Kezdőlap Blog Oldal 2428

Kilátó és turistapihenő újult meg a Kelet-Mecsekben

Megújult a Cigány-hegyi kilátó és az Óbányai-völgy turistapihenő a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben – tájékoztatta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a körzet két emblematikus turistacélpontjának rekonstrukciója része a Natura 2000 hálózat dél-dunántúli infrastruktúráját érintő, 2019 januárjában kezdődött és a befejezéséhez közeledő modernizációs programnak.

A nemzeti park kezelésében lévő Natura 2000 területek népszerűsítését és az ott fellelhető természeti értékek bemutatását célzó, 40 helyszínen futó projekt első ütemében 225 millió forintból Nagyharsányban panoráma sétány, a szoborparkban új fogadóépület létesült.

A 133 millió forintból megvalósult második ütemben új kilátó épült, vagy újult meg Pécsen, Drávaszentesen, a Tolna megyei Pacsmagi-halastavaknál, Bátán és a Gemencben, madármegfigyelő lesállást, valamint pallósort adtak át a dávodi Földvári-tavi madárparadicsomnál.

A turisztikai fejlesztések sorában információs táblák, továbbá 15 helyszínen gémeskutak rekonstrukciója, új pihenőpadok, pad-asztal garnitúrák, tűzrakóhelyek, szemetesek, kihelyezése, irányító oszlopok, és a védett területekre behajtást megakadályozó sorompók állítása is szerepelt – olvasható a közleményben.

MTI

Pénteken nyit a pécsi Műjégpálya

0

Már október utolsó napjain is lehet Pécsett korcsolyázni, hiszen október 29-én, pénteken 17 órakor birtokba vehetik az érdeklődők a pécsi Műjégpályát, amely ebben a szezonban is különleges programokkal várja a kikapcsolódni, sportolni vágyókat.

A pécsi létesítmény kicsiknek és nagyoknak is kiváló kikapcsolódási, sportolási lehetőséget nyújt a téli időszakban, sokan várták már, hogy a pandémia miatt tavaly nagyon rövid nyitva tartás után idén újra csúszhassanak a pécsi jégen. Az első vendégek október 29-én, pénteken 17 órakor léphetik át a létesítmény kapuit és egészen 20 óráig korcsolyázhatnak.

A Műjégpályát üzemeltető Pécsi Sport Nonprofit Zrt. idén sem változtatott a belépőjegyek árain, a korábbiakhoz hasonlóan ebben a szezonban is 1300 forintért korcsolyázhatnak a felnőttek, a diákok és nyugdíjasok 1100 forintért vehetik igénybe a létesítmény szolgáltatásait, de az érvényes Tüke-kártyával rendelkezőkre, a diákcsoportokra és a 6 éven aluliakra további kedvezmények várnak. A nyitva tartás nem változott az előző évekhez képest, hétfőtől csütörtökig napi kettő, pénteken, szombaton és vasárnapi napi három alkalommal várják a korcsolyázás szerelmeseit.

A Pécsi Sport Nonprofit Zrt. november 8-tól 10 alkalmas korcsolyatanfolyamot indít, amelyen 5 éves kortól bárki részt vehet, az akár családi programnak is kiváló foglalkozásra november 8-án 16 és 17 óra között lehet jelentkezni a Műjégpályán. A képzés ára 15 000 forint. November 9-től pedig a jégkorong iránt érdeklődőknek tart hokisulit az 5 és 10 éves korosztálynak a Pécsi Sportiskola.

Aktuális árlista, nyitva tartás, fontos információk: www.psnzrt.hu
Kiemelt kép: illusztráció/Pixabay

Pusztító erdőtűz a magyar határ közelében

115 hektár erdő pusztult el már abban a tűzvészben, ami hétfőn keletkezett az ausztriai neunkircheni járásban. A tűzoltóság szerint ez „a legnagyobb erdőtűz, ami valaha is történt Ausztriában”.

A noe.orf.at nevűosztrák lap információi szerint közel 300 tűzoltó igyekszik megfékezni a lángokat. A tűzoltásban helikoptereket is bevetnek, kedd délután 4 rendőrségi és 4 katonai helikopter volt bevetésen. A black hawk elnevezésű katonai helikopter mintegy 3000 liter vizet képes felvenni.

