Kezdőlap Blog Oldal 2732

Botrány Ausztráliában: a parlamentben szexeltek a kormánypárti képviselők

Most az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison is megszólalt az ügyben.

Ausztráliában még februárban robbant a politikai szexbotrány, amikor is három kormánypárti politikusnő azt állította, hogy az egyik kollégájuk megerőszakolta őket. Ráadásul ha mindez nem lenne elég, az igazságügyi miniszter is gyanúba keveredett egy évtizedekkel ezelőtti nemi erőszak kapcsán. – írja a Jövő TV.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kedden elismerte, hogy nincs helyesen kezelve és hatékonyan megakadályozva a nők politikai közegben történő bántalmazása.

“TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY SOK AUSZTRÁL, KÜLÖNÖSEN A NŐK ÚGY GONDOLJÁK, HOGY ÉN NEM KÉPVISELEM A JOGAIKAT. EZ ENGEM NAGYON ELSZOMORÍT”

– mondta Morrison a canberrai újságíróknak.

Morrison a fentieket csak néhány órával azután nyilatkozta, hogy a Channel 10 nevezetű ausztrál újság egy névtelen bejelentő állításait és felvételeit közölte, amelyek alapján a kormánypárti képviselők a parlament épületében fajtalankodtak.

A FELVÉTELEK KÖZÖTT AKAD OLYAN, AMELYEN AZ EMLÍTETT POLITIKUSOK ÖNMAGUKAT FILMEZTÉK A KÉPVISELŐNŐK ASZTALÁN FOLYTATOTT SZEXUÁLIS AKTUS KÖZBEN.

Morrison „undorítónak” minősítette az újságban megjelenteket, és azt mondta, hogy kedden beszélni fog a kormány összes tagjával, hogy emlékeztesse őket felelősségükre.

Az kormányon lévő liberális-nemzeti koalíció már így is hetek óta komoly nyomás alatt áll, amióta az egyik liberális kormánytagot nemi erőszakkal vádolták meg. A botrány dagadása a miniszterelnök népszerűségének sem tette jót az utóbbi időben.

Diszkrimináció ha védőoltás nélkül nem utazhatunk külföldre, nem mehetünk tömegrendezvényekre vagy épp moziba?

Egyre több, és több ország jelenti be, hogy kész újra kinyitni, és a védőoltáson átesett utazókat szívesen fogadja. A légitársaságok többsége is jelezte már, hogy vakcinaútlevéllel lehet utazni, de hallani olyan tömegrendezvényekről is, ahol szintén a védettséghez kötik a beléptetést.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ez diszkrimináció?

Röviden a válasz nem. Sőt, a következő hónapokban de talán a következő egy-két évben ez lesz a trend.

Ugyanis van egy igen komoly félreértés, pontosabban kettő is. A külföldi utazáshoz, szállodák foglalásához, repülőjegyek vásárlásához, tömegrendezvények látogatásához nem kötelező a védőoltás, azt 72 óránál nem régebbi PCR-teszttel ki lehet váltani. A döntés így mindenkinek a saját kezében van: vagy a védőoltásra, vagy a 72 óránál (bizonyos országok esetében 48, 24) nem régebbi, negatív PCR-tesztre lesz szükség, nagyjából minden olyan tevékenységhez, ami vagy utazással jár, vagy tömeget vonz magával. A teszt nyilván nem olcsó, közel húszezer forint, ráadásul csak egy-három napig érvényes, így aki a védőoltás nélküli utat választja, annak a következő hónapokban, de talán években mélyen a zsebébe kell nyúlnia egy nyaraláshoz, egy fesztiválhoz, vagy egy sportrendezvény meglátogatásához. Azonban a lehetőség mindenki számára biztosított, senki számára nem lesz kötelező az oltás, negatív tesztekkel pedig ugyanúgy lehet majd élni, mint védőoltással.

A másik félreértés az Európa Tanács pár hónappal ezelőtti álláspontja. Ők akkor ezt mondták:

„Az emberi jogok tiszteletben tartása miatt az embereket nem szabad COVID-19 oltás beadására kényszeríteni, és nem különböztethetőek meg hátrányosan azok, akik nem oltatják be magukat – utalva itt az oltásigazolás hiányából fakadó lehetséges korlátozásokra.”

