A hírek szerint nagyon sokan gyűltek össze az ellenzéki nagygyűlésen is, tízezres tömegről írnak a budapesti lapok. Alábbi videóban élőben követhetjük az ellenzéki megmozdulást!
Illusztris vendégek a Békemeneten
Tart már a Békemenet Budapesten – az Azonnali.hu közvetít róla – és a Fidesz-KDNP politikusain és szellemi holdudvarán túl szokás szerint mindenféle hírességek és celebek is csatlakoztak a menethez. Fásy Ádám és Pataky Attila mellett idén a menet elején találjuk például az énekes, valóságshow-sztár Győzikét is, ahogy az az Azonnali fényképéről kiderült:
Fotó: Azonnali.hu
Különböző üzenetekkel „köszöntik” a Békemenet résztvevőit
Pegazus, 400 HUF=1 euró, Putyin=Orbán: ilyen, és ehhez hasonló üzeneteket festettek fel fiatal aktivisták a Békemenet útvonalára.
Mint a DEL tagjai írják, állampolgári kötelességüknek tettek hajnalban, amikor színes járdafesték segítségével olyan dolgokra hívták fel a Békemenet útvonalán a figyelmet, amikről az elmúlt napokban biztosan nem volt szó a közmédiában, a TV2-n, vagy a fideszes pártmédia egyéb felületein. Mint írják, a köztévé nem tudósít arról, hogy elérte a 400 forintot az euró árfolyama, nem tudósít a Pegazus-botrányról, és arról se, hogy az ellenzék vitára hívta Orbán Viktort.
„Ha a lábuk elé néznek, a Békement résztvevői is saját szemükkel láthatják majd tehát, hogy egy euró a múlt héten 400 forintba került, vagy, hogy miként nyilatkozott a ma már Putyin pincsijeként viselkedő Orbán Viktor az orosz elnökről 2007-ben. Így, amire a Kossuth térre érnek, ők is pontosan tudni fogják, hogy egy szó sem igaz abból, amit a miniszterelnök az ünnepi beszédében elmond” – írják közleményükben.A Minden Fiatal Magyarországa aktivistái többek között „Orbán konyec” feliratú plakátokat függesztettek fel Békemenet útvonalán. Szerintük ma a Fidesz szavazóinak is az az érdeke, hogy változás legyen.
Busz gázolt halálra egy fiatal férfit
Egy 21 éves fiatal férfi halt meg a balesetben.
A police.hu információi alapján 2022. március 14-én 22 óra 52 perckor halálos közlekedési baleset történt az 53-as számú főúton Soltvadkert térségében.
Egy utasokat nem szállító autóbusszal közlekedett egy 58 éves férfi Soltvadkert felől Pirtó irányába. A jelenlegi adatok alapján az út 41-es kilométerénél nem vette észre a vele szemben, az úttesten gyalogló 21 éves balatonszabadi lakost, és a busz jobb elejével elütötte. A fiatal férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a gyors segítség ellenére meghalt. Az elsődleges adatok alapján a gyalogos sötét ruházatban volt, láthatósági mellényt nem viselt.
A baleset körülményeit a Kiskőrösi Rendőrkapitányság büntetőeljárás során vizsgálja.
Az emberi sors, összeférhetőség vallás és pszichoterápia között, és a nárcizmus kognitív megközelítése- Pszieszta II. nap
Az idei Pszieszta (Pécsi Pszichológus Napok) háromnapos konferenciájának megannyi történését, érdekességét, információját nehéz feladat lenne egy pörgős és érdekes cikkbe összegyúrni. Mivel az esemény alatt meghallgatott előadások mindegyike külön- külön is rendkívül izgalmas volt, és mindegyik terület nagyobb figyelmet igényelne, ezért úgy döntöttem beszámolómat napi bontásban, három cikk formájában közlöm.