A lakott területeket egyelőre a tűz nem veszélyezteti valamint egy gyártelepet is sikerült biztosítani a tűzoltóságnak.

Az oltás előreláthatólag még 5-6 napot vesz igénybe, mire sikerül megfékezni a tomboló tűz terjedését.

a tűz oka nem tisztázott, ennek kiderítésére vizsgálat indult.

Forrás: noe.orf.at
Kiemelt kép: Wikipédia

Földrengés történt a magyar-ukrán határnál

0

Kedd hajnalban Richter-skála szerinti 3,1 erősségű földrengést észleltek a magyar-ukrán határ közelében – értesült a Meteo Mecsek.

Az airweather információi szerint az epicentrumot az ukrajnai Nagyszőlőstől 13 km-re, a magyar Tiszabecsihez 16 km-re határozták meg. Sérültekről nem érkezett információ.

Baranyában derűs lesz a szerda délután, csupán fátyolfelhők szűrhetik a napsütést! A hőmérséklet 11-13 fok között fog alakulni. Az északi szél mérsékelt lesz.  

Forrás: Meteo Mecsek
Kiemelt kép: illusztráció/Pixabay

Megszületett az ítélet a 17 áldozatot követelő veronai buszbaleset ügyében

Megszületett a jogerős ítélet a velencei bíróságon a 2017-es tragikus buszbaleset ügyében. A baleset 2017. január 20-án történt, Verona és Velence között, az A4-es autópályán. A buszban a Színei Merse Pál Gimnázium tanulóit, illetve tanárait szállították, majd az éjszakai órákban egy oszlopnak csapódott és kigyulladt, ami miatt, többen az ütközés következtében, mások a felcsapó lángok között vesztették életüket. Összesen 18-an meghaltak, 26-an pedig megsérültek. Ez volt az elmúlt két évtized legsúlyosabb közlekedési balesete.

Az elsőfokú ítélet egyértelműen kapcsolatba hozta a sofőr alvászavarát a tragédiával, akkor 12 évre ítélték V. János buszsofőrt. Másodfokon aztán ezen jelentősen enyhítettek, pontosan a felére, 6 év letöltendő börtön vár V. Jánosra.

V. János egyébként nem jelent meg a Velencében tartott tárgyaláson. Büntetését Olaszországban kell letöltenie, ezt legkésőbb 4-5 hónap múlva meg is kell kezdenie. A vétkes sofőrt Olaszországban örökre eltiltották a járművezetéstől, miközben itthon sikeresen szerezte vissza a jogosítványát.

Forrás: 24.hu

Budapesten szigorítanak a járványügyi szabályozásokon

Szigorítja az idősotthonok elhagyására vonatkozó szabályokat a koronavírus-fertőzés miatt Budapest vezetése – jelentette be a Fővárosi Operatív Törzs döntését a főpolgármester és helyettese kedd délután.

Karácsony Gergely és Gy. Németh Erzsébet közölte: a lakók november 2-ától csak védettségi igazolvánnyal rendelkező rokonuk kíséretében hagyhatják el az intézményeket, azért, hogy felkeressék családjukat. Visszaérkezésüket követően izolálják és tesztelik őket. A főpolgármester elmondta, hogy megjelent a fertőzés a fővárosi fenntartású idősotthonokban.

Gy. Németh Erzsébet az MTI kérdésére közölte: egyelőre egy intézményben van néhány tünetmentes fertőzött. További újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy oltott idősekről van szó.

A Fővárosi Önkormányzat nem tudja kötelezővé tenni a közösségi közlekedésben a maszkviselést, de arra kéri a közlekedőket, hogy hordjanak maszkot a járműveken – mondta Karácsony Gergely.

Forrás: MTI

1956 egyik legvéresebb sortüzét súlyos leszámolások követték

1956. október 26-án reggel 8 órakor a mosonmagyaróvári szakmunkásképző és néhány általános iskola diákjai az akadémia elé vonultak és az előadásokra gyülekező diákokat csatlakozásra szólították fel. A nép az MDP székház elé vonult, ahonnan eltávolították a vörös csillagot. Egy Ikarus autóbusz tetejéről kihirdették a kinyomtatott 14 pontba szedett követelésüket, majd a rendőrségnél is leverték a vörös csillagot.