Ez jól hangzik, csak azt felejtik el sokan, hogy az Európa Tanács nem az EU szervezete, a határozatai nem kötelező érvényűek, bár tény, hogy időnként figyelembe veszi azt az Unió. Ráadásul, ahogy fentebb írtuk hátrányos megkülönböztetés senkit sem ér, aki bizonyítani tudja, hogy védett/nem fertőzött az mehet, utazhat, csinálhat bármit. Ezt pedig védettségi igazolvánnyal vagy negatív PCR-teszttel lehet igazolni.   

Itt vannak a részletek Orbán Viktor mai tárgyalásáról és az újranyitásról

0

Ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) tárgyalt a koronavírus-járvány miatti szabályokról és korlátozásokról Orbán Viktor miniszterelnök kedden.

Hamarosan újra nyithatnak a boltok és a szolgáltatások, igaz kissé másképpen, mint eddig

A kormányfő a Facebookon közzétett videóban beszámolt arról, hogy elfogadták a kamara több javaslatát, amiket a szerdai kormányülésen tárgyalnak meg.

Az MKIK közleményben hozta nyilvánosságra a javaslatait – értesült róla a hvg.hu. Eszerint a kiskereskedelmi üzletek esetében az MKIK a négyzetméter alapú újranyitásra a következő javaslatokat tették:

  • Az üzlethelyiségek esetében 5-10 négyzetméterenként egy vevő tartózkodhat az üzletekben. A 100 négyzetméter alapterületet meghaladó üzletek esetében 15 vagy 20 négyzetméter juthat egy személyre.
  • A bevásárlóközpontok, plázák esetében is a négyzetméter alapú korlátozások betartása lenne irányadó. Ezen kívül a a vásárlók közlekedésére nyitva álló közös területein tartózkodó/várakozók esetében a mindenkori távolságtartási előírások betartását javasolják, amelyet az üzemeltető köteles ellenőrizni.
  • A higiéniás előírások betartása érdekében az üzletekbe és szolgálató helyekre történő belépést követően ellenőrzött módon kerüljön sor a kézfertőtlenítésre.
  • A fizikai kontaktussal járó szolgáltatási szektor esetében (pl. fodrász, kozmetikus, cipőjavító, ruhatisztító, varrónő, stb.) is legyen négyzetméter alapú szabályozás, a biztonsági távolság és higiénés szempontok betartása mellett.

Emellett szeretnék elérni, hogy a védettségi kártyával rendelkező személyek a vendéglátó és turisztikai szolgáltatásokat igénybe tudják venni. Hangsúlyozták azonban, hogy az idősávot semmiképpen sem szeretnék bevezettetni az üzletekben.

Forrás:hvg.hu

A jövő házai okostéglából épülnek

0

A klímakatasztrófa a nyakunkon van, és ezt a kormányokon kívül a cégek is egyre inkább ismerik fel. A fenntarthatóság környezetvédelem egyre inkább szempont az innovációs fejlesztések terén. Az autóipartól a mezőgazdaságon át egész a divatiparig mindenki próbál – sajnos legtöbbször csak látszatintézkedésekkel – zöld útra lépni.

Az építőipar is számos ilyen innovációval rukkolt elő az elmúlt években, köztük az okostéglával is, ami sokak szerint erőteljesen meghatározhatja majd a jövőben az ipart.

Persze nem arra kell gondolni az okostégla esetében, hogy eljátssza a kedvenc számunkat vagy megrendeli helyettünk a tejet, ha elfogy otthon. Hogy mit is takar pontosan a kifejezés, azt Kiss Norbert, a budapesti Békás Épker építőanyag-kereskedés tulajdonosa mondta el a Greenfonak adott interjújában.

A prioritás egy tégla esetében természetesen a hőszigetelés, amin nemcsak a rezsire szánt pénzünk múlik, hanem a károsanyag kibocsátás mértéke is. Az okostégla annyival nyújt többet az elődeinél, hogy már az építkezéskor lehetőséget biztosít a hőszigetelt falszerkezetek kialakítására, tehát nincs szükség semmiféle utólagos burkolat alkalmazására a kívánt hatás elérésének érdekében. Ezzel a tulajdonságával akár 50%-kal is képes javítani a falazat hőmegtartó tulajdonságait.

