| Szombat hajnalban 1,2 millió adag Sinopharm-vakcina érkezett Kínából Magyarországra, „ez az eddigi védekezési időszak legnagyobb oltóanyag-szállítmánya” – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter közölte: a szombati szállítmánnyal 3,3 millió adagra nőtt a Kínából beérkezett vakcina mennyisége. A szerződés értelmében Magyarország még egy 1,7 millió adagból álló szállítmányt vár az ázsiai országból – tette hozzá. A külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a beérkezett nagy mennyiségű kínai vakcina lehetővé teszi, hogy „a következő mérföldkő, az ötmillió beoltott felé tegyünk egy hatalmas lépést”. Ez – mint fogalmazott – „közelebb visz minket ahhoz, hogy az élet visszatérjen a normalitás talajára”. Szijjártó Péter közölte, ma már senki nem vitatja, hogy az oltás az egyetlen jó és hatásos válasz a világjárványra. Akik be vannak oltva, azok biztonságban tudhatják magukat – hangsúlyozta, majd mindenkit arra kért, hogy oltassa be magát. „Ennek oltóanyagbeli akadálya most már egészen biztosan nincs” – hangoztatta, majd kiemelte: Magyarország az első olyan ország Európában, amely elérte azt az állapotot, hogy van bőven elég oltóanyag. „Be tudunk oltani mindenkit, aki arra igényt tart” – mondta a miniszter. Forrás: koronavirus.gov.hu Fotó: koronavirus.gov.hu |
1,2 millió Sinopharm-vakcina érkezett Magyarországra
EU-csúcs – Von der Leyen: az EU elkötelezte magát a 2030-ra kitűzött szociális célok elérése mellett
Az Európai Unió és partnerei a portói szociális nyilatkozat aláírásával elkötelezték magukat a szociális jogok európai pillére céljainak 2030-ra kitűzött megvalósítása mellett – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Portóban pénteken, az Európai Unió szociális csúcstalálkozójának első munkanapját követően.
Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján elmondta: a 2030-ra megvalósítani tervezett kötelezettségvállalás kiemelt célokat javasol a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás tekintetében. Segíteni fogja Európát abban, hogy megtalálja a helyes utat az új társadalmi, technológiai és gazdasági fejlemények, valamint a koronavírus okozta világjárvány társadalmi és gazdasági következményei által előidézett átalakulás során.
A politikai döntéshozóknak erőfeszítéseiket arra kell összpontosítaniuk, hogy helyreállítsák a foglalkoztatást, fellendítsék a minőségi munkahelyek teremtését, az egész életen át tartó tanulásra irányuló beruházásokkal segítsék az embereket a zöld és digitális átállásban sikeres helytálláshoz szükséges készségek elsajátításában, továbbá, hogy a mindenki számára biztosítani kívánt esélyegyenlőség előmozdítása révén csökkentsék a szegénységet és a társadalmi kirekesztést – mondta.
A bizottsági elnök beszélt arról is, hogy a koronavírus elleni oltóanyagok megosztása, exportjának engedélyezése, illetve a vakcinagyártási kapacitás növelésének támogatása elengedhetetlen a járvány megfékezéséhez.
Felszólította az Egyesült Államokat és más vakcinagyártó országot, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan tegyék lehetővé az oltóanyagok kivitelét ahelyett, hogy „pusztán a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogainak ideiglenes felfüggesztéséről beszélnek”. Kijelentette: a megbeszélések rövid és középtávon nem eredményeznek egyetlen további adag oltóanyagot sem. Csak a gyorsabb előállítás, az exporttilalom feloldása, és a már rendelkezésre álló oltóanyagok megosztása nyújt azonnali segíthet – mondta az uniós bizottság elnöke.
David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke beszédében konkrét intézkedések meghozatalára szólított fel az unióban élők szociális jogainak biztosítására.
„Ha nem sikerül kézzelfogható intézkedéseket hoznunk, a jelenlegi válságot még súlyosabb nehézségek fogják követni” – figyelmeztetett.
Kijelentette: amennyiben az intézkedések mindegyike nem a társadalmi célokra fókuszál, Európa tovább gyöngülhet, és még sebezhetőbbé válik. A fenntartható munkahelyteremtés, a szegénység és egyenlőtlenségek felszámolása nélkül Európa a fiatalok egész nemzedékét elveszítheti – tette hozzá az EP-elnök.
