Árpádtetőnél friss baleset, a körülményeről egyelőre nincs bővebb információnk.
a hatóság úton van, a hatalmas köd miatt korlátozott látási viszonyok vannak!
Forrás: Baranya Megye Balesetek Bamosz Kft
Baleset Árpádtetőnél
Miért olyan káros a téli köd?
A téli köd jelenséget mindenki tapasztalhatja, a ki egy fagyos téli nap kinéz az ablakán. A jelenség kialakulásának okait és az egészségre káros hatásaival azonban már nem biztos, hogy mindenki tisztában van.
A köd gyakorlatilag a talaj közelében képződő felhő. Akkor keletkezik, amikor a levegőben állandóan jelenlevő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódik. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot. A kialakuló vízcseppecskék mérete mintegy a milliméter ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben, és ezért érzékeljük a szemünkkel is.
Amit köznyelvben téli ködnek hívunk, úgy alakul ki, hogy két különböző hőmérsékletű, csaknem telített levegőfajta keveredik: a hideg, telítéshez közel álló levegőbe felülről melegebb vízcseppek hullanak. A meleg cseppek növelik a gőznyomást, párolgásuk hőt von el, ezért a hideg levegő harmatpontjáig le tudnak hűlni. Meleg légköri frontok áramlásakor nagy páratartamú meleg levegő kerül a hideg felszín fölé, és telítetté válik. A levegő páratartamának egy része ilyenkor kicsapódik és ekkor hatalmas ködtakaróvá alakul. Ez a köd akár több héten át is megülheti a tájat.
Erre a ködfajtára jellemzőek az Anglia feletti tartós ködök, innen ered a „ködös Albion” elnevezés. Ekkor a hideg szárazföld lehűti a fölé kerülő langyosabb légtömeget és létrehozza a 100–300 m magas és tartós ködréteget.
A nagyvárosok gyakoribb ködképződésének egyik oka az ipartelepek folytán a levegőbe kerülő sok szennyező alkotórész, por, füst, korom, hamu. Ezek a kis finom eloszlású, szilárd részecskék, sokáig tudnak a levegőben lebegni, és a vízgőz kicsapódását igen megkönnyítik.
Az emberi tevékenység hatására keletkezett szén-monoxid elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, a kipufogógázból és a fűtésből származik. A másik komponens, a kén-dioxid szintén leginkább a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és egyéb ipari tevékenységből származik.
A téli szmog másik gyakori összetevője a szálló por legfőbb antropogén (emberi eredetű) forrásai a fosszilis tüzelőanyag és a biomassza-égetés, a közúti közlekedés, poros utak, valamint például a bányászat, a cementgyártás és a kohászat.
Ennek komoly egészségkárosító hatásai vannak. Asztma, tüdőödéma alakulhat ki, emellett szennyezik a növényzetet és az épületeket is. A leginkább veszélyeztetett csoportok a gyerekek, az idősek, valamint a légzési és keringési betegségben szenvedők.
A szálló por koncentrátumának mérésére a zöld tárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, a légszennyezés egészségügyi hatásainak értékelése alapján 2008-ban határozta meg a légszennyező anyagok levegőben mért egészségügyi és a szmog helyzet tájékoztatási és riasztási küszöbértékeinek új – a korábbinál lényegesen szigorúbb – koncentrációit.
A környezeti levegővel kapcsolatos szabályozás háromféle határértéket tartalmaz:
Egészségügyi határérték: tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében a jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani. Elérése és túllépése veszélyes légszennyezettséget eredményez.
Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot az illetékes önkormányzatnak tájékoztatni kell. Elérése és túllépése enyhébb intézkedéseket jelentő, tájékoztatási fokozatú szmog-helyzetet eredményez.
Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget. Elérése és túllépése forgalomkorlátozással járó intézkedéseket jelentő, riasztási fokozatú szmoghelyzetet eredményez.
Az egészségügyi, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek jogszabályban rögzített határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza:
- két egymást követő napon
- két egymást követő napon és az OMSZ szerint a következő napon javulás nem várható
A szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát akkor kell elrendelni, ha három mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációjának 3 egymást követő 1 órás átlaga, illetve a szálló por (PM10) esetében 2 egymást követő 24 órás (naptári napra vonatkozó) átlaga meghaladja a határérték rendeletben rögzített tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket és teljesülnek a határérték rendelet további feltételei.