Egy másik csoport a laktanyához vonult két úton, kisebb csoportokra szakadozva. Mivel a laktanyában 8 vagon mennyiségű lőszer és robbanóanyag volt, ezért a határőrök azt a parancsot kapták a győri kerületparancsnokságtól, hogy akadályozzák meg a civilek behatolását, vagy robbantsák fel a lőszert. A laktanya vezetői az első megoldást választották. Dudás István százados, a laktanya parancsnoka 26-án a kora reggeli órákban megszervezte a körlet védelmét.

A laktanya elé érkező fegyvertelen emberek nemzeti színű zászlókat lengettek, egyesek a Himnuszt, mások a Szózatot, a Kossuth-nótát énekelve haladtak, az élen állók követelték a vörös csillag leszedését a laktanyáról, és a néphez való csatlakozásra hívták a bent lévőket. Létszámukat 1000–2000 főre becsülték, az egyre növekvő tömeg miatt a katonák hátrálásra kényszerültek.

A géppuskafészektől kb. 25–30 méterre kézfeltartással megállították a tüntetőket, de amikor a tömeg eleje úgy 15 méterre megközelítette a kaput, eldördült az első lövés. Két vagy három sorozatot adtak le, amelynek számos halálos, súlyosabb és könnyebb sebesült áldozata volt. Alaktanyaépület ablakaiból a sebesültek és a menekülők közé kézigránátokat is dobtak.

Már a sortűz másnapján eltérő adatok láttak napvilágot: a megyei napilap 59 halottról számolt be. Később, a Földes Gábor ellen indított perben, 1957-ben, az ügyész 104 áldozatot, a temetésről beszámoló Daily Mail 85 elhunytat és 230 sebesültet említett. Később több szemtanú 107 áldozatról beszélt. Pontos számokat a későbbi vizsgálatok sem tudtak megállapítani, egyrészt a források, másrészt az orvosi dokumentáció hiánya miatt.

A sortűz azonnal elképesztő hatást váltott ki a lakosságból. Bosszúra szomjasan, de fegyvertelenül mentek a laktanyához. A városi hangosbeszélő pedig csak fokozta a feszültségeket, amikor a tüntetőket csőcseléknek titulálta, és őket nevezte meg a sortűz előidézőiként.

A sortűz borzalmas eredménye a sorállományt is rémületbe ejtette, több tiszt az elhamarkodott lövetés miatt nyíltan Dudás István laktanyaparancsnok ellen fordult. A határőrszázados hivatalos megbeszélésre hivatkozva autóval elmenekült, katonáit cserbenhagyva Csehszlovákiába indult. A parancsnokságot Vági főhadnagy vette át, aki a fenyegetően gyülekező embertömeg láttán újabb védelmi intézkedéseket vezetett be.

A Győri Nemzeti Tanács Földes Gábor vezette küldöttsége előtt a határőrök végül letették a fegyvert. A sorállomány a fegyvereket eldobálva elhagyta a laktanyát, mellettük a tömeg betódult és megszállta a körleteket. Ekkor találták meg egy fiúáldozat elrejtett holttestét, amelyre a felzaklatott tömeg dühe a sortűz elrendelőit keresve az összegyűjtött határőrtisztek ellen fordult. Több katonai vezetőt meglincseltek, egy ember meg is halt.

Másnap, október 27-én Mosonmagyaróvár utcáin újból összeverődött a tömeg, a határőrtisztek kiadását követelték. A tanácsházára benyomuló emberek elől Vági főhadnagy egy belső udvarra néző ablakon kivetette magát. Amikor megtudták, hogy Stefkó főhadnagyot a kórházban ápolják, az épület elé vonultak, és követelték a tiszt kiadását. A tömeg behatolt az őrzött kórterembe, a hordágyon fekvő Stefkót kivitték, meglincselték, és az evangélikus templom melletti fára felakasztották.

A mosonmagyaróvári sortűz és az azt követő véres megtorlás emléke azóta is meghatározó a városban, október 26. gyásznap a településen.