António Costa, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke arról beszélt, hogy a pénteken elfogadott cselekvési terv, nemcsak felgyorsítja a szociális jogok európai pillérének megvalósítását, de konkrét célszámokat is tartalmaz a szociális fellendülés eléréséhez. Hangsúlyozta: „mindaddig nem vagyunk biztonságban, ameddig nem érezheti magát mindenki biztonságban”. Egy szociális Európa, illetve a zöld és digitális átállítás csak akkor lehet sikeres, ha a törekvéseket méltányos, emberközpontú szakpolitikák kialakítása kíséri – tette hozzá.
Az uniós csúcstalálkozó pénteki munkanapján tartott szociális konferenciát szombaton az uniós állam-, illetve kormányfők informális ülése követi, amelynek középpontjában a koronavírus okozta járványhelyzet áttekintése, a helyreállítás és a munkahelyteremtés szerepelnek.
Az EU-s intézmények és a tagországok vezetői végezetül Narendra Modi indiai miniszterelnökkel tanácskoznak videokonferencia keretében, és megvitatnak kül-, és biztonságpolitikai kérdéseket is.
Forrás: mti.hu
Fotó: wikimedia.org
Így segítsünk a madaraknak a fészekrakásban!
Nos, nem arra gondoltam, hogy építsük meg helyettük a fészket, és helyezzük ki a fára, majd figyeljük ahogy szegény madarak betegre kacagják magukat az erőlködésünkön, hanem, hogy ne takarítsuk el előlük a fészekrakásukhoz nélkülözhetetlen anyagokat.
Tíz lépésben megpróbálom csoportosítani, hogy miben is segíthetünk a madaraknak, hogy a kertünk közelében rakjanak fészket, miközben sort ejtek arról is, hogy mit ne hagyjunk a közelükben, mert veszélyes lehet a kis tollas jószágokra nézve.
1, Fűnyíráskor ne gyűjtsük össze a levágott füvet, mert a rigóktól kezdve a verebekig és cinegékig bezárólag mind-mind a csőrükben szállítják el a fészekrakáshoz, vagy a fészek renoválásához szükséges száraz fűszálakat. Ha mindenképpen össze kell gyűjtenünk, akkor a komposztáló tetejét hagyjuk nyitva, vagy pedig az egyik fa, bokor alá tegyünk egy adag füvet a madarak szabad használatára.
2, A fák tövében képezzünk földtányért, ezzel a fa tövéhez is több vizet juttatunk, de ha még fel is lazítjuk a földet akkor a madarak könnyen juthatnak olyan ragasztóanyaghoz, amellyel a fészküket összetarthatják.
3, Minél több alapanyaghoz jutnak kertünkben a kis fészekrakók, annál többször fordulnak meg nálunk. Mozgásuk közben tollakat hullajtanak el nálunk, amit aztán ők újrahasznosítanak a fészek kibélelése kapcsán, hogy belül puha, meleg kis fészket kapjanak a fiókák érkezésének idejére.
4, A minél puhább és kényelmesebb fészek kialakítása érdekében a kis szárnyasok előszeretettel takarítják el az ilyenkor, a tavaszi szőrhullatás idején a házi kedvenceink, a kutyák és a macskák elhullajtott szőrcsomóit, szőrszálait.
5, Az igazán nagy madárbarátok apróra tört, vékony faágakat is szórnak a nyitott komposztálóba, hogy a madarak fészkük alapját ezekkel a faágakkal megalapozhassák.
6, Véletlenül se hagyjunk kint a kertben horgászzsinórt, mert nagyon csalóka a vékonyságával, és könnyen megtéveszti a madarakat, miközben ugyanilyen könnyen bele is gabalyodnak, ami a számukra sajnos végzetes lehet.
7, Ugyanígy ne dobáljunk szét műanyag kötözőzsineget, bálakötözőt vagy túl hosszú hajszálakat, mert ezek a madarak lábára tekeredve könnyen amputálhatják az apró lábakat.
8, Sajnos a számunkra nagyon puhának és kellemesen melegnek tűnő vatta sem alkalmas a madarak használatára, mert túl sok benne a műszál és ez számunkra nem kedvező.
