A Természetvédelmi Világalap (WWF) által kiadott világjelentésből a leginkább érintett országok listája is kiderül.
A WWF jelentése szerint 2004 és 2018 között összesen 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő. Ez nagyjából Ausztria méretének az ötszöröse, ami érzékletesen mutatja meg, hogy pontosan mekkora területet is érintett a probléma.
A WWF-jelentés a 15 évet felölelő időszakban műholdas felvételek segítségével készült, így jól körülhatárolhatóak voltak a válsággócok. Ez utóbbi azokat a területeket jelenti, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött, összesen 24 trópusi és szubtrópusi válsággócot jelöltek ki. A legnagyobb pusztítást Dél-Amerikában az Amazonas-őserdő szenvedte el, összesen 18.3 millió hektár tűnt el. Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezeuela és Guyana is erősen érintett a károkozásban, őket Borneó szigete követi, ahol 5.8 millió hektárnyi őserdő pusztult el. A Gran Chaco Alföld (Paraguay és Argentína területe), illetve Szumátra és Madagaszkár erdeit is jelentősen érintette a probléma.
A pusztítás oka elsősorban az iparosított mezőgazdaságban keresendő, amely folyamatosan igényli az új legelő- és termőföldek létrehozását. Ugyancsak jelentős károkat okoz az infrastruktúra fejlesztése és a bányászat is, amelyek mind-mind elősegítik a fairtást. A WWF ezért folyamatosan sürgeti a környezettudatos változásokat az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdasági termékek előállítása terén.
A jelentés kitér arra is, hogy maguk a fogyasztók, tehát gyakorlatilag minden ember jelentős szerepet játszik az őserdők pusztulásában. A felszabadult területeket ugyanis főleg szója- és kakaóültetvényekhez, illetve legelőként használják. A megnövekedett igényeket pedig csakis újabb és újabb földek feltárásával lehet kielégíteni, ami értelemszerűen több esőerdő kipusztítását jelenti.
Georg Scattolin, a WWF nemzetközi programjának vezetője szerint „meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük.” A szakértő a jelentésben kiemelte, hogy az őserdők az ember és a természet „egészségbiztosítását” jelentik, hiszen szén-dioxidot raktároznak és fontos életteret biztosítanak.
Scattolin arra is kitért, hogy az őserdők a járványok elleni gátként is szolgálnak. „Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett.
A WWF mindezen problémák miatt egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021. májusi csúcstalálkozóján.
Forrás: Greenfo