Ez a cikk a Pszieszta második napján elhangzott előadások tartalmát foglalja össze az én szemüvegemen keresztül.
A második nap a Hallgatói szekción résztvevők előadásaival indult. A Hallgatói szekcióra jelentkező diákoknak lehetőségük adódik arra, hogy kutatásukat bemutassák, és ezáltal felkészülhessenek TDK vagy OTDK előadásukra, illetve a rájuk váró szakdolgozat vagy műhelymunka védésükre. A kutatásukat egy prezentáció segítségével ismertethetik az előadáson résztvevő diákokkal és az előadás pontozásában résztvevő egyetemi oktatókkal. Annak érdekében, hogy még inkább motiválják a diákokat a részvételben, első, második és harmadik helyezettet is hirdetnek az összes előadás végeztével. Az idei évben Fónagy-Sütő Zoltán nyerte el az első helyet „A szégyenkezelés mediáló hatása a kortárs bántalmazást befolyásoló tényezőkre” című munkájával. A második helyezett Szalai Friderika lett „Drámai kötelékek – A B-klaszterre jellemző maladaptív személyiségvonásokkal rendelkező személyek kötődési mintázatainak és páros megküzdési stratégiáinak feltérképezése „című kutatásával. A harmadik helyet pedig Kiss Dóra Eszter „ A sötét személyiségvonások természettel való kapcsolatának befolyása az élettel való elégedettségre” című munkájával nyerte el.
A Hallgatói szekciót követően a nap első előadását Dr. Kiss Enikő Csilla pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem, Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék oktatója, „Szondi újratöltve” címmel tartotta meg. Szondi Lipót egy kevésbé ismert pszichológus, annak ellenére, hogy önálló irányzatot hozott létre a pszichológián belül. Ez a sorsanalízis. De mi is a sors?
„Az emberiséggel egyidős a vágy, hogy megismerje a sors rejtélyét. Már a legkorábbi időkben megjelent az asztrológia, a mitológia, majd a kártyavetés, amelyek mind erre a kérdésre (is) voltak hivatottak válaszolni.”
A ókori görögöknél a „zóé” és „bios”, mitológiájukban a Moirák jelentek meg az élet, a sors, a végzet, és a determinizmus szimbólumaiként. Az egzisztencialista irodalomban és a filozófiában a Sein (lét) és Dasein (jelenvalólét) fogalmai kerültek elő. Ezek mellett Jean-Paul Sartre választással és szabadsággal kapcsolatos gondolatai, Karl Jaspers megértő pszichológiája és Ludwig Binswanger létanalízise is hatással voltak Szondi Lipót később megszületett sorsanalízisére és a Szondi- tesztre. Akit bővebben érdekel a téma, javaslom, hogy olvasson utána, mert nagyon érdekes és összetett.
Azonban az előadáson elhangzott záró kérdést mindenképp megemlíteném, miszerint „Mit üzenhet Szondi a 21. század emberének?” Erre a kérdésre pedig egy komplex válasz érkezett. Túlzottan materiálisan látjuk a világot, a birtoklási vágy hajt bennünket, ami nem emeli fel az embert. Épp ellenkezőleg: ez vezet az agresszióhoz és háborúhoz. Szondi a szellemi életet helyezné előtérbe: a szeretet kiterjesztését, az elfogadást és megértést.
Dr. Tiringer Aranka klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, főiskolai docens „Vallás és pszichoterápia: lehet-e közöttük egyetértés, s ha igen, miért nem?” címmel tartotta meg a soron következő előadást. Előadónk elsőként tisztázta a vallás fogalmát, a vallás pszichológiában betöltött egykori szerepét (Freud, Jung), majd rátértünk a vallás és spiritualitás fogalmaira. A vallás és a spiritualitás nem egyenlő. A spiritualitásnak ugyan lehetnek olyan formái, melyek nem függnek össze semmilyen vallással, mellőzi az istenfogalmat és az egyházat, és helyük van az ember pszichéjében, viszont a vallás mindenképp istenkapcsolattal és/ vagy egyházzal kapcsolatos. Ezt követően a lelki vezetés és a lelki gondozás fogalmaival ismertetett meg minket. Mi a lelki vezetés és a lelki gondozás közötti különbség?