9, Itt a végén jegyzem meg, hogy a vizet a madarak nem csak ivásra használják! A szájukban vagy tollaikon szállított port, földet vízzel tapasztják a fészek falához. Így tesznek többek közt a fecskék is. Tehát a víz a fészeképítésnél is létfontosságú a számukra.
10, A faleveleket, virágszirmokat is előszeretettel gyűjtik egyes madarak a fészkük kibéleléséhez. Tehát töltsük meg kertünket minél több fával, bokorral, virággal, a madarak örömére is.
A tavasz a madaraknál a fészek építésének és renoválásának időszaka, ez már elkezdődik márciusban és folytatódik áprilisban, májusban, de száraz, aszályos időben mindez júliusig is elhúzódhat. Tehát még segíthetünk a fészekrakásuk könnyebbé tételében!
Fotó. pixabay.com
Hétfőn nyit az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2021. (IV.26.) Korm. rendelet alapján a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont teljes hálózatának könyvtárait 2021. május 10-től ismét megnyílik, a vonatkozó rendelkezések értelmében könyvtár csak érvényes védettségi igazolvánnyal látogatható.
Fontos információk:
- Az olvasói terek csak védettségi igazolvány és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatásával használhatóak.
- A belépésre jogosultak a hatályos könyvtárhasználati szabályzat szerint szabadon használhatják az egyetemi könyvtár valamennyi szolgáltatását.
- A belépésre jogosultak számára a könyvtár tereiben az orrot és szájat eltakaró maszkviselés, a 1.5 méteres védőtávolság megtartása, valamint a kézfertőtlenítés ajánlott.
- Intézményt kizárólag tünetmentesen látogathatják az olvasók.
Védettségi igazolvány nélkül is lehetőség van a kölcsönzésre, a könyvcsomag kölcsönzési szolgáltatással, amelyet beiratkozott olvasóik vehetnek igénybe.
Fotó: wikimedia.org
A kölkedi Fehér Gólya Múzeum
Május 1-én örömmel értesítette a nagyközönséget a kölkedi Fehér Gólya Múzeum, hogy a szombati nappal az egyedülálló baranyai gólya múzeum kapui újra nyitva állnak a látogatók előtt.
Mohácstól délre található Kölked település, amelynek lakossága évszázadok óta együtt él a gólyákkal. A dunai ártér határában fekvő község mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a Magyarországon nagyon kedvelt és feltett fehér gólyáknak. Nem meglepő hát, hogy Kölkeden található az országban egyedülállóképpen egy Fehér Gólya Múzeum.
2002 óta működik a faluban az a, nem csak hazai, de még európai viszonylatban is egyedülálló tematikus kiállítás, amely egyetlen állatfaj életének bemutatására, a fehér gólya (Ciconia Ciconia) életmódja köré szerveződött. A gólya múzeumban dolgozók hasonló létesítményről csak a lengyelországi Klopot településen tudnak, amellyel jó szakmai kapcsolatot tartanak fenn.
Az gólya múzeum a település egykori iskolaépületében kapott helyet, ahol a tematikus kiállításon megismerkedhetünk a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. A múzeumba látogatók megismerkedhetnek a gólyák családjának valamennyi tagjával, amelyek közül hazánkban mindössze csak két faj él. A gólya a magyarországi irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók a tárlaton. A közelgő költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthetőek a gyönyörű madarak, de ottjártunkkor a kertben is sétálgatott egy gyönyörű példány.
A múzeumban szakszerű tárlatvezetéssel adnak élményszerű bemutatást a látogatóknak, ahol nem egy érdekes ismerettel gazdagodhatnak a látogatók a gólyákkal kapcsolatban.
A Fehér Gólya Múzeum évente több alkalommal, az általa előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, amelyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő, segítő kezek irányításával, közreműködésével.
A kölkedi Fehér Gólya Múzeum az idei év tavaszán is a Facebook közösségi oldalán örömmel tudatta, hogy megjelent az első gólya Kölkeden! Március 24-én már megfigyelték a múzeum szakemberei, ahogy az első gólya a táplálékát szedegette, és még azon a napon máris a múzeum melletti egyik fészket birtokba is vette.