Ezt úgy éri el, hogy tulajdonságaiból kifolyólag képes intelligensen szabályozni a lakás komfortját a hőszigetelési értékeivel, illetve ezáltal hozzájárulni a környezettudatossághoz.

Jelenleg 2 nagyobb csoportra oszthatók az okostéglák típusai, az első csoportban vannak azok, amiknek a belső üregeit valamilyen szigetelőanyaggal, leginkább kőzetgyapottal töltenek ki.

A másik típus esetén a tégla kialakításán változtattak olyan módon, hogy lényegesen több légkamra legyen a téglában, ezáltal a hőcsere során a melegnek vagy a hidegnek közel kétszer annyi időre lesz szüksége, hogy távozzon a téglán keresztül.

Amellett, hogy a hőmegtartó tulajdonságai az okostégláknak sokkal jobbak, többségüket környezettudatos alapanyagokból állítják elő, ráadásul egyre elérhetőbb az ára a nagyközönség számára is.

Forrás: Greenfo
Fotó: Pixabay

Ezeket a felvételeket látnia kell! A pénteken történt izlandi vulkánkitörés közelről

0

Péntek este az izlandi Reykjavík főváros közelében lévő Fagradalsfjall vulkán 800 év után újra kitört, miután a szigetországot több ezer kisebb földrengés is sújtotta. Szerencsére a kitörés kicsi volt és senkit nem veszélyeztetett.

Az Izlandi Meteorológiai Hivatal – IMO szerint a repedés körülbelül 500-700 méter hosszú. A láva területe nincs egy négyzetkilométer.

Több felvétel is készült a kitörésről, de a látványt leginkább Bjorn Steinbekk, a „drónos srác” ragadta meg, aki egészen közelre merészkedett drónjával. Egy nappal ezelőtt feltöltött videóját több mint 198 ezren tekintették már meg a Youtube csatornáján.

„Nagyon azt hittem, hogy soha többé nem látom a drónomat, de ember, ezt annyira izgalmas volt megörökíteni !!!” – írja a feltöltött „Into the carter” című videója alatt.

A csatornáján még több videó is megtekinthető a kitörésről, és folyamatosan tesz elérhetővé újabbakat a nagyközönség számára. Alább megtekinthető pár felvétel a csodálatos természeti jelenségről.

Jól szemlélteti, hogy mennyire veszélytelen a vulkán kitörése izlandi lakosokra és az infrastruktúrára nézve, hogy vasárnapra több ezer kíváncsi bámészkodó özönlött a kitörő vulkánhoz. A legbátrabbak mályvacukrot grilleznek az izzó parázs felett. Természetesen a hatóságok szigorú felügyelete mellett. Míg Izlandon gyakoriak a kitörések, átlagosan körülbelül ötévente fordulnak elő, általában a lakott zónáktól távol, megközelíthetetlen területeken. Más vulkánkitörések túl veszélyesek volnának ahhoz, hogy közelebb merészkedjen a nyilvánosság. – írja az AFP.

Kiemelt kép: screenshot from Crater surfing DJI FPV style! video

Ha az elmúlt években nem stadionokra költött volna a kormány, elkerülhető lett volna ez a tragédia?

Sehol máshol nem pusztít úgy a járvány harmadk hulláma, mint nálunk, lakosságarányosan nézve sehol máshol nem halnak meg ennyien, mint itt. Eközben a gazdaság romokban, emberek százezrei kerültek nagyon nehéz egzisztenciális helyzetbe, a kórházakban pedig akkora a hiány a szakemberekből, hogy már civileket toboroznak. Talán ha Orbán Viktor az elmúlt évtizedben nem stadionokra, MotoGP pályákra, és úgy általában professzionális sportra költötte volna el a magyar emberek pénzét, most egy fokkal jobban állnánk?

