva mindent, amit generációk felépítettek. A világ híreiben egy egyre fáradó, minden irányban más tekintetet mutató arc jelenít meg minket, magyarokat. A Népet, a Nemzetünket.”
Márki-Zay Péter szerint szélsőséges pártcsaládok, karanténba zárt eszmék klubszobáiban talán tapsolnak ennek az arcnak, de mindenhol máshol összeszorul a gyomruk, ha meghallják a magyar beszédet egy európai város utcáin, üzleteiben – utalt a jelenlegi miniszterelnökre, Orbán Viktorra.
A kormányfő-jelölt azt is mondta nem a nemzetközi megítélés csupán a probléma, idehaza is rettenetes bűnt követett el a nép ellen a jelenlegi kormányfő, akinek nevét továbbra sem mondta ki. Márki-Zay Péter szerint
„Éket vert barátok közé, szomszédok közé, kollégák közé, régi osztálytársak közé, – sőt – családok és családtagok közé. Megmérgezte azt a szép szavunkat, hogy nép, és azt a még szebbet, hogy nemzet”
– mondta. Azt is felidézte, hogy néhány éve, éppen március 15-én beszélt először arról, hogy vissza kell szerezni a nemzet elbitorolt fogalmát.
Hisznek abban, hogy mi éppen attól vagyunk erősek, hogy sokfélék vagyunk. Hogy sokkal több van bennünk, ami összeköt, mint ami elválaszt. Hogy amit négy év kemény munkájával, pártokkal és civilekkel, az előválasztáson résztvevő 850 ezer honfitársunkkal felépítettünk, az még azoknak is összehasonlíthatatlanul békésebb és biztosabb jövőt kínál, akik nem ránk szavaznak. Mi ugyanis hiszünk egy közös hazában, egy szerető és gondoskodó, igazságos és biztonságos Magyarországban
– jelentette ki. ezután hosszan beszélt az egyes választási ígéreteikről, azaz arról, miként képzeli el ő maga és az Egységben Magyarországért szövetsége Magyarországot: tisztességes orvosi, egészségügyi bért, szabadságot és megbecsülést az oktatásban, valamint elszámoltatást és a korrupció felszámolását ígérte.
Végül Márki-Zay Péter azt mondta, hogy
„abból a mély gödörből, ahová Orbán Viktor juttatta Magyarországot, a kijárat nem jobbra, és nem balra van, hanem csakis felfelé!”
– mondta ki Orbán nevét először a beszéde legvégén.
Légiriadót rendeltek el a magyar határhoz is közel fekvő Ungváron, azonban bombázásokról és rakéta-becsapódásról eddig nem érkeztek beszámolók – írja az ATV.
Ungvár közvetlenül a szlovák-ukrán határ mellett fekszik, de a magyar-ukrán határtól is alig 20 kilométerre található. Ezen felül a város tekinthető részben magyarok lakta Kárpátalja közigazgatási központjának is.
Ungvár nem csak a magyarok lakta Kárpátalja legnagyobb városa és közigazgatási központja, fontos közlekedési csomópont is. A városnak nemzetközi repülőtere van (a kifutópálya vége szinte már eléri a szlovák határt), és itt fut keresztül a Nyíregyháza-Csap-Ungvár-Lviv vasútvonal is. Ha támadás érik a várost, az minden bizonnyal a repteret célozza majd, Jaroslav Nad’ (Nagy László) szlovák védelmi miniszter éppen hétfőn mondta azt a 444.hu szerint, hogy számolnak egy Ungvárt ért orosz támadással. – írja az Azonnali.
Igaz nem a mostanit, hanem a 2008-as kiadását: azt, aki elítélte Oroszországot, az orosz agressziót, és aki elmondta, hogy a szabadság és a demokrácia mindig nyugatról jön.
A Minden Fiatal Magyarországa aktivistái játszottak le régi Orbán beszédeket a Békemeneten vonuló tömegnek, akik egészen egyszerűen
