Napra pontosan 101 évvel ezelőtt, 1920. 06. 04-én írták alá Trianonban azt a kényszerszerződést, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.
Mennyire ismered a trianoni békediktátum történetét?
[show-quiz id=”42780″ title=”101 éves a trianoni békeszerződés – Kvíz!”]A szerződő felek az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország). A Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá.
„Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették” – Bibó István történész a trianoni békediktátumról.
A szerződés célja a Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése, a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése.
Ennek értelmében a történeti a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság széthullott. A Horvátország nélküli, 282 870 km² területű Magyarország területének 67 százalékát, Horvátországgal együtt 71 százalékát elvesztette (92 952 km²-re csökkent), lakosságának pedig több mint a felét (az 1910-ben még 18 264 533 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza).
Ezt követően 1920 és 1924 között területcserék és népszavazások is történtek, amik kialakították a ma is meglévő határokat. A legnevezetesebb ezek közül a Soproni népszavazás. A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.
A trianoni békeszerződésre emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