Régebben a pre-covid időszakban jellemzően demagógiával vádolták meg azokat, akik azt mondták, hogy a professzionális sportba áramló milliárdoknak jobb helye lenne például az egészségügyben, vagy a primer prevencióban. Sokan régóta konzekvensen állítják, hogy a profi sportban nem szabadna lennie állami pénzeknek, a kormánynak a magyar adófizetők pénzéből egyetlen stadiont sem szabadna építenie, hogy a TAO mostani formáját minimum radikálisan kellene átalakítani – s a mértékeket csökkenteni -, hogy minden megépített stadion felesleges pénzkidobás, hogy a világversenyek megrendezése a Forma 1-et (ami ugye 1986 óta van, tehát nem „Fidesz-találmány) kivéve nullszaldósnak sem nevezhető történetek. 11 év alatt a legóvatosabb becslések alapján is 1,500 milliárd forintnyi közpénz áramlott a sportba, de azért írjuk, hogy ez óvatos becslés, mert ebben a 2020-as adatok még egészen biztosan nincsenek benne, de forrásoktól függően a 2019-esek sem. Ez egyébként hellyel-közzel annyi, amennyit felsőoktatásra költöttek. Mindenki döntse el maga, hogy a felcsúti stadion, a vizes VB, vagy Tokmac fizetése ér-e többet, vagy egy orvos-tanár-mérnök kinevelése, taníttatása.

Számoljunk csak 1,500 milliárd forinttal, ami a magyar sportba áramlott.

Eközben a koronavírus járvány közepén a kormány egyszeri, 500,000 forintos bérkiegészítést adott az egészségügyi dolgozóknak, ez 70,55 milliárd forintba került.

A 2015-ös évben az állam egészségügyre nagyjából 1,600 milliárd forintot költött, ebből kiszámolható, hogy soha meg nem térülő stadionokra, rendezvényekre, sporttámogatásokra a kormány 8-9 év alatt elköltött annyit, amennyiből a magyar egészségügy egy teljes éven át tudna üzemelni.

Ha elfogadjuk az adatokat, hogy ez az 1,500 milliárd, ami a sportba ömlött nyolc évet ölel át, akkor azt is hellyel-közzel kijelenthetjük, hogy abban a nyolc évben, ebből az összegből minden egyes esztendőben plusz 187,5 milliárd forint áramolhatott volna az egészségügybe. Az a 2015-ös 1,600 milliárd helyett, már majdnem 1,800 milliárd forint lett volna. Ez egyébként azt is jelentette volna, hogy akár minden évben kétszer kaphattak volna 500,000 forintos bérkiegészítést az egészségügyi dolgozók, tehát évente átlagosan 1 millió forinttal nőhetett volna a bérük, ha nem stadionokra költ a kormány.

Ezek már csak költői kérdések lesznek, melyekre soha nem kapunk választ, de vajon ha 2011 és 2019 között, minden egészségügyi dolgozó minden évben kapott volna a fizetéséhez képest hozzávetőlegesen plusz 1 millió forintot, akkor is hiány lenne például az ápolókból? Hiszen ez a plusz 1 millió forint azt jelentette volna, hogy átlagosan havonta 83 ezer forinttal emelkedett volna a bérük. Ez az összeg lehet, hogy sokukat itthon tartott volna, a pályájukon? De akkor tovább megyek. Ha a sportra elköltött legalább 1,500 milliárd forint az egészségügybe került volna, akkor talán világszinten nem a 5. helyen állnánk a halálozási arányban? Nem nálunk tombolna leginkább a vírus harmadik hulláma? Ha stadionok helyett, például a lakosság egészségügyi állapotát javító, azon segítő beruházások készültek volna el, talán nem halna meg nap, mint nap 200 ember? A stadionok, a profi sportolók extra – kedvezményes adózással megtámogatott – fizetése, a különböző világversenyek nem javítják a magyar emberek egészségügyi állapotát, sőt éppen az erre adható forrásokat vonják el. Ennek fényében például Pécsre valóban stadion kell, amit jó ha két-háromezer ember fog használni, és nem inkább futópálya, kondipark, bicikliút, aerobic pálya, szabadtéri kosár- focipályák, asztalitenisz központok, rekreációsprogramok?

És akkor jöjjön a végső kérdés: ha ezek hatására akár csak egyetlen egy emberi életet meglehetett volna menteni, akkor valóban demagóg dolog azt mondani, hogy mérhetetlen bűn stadionokat építeni, és extra sporttámogatásokat adni, miközben az egészségügy romokban van?