A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatának elrendelése az érintett önkormányzatok polgármesterének feladata.
Források: emiktf.hu/Veol/Wikipédia
Képek: Pixabay
Tiborcz István megvette a Gránit Bankot
A saját lábán álló üzletember nagy befektetésre szánta el magát az év végén, többségi tulajdont szerzett a Gránit Bankban és egyből munkavállalói résztulajdonosi programot indít – értesült a Forbes.
A BDPST Zrt. megvásárolja Gránit Bank többségi tulajdonosa, az E.P.M. Kft. túlnyomó részét – közölte a bank a Forbes-szal.
A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST a bank papírjainak 57 százalékát vásárolta fel. A tranzakció véglegesítéséhez szükség van még a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyására is, de ez már csak formalitás.
A lap megírta, hogy aközlemény szerint a bank menedzsmentje nem változik, azaz Hegedűs Éva, a Forbes által legbefolyásosabbnak választott magyar nő lesz továbbra is az elnök-vezérigazgató. Hegedűs az vásárlásról azt írta: „A stratégiai célok továbbra is változatlanok: élen járni az innovációban, újabb és újabb banki termékeket bevezetni kiemelkedő ügyfélélmény biztosításával, folytatni a konzervatív hitelezési politikát, fenntartani a működéshatékonysági előnyt. Az ehhez szükséges tőkét az új befektető biztosítja.”
Az ügyben megszólalt Tiborcz is. „Cégcsoportunk elkötelezett pénzügyi befektetőként hosszú távon kívánja támogatni a Gránit Bank üzleti stratégiáját. Tőkeemelés formájában biztosítani kívánjuk a bank további dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét. A BDPST Group célja, hogy a befektetéssel tovább diverzifikálja a cégcsoport tevékenységét. Hiszünk a Magyarországon, de globálisan is átalakuló pénzügyi szektor üzleti lehetőségeiben, ezért is kerestünk olyan befektetést, ahol a jövő sikereinek zálogát jelentő digitális szemlélet már adott” – emelte ki Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa.
Az új befektető tulajdonszerzése mellett a Gránit Bank Közgyűlése döntött, egy új 16,7 milliárd forintos Munkavállalói Résztulajdonosi Programról, amely egyfelől erősíti a kulcsmunkavállalók érdekeltségét a részvényesi érték növelésében, másfelől jelentősen bővíti a Bank tőkéjét, ennek eredményeként a bank saját tőkéje 40 milliárd forint felé emelkedik – írja a Forbes.
Zacher Gábor: Orbán szinte „ránk hátékázza” a felelősséget”
Zacher Gábor toxikológus adott interjút a Klubrádió, Megbeszéljük című másorában, ahol többek között elmondta, hogy – „a friss jelentések alapján az egymillió lakosra vonatkoztatott halálesetek szempontjából negyedikek vagyunk”.
„A miniszterelnök nemrég azt mondta, hogy aki a halálozási statisztikákat próbálja értékelni, az az egészségügyi dolgozókat, az orvosokat bántja. Ez nagyon furcsa kijelentés volt Orbán Viktor szájából, mert szinte „ránk hátékázza” a felelősséget” – fogalmazott Zacher Gábor.
Hangsúlyozta: nem erről szól a dolog. 2019-ben jelent meg az OECD által kiadott egészségügyi országprofil, amelyben ott van a válasz, hiszen Magyarországon a lakosság általános egészségi állapota messze elmarad az EU-étól. Elsőként a korátlagot említette, aztán sorolta: a dohányzás, az elhízás, az elkerülhető halálozás terén is nagyon rosszul állunk. Akárcsak a daganatos halálozásban, pedig „emberminiszterünk” is onkológus, és e téren nem voltak olyan komoly előrelépések az ő hivatalba lépése óta sem.