A lelki vezetést papok, lelkészek, spirituális vezetők végzik, akik az egyén istenkapcsolatával foglalkoznak, abban adnak segítséget.
A lelki gondozást pszichológiai ismerettel rendelkező, mentálhigiénés szakemberek végezhetik, akiknek nem muszáj egyházhoz tartozniuk. A lelki gondozást végzők lélektani és spirituális síkon is mozoghatnak.
A továbbiakban rátért a különböző illeszkedésekre kliens és terapeuta között. Mit is jelent ez? Ez foglalja magában a spiritualitással/vallásossággal kapcsolatos viszonyt a terapeuta és a kliens között. Ebből adódóan négy típusát különböztetjük meg: a hívő terapeuta-hívő kliens, nem hívő terapeuta- nem hívő kliens, hívő terapeuta- nem hívő kliens, nem hívő terapeuta-hívő kliens. Felmerülhet a kérdés, miszerint gondot jelent-e a munkában az utolsó kettő típus? Mivel terapeutának el kell fogadni a kliens ilyenfajta világnézetét, a terapeuta részéről ez nem lehet ütközőfelület. Azonban a nem hívő terapeuta-hívő kliens helyzetben valószínűbb a probléma felmerülése, főként a kliens oldaláról. (A hívő kliensek egyébként általában hívő terapeutát keresnek fel.)
Hasonlóságok a lelki gondozás és a pszichoterápia között:
– személyre irányul
-érvényesülnie kell: bizalom, titoktartás
– mértékletességnek és visszafogottságnak kell jellemeznie
– értékrendszert képvisel
– fontos a szakember saját kompetenciahatárának ismerete à esetleges átirányítás
Különbségek pedig a következőek: A lelki gondozás vertikális síkon működik (isten- ember kapcsolata), a pszichoterápia pedig horizontális síkon. A lelki gondozásnak nem célja a kliens személyiségének formálása, nem maradhat ki belőle a vallás dimenziója, és a jövőorientáltság jellemzi. A pszichoterápiát ezek ellentétje, valamint a múlt és a jelenorientáltság jellemzi.
A lelki egészség és spiritualitás/ vallásosság kapcsolatára tértünk át.A kapcsolat lehet pozitív, ami következtében az egyén mentális egészsége, lelki egészsége egy védő hatást kaphat. Valamint negatív, a vallásos attribúciók következtében, mint a dogmatizmus merevség, kóros mértékű bűntudat érzése. Emellett negatív kapcsolatként feljöhetnek még a negatív társas interakciók, érzések, valamint a kontraindikáltnak címkézett orvosi ellátások (pl.: valamilyen vallási tanításra hivatkozva az egyén nem hajlandó átesni egy életmentő műtéten). Ehhez kapcsolódóan megemlíteném, hogy a vallásosságon belül különbséget tehetünk intrinzik (belső) és extrinzik (külső- haszonelvű) vallásosság között. Az intrinzik egyfajta védőfaktorként működik. Az extrinzik viszont rizikót jelent a lelki egészségre.
Explicit és implicit spirituális munka. Az explicit során a terapeuta direkt módon foglalkozik a vallással, vagy alkalmaz ilyen spirituális eszközöket. Az implicit terápiának pedig nem célja, hogy a fent említett mindenképp eszköz legyen. Magyarországon inkább az implicit az elfogadottabb módszer, ezt használják a legtöbben.
A végén még említette a Transzperszonális pszichológiát, melynek központi eszköze a módosult tudatállapottal való munka, melynek során az ember teljesítménydimenziójával foglalkozik. Ez egy spirituális, azonban nem egyházi és/vagy vallásos irányzat.