Hamarosan újra nyithatnak a boltok és a szolgáltatások, igaz kissé másképpen, mint eddig

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt a koronavírus-járvány miatti szabályokról és korlátozásokról Orbán Viktor miniszterelnök kedden.

Ma a kamara képviselőjével tárgyalhattunk. Harcosak, újranyitást akarnak. Boltok, szolgáltatások és általában az élet kereteinek, természetes kereteinek helyreállítását kívánják, és igazuk is van. De azt is meg kell érteniük, hogy az életvédelem szempontja az első. Amíg minden 65 év fölötti, oltásra regisztrált honfitársunkat nem oltottuk be, addig az újraindítást nem kezdhetjük meg, hiszen ők közvetlen életveszélyben vannak

– közölte Facebook oldalán a kormányfő.

Ennek értelmében úgy néz ki, hogy a boltok hamarosan újra nyithatnak, igaz nem az eddig megszokott formában. Például négyzetméter alapú lesz a korlátozás, ami azt jelenti, hogy egyes boltok alapterületük függvényében fogadhatnak vásárlókat, meghatározott számban. Külön fogják szabályozni – vélhetően hasonló módon – a plázákat, de a szolgáltatások újbóli megnyitásán is dolgoznak. A kormány ezekről fog holnap tárgyalni.

Rengeteg fizetetlen munka, alacsonyabb bér anyaként – tényleg ez a nők sorsa a 21. században?

0

A magyarok körében még mindig a klasszikus családmodell az uralkodó. A nők végzik a fizetetlen háztartási munka nagy részét, ők maradnak otthon a kisgyermekekkel, ellenben a férfiak fizetése a magasabb. És nagyobb a megbecsültségük is.

A láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai. Ilyen a főzés, a mosogatás, a teregetés, a takarítás, a ház körüli teendők elvégzése, apróbb szerelések, de még az étkezőasztal megterítése is. Ez az a munka, ami csak akkor tűnik fel, ha nincs elvégezve. Magyarországon fizetetlen munkát leginkább nők végeznek háztartáson belül. A magyarok még 10 évvel ezelőtt is több időt fordítottak fizetetlen munkára (214 perc/nap), mint fizetett munkára (164 perc/nap). Ez a munka nemzetgazdaságilag is jelentős, ennek figyelembevételével a GDP értéke évi 6836 milliárd forinttal, vagyis 25%-kal növekedne. 1

Az 1980-as évek közepe óta jelentősen csökkent a házimunkára fordított idő, de a nők még így is több, mint kétszer többet foglalkoznak a háztartási teendőkkel, mint a férfiak.

Forrás: KSH

A gyerekes felnőttek fizetésénél fordított az arány. Családon belül az apák minden európai országban többet keresnek, mint azok a férfiak, akiknek nincs gyerekük. A nők viszont bérhátrányba kerülnek, ha gyerek mellett vállalnak munkát. Pedig 1957 óta szerepel az európai alapszerződésekben az az elv, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő munkáért egyenlő díjazást kell kapniuk. A KSH adatai szerint több nő szerez diplomát magyar felsőoktatási intézményben, mint férfi, gyerek születése után a bérezésük mégis változik. Az indoklás szerint a nők azért keresnek kevesebbet gyerekvállalás után, mert a szülés és a munkába állás között eltelt időben kopik a tudásuk, kapcsolati hálójuk elavul, vagyis nem tudnak olyan jó pozícióba visszakerülni, mint amilyenben előtte dolgoztak. A bérhátrányban sokszor közrejátszik a munkahelyi diszkrimináció is. Ezzel szemben a gyermekes apák többet keresnek a gyermekkel nem rendelkezőknél. Ennek oka abban keresendő, hogy ezek a férfiak tudatosabban kérik az előléptetésüket és a fizetésemelést és őket pozitívan diszkriminálja a munkáltatójuk. 2

Magyarországon az OECD országok közül – a legnagyobb a különbség a gyerekes nők és a gyerekes férfiak foglalkoztatási rátája között. Holott a gyermektelenek között nincs különbség. Ez leginkább a kevés bölcsődei férőhellyel és a rugalmatlan foglalkoztatással magyarázható.

