Kezdőlap Blog Oldal 1017

Szlovákiában sterilizáltatta magát Viktória

32 évesen Szlovákiában sterilizáltatta magát, mert nem akart gyereket

Vannak többen olyanok, akik nem szeretnének gyermeket semmiképpen sem. Ennek számos oka lehet, a klímaszorongás, de akár betegség, illetve a megfelelő párkapcsolat, de akár anyagi megfontolás is.

 A sterilizáció kérdése valószínűleg éppúgy megosztja a társadalmat, ahogy az esemény utáni tabletták hozzáférhetősége vagy az abortusz. A kormány álláspontja egyértelmű, hiszen itthon csak receptre lehet sürgősségi fogamzásgátlót vásárolni. Szigorították az abortusz szabályait, és a sterilizáció feltételei Magyarországon számítanak az egyik legszigorúbbnak Európában.

„A sterilizáció szigorítása ellen és mellett is szólnak érvek. A szigorítást támogatók gyakran hozzák fel érvként, hogy nem szabad egy ilyen végleges döntést fiatalon meghozni, mert az ember bármikor meggondolhatja magát. Időt kell hagyni arra, hogy az anyai és apai érzések kialakuljanak.” -írja ezzel foglalkozó cikkében a Telex

Viktória is azok közé a hölgyek közé tartozik, akik elhatározták, hogy nem szeretnének gyermeket. Párt is így választott magának. 15 évig szedett fogamzásgátló tablettát, de több ok miatt úgy döntött más megoldás után néz. Az orvosa is azt tanácsolta, hogy ne szedje tovább a tablettát. Mivel nem talált más alternatívát, ezért döntött a sterilizáció mellett.

„Viktória elkezdett utánanézni a lehetőségeknek, elég hamar szembesült azzal, hogy a sterilizációt Magyarországon szigorú feltételekhez kötik. Egy 2014. március 15-én hatályba lépett jogszabály-módosítás óta csak az választhatja ezt a fogamzásgátlási módszert, aki elmúlt negyvenéves vagy van három gyereke. És még ekkor sem azonnal végzik el a beavatkozást: fél év múlva el kell menni a nőgyógyászhoz, írásban megerősíteni a szándékot, majd újabb hat hónap után végezhető el a műtét. A jogszabály nem tesz különbséget a nemek között, ugyanez a szabály vonatkozik a férfiakra és a nőkre is.” -írta a lap

Viktória decemberben megkereste a szlovák kórházat „Azt mondták, mielőtt időpontot adnak, el kell küldeni egy írásos kérvényt postán, amiben igénylem a beavatkozást. Annak a beérkezése után harminc nappal tudnak is operálni.” A kérvény kitöltése után, január végén el is végezték a beavatkozást.

Azt nyilatkozta, hogy megkönnyebbült, hogy nem kell többé aggódnia a teherbeesés miatt.

További érdekes hírek itt!

forrás: telex

Február- Ősi magyar nevén Jégbontóhava

0

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap

Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap. Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik.  Kitűnik azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek már meg február hónapban. Ehhez kapcsolható például a leggyorsabb felmelegedés, mely 1963-ban történt, 26.7 fok 18 óra alatt. Rekord erősségű szél is előfordult 1990-ben Sopronban, 151 km/óra.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -4 / -2 °C. A jellemző maximum hőmérséklet pedig 4 / 5 °C. Februárban 25-32 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 70-91 óra körül van összesen.

  • február 5.: Szent Ágota napja. E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
  • február 6.: Népi időjósló nap. “Dorottya még szorítja Julianna (febr.16.) tágítja”.  Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható.
  • február 14.: Bálint napja. Napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Szent Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont eredetileg szerencsétlen napnak számít.
  • február 16.: Julianna, Dorottya napja. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
  • február 17.: 1940-ben ezen a napon  mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban.
  • február 19.: Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
  • február 19.: 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre.
  • február 24.: Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
  • forrás: eumet
  • Januári jeles napokról itt írtunk!