Vida Dorian, a Pécsi Tudományegyetem Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék doktori programjának hallgatója, „Összetört emlékek árnyékában – A nárcizmus kognitív megközelítése” című előadásával zárta a napot. A nárcisztikus manapság a köznyelvben egy igen elterjedt jelző lett. A laikusok rendkívül sokszor használják ezt a kifejezést olyan emberekre, akit kicsit gőgösebbnek, nagyképűbbnek, irigyebbnek tartanak az átlaghoz képest. Fontos azonban, hogy az ilyen kifejezésekkel nem szabad és nem is jó dobálózni, főleg akkor, ha nem tudjuk valójában mit is jelent ez a kifejezés.
Dorian előadását a nárcisztikusok jellemzőinek felsorolásával kezdte, melyet Narcissus görög mítoszával szemléltetett. Miért fontos ez a mítosz? Mert magába foglalja a nárcisztikus összes főbb jellemzőjét. Ezt követően a DSM-5 (A Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve) alapján felsorolta nekünk a nárcisztikus jellemzőit:
-grandiózus önérzet
-fantáziákkal való elfoglaltság
-azt hiszi, hogy különleges
-túlzott csodálatot igényel
-feljogosultság érzése
-kizsákmányolás
-empátia hiánya
-irigykedés
-arrogáns, gőgös viselkedés
A nárcizmus a hosszú ideig „betegségként” volt kezelve. Ez azonban egy idő után elkezdett átalakulni és megjelent a klinikai és szubklinikai nárcizmus. Abban is változás történt, hogy a régebben fókuszban lévő grandiózus nárcizmus mellett (melyet a laikusok általában a „nárcimzus, nárcisztikus” kifejezéssel párosítanak) mára már a vulnerábilis nárcizmus is kiemelt helyet kap. Mivel a grandiózus és vulnerábilis nárcizmus el kell, hogy különítsük egymástól, ezért fontos tudnunk mik az egyező tulajdonságaik, és valójában miben is térnek el egymástól.
Ami mindkettő nárcizmusban jelen van:
irreálisan magas önbecsülés, arrogancia, érzelmi ridegség, úgy érzik, többek másoknál, túlzott mértékű csodálat elvárása
Ami csak a grandiózus nárcizmusra jellemző: túlzott extraverzió, agresszió, határok átlépése, belső üresség, értéktelenség érzése ritka
Ami csak a vulnerábilis nárcimzusra jellemző:
zárkózottak, visszahúzódók, félnek, nehéz példákon keresztül szemléltetni, intraperszonális térben lejátszódó folyamatok (elnyomás, elfojtás és a belső vívódás)
Azután Millon (2012) nárcisztikus „színház” elméletébe is belekóstolhattunk egy kicsit. Az elmélet szerint a nárcisztikus a színész és a közönség egyszerre a saját teátrális világában, ahol a taps sosem marad el, a „színdarab” nem válik unalmassá vagy idejemúlttá. A valóságot felváltják (helyettesítik) a grandiózus fantáziák, mint az arrogancia és ridegség igazolása vagy az omnipotencia (mindenhatóság) kiélése. Ebben a „színdarabban” a közemberből király lesz, a királyból pedig Isten. De miért van szükségük az ilyesfajta kompenzációra? A képzeletet, mint eszközt használja a nárcisztikus a mögöttes sebezhető én védelme és a szégyen érzésének megszüntetése. Amennyiben nem lenne jelen a nárcisztikus grandiózus én-je, ezek az egyének egy megtört személyiségre hasonlítanának, aki szégyelli magát a szánalmas és hibás személye miatt, akinek ő hiszi magát.