A hazai néphiedelem szerint, aki elsőként repülő gólyát lát, az egész évben ügyes és szorgalmas lesz. Aki viszont földön állva látja meg az év első gólyáját, az egész évben lusta lesz. Akinek a szeme elé pedig csak fél lábon álló madár kerül először, nos annak tunyasága határtalan lesz abban az adott évben.
A fehér gólya (Ciconia ciconia) egy nagy testű, és elterjedési területén általánosan ismert, közkedvelt gázlómadár. A magyar népnyelvben a fehér gólya madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései közt található a gilice, a cakó, a koszta, a gagó és az eszterág elnevezés is. Több országnak is, köztük Fehéroroszországnak és Litvániának is hivatalos madara. Magyarországon 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben is nyert Az év madara választáson. Közkedvelt madarunk érdekessége, hogy a vándorlásuk egybeesik két legnagyobb magyar nemzeti ünnepünk időpontjával. Szakemberek megfigyelték, hogy magyarországi költőhelyükre március 15 környékén érkeznek, illetve a telelőhelyeikre augusztus 20-a környékén indulnak el. Nagy csoportokban költöznek el afrikai telelőhelyükre a téli hideg közeledtével.
Fotó: wikimedia.org
Bóly történelme, látványosságai és kikapcsolódási lehetőségei
Bóly, Baranya-megye déli részén található, egykori sváb falu egyik gyöngyszeme. A települést 1997-ben avatták fel várossá.
Történelme röviden
A régészeti maradványokból látható, hogy története a késő kőkorszakra (neolit korszakra) vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy több mint háromezer évvel ezelőtt az ottani lakosok már pattintották és csiszolták a szerszámokat.
Bóly első írásos feljegyzése 1093-ból, Szent László idejéből származik, amiben megemlíti, hogy a település Bolok nevű egyházi birtok volt, annak ellenére, hogy a temetőben található Római Castrum korábbi idők emlékét idézi fel. A török hódoltság alatt szinte teljesen eltűnt a bizonyíték arra, hogy település volt egykor, vagyis elnéptelenedett. 1703-ban Batthyány Ádám gróf tulajdonába került, és jelentős bravúrokat ért el a törökök kiűzésében.
A termékeny földterületen továbbra is bőségesen termesztenek virágos növényeket. Nagy gazdaságának gabona- és vetőmagtermesztése Európában jól ismert. Lédús borszőlő nagy számban terem a települést körülvevő domboldalakon.
Látványosságok
Klasszicista Battyhány-Montenuovo kastély: A II. A második világháború végéig a várat gazdag, fényűző berendezéssel, fegyverekkel és trófeákkal látták el. A bútorok I. Napóleon palotájából származnak, és felesége, Mária-Lujza útján érkeztek. Az első világháború végén a vándorló hadsereg részben megsemmisítette a könyveket és bútorokat.
Battyhány-Montenuovo mauzóleum: A mauzóleum megépítését Vermos Montenuvo felesége, Juliana Battiane grófnő rendelte el 1879-ben. A bejárati ajtó mindkét oldalán négy vörös és fehér márványoszlop található, amin egy sor dombormű látható. Az épületen belül, a bejárattal szemben egy oltár helyezkedik el vörös márványból.
További látványosságok még a Kálvária-domb stációi és az Állandó helytörténeti kiállítás.
Kikapcsolódási lehetőségek
Az uszoda, a fejlett kerékpárutak, a lovaglás és a vadászat lehetőségei, valamint a kastély parkjában található teniszpálya lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. A modern infrastrukturális hálózat és az ipari park mellett, mézeskalácsos, gyertyaöntő-, kézihurkoló-, pacskerkészítő-, gyapjúfonó mesterek is megtalálhatók, akik megőrzik a népi mesterségek hagyományait.
Napos szombat elé nézünk
Hajnalban a baranyai térség déli felében még számíthatunk kisebb esőre, de északról fokozatosan felszakadozik a felhőzet. Enyhe lesz a reggel, 8-10 fok között alakul a hőmérséklet. Az északi szél még élénk lesz, majd fokozatosan veszít erejéből.
Délutánra kitisztul az ég, csupán fátyolfelhőkre készülhetünk! A hőmérséklet maximuma 14-16 fok között alakul! Déli áramlással viszont a következő napokban afrikai eredetű levegő zúdul fölénk, ami javít a nappali hőmérsékleten! – írja a Meteo Mecsek
Áfacsökkentés vagy menstruációs szegénység?