Folytatódnak a székelyudvarhelyi diákotthon munkálatai

Részben ügyészségi felügyelettel folytatódnak a beomlott székelyudvarhelyi diákotthon állagmegőrzési munkálatai

Részben ügyészségi felügyelettel folytatódnak a továbbiakban a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium beomlott diákotthonának állagmegőrzési munkálatai – közölte pénteken a Hargita megyei prefektúra.

    A prefektusi hivatal közleményben számolt be az ügy kivizsgálására létrehozott vegyesbizottság csütörtöki üléséről. Melyen az illetékes román állami intézmények az eddigi tevékenységről számoltak be.
    A Hargita megyei építési felügyelet közölte, hogy a héten befejezik a törmelék eltakarítását a falomlás helyszínén. Elmondták: eddig a földszint felett zajlott a munka, ezután az alatt folytatódik, az ügyészség felügyelete mellett.
    A tájékoztatás szerint a részben beomlott épület állagmegóvása és megerősítése is folytatódik. Az eddigi beavatkozás során lebontották a megrongálódott tetőzetet, és a belső munkálatok, a falak megerősítése is megvalósult. Ezután a külső állagmegőrzési munkálatok következnek, a munkához jövő héten látnak hozzá.

A román állami intézmények képviselői a továbbiakban is felügyelik az állagmegőrzési munkálatokat


    Eközben Hargita megye önkormányzata és főépítésze azt ellenőrzi, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal betartotta-e a törvényt, amikor kiadta az építési engedélyt. Erről jövő hétre ígértek részletes jelentést. A román állami intézmények képviselői a továbbiakban is felügyelik az állagmegőrzési munkálatokat.
    A tavaly decemberben részben beomlott székelyudvarhelyi diákotthonnál január elején kezdődtek el a biztonságba helyezési munkálatok. Azután, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal rögtön karácsony után sürgősségi eljárásban kiállította az építési engedélyt.
    Lukácsi Katalin, a gimnázium szóvivője korábban az MTI-nek elmondta: az építési felügyelőség két fázisban határozza meg a beavatkozások menetét. Elsőként sürgősségi beavatkozást írt elő, amellyel a sérült, pince nélküli épületszárnyat ideiglenesen stabilizálják. A második fázisban az épen maradt pincés épületszárny és a tornaterem teljes felújítására kerül sor, és a sérült épületrész is újraépül. Ez a szakasz új tervezési és engedélyezési dokumentációt igényel, és valószínűleg több hónapig is eltart.
    A végső munkálatok – az épület már korábban tervezett teljes felújítása – csak ezután indulhatnak, és egy-két évig is eltarthatnak.


    A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának megközelítőleg egyharmada december 18-án dőlt össze, miután az épület külső fala, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak, leomlott. A romok négy diákot temettek maguk alá. Egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült. Ő a Maros megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban hunyt el pár héttel a tragédia után.
    Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve testi sértés gyanújával folytat büntetőeljárást annak a cégnek az ügyvezetője ellen, amely csatornázási munkát végzett a diákotthonnál, és ennek keretében több mint két méter mély árkot ásatott az épület fala mellett.

forrás: mti

A hétvége várható időjárása Baranyában

Baranyában szombaton újabb hidegfront okoz erős ÉNY-i szelet az ország északnyugat-délkelet irányú középső sávjában, míg délnyugaton és északkeleten mérsékelt marad a légmozgás.
Változó vastagságú, időről-időre felszakadozó felhőzet, elvétve egy-egy futó zápor jellemezheti az időjárást. Tartós, jelentős mennyiségű csapadék érkezésére nem látszik esély.
Tovább enyhül az idő, egyre nagyobb területen haladja meg a +10 fokot a maximum hőmérséklet. A délnyugati, déli országrészben várható a legmelegebb, míg északkeleten.
Éjszaka is erős szél fúj a középső országrészben, illetve megélénkülhet az északkeleti térségben is, míg délnyugaton várhatóan mérsékelt marad. Zömmel erősen, itt-ott szakadozottan felhős égbolt mellett elvétve lehet jelentéktelen mennyiségű eső, szemerkélés.

A jellemző hőmérséklet átlaga (oC):
szombat reggel 4,
szombat délután 12,
vasárnap reggel 4 fok körül alakul.

A LEGVALÓSZÍNŰBB FOLYTATÁS:
– Vasárnap is sok felhő ígérkezik, elsősorban a Dunántúl déli térségében van esélye napsütésnek is. A felhőzetből itt-ott kisebb szemerkélés előfordulhat. Napközben előreláthatólag az ország északkeleti felén fúj erős ÉNYNY-i szél, délnyugaton maradhat mérsékelt a légmozgás. Éjszaka viszont országszerte tovább erősödő szél ígérkezik. Már viharos lökések is előfordulhatnak. Enyhe nappal számolhatunk.

– Hétfőn kifejezetten szeles, de enyhe, a szokásosnál 7-10 fokkal enyhébb időre van kilátás. A hőmérsékleti maximum túlnyomórészt 10 fok fölé valószínű, helyenként a 15 fokot is elérheti, meghaladhatja. A reggeli, kora délelőtti időszakban viharos (70-90 km/órás) széllökések lehetnek, majd napközben kissé veszít erejéből a szél. Emellett általában felhős időre számíthatunk, elszórtan kisebb esőkkel, záporokkal, itt-ott átmenetileg felszakadozó felhőzettel.

– Keddre már növekvő előrejelzési bizonytalansággal, de élénk, erős NYDNY-i szél mellett napos, gyengén felhős idő kialakulása valószínű további pár fokos enyhüléssel.

– Szerdán, csütörtökön hasonlóan változó, időről-időre szakadozott felhőzet, időszakos napsütés és élénk, erős NYDNY-i szél látszik a legvalószínűbbnek az évszakos átlagnál 7-10 fokkal magasabb hőmérséklettel.

– Péntekre – egyelőre – viharos DNY-i széllel érkező további enyhülés, de borongós, elszórtan esős idő körvonalazódik.

forrás: EUMET

További tartalmak: Bahír

Nehezebbnek tartják a saját lakás megszerzését a 30-59 évesek

Jelentősen nőtt a 30-59 évesek körében azok aránya, akik úgy látják, hogy saját erőből nem sok esélyük van lakáshoz jutni. Ez a K&H bank által készített tavalyi harmadik negyedévben készült felméréséből derült ki, amely a harmincas-negyvenes-ötvenes korosztály lakáskilátásait vizsgálta.

    Az összefoglaló szerint az elmúlt négy évben 64 százalékról 75 százalékra nőtt a korosztály esetében a saját tulajdonú lakóingatlannal rendelkezők aránya. A lakással nem rendelkezők 52 százaléka ugyanakkor azt mondta, hogy nincs esélye saját ingatlanhoz jutni, ha nem örököl vagy kap egy lakást ajándékba. Egy évvel korábban még a válaszadók 44 százaléka, 2021 harmadik negyedévében pedig 42 százaléka nyilatkozott így.
    Miközben sokan nem látnak lehetőséget saját lakás vásárlására, a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, hogy mielőbb el kell érni ezt a célt, mert a lakásbérlés pénzpocsékolás. A nem saját tulajdonban lévő ingatlanban élőknek 56 százaléka mondta ugyanezt.
    A válaszadók negyede gondolja, hogy az emberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a saját lakásnak, és feleslegesen sok anyagi terhet bevállalnak érte. A válaszadók 19 százaléka mondta, hogy mára felértékelődött a mobilitás, és gyakran érdemesebb lakást bérelni. Szerintük a saját kézben lévő ingatlan túl sok kötöttséget jelent. Emellett 9 százalékos tábort alkotnak azok, akik úgy látják, hogy az egész életüket le tudnák élni egy bérleményben.
    A K&H „biztos jövő” kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. A megkérdezettek száma negyedévente 500, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A felmérés 2023. szeptember 1-16. között készült.

További érdekes tartalmak itt!

forrás: mti

A nem lakossági vízdíj emelését az indokolta, hogy a bevételek nem fedezték a hálózat fenntartását

A szolgáltatók bevételei évek óta nem fedezik a hálózat, illetve az egyéb infrastruktúrák karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Ez indokolta a nem lakossági vízdíj emelését a Magyar Víziközmű Szövetség szerint.

    A hazai víziközmű-szolgáltatók szakmai érdekképviseleti szervezete közleményében felidézte, hogy a vízdíjakat a 2012-es szinten befagyasztották. Majd ezt követően 2013-ban rezsicsökkentett díjakat állapítottak meg, és bevezették a víziközműveket sújtó vezetékadót is. Ezek a tényezők együtt vezettek oda, hogy a szolgáltatók bevételei évek óta elmaradnak a szükségestől.
    Kurdi Viktor, a szövetség elnöke a közlemény szerint rámutatott, hogy a hálózatok nem megfelelő minősége miatt a szolgáltatók hálózati vesztesége átlagosan 20-25 százalékos. De van olyan terület is az országban, ahol a kitermelt 100 liter ivóvízből csak 40-50 liter jut el a felhasználókhoz, a többi elfolyik a talajba.
    Annak érdekében, hogy ezek a problémák megoldódjanak, az Energiaügyi Minisztérium a nem lakossági vízdíjak esetében változtatott. 2024. január 1-jétől egységesen 576 forintot kell fizetni egy köbméter vízért, ezen felül 881 forintot egy köbméter csatornahasználatért.
    Hozzátette, hogy ma Magyarországon a csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Miközben a nem lakossági fogyasztók számára egy liter ára 57 fillér az év eleje óta érvényes, egy köbméterre, azaz ezer literre vetített ár alapján. Pedig „egy olyan termékről van szó, amely nélkül nincs élet a Földön. Tehát fontos lenne megbecsülni azt és úgy tekinteni rá, amely nélkül holnaptól már csak két napig maradnánk életben” .

Ma van a sünik világnapja

0

Ma van a sünik világnapja! A sünit sokan szeretik, igaz kicsit szúrós, de mégis nagyon kedves, aranyos állat. Ráadásul rendkívül hasznos, hiszen főként rágcsálókkal, a kártevőkkel és bogarakkal táplálkozik. Ugyanakkor kedveli a lehullott gyümölcsöket, és bogyókat, ezért azokat a kerteket szeretik ahol sok a gyümölcsfa.

Nappal elbújnak egy bokor alá, vagy valamilyen odúba és éjszaka indul útjára. Ősztől tavaszig téli álmot alszik.

Ha sünit találunk kertünkben, ne bolygassuk, ne zavarjuk, mert más lakóhely után néz. A sünit nem szabad tejjel, vagy más itallal itatni, csak tiszta, ne túl hideg vizet adjunk neki egy tálkába. A kis süniket pedig orvosi fecskendőből tudjuk megitatni.

Forrás: 24.hu

Új információs központ mutatja be a homokpuszták világát

0

Új információs központ enged bepillantást a homokpuszták világába Bugacon

Új információs központ enged bepillantást a homokpuszták világába, a táj történetébe, változásaiba, a múltban itt élt emberek hétköznapjaiba Bugacon. Ezt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője közölte az MTI-vel.

    Kiss Mónika elmondta, hogy Bócsa-Bugac buckavilága a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb, és domborzatát tekintve is legváltozatosabb része. A területen két nagy buckavonulat húzódik végig. A buckasorokat északkelet felől a bugaci puszta váltja fel, amelynek mai arculatát a több száz éves külterjes állattartás hatásai is meghatározzák. Néprajzi értékei is ehhez kötődnek.

A bócsai részen található a világ második legnagyobb tartós szegfűállománya


    A terület egyben a Kárpát-medencei bennszülött életközösségnek számító pannon homoki gyepek és borókás-nyárasok legjelentősebb őrzője. A bócsai részen található a világ második legnagyobb tartós szegfűállománya, a bugaci rész pedig egy jelentős rákosivipera-populáció otthona. Natura 2000 jelölő és függelékes fajai közé tartozik a magyar futrinka, a pusztuló nyárfákban élő skarlátbogár, az ürge, a homoki kikerics és a homoki nőszirom.
    A bugaci állattartás és pásztorélet emlékei ma is megtekinthetők a pusztán. Ezt a világot jelenítik meg a legelésző őshonos háziállatfajták, a csikósok lovasbemutatója és a Pásztormúzeum.
    A nemzeti park területrész mellett az Alföldfásítási Múzeum, az Aranymonostor romkertje és a bemutatóhelye is értékes attrakciója Bugacnak. Több hagyományőrző rendezvény és program a Kárpát-medencében élő egykori sztyeppei népek történetének állít emléket.
    A projekt keretében megépült Puszta Kapuja Információs Központ „a bugaci puszta kapuja”, innen lehet eljutni a nemzetközi szinten is ismert élőhelyre.
    Az épületben két kiállítási egységet alakítottak ki interaktív elemekkel dúsítva. A Pásztorélet című tárlat az egykori pásztorvilágot mutatja be. A külterjes állattartás évszázadokon keresztül hatással volt a tájra, nagyban befolyásolva a terület ökológiai viszonyait. A Bugaci buckák között című kiállítás pedig átvezeti a látogatókat a pusztai természetbe, közelebb hozza a közönséghez a puszta különleges élővilágát, felvillantja ennek a rendkívüli, változatos ökoszisztémának az értékeit.
    Az információs központ kertjében rovarhotelt és több játékot, például egy ökológiai társasjátékot helyeztek el. A Pásztormúzeumhoz vezető földút mellett pihenőhely készült, további ismereteket adva a puszta növény- és állatvilágáról, a Pásztormúzeumnál pedig fotópont található. Az 1100 méter hosszú Boróka tanösvény is kiegészült új információs táblákkal és élményelemekkel, egyebek mellett erdei xilofonnal és játéktávcsővel.
    A kültéri helyszínek már látogathatók, a Puszta Kapuja Információs Központ 2024 tavaszán nyitja meg a kapuit.
    A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 286,5 millió forint európai uniós támogatásból valósult meg.

A Megafonos Deák Dániel egyedül (majdnem) annyit költött FB-hirdetésekre, mint a teljes ellenzék

Az elmúlt hetekben megint felerősödött a Megafon tevékenysége, ami a Facebook-hirdetéseket illeti. Amikor pedig ez történik, óhatatlanul felmerül bennem a kérdés: vajon mindez mennyibe kerül? A Meta adatok szerencsére továbbra is a rendelkezésünkre állnak, ezért készítettem egy kimutatást, hogy a múlt héten ki mennyit költött FB-hirdetésekre. Ám ezúttal úgy döntöttem, hogy kicsit bővítem a vizsgálatot. Megvizsgáltam minden olyan hirdetőt, aki 10.000 forintnál többet költött hirdetésekre, hogy inkább kormányoldali vagy inkább ellenzéki szereplő.

A vizsgálatot 3 kategóriába soroltam:

  • Politikusok, pártok.
  • Hírportálok, médiaoldalak.
  • Egyéb (influenszerek, nem politikai szervezetek).

Akiket nem vettem bele a vizsgálatba:

  • Politikán kívüli szereplők (pl. cégek reklámhirdetései)
  • Azok az ellenzéki pártok, akik az ellenzéki összefogásban nem szoktak részt venni (MKKP, Mi Hazánk)
  • Azok a portálok, akik középen vannak, vagy nem megállapítható egyértelműen, hogy melyik oldalon állnak.

Lássuk, mi a végeredmény!

Brutális Megafon fölény

Ha a hét költéseinek összesített listáját nézzük, akkor a Megafonos influenszerek egyértelműen dominálnak. A 11 legtöbbet költő oldalból 9 valamelyik Megafonoshoz köthető. Ezek közül a legtöbbet költő arc ezúttal Deák Dániel volt, aki nem kevesebb, mint 3.071.789 forintot fordított kiadásokra. Őt egy új arc, Szarvas Szilveszter követi közel 2.700.000 forinttal, míg harmadik helyre „A kopasz oszt” oldala került majdnem kétmillió forinttal. A legkevesebb pénzt költő Megafonos a héten Hortay Olivér volt, de az ő hirdetéseire fordított összeg is meghaladta a 960.000 forintot (ellenzéki oldalon ennyit senki sem költött). A 9 Megafonos influenszer hirdetésekre fordított összege együtt meghaladta a 15 millió forintot. Kormányoldalon hirdettek még olyan szervezetek, mint a CÖF, az Alapjogokért Központ vagy a Transzparens Újságírásért Alapítvány, ám ezek ebben az időszakban csak pár tízezres tételek voltak.

Ellenzéki oldalon az „egyéb” kategóriában alig látunk szervezetek, és ők sem kifejezetten kormány-ellenes csoportok, hanem olyanok, akik konkrét ügyek mentén ütköznek a jelenlegi hatalommal. A lista élén az Amnesty International áll, de az általuk költött 144.446 forint elenyésző a Megafonhoz képest, ezenkívül 4 másik inkább ellenzékhez köthető szerv költött tízezres nagyságrendben.

Összevetés: 15.675.225 ft – 303.299 (98.1 % – 1.9 %)

Jobbra lejtés a médiaportáloknál is

A médiaportálok hirdetéseiben az Origo magasan kiemelkedik, a 1.463.741 forntos hirdetési tétel egymagában több mint az ország összes ellenzéki hírportáljának teljes hirdetésre fordított kerete. A lista másik két dobogósa a Ripost és a hirado.hu, fejenként valamivel több mint 700.000 forinttal. A regionális KESMA-lapok fejenként 30.000 forint körüli értéket hirdettek, velük együtt összesen 35 egyértelműen fideszközeli portál költött 10.000 feletti összeget.

Az egyetlen oka annak, hogy nincs az előző kategóriához hasonló dominancia a hírportálok terén, az az A Hang konzultációs ívgyűjtő akciója, ami miatt az ő hirdetési kiadásuk 672.901 forint. 60.000 és 100.000 forint közötti összeget használt fel a HVG, a 444, a Hírklikk és az Átlátszó (ezek egyébként alacsonyabbak, mint a hódmezővásárhelyi fideszközeli Promenad24 oldalköltése), az RTL 31.095 forintja gyakorlatilag a regionális KESMA-lapok szintjén van.

Összevetés: 6.509.391 ft – 1.115.064 ft (84.9% – 15.1 %)

Ahol az ellenzék vezet – Pártok és politikusok

Az egyetlen olyan kategória, ahol az Ellenzék minimálisan nyert, azok a pártok, politikai szervezetek és politikusok hirdetési oldala. E területen nagyjából 600.000 forinttal költött többet az Ellenzék, mint a kormánypártok.

A dobogó élén egyébként itt egy kormányközeli szerv áll, sőt, nem is szerv, hanem konkrétan Magyarország kormánya, akik főleg a Nemzeti Konzultációs hirdetésekre 1.312.121 forintot költöttek. Második helyre viszont egy ellenzéki politikus került fel, Donáth Anna, aki 736.474 forintot költött. Ez egyébként az összesített lista 12. helyén van, és ő az első egyértelműen ellenzéki szereplő, aki a listára került (de úgy is írhatnánk, hogy az első egyértelműen nem fideszközeli). A harmadik helyen a Momemntum, mint párt áll, kereken 300.000 forint költéssel. A Fidesz-listán második helyen álló Dömötör Csabát azonban még további három ellenzéki politikus (Karácsony Gergely, Gyöngyösi Márton, Ungár Péter) megelőzi.

Ami a pártok szintjét illeti, a Momentum egyértelműen a legtöbbet költő ellenzéki párt volt az elmúlt héten. Az LMP és a Párbeszéd nagyjából hasonló összeget költött, a P-nél ez főleg Karácsony Gergelynél jelent meg, míg Magyarország Zöld Pártjánál viszonylag sok politikai szereplő hirdetett kisebb összegekkel. A DK és az MSZP a korábbiakhoz képest viszonylag mérsékelten fordított pénzt hirdetésekre.