Lényeges még kitérnünk a diszfunkcionális attitűdökre, melyek megjelennek a nárcisztikus személyiségzavarban:
-Külső elismerés és szeretet igénye. A nárcisztikusoknak sérült az önképe, emiatt folytonos megerősítésre van szükségük, azonban így rá vannak utalva mások elismerésére. Emellett jellemző, hogy egy hűvös családi körben nőnek fel, viszont nagyon is vágynak a családi idillre, ezt keresik, hajszolják. Szeretnék létrehozni a tökéletes belső világot is.
–Perfekcionizmus és a teljesítmény igénye. A tökéletes világ, ahol minden és mindenki tökéletes. Ha pedig ők tökéletesek, akkor a környezetüktől is elvár(hat)ják ugyanezt.
–Omnipotencia (mindenhatóság). A nárcisztikus az ő saját világában mindenható, sebezhetetlen. Felsőbbrendűnek hiszi magát, gyakran lenézi a többi embert és úgy érzi senki nem méltó méltó vagy elég jó hozzá.
Dorian az előadás végén még megemlítette a Nárcisztikus Torzítások Kérdőívet, amely egy új kérdőív és fejlesztésén jelenleg is dolgoznak az intézetben. Ennek célja a nárcisztikus torzítások mérése és jelzése, grandiózus és vulnerábilis vonal elkülönítése, egy több faktoros mérőeszköz létrehozása.
Kiemelt kép: Pszieszta
A miniszterelnök-jelölti vita margójára
Egyre inkább úgy tűnik, hogy folytatódik az a 12 éve fennálló – nem túl dicső – tradíció, hogy nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyarországon. És úgy tűnik, hogy a hagyomány olyan szempontból is folytatódik, hogy ennek meghiúsulása a jelenlegi kormánypártok magatartása miatt történik. A hivatalos indok az, hogy mivel nem Márki-Zay Péter a valódi főnök, ezért „beosztottakkal nem vitáznak”. Az érvelés, amit a Fideszes politikusok mellett a Megafonos influenszerek is átvettek – és milliós nagyságrendű összegekért hirdették – és a kommentelők hangoztatnak ugyanakkor egész egyszerűen nem releváns, aki ezeket mondja, az vagy nem érti a választási vita lényegét, vagy szándékosan félrevezet. Ezért – és azért, mert 20 évet meghaladó szakmai tapasztalatom van versenyvitákban és közösségi vitákban – bár nem szoktam politikai témákban véleményt nyilvánítani, ezúttal kivételt teszek, és részleteibe menően leírom, mi ezzel a hozzáállással a baj.
Mielőtt erről beszélnék, tegyünk egy kis kitekintést: ma nagyon sok országban van a választások előtt miniszterelnöki vagy elnöki vita. Amerikában például el se lehetne képzelni már választást vita nélkül, de Németországban, Franciaországban, sőt, Romániában és a Visegrádi Négyek összes többi országában hagyományosan van vita a választások előtt.
Egy választási vitának számos előnye és funkciója van. Mindenek előtt a másik iránti tisztelet megadása, a kinyilatkozás, hogy tiszteljük egymást annyira, hogy leülünk a másikkal szemben és megvitatjuk a véleményünk. Ez a szimbolika már önmagában fontos. Aztán fontos eleme egy rövid programismertetés, ami már csak azért is jó, mert kevés ember olvassa el a pártprogramokat teljes egészében, főleg nem az összesét. E mellett lehetőséget ad valódi, egyenlő esélyek mentén működő face to face vitára (a parlamenti kérdések a kevés idő, a szabályozás laza mivolta és a nyilvánvalóan elfogult ülésvezetés miatt erre nem alkalmasak). És persze van lehetőség a másik fél korábbi tevékenységének verbális elszámoltatására is és látjuk miként viselkednek a választások „arcai” téthelyzetben. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a vita nem más, mint a demokrácia velejárója és számos előnye van.