Míg a pálinkafőzés Magyarországon adómentes, addig a nők minden hónapban 27 százalékos áfát fizetnek az intim higiéniai termékek után. Most azt vesszük górcső alá, hogy ezeknek az alapvető szükségleteket kielégítő termékeknek melyik országban mennyi az adókulcsa. Talán nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, Magyarország dobogós helyet foglal el – írja az Ökopolisz Alapítvány.
A törvények szerint az alapvető szükségleteket kielégítő termékekre engedélyezett lehet az alacsony adókulcs. Ennek figyelmen kívül hagyásával viszont luxustermék lett a betét és a tampon.
Európában egyetlen ország van, ahol nem terheli semmilyen adó az egészségügyi betéteket és tamponokat. Ez Írország, ahol pont a menstruációs szegénység csökkentése érdekében döntöttek úgy, hogy eltörlik a forgalmi adót ezekre a termékekre.
Az Egyesült Királyságban és Cipruson 5, Franciaországban 5,5, míg Hollandiában, Belgiumban és Portugáliában 6 százalék adót fizetnek a nők ezek után az árucikkek után.
Svájcban néhány évvel ezelőtt még 7,7 százalékos volt az áfája a betétnek, de már akkor tervezték, hogy 2,5 százalékra csökkentik, és Spanyolországban is 10-ről 4 százalékra akarják visszavágni ezeknek a termékeknek az adóját.
De nemcsak Európában, hanem világszerte kevés olyan ország van, ahol úgy ítélik meg, hogy az intimhigiéniai termékek alapvető szükségletet elégítenek ki.
Németországban 19, a skandináv országokban pedig 25 százalék adó terheli ezeket a termékeket. És akkor most érkeztünk el Magyarországhoz, amely a maga 27 százalékos adókulcsával kiemelkedik világ élvonalából. A statista.com adatai szerint nálunk fizetik a nők a legtöbb adót a betét és a tampon után.
Már a járvány előtti évben, 2019-ben is aggasztó mértékben nőtt a menstruációs szegénységgel küzdő nők száma. A Magyar Vöröskereszt egy év alatt 4350 lánynak és nőnek juttatott ingyen intim higiéniás termékeket. Nemcsak az ország legszegényebb régióiban volt szükség erre a segítségre, hanem Budapest több kerületéből is érkezett jelzés a szakemberek felé.
Nyugat-Európában is súlyos a helyzet. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban minden tizedik lány érintett.
Szerencsére a téma egyre nagyobb figyelmet kap úgy a társadalmi szervezetek, mint a politika részéről. Az LMP például gyűjtést szervezett annak érdekében, hogy női higiéniás termékeket tudjanak eljuttatni a rászorulóknak. A párt parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezte az alapvető női higiéniás termékek áfakulcsának 5 százalékra csökkentését. A párt becslései szerint a magyar nők 30 százalékát érinti a menstruációs szegénység.
Koronavírus – Rusvai Miklós: Amíg a fejlődő országokban nem kezdődik meg a tömeges oltás, nagyobb az esély a mutánsok kialakulására
Átfogó interjút készített a Jövő TV Rusvai Miklós víruskutatóval, amiben a koronavírus-járvány jelenlegi szakaszában megfigyelhető vírussal és oltásokkal kapcsolatos jelenségekről kérdezték.
Jövő TV: Mit tudunk az Ázsiában jelenleg is tomboló indiai variánsról? Kell-e tartanunk attól, hogy ugyanolyan súlyos, vagy akár súlyosabb megbetegedést okoz, mint a hazánkban elterjedt brit variáns?
Rusvai Miklós: Az indiai variáns tulajdonságaiban nem különbözik lényegesen a brit variánstól, sőt az egyik változás az indiai mutánsban pont ott van, ahol a britben. Azért hívják ezt kettős mutánsnak, mert két olyan mutáció figyelhető meg benne, ami korábban két különálló vírustörzsön már előfordult. Sem az a kettő külön-külön, sem ez a kettős mutáns, ami egyesítette azt a két mutációt, terjedőképességében és kórokozó-képességében nem rosszabb a brit variánsnál.