Forrás: Wikipedia

Előválasztást tartana a köztársasági elnökről Magyar György

Magyar György, a Civil Választási Bizottság vezetője frissen megjelent írásában arról értekezik, hogy akár február végére meglehetne az ellenzék államfőjelöltje, amit előválasztáson szeretne kiválasztani. Magyar szerint a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell megjelenítenie, ami miatt fontos lenne, hogy ne egyedül a Fidesz döntsön a személyéről. Áder János köztársasági elnök mandátuma 2022 májusában jár le, a hatályos szabályok szerint nem töltheti be három cikluson át ugyanaz a személy a tisztséget. Az utódjáról az Országgyűlésnek legalább 30-60 nappal korábban kell döntenie. Ez ugyebár éppen március-áprilisra esik, nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi kormánypárt a választások utánra tegye a szavazást.

Magyar György írásában kifejti, hogy múlt vasárnap az ellenzéki előválasztás lebonyolításában közreműködő civilek egy része és szakértők egyeztettek az újabb előválasztás lehetőségeiről. Az Államfő-előválasztási Előkészítő Bizottság elnökeként hivatkozik magára, az új bizottság szerint akár november-decemberben lehetne jelölni potenciális államfőt, végeredményt február 24-én hirdetnének.

Azt ő is elismeri, hogy az ellenzék ebbe a folyamatba érdemben nem tud beleszólni, hiszen a Fidesz könnyedén megszavazhatja saját jelöltjét, de egy köztársaságielnök-jelölti előválasztás eredménye a hatalom számára is fontos jelzés lehet. Ahogy annak is fontos lenne az üzenete, hogy az állampolgárok is beleszólhatnak egy alapvetően nem általuk megválasztott tisztség viselőjének személyére.

Az persze kérdéses, hogy az ellenzéki pártok mennyi energiát akarnak belerakni egy újabb előválasztásba a választási kampány alatt.

Forrás: 24.hu

A tavak megvédésére szólítja fel a kormányt az LMP

Az LMP arra szólítja fel a kormánypártokat, támogassák az ország nagy tavainak védelmét célzó országgyűlési határozati javaslatot – írja az MTI.

Schmuck Erzsébet, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke keddi online sajtótájékoztatóján elmondta: egy civil kezdeményezés, a Nagy Tavak Koalíció kérte fel az általuk készített javaslat beterjesztésére, és arra, nyerje meg az ügyhöz a parlamenti frakciókat.

Az ellenzéki összefogás pártjai támogatják is a kezdeményezést, a kormánypártok azonban nem reagáltak a megkeresésre – mondta el az LMP társelnöke. Schmuck szerint félő, hogy a kormánypártok gazdasági és politikai érdekeik miatt nem fogják támogatni az indítványt. „Nekik a nagy tavak megvédése nem érdek, sokkal inkább a lenyúlásuk a fontos” – mondta.

Schmuck Erzsébet szerint az elmúlt években a fideszes oligarchák egyszerűen megszállták a Balatont, a Fertő tavat és a Velencei-tavat, ami miatt már a parthoz való szabad hozzáférésben is korlátozva vannak az emberek. „Szabad strandokat szüntettek meg, nádasokat irtottak ki, lebetonozták a partot, hatalmas luxusszállodákat építettek” – sérelmezte az ellenzéki képviselő, aki szerint mindezek árfelhajtó hatása miatt egy balatoni nyaralás egyre drágább egy átlagos családnak. Ráadásul súlyos ökológiai károk is keletkeztek ezáltal.

Kilenc környezeti téma, ami elindíthat bennünket a tudatosság útján

0

Ahogyan a cikk borítóképe is reprezentálja, a saját kezünkben van a jövőnk, maga az élet. Muszáj tennünk annak érdekében, hogy egy sokkal egészségesebb és hosszabb életet tudjunk élni.

Az összeállított kilenc környezeti téma közül, legalább egyet próbáljunk véghezvinni, a környezetünk, és saját magunk érdekében.

1.Víz


A víz biológiai, fizikai, valamint kémiai attribútumai alapján az élővilág, a társadalom részére a legfigyelemreméltóbb, elengedhetetlen vegyület. Így a víz a földi életet lehetővé tevő alapvegyület.
A szennyeződés többféle módon kerülhet a vizekbe. A statisztikák szerint a szennyvizek csaknem fele ipari tevékenység nyomán alakul ki, amikor szerves, továbbá szervetlen vegyipari termékek kerülnek a természetes közegbe.