És ezt nem csak én gondolom így. Álljon itt a Fidesz és Deutsch Tamás közleménye még 2006-ból, amikor felvetődött, hogy esetleg Gyurcsány nem áll ki vitára 2006-ban! Gyakorlatilag más szavakkal, de ugyanazokat az érveket hozza fel, amiket én. Így óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon a Fidesz demokráciába vetett hite azóta csökkent, vagy már ez a közlemény sem volt más, mint egy hazugság, amit azért mondtak, mert érdekükben állt a vita?
Persze rögtön jöhet az ellenérv, hogy számos olyan ország van Európában, ahol nincs választási vita, mégis van demokrácia. Ez valóban így van, de akad egy alapvető különbség: ezekben az országokban egész egyszerűen nem alakult ki a választási vita kultúrája, ezért nincs igazán rá igény, sem a mindenkori kormányzópárt, sem az ellenzék, sem a lakosság részéről.
Ehhez képest Magyarországon az ellenzék részéről van rá igény (azt nem tudjuk, hogy a két kisebb párt, az MKKP és a Mi Hazánk részéről lenne-e, de szerintem megragadnák a lehetőséget, hogy az országos médiában szerepeljenek, ráadásul Toroczkai szónoki képességei nagyon jók, és neki már volt is egy kissé sajátos kihívása). A Republicon felmérése alapján (erről itt olvashatsz) még a Fideszes szavazók 38%-a is fontosnak tartja a választási vitát, a bizonytalanoknál – akik talán legfontosabbak ebben a kérdésben – ez az arány 66%, az ellenzéki szavazóknál pedig 92%. Ezekből az adatokból egyértelműen az jön ki, hogy a lakosságnak közel a 2/3-a fontosnak tartja, hogy a miniszterelnök-jelöltek leüljenek vitatkozni.
Összefoglalva tehát itt arról van szó, hogy az ellenzék részéről lenne igény a vitára, a lakosság részéről lenne igény a vitára, ám a kormány egyoldalúan bojkottálja azt. Na erre már nem tudnék más európai példát mondani.
Mivel racionális érv maga a vita ellen nincs, és ezt a Fidesz-KDNP oldalán is látják, megpróbálják a vitapartner személyének alkalmatlanságával magyarázni a magyarázhatatlant. Ezzel viszont jócskán túlterjeszkednek a hatáskörükön: a vitán a feladat a megjelenés, a felkészüés és az érvek elmondása, nem pedig a másik fél személyének a megítélése. Vajon Biden számára vállalható volt Trump karaktere és politikai múltja? Vajon Trump számára vállalható volt Biden személyisége és ideológiája? Aligha. Mégsem merte egyikük sem meglépni ezt, hogy egy ilyen tradíciót egyoldalúan felbont (pedig Trump azért nem az a hagyományokhoz nagyon ragaszkodó elnök volt). De megfordíthatjuk a kérdést: vajon Márki-Zay számára vállalható Orbán Viktor? Kétlem. De ez nem akadályozza meg abban, hogy részt vegyen egy vitán. Mert ez a demokrácia útja.
Gyakran elhangzó közhely a „sas nem vadászik légyre”, vagyis, hogy Orbánhoz nem méltó Márki-Zay. Csak éppen ez is egy tévedés. Itt két miniszterelnök-jelölt van, akik mindketten teljesítették az ehhez szükséges feltételeket, így jogi értelemben egyenlő esélyekkel indulnak. Nincs olyan, hogy az egyik leminősítse a másikat. A sportban sincs olyan, hogy valakivel, aki a feltételeket teljesítette, nem állok ki, mert „ki ő hozzám képest”. E mögött az állítás mögött megint nincsenek racionális érvek.