Ráadásul úgy tűnik, hogy ezek a mutánsok tiszteletben tartják egymás felségterületét, ugyanis a brit mutáns Európában terjedt el, a dél-afrikai mutáns az Egyenlítőtől délre Afrikában, a brazil mutáns Dél-Amerikában és ez az indiai mutáns Délkelet-Ázsiában, Indiában mutat terjedőképességet.
HA ÁT IS MENNEK EGYMÁS FELSÉGTERÜLETÉRE, OTT NEM SZOKTAK ÚJ JÁRVÁNYT MEGINDÍTANI.
Tehát hiába van itt Európában már a dél-afrikai mutáns legalább két hónapja, és hiába jelent meg az indiai mutáns most pár hete, különösebb gondot úgy tűnik, hogy nem fognak okozni.
Jövő TV: Ez valamilyen szinten azért megnyugtatóan hangzik. Térjünk át akkor egy kicsit az oltásokkal kapcsolatos fontos kérdésekre. Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Gyógyszerügynökség ilyen mértékben megválogatja azt, hogy mely oltásokat engedélyezi? Politikai okok állnak a háttérben, vagy valóban fennáll a veszélye annak, hogy kevésbé biztonságos oltóanyag például az orosz Szputnyik V vagy a kínai Sinopharm?
R. M.: A magyarázat az, hogy az Unió tökéletes dokumentáltságot igényel a vakcinagyártóktól, és ráadásul több nyitottság elvárható lenne ezeknek az oltóanyagoknak az előállítóitól.
Míg a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca mind a vakcina kidolgozás, mind a vakcina tesztelés fázisaiban minden eredményt azonnal nyilvánosságra hozott, és a nemzetközi tudományos közvélemény számára ezek hozzáférhetőek voltak, addig ez a kínai és az orosz vakcina esetében nem igaz. Ők titkolódzóbbak, mint általában a totalitárius rezsimek. Ők nem hozták nyilvánosságra az adatokat, ezért lassabb az engedélyeztetési procedúra, mert ahol már előzetes információk rendelkezésre álltak a vakcináknál, ott sokkal gyorsabb az engedélyeztetés.
EZEK AZ ÚGYNEVEZETT KELETI VAKCINAGYÁRTÓK MOST KEZDIK NYILVÁNOSSÁGRA HOZNI AZ ADATAIKAT, ILLETVE EGY RÉSZÜKNÉL AZ OLTÁSUKAT MÁR ALKALMAZÓ ÁLLAMOK KÉNYTELENEK KÜLÖNBÖZŐ TESZTEKET VÉGEZNI AHHOZ, HOGY UTÓLAG KIEGÉSZÍTSÉK AZOKAT AZ ADATOKAT, AMIKET A VAKCINAGYÁRTÓK NEM HOZTAK NYILVÁNOSSÁGRA.
Jövő TV: Ön mekkora esélyt lát arra, hogy ezeket az oltásokat az Európai Gyógyszerügynökség hamarosan elfogadja?
R. M.: Amennyiben ezek az adatok hozzáférhetők lesznek és bebizonyosodik, hogy a vakcinák valójában is olyan ártalmatlanok és hatékonyak, ahogy a vakcinagyártók ezt állítják, akkor minden további nélkül felhasználásra kerülhetnek az Európai Unió más országaiban is.
Jelenleg már nincs akkor vakcina-ínség, mint korábban volt, tehát az idő előrehaladtával romlik az esélyük. Korábban több esélyük lett volna, hogy betörjenek erre a piacra, ha egy kicsit transzparensebb a dokumentáció.
Jövő TV: Mi a helyzet a Sinopharm időseknél való alkalmazásával? Felreppentek a hírek, hogy a kínai vakcina az időseknél nem hatásos, ugyanis a Seychelle szigetek-en a lakosság nagy részét ezzel oltották, most pedig arról lehet hallani, hogy újra felütötte ott a fejét a járvány. Mi az igazság ezzel kapcsolatban? Mennyire hatásos valójában a Sinopharm?
R. M.: Az igazságot csak azok a tesztelések tudnák tisztázni, amelyek több országban folynak – fejlett országokban kevésbé, mert ott ezt a vakcinát nem alkalmazzák.
