A héten ünnepli az ötödik születésnapját Pécs független filmes társulata, a Horror Stories of Pécs csapata. A csapat azóta számos filmet forgatott, melyek közül olyan is akadt, amit az Uránia Mozi vetített. Németh Józseffel a Horror Stories of Pécs alapítójával beszélgettünk, és ő idézte fel a kezdeteket, és az elmúlt öt év fontosabb állomásait.
2017 elején olvastam egy hirdetést, hogy szereplő válogatást tartanak egy nagyköltségvetésű posztapokaliptikus horrorhoz. Mivel gyerekkorom óta imádtam ezt a műfajt, gondoltam megpróbálom. Csaknem kétszáz emberből választottak ki minket szereplőnek. Ezután több szituációs gyakorlaton, tréningen is részt vettünk, majd a felvételek megkezdése előtt közölték velünk, hogy a produkcióból nem lesz semmi. Csalódottak voltunk, azonban jónéhányan kapcsolatban maradtunk egymással, és felvetődött az ötlet, hogy csináljunk mi egy filmet. – így indult minden, idézi fel emlékeit Németh, aki „civilben” Pécs egyik népszerű gyrosozóját, az Anyám pitáját üzemelteti.
– Természetesen semmink sem volt az induláskor. Se technika, se támogatok, se költségvetés, sem filmes tapasztalat. De neki álltunk, kezdeti lelkesedéssel, és megszületett a Horror Stories of Pécs, ami egy horror antológia sorozattá nőtte ki magát, és ma már több, egymástól eltérő és független történetet mesél el a műfajon belül, teljesen változó játék időkkel. A történetek írása közben mindig arra törekedek, hogy a meglévő körülményeink lehetővé tegyék a kivitelezését. Persze számos példa volt már rá, hogy a forgatáson rögtönöztünk, ami általában jól sült el.
– Ahogy induláskor, úgy most sem rendelkezünk profi technikával, ugyan úgy mobiltelefonnal rögzítünk, szereplőink önkéntes, átlagos, hétköznapi iskolás vagy családos emberek, a filmek költségvetésé pedig a technikánkhoz hasonlóan, szintén a nullával vetekszik. Egyedül helyszíni, és zenei támogatóink voltak az elmúlt öt évben. Utóbbiból nem is akár milyenek: Pécsiek közül a Kispál és a Borz, a Rumproof, rajtuk kívül pedig Ganxsta Zolee, Hevesi Tamás, és a Groovehouse – nekik ezúton is köszönjük a támogatást és a segítséget.
– A mostoha körülményeink ellenére készített alkotásaink pedig rengeteg pozitív visszajelzést és kritikát kapnak. Fennállásunk alatt két nagyjáték filmünk is, Az egy sorozatgyilkos balladája, és Az örökös nyilvános mozi premieren debütált az Uránia moziban, ezen kívül 2020-ban az egyik rövidfilmünk második lett egy kanadai horror film fesztiválon. Csak érdekességképp, ennek a filmnek a költségvetése körülbelül ezerötszázforint volt. Büszkék vagyunk ezekre az eredményekre, mert tényleg a nullából alkotunk, és hozunk létre egy mások számára élvezhető tartalmat.
– Célunk mindig is az volt, hogy a soron következő filmünk minden szempontból jobb legyen az előzőnél, és ezt eddig úgy érezzük – és a közönség visszajelzése is ez – sikeresen teljesítettük.
– Viszont most nagyon nehéz dolgunk lesz, mert a tavaly megjelent Az örökös című filmünkkel magasra tettük a lécet saját magunk számára, mert úgy gondolom, hogy azzal a művel teljes mértékben kihoztunk mindent, amit kilehet egy amatőr filmből hozni.
– De hát azért vannak a korlátok, hogy ledöntsük őket, végül is, már öt ève ezt csináljuk, mert csak így fejlődhetünk, így juthatunk előrébb. – folytatja sorait Németh.
És hogy mik a jövőbeli tervek?
– Jó egy éves pihenő után, nem rég kezdtem el egy forgatókönyvet írni, aminek története még nincs teljesen kidolgozva, viszont a karakterek készen vannak, és az őket életre keltő szereplők is. Elméletileg egy, a filmezésben nagy rutinnal rendelkező embert is sikerült megnyernem a projekthez, akinek tudásával, technikájával és a kamera mögötti látásmódjával sikeresen vesszük majd fel a küzdelmet, a saját korlátajainkkal szeme.
És hogy miről fog szólni a film?
A film történetéről egyelőre ég nem sok mindent szeretnék elárulni, de annyit igen, hogy ezúttal a paranormális történeteket kedvelőknek kedvezünk, és várhatóan ez lesz majd a legsötétebb, legfélelmetesebb alkotásunk, amin terveink szerint jövőre már mindenki retteghet…