Egy évvel ezlőtt az Európai Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság ülése előtt. A képviselők akkor felsorolták, melyek azok a legfontosabb lépések, amelyekkel a nők gazdasági és politikai jogai megerősíthetők. Ezek közül néhány:

  • nagyobb szerephez kell juttatni a nőket a munkaerőpiacon;
  • több támogatást kell biztosítani a vállalkozószellemű nők számára;
  • fel kell számolni a bérszakadékot (16 százalék) és a nők és férfiak nyugdíja közötti különbséget (37 százalék);
  • támogatni kell a háztartási és a gyermek- és idősgondozási feladatok egyenlő elosztását férfi és nő között;
  • ösztönözni kell a lányok iskoláztatását és tudományok, technológia, matematika és műszaki témák felé terelését;
  • a nemek szempontjából kiegyensúlyozott döntéshozatali fórumokat kell létrehozni minden szinten;

Ezekre a szempontokra hívja fel a figyelmet a legtöbb nőjogi szervezet március 8-án. Ez a nap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. A nőnap munkásmozgalmi eredetű, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1949-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg. A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

  1. KSH
  2. Magyar Tudományos Akadémia, https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/12/mt_2017_hun_164-166.pdf

Forrás: Ökopolisz Alapítvány

Hihetetlen, Velencén elkerítik a szabadstrandot

0

Az önkormányzat beleegyezése nélkül, minden szabály felrúgásával elkezdte a Velence Korzó üzemeltetője a szabadstrand területét elkeríteni. A település vezetése azt ígérte, minden jogi eszközt bevetnek.

Velence város önkormányzata 2009 júliusában szerződést között a GOMI Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft-vel, akik a Velencei szabadstrandnál akkor felépült épületét az átadást követően bérbe vehették 20 éves időtartalomra. Mivel az átadás csak 2014-ben történt meg, így a szerződés 2034-ig van érvényben. A helyszín minden évben nagy népszerűségnek örvend, hiszen az ingyenes fürdési lehetőség mellett cukrászda, éttermek, bolt és megannyi üzlet várta az oda látogatókat.

A közelmúltban azonban több változás is történt. Az üzemeltető GOMI Kft. szerződés szerint a szabadstrandot úgynevezett ’közcélú köztérként’ kell üzemeltetnie a megkötött szerződésük melléklete szerint, a közelmúltban viszont elkezdtek kerítést felhúzni az általuk karbantartott terület köré, így gyakorlatilag teljesen körbe kerítve a strand jelentős részét.

Az önkormányzat nyilatkozata szerint a bérlő ugyan kért az építésre engedélyt, azt azonban a hivatal kifejezetten megtiltotta a részükre. A szerződés érdekessége, hogy ezen cselekedetet, azaz a bérelt terület elzárását nem tiltja, valamint a szerződés felmondását is elég szűk körűen határozta meg az akkor még Fideszes városvezetés.

De történt más változás is. A helyszínen itt volt fellelhető az egyetlen nyilvánosan működő mellékhelység, melyet a közelmúltban szintén forgóvillával szereltek fel és fizetőssé tették. Ez különösképpen problémás azok részére, akik nem hordanak maguknál készpénzt, mivel az automata beléptetőnél nem lehet kártyával fizetni (szemben a Várkert-Bazárral). Pedig ez a helyiség a megkötött szerződés szerint szintén közcélú köztérként van feltüntetve. Az esetről az önkormányzatot írásban kérdeztük.

Az itt élőknek már nem egyszer volt konfliktusa a bérlővel. A szerződés megkötésekor opcionálisan felajánlották, hogy 60 millió Forint + ÁFA összegért ráépítési jogot vásárolhat a Korzó épületére, ami viszont számtalan velencei elől vette volna el örökre a panorámát a tóra. A korábbi tiltakozások hatására a ráépítés egyelőre nem történt meg, viszont a 2019-es önkormányzati választásokat követően nem tudni, az üzemeltető élni fog-e a szerződésben megkötött jogával. A városban ugyanis elesett a Fidesz, mindössze egyetlen képviselőt tudtak csak delegálni a közgyűlésbe.

Az összképet nézve tehát a bérlő olyan kiskapukat próbál kihasználni, amit talán nem véletlenül kötöttek meg a korábbi városvezetéssel. Az, hogy a szürreális elkerítést sikerül e megállítani, az a jövő zenéje.