Végül sokan felhozzák, hogy Gyurcsány mennyit hazudott a 2006-os vitán. Ez ismételten egy irreleváns kérdés. Egyrészről akármennyire próbálja a Fidesz ezt sulykolni, Gyurcsány és Márki-Zay két külön ember, egyik nem felelős a másik korábbi magatartásáért. Másrészt, ha valaki figyelmesen megnézni a 2006-os vitát, ott voltak a múlttal és a jövővel kapcsolatban is érvek. A múltbéli érvek konkrétan ellenőrizhetőek, ott vannak az adatok, bárki megnézheti. És Orbán köpni-nyelni nem tudott a gyurcsányi érvekkel szemben. Vagy azért nem, mert ez a része igaz volt, vagy azért, mert nem volt elég felkészült, hogy megcáfolja őket. Bármelyik is, ez nem Gyurcsány hibája. A jövőbeli ígéretekkel szemben valóban lehet jogos támadásokat felhozni (bár ilyen szempontból a választáson vesztes félnek mindig könnyebb a dolga, mert az ő ígéretei nem ellenőrizhetők, csak a másiké), de az, hogy 2006-ban voltak Gyurcsánynak hazugságai, nem hozható fel érvként arra, hogy 2022-ben miért nem vitázik Orbán Viktor Márki-Zay Péterrel. Ilyen alapon akkor 20 év múlva meg az lesz az érv, hogy a miniszterelnök-jelölt találkozott valakivel, aki látott már valakit, aki hallott már valakiről, aki már beszélt Gyurcsánnyal? Komolytalan.
Száz szónak is egy a vége, az, hogy Orbán Viktor kiáll-e vitára, nem arra a kérdésre ad választ, hogy Orbán Viktor tiszteli-e Márki-Zay Pétert. Hanem arra, hogy Orbán Viktor tiszteli a szavazóinak azt a közel 40%-os részét, aki szeretné a vitát hallani? Tiszteli-e annyira a bizonytalan és ellenzéki szavazókat, hogy ezen szavazók több mint ¾-ének a kérését teljesítse? És végül, hogy tiszteli-e annyira a demokráciát, hogy az egyik legfontosabb jogintézményt ne bojkottálja?
Ezekre a kérdésekre válaszol igennel vagy nemmel Orbán Viktor akkor, amikor a vitáról dönt.
Teljesült a márciusi ifjak tizenkét pontja 2022-re?
Először is lássuk a híres 12 pontot:
1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék. képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.
Természetesen nem egyszerű megítélni, hiszen teljesen más volt az akkori kor, mint a mai. De azért próbáljuk meg!
Sajtószabadság…
Nos, szabad-e a mai magyar sajtó? Az 1848-as állapotokhoz képest mondhatni igen, azonban akkor még értelemszerűen nem volt internet, nem csinálhatott bárki weblapot, újságot nyomtatni is nehezebb volt. Vannak ugyan független sajtótermékek, ám ha megnézzük a közmédia állapotát, siralmas képet kapunk, ellenzéki szereplőket négy évente egyszer hívnak meg öt percre, Papp Dániel időnként híreket hamisít, és ott ahová minden magyar fizet adót, csak az egyik politikai oldal véleményét mutatják be érdemben. Petőfiék aligha lennének büszkék a magyar közmédia jelenlegi állapotára és működésére.
Felelős minisztérium…
Minisztérium van, de vajon felelős az a minisztérium, ahol például Varga Judit nem mond le a Völner-botrány után? Ahol Kásler Miklós 44 ezer Covid-halottat követően miniszter maradhat? Felelősnek nevezhetők ezek a minisztériumok?
A harmadik pont megvalósult. A negyedikkel kapcsolatosan azért már akadnak aggályok, még most is tapasztaljuk, tapasztalhatjuk azt, hogy vannak a törvény előtt egyenlőbbek. Az ötös pont gyakorlatilag érvényét veszítette, a hatos pont nagyjából megvalósul, a többség fizet adót. A hetes pont esetében azért vannak kétségeink, persze a korok változása miatt nehéz összehasonlítani az akkori és a mostani állapotokat. Nemzeti Bank lett, a katonai kérdéskör a NATO-tagság miatt más megvilágításba került, mint a kvázi osztrák-megszállás alatt volt. Politikai státuszfoglyok hála az égnek (egyelőre?) nincsenek, Unió pedig lett, még ha nem is Erdéllyel, hanem Európával.