Összesen egyébként 60 olyan ellenzéki szereplő van, aki egy hét alatt 10.000 forintnál többet hirdetett. Az általuk hirdetésre költött pénz azonban összesen 3.171.187 forint, ami alig 100.000 forinttal több, mint amit Deák Dániel egyedül hirdetésekre fordított. És ne feledjük, itt 8 párt összes pártközpontjáról, területi szervéről, ifjúsági szervezetéről és politikusairól beszélünk…

Összevetés: 2.544.840 forint vs. 3.171.187 forint (44.5 % vs. 55.5 %)

Összegzés

Az egy hét leforgása alatt a Fideszhez közeli politikusok, portálok és szervezetek összesen 24.729.456 forintot költöttek el 4.633.550 forint. Ha százalékos arányban nézzük, akkor a teljes költés 84.2%-a volt a kormányközeli csoportoké és mindösszesen 15.8% az ellenzéké. Talán nem kell magyaráznom, hogy ez az arány brutálisan magas, főleg, mert minduntalan azt halljuk kormányoldalról, hogy baloldali médiafölény van az online téren.

Ami még megfigyelhető tendencia, hogy amíg az ellenzéki oldal költésének javarészét a pártok és politikusok hirdetései teszik ki, addig a kormányoldalon ez az influenszerek költése. Ez nyilván azzal magyarázható, hogy a jóval nagyobb anyagi lehetőségek miatt ők megengedhetik maguknak, hogy bizonyos információkat ne a frontpolitikusok mondjanak el, hanem rá lehet bízni jól megfizetett, de politikai értelemben nem releváns személyekre. Míg a másik oldalon ez a felosztás pillanatnyilag nem lehetséges.

Hozzátéve, hogy a felsorolás azért nem pontos, mert a 10.000 forint alatti hirdetések között is biztosan van politikai, sőt, ellenzéki is, így nem zárható ki, hogy végső soron az ellenzéknek néhány százezer forinttal több költése volt (meg valamivel a Fidesznek is). De az a gyanúm, hogy a lényegen mindez nem változtat.

Ma ünnepli születésnapját Sunyovszky Szilvia

1948 február 2-án, Szlovákiában, Rozsnyón született Sunyovszky Szilvia színésznő. 1970-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán. Játszott Pozsonyban és Kassán, majd 1971-től, húsz évig volt a Madách Színház tagja.

Több film, tévéfilm és színházi szerep tarkítja szakmai életét, de szerepet vállalt a magyar politikában is. 1989–1999 között a Drogmentes Élet Nemzetközi Alapítvány elnöke volt. 1991–95 között a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként dolgozott. 1995-től 1998-ig a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, 1998–2000 között pedig a Magyarországért Alapítvány elnöke volt.

Díjai:
Jászai Mari-díj (1986)
Rozsnyó díszpolgára (1998)
Érdemes művész (2013)
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2016)

Szerepei közt ott volt, A néma levente című magyar tévéfilm, vagy a Zebegényiek című film, de játszott a máig népszerű Szomszédok című teleregényben is.

„A kilencvenes években egy orvosi műhiba miatt már sosem térhetett vissza a színpadra, ám erről nem szívesen beszélt. „Életem egyik legnehezebb szakaszát éltem meg, amit legalább lelkileg kellett helyre tennem magamban – mondta. – Máig hordozom a fájdalmát, de igyekszem egyensúlyban maradni. Két éven keresztül tartott, hogy megtaláljam a békémet. Emlékszem, 42 kilósan ültem otthon, és hallgattam a rádióban a Vakok Országos Szövetségének elnöknőjét, aki finoman arról panaszkodott, hogy nincs színész, aki felolvasna a látássérülteknek. Felhívtam telefonon, és találkozót kértem. Ezután négy éven át jártam a Vakok Intézetébe Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Heltai Jenő, Radnóti Miklós, Reményik Sándor és még sok-sok magyar költő versét felolvasni. Ez hozott vissza az életbe. A színpadon már nem tudtam adni, a Teremtő által juttatott tehetség jóvoltából más úton még igen…”” – írta a Story

További tartalmak a Bahír.hu oldalon!

forrás: Port.hu