Kezdőlap Blog Oldal 2225

Hatalmas konvoj tart Kijev felé

Ma reggelre látott napvilágot, hogy egy 60 kilométer hosszú konvoj tart Oroszország felől az ukrán fővárosba. A tegnapi napon megkezdődtek a béketárgyalások, ám láthatóan sem az, sem Zelenszkij tegnapi posztja sem segített a helyzeten, amikor is aláírta az EU tagfelvételi kérelmét.

Az Unian Hírügynökség által közzétett műholdfelvételeken egy tankokból és más katonai járművekből álló orosz konvoj látható, körülbelül 60 kilométer hosszan. Kijevtől 25 km-re, Hosztomeltől 2 km-re található repülőtértől egészen Prybirsk faluig húzódik a konvoj. A vezérkar szerint feszült a helyzet.

Hogy a konvj mennyire hosszú, azt jól mutatja ez a térkép:

Az éjjeli támadások során Harkivban legalább tizenegyen meghaltak és több tucatnyian megsérültek, valamint 87 ház vált lakhatatlanná. – írja a Jövő TV.

A hét kérdése: Ön felbontaná Paks 2 szerződését?

A kialakult orosz-ukrán konfliktus miatt többen elvárják, hogy határozott szankciókat vezessenek be Oroszország számára. Az EU nemrég döntött a SWIFT rendszerről történő leválasztásáról, de délelőtt Csárdi Antal a Nemzetközi Beruházási Bankból történő kilépésre és a bank kiutasítására szólította fel Orbán Viktort.

Joggal merül fel ebben a helyzetben a kérdés, a Paks 2-re vonatkozó beruházási szerződést is fel kellene-e bontani a szerződést? Erről szavazhatnak most.

A kérdésről nemrég az utca embertét is megkérdezte a Jövő TV, az ő válaszaikat itt lehet megnézni:

Minden olyan orosz katonával lefekszik, aki megtagadja Putyin parancsát és leteszi a fegyvert az ukrán modell

Sajátos felajánlással áll ki Ukrajna mellett egy Lilly Summers nevű OnlyFans-modell: minden olyan orosz katonával lefekszik, aki megtagadja Putyin parancsát és leteszi a fegyvert.

Személyesen fekszem le minden orosz katonával, aki leteszi a fegyvert és Vlagyimir Putyin parancsát megtagadva felhagy az Ukrajna elleni agresszióval

– közölte pénteken a Twitteren Bad Kitty néven futó, Lilly Summers erotikus modell. – vette észre a 24.hu

Vasárnap este Summers az ukránoknak is üzent. Új, háborús árlistát tett közzé, mely szerint egy megölt orosz katona egy meztelen képet, egy kilőtt tank egy videót ér, aki pedig leszed egy orosz vadászgépet, azzal Summers lefekszik majd – írja a Daily Star című brit bulvárlap.

Élelmiszerpazarlás – a környezetszennyezés egyik legértelmetlenebb fajtája

Az Eurostat mérései alapján egy átlagos magyar állampolgár egy év alatt 364 kilogramm szemetet termel, ami leosztva napi kb. egy kilót jelent. Bár ezzel bőven nem tartozunk az EU tagállamok negatív értelemben vett élvonalába, bőven van még mit tennünk a háztartási hulladék mennyiségének csökkentése érdekében.

Lehetne arról sokáig vitatkozni, hogy mi számít felesleges hulladéknak és mi nem. Persze vannak azért olyan alapvetések, mint például, hogy az egyszerhasználatos csomagolóanyagok, evőeszközök és más egyéb műanyag használati tárgyak nem tartoznak abba a körbe, ami egy környezettudatosságra valamit is adó háztartás mindennapjaiban megtalálhatók.

Van azonban a hulladéktermelésnek egy olyan fajtája, amiről viszonylag kevés szó esik még mindig, ez pedig nem más, mint az élelmiszerpazarlás. Erről akkor beszélhetünk, ha olyan étel kerül a szemétbe, aminek hulladékká válása elkerülhető lett volna. Olyan egyszerű dolgokra kell itt gondolni, mint például, amikor hirtelen felindulásból telerakjuk a hűtőnket a kedvenc joghurtjainkkal és sajtunkkal, majd megfeledkezünk róluk és a szavatossági idő lejártával bontatlanul a kukába dobjuk őket.

Az élelmiszerpazarlással ugyanakkor nem csupán a pénztárcánknak okozunk visszafordíthatatlan károkat, hanem a bolygónknak is. A globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok 10 százaléka az élelmiszerpazarlással függ össze.

A Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet még 2021-ben a WWF és a Tesco rendelt meg, az olvasható, hogy az összes megtermelt élelmiszer mintegy 40 százaléka megy egyenesen a szemétbe.

Az így kidobott termékek nemcsak a lebomlásukkal okoznak környezeti károkat, hanem az előállításukba fektetett energia is úgymond feleslegessé válik a fel nem használásuk által, gondolhatunk itt például a szállításra vagy a csomagolóanyagok legyártására és felhasználására, amelyek szintén környezetterheléssel járnak.

Az Európai Unió által közreadott adatok szerint a tagországokban összesen évi 87.6 millió tonna élelmiszer vész kárba, válik hulladékká.

Mit tehetünk mi ez ellen?

Ebben az esetben is a legegyszerűbb dolog, amivel hozzájárulhatunk a probléma megoldásához, ha mi magunk nem válunk annak okozóivá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hétköznapi vásárlás, főzés és étkezések során fokozott figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a lehető legkevesebb megvásárolt élelmiszert dobjuk a kukába.

Az elmúlt évek során több alulról szerveződő kezdeményezés is megjelent, amelyek szintén az élelmiszerpazarlás által okozott károk csökkentését és a probléma – legalább részleges – megoldását tűzték ki célul. Ilyen kezdeményezés a Munch, ami a vendéglátóhelyek és boltok el nem adott, de jó minőségű élelmiszerének, ételeinek értékesítésében segít.

Jó hír a pécsieknek, hogy a szolgáltatás már a mi városunkban is elérhető, a weboldalukat látva pedig több étterem, pékség és egyéb üzlet ételei közül válogathatunk úgy, hogy közben segítünk az élelmiszerpazarlás felszámolásában.

Kiemelt kép: Pixabay

Putyin elszámolta magát, és ez a bukását is jelentheti

Putyin múlthét csütörtökön indított offenzívát Ukrajnával szemben, és jelen állás szerint elszámolta magát az orosz diktátor, amikor megtámadta a független államot. Putyin alighanem egyfelől gyors katonai győzelemmel számolt, másrészről azzal, hogy a nyugati szankciók kevésbé lesznek fájók és gyorsak: mindkettőben tévedett. Méghozzá nagyot.

Az orosz hadsereg egyáltalán nem áll jól, a hírek szerint óriási veszteségeik vannak, a morál alacsony, az üzemanyagnak híján vannak, akadoznak az utánpótlásvonalak és az ellátás is. Eközben az ukránok hősiesen védik az országukat, mind a hadsereg, mind a lakosság fegyvert ragadott, és a hihetetlen túlerő ellenére is kitartanak.

Szakértők szerint legalább ötezer orosz katona halt már meg, a koporsók hamarosan meg fognak jelenni Oroszországban, ahol anyák gyászolják majd gyermekeiket, nők a férjeiket, és gyerekek az apáikat. Nem fog jót tenni a honi morálnak sem a tény, hogy Putyin elmebeteg háborújában egyre több, és több fiatal orosz férfi fog elesni.

Ráadásul a nyugati szankciók is működnek, az orosz gazdaság pocsék helyzetbe került, a rubel gyakorlatilag elértéktelenedett, a leggazdagabb orosz oligarchák vagyonait kivétel nélkül zárolták, kizárták őket a nemzetközi bankrendszerből, ennek hatására Moszkva államcsőd felé száguld. Menekülnek a befektetők a rövid lejáratú orosz kötvényekből, hat hónapon a hozam már elérte a 24,5%-ot. A csődkockázati felár pedig 56%-os valószínűséggel jelez államcsődöt a következő 5 évben.

Putyin minden jel szerint tévedett, a hiba pedig akár a saját hatalmába is kerülhet. Ne feledjük, a szankciók épp az ő legbizalmasabb embereit érintik a legnegatívabban, aligha fogják ölbe tett kézzel végignézni a leggazdagabb oroszok, ahogy Putyin miatt elúszik a vagyonuk. És ha az orosz utcákon megjelennek a halott katonák koporsói, akkor a népnek is lesz egy-két szava az őrült diktátorhoz…

Nem sok baranyai képviselő lesz az országgyűlésben áprilistól

Mind az ellenzéknek, mind a Fidesz-KDNP-nek ismert a listája, ebből pedig egy valami biztosnak mondható: nem sok baranyai képviselő lesz a Parlamentben, a választásokat követően.

Mivel a megyében négy egyéni körzet van, így négyen mindenképpen ott lesznek, ami egyébként visszaesés, a körzetek átrajzolása előtt még hat egyéni körzete volt a megyének, így jelenleg az itt élő 360 ezer embert összesen négyen fogják képviselni. Az ellenzéki oldalon Mellár, Szakács, Schwarcz-Kiefer és Szarkándi Lajosné, a kormánypártoknál Kővári, Hoppál, Hargitai és Nagy a négy-négy jelölt. Biztosra vehető, hogy közölük fog kikerülni minden körzetben a győztes, a többi induló nem fog tudni labdába rúgni.

Az ellenzéki oldalon kettő, a kormánypártoknál jelen állás szerint mindössze egyetlen egy baranyai képviselő fért fel a listán befutó helyre.

A Fidesz-KDNP esetében ez a személy Bánki Erik, aki 1998 óta tagja a Parlamentnek, a listán viszont csak a negyvenedik helyet szerezte meg. Igaz az vélhetően még bőven befutó hely lesz. Érdekesség, hogy a Fidesz egyelőre csak az első ötven nevet adta le, holott ennél akár több jelöltjük is szerezhet mandátumot listáról. Mindenesetre a helyi Fidesz és KDNP országos súlyát – pontosabban annak hiányát? – jelzi, hogy Bánkin kívül senki más nem került fel befutó helyre a listára. Ez azt is jelentheti, hogy ha az egyéni jelöltek veszítenek, úgy oda lesz a mandátumuk is. A két pécsi körzetben ez mindenképpen „all in” Kővári és Hoppál részéről.

Ami az ellenzéket illeti. Az MSZP társelnöke Tóth Bertalan a hatodik, míg Keresztes László Lóránt az LMP frakcióvezetője a harminckettedik. Mindkettő biztosan befutó hely, pláne, hogy néhányan vannak a listán előttük, akik jelezték, hogy a mandátumukat nem fogják átvenni, az Európai Parlamenti munkájuk miatt. Az egyéniben induló Scwarcz-Kiefer a hatvanegyedik helyet kapta meg, amihez kisebb fajta csoda kell, hogy mandátumot érjen, Nemes Balázs a kilencvennegyedik, Csaba István a százegyedik, de a lista végére jelképesen Kóbor József és Mellár Tamás is felkerült.

A realitás az, hogy hét baranyai honatya lesz ott a törvényhozásban, ami nem tűnik soknak habár köztük lesz a térség – és az ellenzék – legaktívabb képviselője, Keresztes László Lóránt, ráadásul még az is nyitott kérdés, hogy fideszes vagy ellenzéki jelöltből lesz több. Egy biztos: április első vasárnapja után okosabbak leszünk.

Délelőtt télies, délután tavaszias idő vár ránk

Március első napjnak reggelén mindenütt fagyni fog, -4 és -2 fok közötti hőmérsékletet mérhetünk. Az északkeleti szél élénk lesz. Kezdetben sok lesz a felhő fölöttünk, majd északkelet felől fokozatosan csökken a felhőzet, és egyre több napsütésre van kilátás.

Délutánra felszakadozik a felhőzet, több órás napsütésben lesz részünk. Az északnyugati szél egész nap élénk lesz. A hőmérséklet maximuma 7 és 9 fok között alakul. Estére megvastagszik a felhőzet, és fagypont alá hűl a hőmérséklet. – írja a Meteo Mecsek.

Ők a bolygónk legnagyobb szennyezői

Véleményem szerint az emberiség egyik, ha nem a legfontosabb és legnagyobb közös kihívása nem más, mint, hogy úgy alakítsuk át a mindennapi életünket, hogy azzal megálljt tudjunk parancsolni a klímaváltozásnak és a velejáró negatív következményeknek. Ide tartoznak az egyre sűrűbben előforduló extrém időjárási körülmények, esőzések, áradások, erdőtüzek.

A világ valamennyi országa és a nagyvállaltok fogadkoznak, klímasemlegességet és ezzel kapcsolatos vállalásokat emlegetnek, az országok vezetői pedig nagyszabású klímakonferenciákon vitatják meg a helyzet súlyosságát. Mindeközben azt láthatjuk, hogy a legnagyobb szennyezést okozó országok és cégek szankcionálása, tevékenységük visszaszorítása érdekében nem történnek előremutató lépések a világban.

A Carbon Brief nevű brit elemzőcsoport készített egy átfogó anyagot arról, hogy az ipariforradalom kezdete óta, a CO2 kibocsátásukat tekintve melyik országok felelősek legnagyobb mértékben a klímaváltozásért.