Alkoholfogyasztásban „az utánpótlásnevelés is jól működik” – ironizált. A pálinka hungarikum, vajon a magyar alkoholista mikor lesz az? – tette fel a kérdést. 800 ezren vannak, ha pártot alapítanak, komoly politikai tényezővé válnának. Inkább arra kellene költeni a kormányzati milliárdokból, hogy egészségtudatosabban éljenek az emberek, legyen több szűrővizsgálat és vegyék is igénybe minél többen.
A teljes beszélgetés ITT meghallgatható.
130 embert hallgatott ki a rendőrség kamu védettségi igazolások miatt
Szelei Pál, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője Váradi Piroskával, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetőjével tartott közös online sajtótájékoztatót tartott a védettségi okiratokkal kapcsolatos visszaélések felderítéséről és az ennek nyomán induló büntetőeljárásokról.
Szelei Pál elmondta, hogy mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt. Megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban, az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.
„Az elmúlt egy év során a szolgálatunk által az egészségügy területén felderített bűncselekmények egy egész széles palettán mozogtak, a szexuális kényszerítéstől a vesztegetés elfogadásán át a védettségi igazolással való visszaélésig” – mondta Váradi Piroska.
Hozzátette, hogy védettségi igazolással való visszaélés társadalmi szinten veszélyes, a fenálló koronavírus-járvány tekintetében. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, és ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható.
A legdrágább ingatlan 765 millió forint, a legolcsóbb 350 ezer forint volt az idén
Magyarországon az idén a legdrágább ingatlan egy, a főváros XII. kerületében lévő, 2 ezer négyzetméteres telken fekvő 800 négyzetméteres 10 szobás luxuskategóriás családi ház volt, amelyet 765 millió forintért vásároltak meg, míg a legolcsóbb egy sarkadkeresztúri családi ház, amely 350 ezer forintért cserélt gazdát – közölte az ingatlan.com az MTI-vel csütörtökön.
A Duna House tranzakciós adatai alapján az idén 700 millió forintért került új tulajdonoshoz a legdrágább ingatlan, a skála másik végén a kistelepüléseken található felújítandó vályogházak szerepeltek, 1-3 millió forintos értékben.
Az ingatlanok 2 százalékáért fizettek az új tulajdonosok 100 millió forint feletti összeget, míg 36 százalékukat 20 millió forint alatt tudták megszerezni. Országosan az adásvételek majdnem 3 százalékánál a négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot, de a fővárosban ez az arány már 10 százalék felett volt – közölte a Duna House. A legnagyobb alapterülettel egy 960 négyzetméteres, gyenesdiási panzió szerepelt a cég adatbázisában, míg a legkisebb címet egy 9 négyzetméteres, angyalföldi minigarzon nyerte el. A cég adatai szerint az ország minden részén átlagosan 2,5-5 hónapot kellett várni egy-egy tranzakció zárásához, ám az ingatlanok csaknem 4 százalékára már egy héten belül megtalálták a vevőt.
Az ingatlan.comnál a legdrágább, 765 millió forintért elkelt családi házzal szemben a legolcsóbb eladott ingatlan Békés megyében van: Sarkadkeresztúron egy 1+1 szobás 60 négyzetméteres ház és 780 négyzetméteres telek 350 ezer forintos áron került új tulajdonoshoz. Az idén eladott ingatlanok közül a fővárosban a legkisebb egy Dohány utcai, mindössze 7 négyzetméteres, 5,5 millió forintos lakás volt, amely egy hónap alatt elkelt. A 10 négyzetméternél kisebb minilakások közül a legtöbbet, 17,9 millió forintot egy, a budai Várban található 9 négyzetméteres garzonért adtak.
Az ingatlan.com adatbázisa szerint az idén egy Budaörsön található 5+1 félszobás családi házat adtak el rekordgyorsasággal, kevesebb mint 16 óra alatt, 165 millió forintért. Vidéken pedig csaknem egy nap alatt kelt el a Heves megyei Szihalomban található 1000 négyzetméteres telken fekvő felújítandó, egyszobás 60 négyzetméteres ház 1,5 millió forintért.
MTI
Kiemelt kép: Illusztráció/Pixabay
Kína betiltja a tetoválásokat a focistákon
A kínai sportigazgatási testület határozottan betiltotta a tetoválásokat, mondván, a játékosoknak el kell távolítaniuk a meglévőket, tetovált focisták nem lehetnek tagjai a nemzeti válogatott csapatoknak – értesült a Telex.
A South China Morning Post beszámolója szerint a sportminisztérium ezzel azt akarja elérni, hogy a népszerű sportolók helyes példát mutassanak a fiatalok számára. Ennek érdekében ajánlott lesz a válogatott csapatoknál ideológiai és politikai nevelés alá kell vetni a játékosokat, hogy megerősítsék a hazafias érzelmeiket.
Kiemelt kép: Pixabay
Tigrist akart simogatni, végül lelőtték az állatot
Tragikus véget ért a történet, miután egy floridai állatkert takarítójának karját megharapta egy maláj tigris, amitől súlyos sérüléseket szenvedett – értesült a 444.
A huszonéves férfi a látogatóktól és a személyzettől elzárt területen, vélhetőleg simogatni vagy etetni próbálta az állatot. Bármelyiket is próbálta meg a kettő közül, az állatkert szabályzata szerint az szigorúan tilos.
A kiérkező rendőr, miután más módszerrel hiába próbálkozott, lelőtte a nyolcéves tigrist. A New York Times azt írja, Ekónak hívták, és 2019 végén érkezett egy seattle-i állatkertből.
Kiemelt kép: Pixabay
Letartóztattak egy férfit, aki szenteste megkéselte ismerősét Sümegen
Letartóztatott a bíróság egy 35 éves férfit, aki mellkason szúrta ismerősét szenteste Sümegen – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták: a két férfi a sértett sümegi lakásán együtt italozott, majd este az ittas állapotban lévő elkövető minden indok nélkül egy 13 centiméter pengehosszúságú késsel mellkason szúrta vendéglátóját, aki ettől eszméletét vesztette.
A gyanúsított ezután elment a lakásból, a sértett pedig csak több óra múlva tudta értesíteni egy hozzátartozóját a történtekről. A megkéselt férfit a mentők kórházba szállították, ahol a mellüreget is megnyitó szúrás okozta életveszélyt többórás műtéttel tudták elhárítani.
Az őrizetbe vett elkövető ellen életveszélyt okozó testi sértés miatt indult eljárás, az ügyészség indítványára pedig a Veszprémi Járásbíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását.
MTI
99 éve, ezen a napon jött létre a Szovjetunió
Az oroszországi polgárháború befejezése után a moszkvai I. Összoroszországi Szovjet Kongresszuson az orosz, az ukrán, a Kaukázuson túli és a fehérorosz szovjet köztársaságok küldöttei elhatározták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakítását. Megválasztották a végrehajtó testületet, amelynek elnöke – és egyúttal az állam elnöke – Mihail Ivanovics Kalinyin lett.
A központi államhatalom feladatai közé tartozott a külpolitika, a honvédelem, az igazságügy, a gazdaság és a népművelés irányítása, a tagállamoknak azonban a központi szervek mintájára megvoltak a saját igazgatási szerveik. A törvényhozó hatalom az Összoroszországi Szovjet Kongresszus kezében volt.
A megalakulás formaságairól szóló jelentést Joszif V. Sztálin, a kommunista párt főtitkára terjesztette be Vlagyimir I. Lenin távollétében, akit december 16-án már másodszor ért agyvérzés. Az újonnan megalakított SZSZSZK-ban 134 millió ember élt, 82% vidéken, akár a cári időkben. A szovjet vezetés átfogó erőfeszítéseket tett új iparának kiépítésére a „kommunizmus = szovjethatalom + a vidék villamosítása” jelszó jegyében.
Ehhez tartozott az „új gazdasági politika” („Novaja Ekonomicseszkaja Polityika” – NEP) korlátozott magángazdasággal, és az egész ország áramellátásának tervével.
Tagjai: az Oroszországi SZSZK, Ukrajna, Kaukázusontúl, Belorusszia. Később lett tag az Üzbég, a Türkmén (1924) és a Tadzsik SZSZK (1929).
Forrás: www.ezenanapon.hu
Kiemelt kép: Pixabay