A húsvét egyik szimbóluma a nyúl, a húsvéti nyuszi. Az ókortól kezdve ez az aranyos, félénk, gyönyörű és szőrös háziállat mindig a termékenység szimbóluma volt. Végül is sok utódot hozott életre, sőt a tavasz beköszöntét és újjáéledését is neki tulajdonítják. A nyúl éjszakai állat, így a holddal is összefüggésbe hozható, azt gondolva, hogy a holdciklus befolyásolja a termékenységet. Az indiánok a Holdon egy nyulat láttak, Indiában pedig a Hold egyik neve Sahin, ami nyulat jelent.
Miért a nyúl?
A 19. században német közvetítéssel érkezett hazánkba a húsvéti nyuszi. A német szokásokkal ellentétben, Franciaországban és Belgiumban azt mondják, hogy a húsvéti tojásokat a húsvéti harangok teszik le, nem a húsvéti nyuszi. Az a szokás Ausztráliába is megérkezett, ahol a nyulakat kártevőknek tekintik, ezért megpróbálták helyettesíteni egy őshonos erszényes nyúllal, a bilbyvel helyettesíteni, nem sok sikerrel.
Húsvét alatt sok állatkereskedés kínál olyan nyulakat, amelyek halálra vannak ítélve, és felkészületlen vásárlók mancsába esnek. Javasoljuk, hogy mindenki válasszon különféle csokoládék közül, és vigye el a gyerekeket az üzletek nyuszi-simogató rendezvényeire. Sajnos ez idén nem tud megvalósulni, de a B terv most is él, vagyis olyan farmok, amelyek engedélyezik a látogatást.
Érdekesség
Az ókori Egyiptomban az emberek azt hitték, hogy az eget egy főnix uralja, aki nyúl képében született újjá. Ugyanakkor megtartotta a tojást tojó képességét. A szász ősök legendája szerint Ostra, a tavasz istennője fagyott madarat támasztott fel, de nyúl formájában. Az angolszász vidékeken erre a célra tojásokat festettek és felajánlották Ostra istennőnek.