Nagyon sajnálatos, hogy Magyarországon, legalábbis nyilvánosan ilyen tesztelések nem folynak, mert továbbra is az a hivatalos álláspont, hogy a vakcina tökéletesen hatékony. Annak ellenére, hogy laboratóriumi eredményekkel ez nem támaszható alá, sokan saját zsebre elvégeztették a tesztelést, és bennük kimutatható szintű immunválasz nincsen.
ÉN NAGYON SZERENCSÉSNEK TARTANÁM, HA AZOK, AKIK KÍNAI VAKCINÁVAL MEGKAPTÁK AZ ALAP IMMUNIZÁLÁST, ÉS UTÁNA NEM MUTATHATÓ KI BENNÜK MEGFELELŐ SZINTŰ IMMUNVÁLASZ, ŐK KAPJANAK EGY HARMADIK DÓZISÚ OLTÁST VALAMI MÁSBÓL.
Teljesen mindegy, hogy melyikkel, de kapjanak oltást, mert a laboratóriumi adatok alapján az ő szervezetük az inaktivált vakcinára nem válaszol megfelelő immunitással, ezért más típusú vakcinával egy harmadik dózist kellene kapniuk.
Jövő TV: Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájával kapcsolatban is megfigyeltek ritka vérrögképződéses eseteket. Tudható, hogy a Szputnyik a harmadik olyan jelenleg forgalomban lévő vakcina, amely ugyanúgy a vektorvakcinák családjába tartozik, mint az imént említett kettő. A Szputnyiknál akkor nem állhat fenn ugyanúgy a vérrögképződés esélye? Vagy ez a mellékhatás nem a vektorvakcinákhoz és a technológiához kapcsolható? Amennyiben nem, akkor mitől alakul ki, mi okozhat egy oltóanyag alkalmazásakor ilyen reakciót?
R. M.: Vérrögképződést többféle gyógyszer, oltóanyag is előidéz. A legtöbben például nem tudják, hogy az egyik legkockázatosabb ebből a szempontból a fogamzásgátló szereknek a folyamatos szedése. Ezért van az, hogy például az 55 év alatti nőkben nagyon gyakori a vérrögképződés, körülbelül kétszer olyan gyakori, mint férfiakban.
Az említett vakcináknak az alkalmazását is azért tiltották be ebben a korosztályban, mert első sorban ilyenkor idézett elő vérrögképződést. nagyon nehéz szétválasztani azt, hogy vajon ez a vérrögképződés, amit első sorban 55 év alatti nőknél megfigyeltek, vajon a fogamzásgátló tabletta szedése, vagy a vakcina hatásának következtében alakult ki.
BIZONYÍTOTTAN MÉG MINDIG NINCS ARRA STATISZTIKAI ADAT, HOGY VALÓBAN A VAKCINÁK HATÁSÁRA ALAKULNÁNAK EZEK KI.
Óvatosságból függeszti fel több állam ezeknek az alkalmazását, meg azért, mert a közhangulat ellenük fordult. Valljuk be őszintén, nagyon sokszor kiderült például az, hogy konkurens vakcinagyárak álltak ezeknek az adatoknak a széleskörű terjesztése mögött, holott nem a vakcina, hanem adott esetben más dolog játszhatott szerepet a vérrögképződésben.
Egyelőre statisztikai, hivatalos vizsgálat egyetlen egy esetben sem bizonyította azt, hogy összefüggés lenne bármelyik vakcina és a vérrögképződés gyakoriságának aránya között.
Jövő TV: Mostanában több esetről is lehetett olvasni a sajtóban, amikor emberek a második oltásnál véletlenül egy másik típusú oltóanyagot kaptak, mint elsőre, például Pfizer után Sinopharmot. Ennek a hibának lehet valamilyen ismert egészségügyi következménye? Ezek az emberek utána megkaphatják a saját oltásukhoz tartozó második adagot, vagy ez ilyenkor hogyan működik?
R. M.: IMMUNOLÓGIAI, VALAMINT VIROLÓGIAI ÉRTELEMBEN AZ ILYEN CSERE SEMMIKÉPPEN NEM ELLENJAVALLT, SŐT TÖBB ESETBEN KIFEJEZETTEN A HATÉKONYSÁG NÖVEKEDÉSÉT TAPASZTALJÁK AZ ÚGYNEVEZETT “VAKCINA-MIXELÉS” UTÁN.
