Kezdőlap Blog Oldal 1018

A nem lakossági vízdíj emelését az indokolta, hogy a bevételek nem fedezték a hálózat fenntartását

A szolgáltatók bevételei évek óta nem fedezik a hálózat, illetve az egyéb infrastruktúrák karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Ez indokolta a nem lakossági vízdíj emelését a Magyar Víziközmű Szövetség szerint.

    A hazai víziközmű-szolgáltatók szakmai érdekképviseleti szervezete közleményében felidézte, hogy a vízdíjakat a 2012-es szinten befagyasztották. Majd ezt követően 2013-ban rezsicsökkentett díjakat állapítottak meg, és bevezették a víziközműveket sújtó vezetékadót is. Ezek a tényezők együtt vezettek oda, hogy a szolgáltatók bevételei évek óta elmaradnak a szükségestől.
    Kurdi Viktor, a szövetség elnöke a közlemény szerint rámutatott, hogy a hálózatok nem megfelelő minősége miatt a szolgáltatók hálózati vesztesége átlagosan 20-25 százalékos. De van olyan terület is az országban, ahol a kitermelt 100 liter ivóvízből csak 40-50 liter jut el a felhasználókhoz, a többi elfolyik a talajba.
    Annak érdekében, hogy ezek a problémák megoldódjanak, az Energiaügyi Minisztérium a nem lakossági vízdíjak esetében változtatott. 2024. január 1-jétől egységesen 576 forintot kell fizetni egy köbméter vízért, ezen felül 881 forintot egy köbméter csatornahasználatért.
    Hozzátette, hogy ma Magyarországon a csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Miközben a nem lakossági fogyasztók számára egy liter ára 57 fillér az év eleje óta érvényes, egy köbméterre, azaz ezer literre vetített ár alapján. Pedig „egy olyan termékről van szó, amely nélkül nincs élet a Földön. Tehát fontos lenne megbecsülni azt és úgy tekinteni rá, amely nélkül holnaptól már csak két napig maradnánk életben” .

Ma van a sünik világnapja

0

Ma van a sünik világnapja! A sünit sokan szeretik, igaz kicsit szúrós, de mégis nagyon kedves, aranyos állat. Ráadásul rendkívül hasznos, hiszen főként rágcsálókkal, a kártevőkkel és bogarakkal táplálkozik. Ugyanakkor kedveli a lehullott gyümölcsöket, és bogyókat, ezért azokat a kerteket szeretik ahol sok a gyümölcsfa.

Nappal elbújnak egy bokor alá, vagy valamilyen odúba és éjszaka indul útjára. Ősztől tavaszig téli álmot alszik.

Ha sünit találunk kertünkben, ne bolygassuk, ne zavarjuk, mert más lakóhely után néz. A sünit nem szabad tejjel, vagy más itallal itatni, csak tiszta, ne túl hideg vizet adjunk neki egy tálkába. A kis süniket pedig orvosi fecskendőből tudjuk megitatni.

Forrás: 24.hu

Új információs központ mutatja be a homokpuszták világát

0

Új információs központ enged bepillantást a homokpuszták világába Bugacon

Új információs központ enged bepillantást a homokpuszták világába, a táj történetébe, változásaiba, a múltban itt élt emberek hétköznapjaiba Bugacon. Ezt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője közölte az MTI-vel.

    Kiss Mónika elmondta, hogy Bócsa-Bugac buckavilága a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb, és domborzatát tekintve is legváltozatosabb része. A területen két nagy buckavonulat húzódik végig. A buckasorokat északkelet felől a bugaci puszta váltja fel, amelynek mai arculatát a több száz éves külterjes állattartás hatásai is meghatározzák. Néprajzi értékei is ehhez kötődnek.

A bócsai részen található a világ második legnagyobb tartós szegfűállománya


    A terület egyben a Kárpát-medencei bennszülött életközösségnek számító pannon homoki gyepek és borókás-nyárasok legjelentősebb őrzője. A bócsai részen található a világ második legnagyobb tartós szegfűállománya, a bugaci rész pedig egy jelentős rákosivipera-populáció otthona. Natura 2000 jelölő és függelékes fajai közé tartozik a magyar futrinka, a pusztuló nyárfákban élő skarlátbogár, az ürge, a homoki kikerics és a homoki nőszirom.
    A bugaci állattartás és pásztorélet emlékei ma is megtekinthetők a pusztán. Ezt a világot jelenítik meg a legelésző őshonos háziállatfajták, a csikósok lovasbemutatója és a Pásztormúzeum.
    A nemzeti park területrész mellett az Alföldfásítási Múzeum, az Aranymonostor romkertje és a bemutatóhelye is értékes attrakciója Bugacnak. Több hagyományőrző rendezvény és program a Kárpát-medencében élő egykori sztyeppei népek történetének állít emléket.
    A projekt keretében megépült Puszta Kapuja Információs Központ „a bugaci puszta kapuja”, innen lehet eljutni a nemzetközi szinten is ismert élőhelyre.
    Az épületben két kiállítási egységet alakítottak ki interaktív elemekkel dúsítva. A Pásztorélet című tárlat az egykori pásztorvilágot mutatja be. A külterjes állattartás évszázadokon keresztül hatással volt a tájra, nagyban befolyásolva a terület ökológiai viszonyait. A Bugaci buckák között című kiállítás pedig átvezeti a látogatókat a pusztai természetbe, közelebb hozza a közönséghez a puszta különleges élővilágát, felvillantja ennek a rendkívüli, változatos ökoszisztémának az értékeit.
    Az információs központ kertjében rovarhotelt és több játékot, például egy ökológiai társasjátékot helyeztek el. A Pásztormúzeumhoz vezető földút mellett pihenőhely készült, további ismereteket adva a puszta növény- és állatvilágáról, a Pásztormúzeumnál pedig fotópont található. Az 1100 méter hosszú Boróka tanösvény is kiegészült új információs táblákkal és élményelemekkel, egyebek mellett erdei xilofonnal és játéktávcsővel.
    A kültéri helyszínek már látogathatók, a Puszta Kapuja Információs Központ 2024 tavaszán nyitja meg a kapuit.
    A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 286,5 millió forint európai uniós támogatásból valósult meg.