Egy évben átlagosan 2,6 millió tonna nitrát, 2,5 millió tonna cink, 370 ezer tonna ólom, ezen kívül 8 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ természetes vizeibe. Józan ésszel nehéz felfogni, miként kerülhet ilyen mértékű szennyezés a tengerekbe, óceánokba. Ezen tevékenységek nyomán az emberiség ivóvízkészlete is veszélybe kerül, sőt, a fejlődő államok lakosságát sújtó betegségek hatalmas szegmense a szennyezett víznek tulajdonítható. Ez olyan mértékű, hogy
napi szinten több mint harmincezer gyermek hal szomjan, esetleg kap halálos betegséget a szennyezett víz felhasználása, valamint az azzal való tisztálkodás okán. Mondanom sem kell, miért kell tennünk ezen tragédiák ellen.

2.Védett állatok

A természetvédelmi hatóságok helyezik védelem alá, a védett állatokat, valamint állatfajokat. Ez azt jelenti, hogy ezen állatok elejtése, háborgatása, élőhelyük zavarása tiltott, valamint büntethető. A kiemelten védett állatok eszmei értéke még a védett állatoknál is magasabb. Továbbá, a kihalófélben lévő állatfajokhoz az emberi viselkedés, a mértéktelen vadászat, esetleg élőhelyeik elvesztése, kényszerű elhagyása vezetett. Amennyiben pedig ezen viselkedésünkön nem változtatunk, akkor kihalnak az óvott állatok.

3.Energia

Erről bővebb információkat ITT talál.

4.Természetvédelem

A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes, valamint természetközeli területek, ezen kívül a természeti táj megőrzésére hivatott állami, valamint társadalmi tevékenység megjelölésére szolgáló terminus. A természetvédelem célkitűzése a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának, továbbá ezzel kapcsolatban az élőhelyeknek, valamint a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése, esetleg elhárítása. Tehát, ugyancsak a környezetünk, és saját magunk érdekében fokozottan kell figyelnünk a fentiekre.

5.Hulladék

Igen érdekes téma, a kérdés, hogy probléma vagy erőforrás? A hulladék nem csupán környezeti probléma, hanem ökonómiai veszteség is. Az európaiak éves szinten átlagosan 481 kilogramm települési hulladékot termelnek. Ezt egyre növekvő arányban hasznosítják újra, esetleg komposztálják, ezen kívül egyre kevesebb kerül a hulladéklerakókba.

6.Újrahasznosítás

Az erről szóló, bővebb információk ITT érhetőek el.

7.Közlekedés


A közlekedés esszenciális szerepet játszik a társadalomban, ezen kívül a gazdaságban. Életminőségünk az effektív, valamint elérhető közlekedési rendszertől függ. Ezzel párhuzamosan a közlekedés az Európai Unióban (EU) a környezetterhelés egyik fő kiindulópontja,, továbbá hozzátesz az éghajlatváltozáshoz, a légszennyezéshez, valamint a zajhoz. Ezzel együtt hatalmas földsávokat foglal el, valamint hozzátesz a városi terjeszkedéshez, az élőhelyek szétaprózódásához, ezen kívül a felületek lezárásához

8.Műanyag

A mindenki számára jól ismert PET-palackok, valamint nejlonzacskók kétségkívül kedvező megoldást jelentenek a nagyobb cégeknek, ugyanis az eldobható műanyagok használatából eredő hulladék kezelését döntően a társadalomra háríthatják. Viszont bolygónk, és a benne lévő élőlények hatalmas árat fizetünk érte. Szerencsénkre, a műanyag, illetve az egyszer használatos dolgok termelése már csökkent, azonban folytatnunk kell ezt az utat, és tovább tenni a bolygó megmentéséért.

9.Fenntarthatóság

Az erről szóló bővebb információk ITT érhetőek el.

Mind a kilenc környezeti témáról, bővebb információkkal is szolgálunk, a weboldalunk ‘Zöldre át fül alatt. Kattints, IDE.