Eszerint az 1850-es évektől számítva az Egyesült Államok áll a nem túl dicsőségesnek számító „első helyen”, mivel ők felelősek a globális kibocsátás mintegy 20 százalékáért. Őket követi Kína (11 százalék), a harmadik helyen pedig Oroszország található a maga 6.9 százalékos részesedésével. A negyedik, valamint ötödik helyen található Brazília (4.5 százalék) és Indonézia (4.1 százalék) a top 10-es helyezésüket többek között kiemelkedően nagymértékű erdőirtásoknak köszönhetik.

A legszennyezőbb energiaipari nagyvállalatok

Nem csupán országokra kell gondolnunk akkor, amikor a legnagyobb szennyezőkről beszélünk. Az elmúlt 50 évben ugyanis mindössze húsz energiaipari nagyvállalat volt felelős a világ teljes szén-dioxid és metánkibocsátásának 35 százalékáért.

A Climate Accountability Institute (CAI) 2019-ben közreadott jelentéséből kiderül, hogy a kibocsátás 90 százaléka a vállalatok termékének, azaz benzin, földgáz, kerozin, szén, elégetéséből származik, a fennmaradó tíz százalék pedig a nyersanyag bányászása, finomítása és szállítása során keletkezett.

A CAI jelentése alapján a három „dobogós” nagyvállalat a Saudi Aramco, a Chevron, valamint a Gazprom. De a listán találhatunk olyan ismerős neveket is, mint a Shell vagy a British Petrol. Ez utóbbi cég volt az üzemeltetője a Deepwater Horizon nevű fúrótoronynak, amely 2010. április 20-án robbant fel a Mexikói-öbölben, ezáltal minden idők legnagyobb amerikai olajkatasztrófáját okozva, aminek következtében összesen 780 millió liter olaj ömlött a tengerbe, elképzelhetetlen pusztítást okozva.

A legnagyobb műanyagszennyezők

A műanyaghulladék nem csupán a szárazföldön található illegális szemétlerakók állandó „szereplője”, hanem a tengerekre, óceánokra leselkedő egyik legnagyobb veszély is. A legfrissebb adatok alapján India évente mintegy 126.5 millió kilogramm műanyag szeméttel szennyezi az óceánokat, a dobogó második fokán található Kína 70.7 millióval, a harmadik Indonézia pedig 56.3 kilogrammal.

Az egyik legszomorúbb és egyben legismertebb példa arra, hogy milyen komoly problémát jelent valójában az óceánok és tengerek esetében a műanyaghulladékkal való szennyezettség, a nagy csendes-óceáni szemétsziget, aminek területe mintegy 1,6 millió négyzetkilométer. A „sziget” 80 ezer tonna műanyag szemetet tartalmaz, kiterjedése pedig Franciaország méretének háromszorosa.

Kiemelt kép forrása: KOLDUNOV / Getty Images

Az MSZP-s Molnár Zsolt 40 millió forint kenőpénzt vehetett át

0

Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő 2019 második felében 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át – állítja a Magyar Nemzet egy a lap birtokába jutott vallomásra hivatkozva.

A napilap megszerezte Fuzik Zsolt – a BKV és a CBA volt informatikai vezetője – gyanúsítotti vallomásának egyes részleteit. A lap szerint a költségvetési csalással gyanúsított férfi 2021 őszén vádalkut kötött a nyomozókkal és több általa ismert, politikusokat érintő bűncselekményről is beszámolt. Ez alapján Horváth Csaba Zugló szocialista polgármesteren és Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselőn kívül Molnár Zsolt is részesült a vesztegetési pénzekből. A lap szerint Molnár 40 millió forintot vett át az Olimpia parkban, és a táska pénz fejében megígérte, hogy két évig nyugta lesz az őt lefizető cégnek. – írja a 24.hu

Molnár Zsolt és társa ennek a pályázatnak a beadása előtt keresték fel a vállalatot azzal, hogy nem támadják meg a szerződést, ha fizetnek nekik. Molnár Zsolt 40 milliót kért, míg társa 30 milliót.

2019 második felében 40 millió forint vesztegetési pénzt adtam át Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek

– fogalmazott a hazugságvizsgálat által is megerősített vallomásában Fuzik Zsolt, és elmondta, 2019. augusztus 6-án délelőtt 10 órakor találkoztak a szocialista pártigazgatóval a Casa Bianca étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan – a Parlament és a Képviselői Irodaház között fekvő – Olimpia parkba sétáltak.