Fontos még megjegyezni, hogy a Korzó építésének költségeit 2008-ban 72,81%-ban a KDOP-2.1.1/A-2008-0006-os pályázat keretében elnyert összeg fedezte. Ezen összeg legnagyobb részt az Európai Uniótól érkezett. Emellett hozzávetőlegesen 900 millió forintnyi önrészt is hozzá kellett tenni Velencének, így e célból a város valamivel több mint egy milliárd forintnyi hitelt vett fel kötvénykibocsátás révén. 2012-ben a Magyar Állam konszolidálta az önkormányzatok adósságállományát, így Velence megszabadult az előző években felhalmozott, 1,373 milliárd forintnyi adósságától.

Az adósság átvállalása után azonban az önkormányzat még további 400 millió forintos hitelt vett fel, amely azóta is évente közel 60 millió forintnyi terhet jelent a város számára. A hitel lejáratakor a város által törlesztett teljes összeg 545 millió forint lesz. Tehát a város nem kis adósságot vállalt magára, ami most a bérlő igyekszik saját maga hasznára kisajátítani.

Az önkormányzat részére több kérést is írtunk a vasárnapi terepszemlénket követően, melyre egyelőre nem érkezett válasz. Amennyiben ezt mégis megteszik, cikkünket frissítjük.

Számolt be a hírről a Jövő TV.

Mire számít a klímaváltozás kapcsán? Kíváncsiak a véleményére!

Kérdőívvel kutatják a pécsiek klímaváltozáshoz kapcsolódó magatartását és véleményét a napokban. A helyi klímastratégia megalkotásához
szeretnék minél jobban megismerni a pécsiek véleményét.

Sokan emlékszenek az utóbbi években elszaporodó villámárvizekre, vagy a hőhullámos napokon a belvárosi meleget enyhítő és felfrissülést
nyújtó párakapukra. Ezek mind olyan jelenségek, amelyek a klímaváltozás helyi következményei.

Egyértelmű tény, hogy a klímaváltozás létezik és elkerülhetetlen, hogy ezzel helyi szinten az önkormányzatok is foglalkozzanak. A
klímavédelmi stratégiák fő célja, hogy az éghajlatváltozás lehetséges hatásait helyi szinten megállapítsák, meghatározzák a feladatokat,
nevesítsék a helyi beavatkozási célokat és bekerülési költségeket, és a lehetséges pénzügyi forrásokat is feltárjanak.

A klímavédelmi koncepciók elsődleges célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azonban a klímaváltozás elkerülhetetlen
hatásaihoz történő alkalmazkodóképesség növelése hasonlóan hangsúlyos témakör. Ezzel foglalkozik az a stratégiai dokumentum, amelyet az Önkormányzat KEHOP-1.2.1. pályázati támogatási forrásból jelenleg szakértőkkel dolgoztat ki.

Napjainkban egyre több tanulmány foglalkozik a klímaváltozás várható hatásaival. A jövőbeli változások előreláthatóan világszerte növelik a klímaváltozással szembeni sérülékenységet, kitettséget és az éghajlati katasztrófákból származó veszteségeket. A helyi klímavédelmi
stratégiák segítségével fokozni lehet a felkészülést, továbbá a veszélyforrások megfelelő kezelését.

A lakossági szerepvállalás és együttműködés nélkül a legjobb stratégia is megvalósíthatatlan. Éppen ezért a stratégia készítői számára fontos a lakossági hozzáállás, vélemények megismerése. Ezt a célt szolgálja az a webes kérdőíves felület, amelynek kitöltésével bárki hozzájárulhat a helyi klímastratégia sikeréhez.

A kérdőívet magánszemélyek mellett helyi civil szervezetek, döntéshozók, gazdasági szervezetek képviselői is kitölthetik. A
személyes adatokat nem tartalmazó, alig kéttucat kérdésből álló kérdőív megválaszolása mindössze 10 percet vesz igénybe. A kitöltésre
2021. április 6-ig van lehetőség, az alábbi linken:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSe9FCnKh48jrzAI6yzW42ObQo9g1HRCXMsyOJVePUs_Qo7sSw/viewform

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata