Az 500 000 évvel ezelőtt élt emberi fajt Homo bodoensisnek nevezték el a kutatók. A faj a korai emberek közvetlen őse volt Afrikában, a felfedezés a korszak újraértékeléséhez vezet – írja a Guardian.
A faj körülbelül 500 000 évvel ezelőtt, a középső pleisztocén korszakban élt Afrikában, és a tudósok szerint a modern ember közvetlen őse volt. A bodoensis név az etiópiai Awash folyó völgyében található Bodo D’arban régészeti lelőhelyen megtatlált koponya után kapta a nevét.
A tudósok szerint ez a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg Afrikában a Homo sapiens, Európában pedig a Homo neanderthalensis, ismertebb nevén a neandervölgyiek. A paleontológusok az emberi evolúció fejlődését ebben az időszakban kevésbé ismerik, ezért is számít kiemelkedően fontos felfedezésneka koponya.
Az új besorolás szerint a Homo bodoensis a középső pleisztocén korban élő emberek többségét Afrikából és néhányat Délkelet-Európából írja le, míg az utóbbi kontinensről sok embert átsorolnak a neandervölgyiek közé.
Christopher Bae, a Manoa-i Hawaii Egyetem antropológiai tanszékének munkatársa és a tanulmány egyik társszerzője elmondta, hogy a Homo bodoensis bevezetésének célja „elvágni a gordiuszi csomót, és világosan kommunikálni erről a fontos időszakról az emberi evolúcióban”.
Roksandic így foglalta össze: „Egy új faj elnevezése nagy dolog, mivel a Nemzetközi Állattani Nómenklatúra Bizottság csak nagyon szigorúan meghatározott szabályok mellett engedélyezi a névváltoztatást.
Augusztusban a Guardian arról számolt be, hogy a régészek ősi DNS-t tártak fel egy 7200 évvel ezelőtt Indonéziában elhunyt nő maradványaiban, ez a felfedezés megkérdőjelezte a korai emberek vándorlásáról korábban ismerteket. A Bessé becenevű tinédzser maradványait az indonéz Sulawesi szigetén található Leang Panninge barlangban fedezték fel. Az első ásatásokat 2015-ben végezték.
A Nature folyóiratban megjelent felfedezésről azt tartják, hogy ez az első alkalom, hogy ősi emberi DNS-t fedeztek fel Wallaceában, a szárazföldi Ázsia és Ausztrália közötti óceánban található hatalmas sziget- és atollláncban. A DNS-t Bessé halántékcsontjának kőzetes részéből vonták ki, amelyben a belső fül található. A kutatók szerint az érintetlen DNS ritka lelet.
Forrás, kiemelt kép: Guardian