Fuzik Zsolt vallomása szerint a vesztegetési pénzt egy fekete bőr Hugo Boss táskában vitte magával. A parkban Molnár Zsolttal leültek egy padra, átadta a táskát a szocialista politikusnak, aki megköszönte, és azt mondta: „Rendben vagyunk.” Fuzik Zsolt vallomásában az is szerepel, hogy a táskát nem kapta vissza a pártigazgatótól. – számolt be az Index.

Molnár Zsolt az ellenzéki listán is befutó helyet kapott, az ügy kirobbanása óta több ellenzéki politikus – például Hadházy Ákos – követeli, hogy Molnárt vegyék le a listáról.

Mindenki ígéri, de mit jelent valójában a karbonsemlegesség?

Ahogy egyre inkább a mindennapi életünk és a hétköznapi beszédtémáink részévé válik a környezettudatosság, fenntarthatóság és a környezetvédelem, úgy találjuk szembe magunkat hangzatos, de sokak számára talán ismeretlen vagy legalábbis nem teljesen ismert kifejezésekkel. Valamennyi európai ország és így az Európai Unió is komoly vállalásokat tett az elmúlt évek során a klímaváltozás megfékezésének céljából. Ezen vállalások között szerepel a médiában is rendszeresen visszaköszönő „karbonsemlegesség”. Ebben a cikkben ennek a fogalomnak a jelentését, a konkrét vállalásokat és annak hatásait szeretném egy kicsit körbejárni.

Mi a karbonsemlegesség?

Karbonsemlegesség alatt azt értjük, hogy a szén-dioxid kibocsátás mértéke megegyezik a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxidéval. Egyszerűbben megfogalmazva: nem több a kibocsátás, mint amennyit a Föld természetes és technológiai megoldások útján semlegesíteni tud.

Szénelnyelőnek nevezünk minden olyan rendszert, ami több szenet nyel el, mint amennyit kibocsát. A fő természetes szénelnyelők a talaj, az erdők és az óceánok, amelyek a becslések szerint évente összesen 11 gigatonna szén-dioxid megkötésére képesek. Ez utóbbi adattal a legnagyobb „probléma” az, hogy például a 2019-ben mért adatok alapján a globális kibocsátás mértéke elérte a 38 gigatonnát. Ezekből a számokból tehát már a nem hozzáértők is könnyen kiolvashatják, hogy mennyire komoly problémát is jelent a túlzott CO2 kibocsátás.

További aggodalomra adhat okot az is, hogy bár a fent leírtak alapján az erdők valóban a fő szénelnyelők közé tartoznak, a klímaváltozás és az emberi felelőtlenség által egyre sűrűbben előidézett erdőtüzek következtében a megkötött szén-dioxid ismét visszakerül a légkörbe.

Hogyan tovább?

Bár a technológiai feltételek adottak ahhoz, hogy kémiai eljárással is ki lehessen vonni a szén-dioxidot a légkörből, ennek mértéke sajnos önmagában még mindig nem elegendő a karbonsemlegesség eléréséhez. Ezért van szükség a világ valamennyi országa, illetve a multinacionális nagyvállalatok részéről történő valódi szerepvállalásra.

Elengedhetetlen a kibocsátás csökkentése, az olyan megújuló energiaforrások használata, mint a nap-, szél- vagy vízenergia, valamint ezzel egyidőben a jelentős károsanyag kibocsátással járó gyártóegységek és erőművek lekapcsolása és fenntartható működésre történő átállítása.

Vállalások

Az Európai Unió a szavak szintjén évek óta elkötelezett a klímaváltozás megállítása és a karbonsemlegesség elérése mellett. 2021. áprilisában pedig a képviselők megállapodtak a Tanáccsal arról, hogy az EU-nak 2050-ig klímasemlegessé kell válnia – ezt a vállalást egyébként a magyar Országgyűlés is törvénybe foglalta.

Nem szabad azonban naivan azt gondolnunk, hogy ezek a vállalások önmagukban megoldást jelentenek. Mindaddig, amíg az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem lép fel érdemben a legnagyobb szennyezőnek számító multinacionális nagyvállalatok szennyező tevékenysége ellen, ne várjunk valódi változást ezen a téren.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a klíma- vagy karbonsemlegesség kifejezés az elmúlt évek során egyfajta marketing fogássá vált a nagyvállalatok számára. Egymás után tesznek hangzatos nyilatkozatokat olyan cégek, amelyek működése óriási környezetpusztítással jár.

Kiemelt kép forrása: J.W.Vein, Pixabay