Immunológiai értelemben ez kifejezetten előnyös az esetek többségében, és teljesen mindegy, hogy melyik vakcina az első és melyik vakcina a második. Az a fontos, hogy eltérő hatásmechanizmusú vakcináknak az egymás utáni alkalmazása jobb immunológiai hatású, mintha ugyanazt a vakcinát adják be kétszer egymás után.
Ez ellen csak az szól, hogy a vakcinagyártók a saját protokolljuk szerint végzett vakcinázás után vállalnak csak felelősséget, tehát szavatossági probléma, hogyha nem úgy végzik az immunizálást, ahogy a gyártó előírja. Ezután a gyártó széttárhatja a kezét, hogyha nem úgy oltottak a vakcinával, ahogy azt mondták, akkor persze hogy probléma lett belőle vagy nem volt elég hatékony.
Valójában emiatt nem válik széleskörű gyakorlattá, mert a vakcinagyártók ezt ellenzik.
Jövő TV: Mindennek tükrében is egyre egyértelműbbé válik, hogy a Pfizer vakcinája a legnépszerűbb a lakosság körében. Mit gondol a Pfizer-napon történt tömeges rohamról? Miért ez a legnépszerűbb vakcina, és miért ebben bíznak a legjobban az emberek?
R. M.: Azért, mert az emberek nem buták, kifejezetten tudják, hogy melyik vakcina a legjobb. Maradjunk annyiban, hogy a különböző iparcikkek minősége között is eltérés van, akár robotgépről van szó, akár gépkocsiról: az emberek tudják, hogy melyik márkák azok, amelyek megbízhatóak, és azt választják, ez pedig általában nem alap nélküli. A preferenciának és annak, hogy mit részesítenek előnyben az emberek, annak általában valóban oka szokott lenni.
Jövő TV: Ön említette korábban, hogy már nincsen akkora vakcina-ínség, mint például év elején, azonban a fejlődő országokban továbbra sincs megfelelő mennyiségű oltóanyag. Milyen következménye lesz annak, hogy míg a világ egyik felében koncentrálódik a vakcinakészletek nagy része, addig a másik felében a lakosság szinte egyáltalán nem jut oltáshoz?
R. M.: Ez biztos, hogy meg fog változni, de nyilván minden gazdagabb országnak az az érdeke, hogy a saját állampolgárait védje elsődlegesen, másodlagos lesz majd a fejlődő világ állampolgárainak védelme. Az sem maradhat el, mivel ezt a világjárványt globálisan kell leküzdeni.
MINDADDIG, AMÍG OLYAN GÓCOK VANNAK A VILÁGON, AMELYEKBEN A VÍRUS SZAPORODHAT, TEHÁT SOK MÉG A FOGÉKONY EMBER, MERT NINCSENEK BEOLTVA, ADDIG AZ ÚJ MUTÁCIÓK LEHETŐSÉGE NAGYON SZÉLESKÖRŰ.
Mihelyt a gazdag országok a saját állampolgáraikat megvédik, ami szerintem fél éven belül megvalósul, rögtön neki fognak állni annak, hogy más területeken is a vakcinázás megtörténjen, hogy az új mutánsok képződését megakadályozzák. Ez önvédelem is és nem csak emberiességi szempont. Szerencsére ez sokkal nagyobb hajtóerő, hogy a saját közös érdekük is azt diktálja ezeknek az országoknak, hogy segítsenek előbb-utóbb a kevésbé fejlett régiókon is.
(Jövő TV)
Hova vezet az egyetemi modellváltás? – Polkorrekt podcast #4
A Fidesz úthengerként tarolta le szinte a teljes egyetemi szférát, pár hónap alatt vezényelték le a modellváltásnak nevezet folyamatot. Ennek keretén belül majdnem az összes felsőoktatási intézmény állami fenntartából magánalapítványi kezelésbe került, a Pécsi Tudományegyetem sem úszta meg ezt a folyamatot.
A modellváltás alapjaiban nem oldja meg a magyar felsőoktatás súlyos problémáit, de akkor miért siettette ezt a kormány? Erről és több más, a modellváltást érintő témáról beszélgetett Vági Márton, a BaHír főszerkesztője és Mesics Gábor a BaHír munkatársa.