Eltűnt egy húszéves lány, a rendőrség a lakosság segítségét kéri
Nagy Noémit a rendőrök jelenleg is keresik.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXII. Kerületi Rendőrkapitányság 01220-157/23/2022. körözési számon eljárást folytat az ismeretlen helyen tartózkodó Nagy Noémi ügyében.
A rendelkezésre álló adatok szerint a lány 2022. március 13-án 20 óra 30 perc körül XXII. kerületi otthonából ismeretlen helyre távozott, azóta elérhetetlenné vált.
Nagy Noémi körülbelül 170 cm magas, vékony testalkatú, vállig érő haja sötétvörös, szeme barna. Eltűnésekor fekete kardigánt, fekete nadrágot és fekete sportcipőt viselt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXII. Kerületi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki Nagy Noémi tartózkodási helyéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es díjmentes segélyhívó számon.
Újra együtt a szülőkkel a 6 éves kislány
A tiszabecsi segítségponton maradt egy 6 éves kislány, míg szülei és testvérei tovább utaztak Németország felé. Rendőrségi együttműködés segítette a családegyesítést.
A tiszabecsi közúti határátkelőhelyen lépett be Magyarország területére egy ukrán állampolgárságú házaspár nyolc gyermekével 2022. március 11-én 20 óra 50 perckor.
A háború elől menekülő család belépéskor a rendőrök kérdésére azt nyilatkozta, hogy nem kérnek segítséget, a tovább utazásukat Németországba már megszervezték, rövidesen jönnek értük, így csupán néhány órát töltenek majd el segítségponton.
A tiszabecsi segítségponton ugyanezt megerősítették a szeretetszolgálat munkatársainak is, és néhány óra múlva valóban megérkeztek értük. Miután a nagycsalád két gépkocsiban elhelyezkedett, elindultak az előttük álló hosszú útra 2022. március 12-én hajnali egy óra körül.
Távozásuk után néhány perccel a segítségponton egy kislány kereste ijedten szüleit és testvéreit. Kiderült, hogy a korábban távozó családhoz tartozik a 6 éves lány, aki a mosdóban volt mialatt szülei és testvérei elindultak.
A segítségponton tartózkodó rendőröket a segélyszervezet munkatársai azonnal tájékoztatták a történtekről, de sajnos a gépkocsikról, amelyekkel távoztak semmilyen információjuk nem volt, és távozásuk útvonalát is csak feltételezték. A rendőrök haladéktalanul intézkedtek, értesítették a térség rendőri egységeit, de sajnos nem jártak eredménnyel.
A kislányt a szeretetszolgálat munkatársai gondozásukba vették, és biztonságba helyezték.
Mintegy nyolc óra múlva a Hegyeshalmi Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely ügyeletese értesítette a tiszabecsi segítségponton szolgálatot teljesítő rendőrt, hogy az osztrák hatóság jelezte, hogy Ausztriában egy ukrán házaspár bejelentést tett, a feltehetően Magyarországon elvesztett gyermekükről. Gyors nemzetközi információcsere után a szülők biztonságba tudhatták lányukat, és visszaindultak érte Tiszabecsre.
A család 2022. március 12-én 19 óra körül Tiszabecsen könnyek között újra egyesült. A szülők elmondták, hogy induláskor elszámolhatták a gyerekeket, és abban a tudatban keltek útra, hogy mindannyian együtt vannak, míg nem egy ausztriai pihenőhelyen kiderült, hogy egyik autóban sincs a kislányuk.
A rendőröknek, és a szeretetszolgálat munkatársainak tett köszönetnyilvánítás után immár a teljes család elindult ismét Németország felé.
Forrás: police.hu