A Megafonos Deák Dániel egyedül (majdnem) annyit költött FB-hirdetésekre, mint a teljes ellenzék

Az elmúlt hetekben megint felerősödött a Megafon tevékenysége, ami a Facebook-hirdetéseket illeti. Amikor pedig ez történik, óhatatlanul felmerül bennem a kérdés: vajon mindez mennyibe kerül? A Meta adatok szerencsére továbbra is a rendelkezésünkre állnak, ezért készítettem egy kimutatást, hogy a múlt héten ki mennyit költött FB-hirdetésekre. Ám ezúttal úgy döntöttem, hogy kicsit bővítem a vizsgálatot. Megvizsgáltam minden olyan hirdetőt, aki 10.000 forintnál többet költött hirdetésekre, hogy inkább kormányoldali vagy inkább ellenzéki szereplő.

A vizsgálatot 3 kategóriába soroltam:

  • Politikusok, pártok.
  • Hírportálok, médiaoldalak.
  • Egyéb (influenszerek, nem politikai szervezetek).

Akiket nem vettem bele a vizsgálatba:

  • Politikán kívüli szereplők (pl. cégek reklámhirdetései)
  • Azok az ellenzéki pártok, akik az ellenzéki összefogásban nem szoktak részt venni (MKKP, Mi Hazánk)
  • Azok a portálok, akik középen vannak, vagy nem megállapítható egyértelműen, hogy melyik oldalon állnak.

Lássuk, mi a végeredmény!

Brutális Megafon fölény

Ha a hét költéseinek összesített listáját nézzük, akkor a Megafonos influenszerek egyértelműen dominálnak. A 11 legtöbbet költő oldalból 9 valamelyik Megafonoshoz köthető. Ezek közül a legtöbbet költő arc ezúttal Deák Dániel volt, aki nem kevesebb, mint 3.071.789 forintot fordított kiadásokra. Őt egy új arc, Szarvas Szilveszter követi közel 2.700.000 forinttal, míg harmadik helyre „A kopasz oszt” oldala került majdnem kétmillió forinttal. A legkevesebb pénzt költő Megafonos a héten Hortay Olivér volt, de az ő hirdetéseire fordított összeg is meghaladta a 960.000 forintot (ellenzéki oldalon ennyit senki sem költött). A 9 Megafonos influenszer hirdetésekre fordított összege együtt meghaladta a 15 millió forintot. Kormányoldalon hirdettek még olyan szervezetek, mint a CÖF, az Alapjogokért Központ vagy a Transzparens Újságírásért Alapítvány, ám ezek ebben az időszakban csak pár tízezres tételek voltak.

Ellenzéki oldalon az „egyéb” kategóriában alig látunk szervezetek, és ők sem kifejezetten kormány-ellenes csoportok, hanem olyanok, akik konkrét ügyek mentén ütköznek a jelenlegi hatalommal. A lista élén az Amnesty International áll, de az általuk költött 144.446 forint elenyésző a Megafonhoz képest, ezenkívül 4 másik inkább ellenzékhez köthető szerv költött tízezres nagyságrendben.

Összevetés: 15.675.225 ft – 303.299 (98.1 % – 1.9 %)

Jobbra lejtés a médiaportáloknál is

A médiaportálok hirdetéseiben az Origo magasan kiemelkedik, a 1.463.741 forntos hirdetési tétel egymagában több mint az ország összes ellenzéki hírportáljának teljes hirdetésre fordított kerete. A lista másik két dobogósa a Ripost és a hirado.hu, fejenként valamivel több mint 700.000 forinttal. A regionális KESMA-lapok fejenként 30.000 forint körüli értéket hirdettek, velük együtt összesen 35 egyértelműen fideszközeli portál költött 10.000 feletti összeget.

Az egyetlen oka annak, hogy nincs az előző kategóriához hasonló dominancia a hírportálok terén, az az A Hang konzultációs ívgyűjtő akciója, ami miatt az ő hirdetési kiadásuk 672.901 forint. 60.000 és 100.000 forint közötti összeget használt fel a HVG, a 444, a Hírklikk és az Átlátszó (ezek egyébként alacsonyabbak, mint a hódmezővásárhelyi fideszközeli Promenad24 oldalköltése), az RTL 31.095 forintja gyakorlatilag a regionális KESMA-lapok szintjén van.

Összevetés: 6.509.391 ft – 1.115.064 ft (84.9% – 15.1 %)

Ahol az ellenzék vezet – Pártok és politikusok

Az egyetlen olyan kategória, ahol az Ellenzék minimálisan nyert, azok a pártok, politikai szervezetek és politikusok hirdetési oldala. E területen nagyjából 600.000 forinttal költött többet az Ellenzék, mint a kormánypártok.

A dobogó élén egyébként itt egy kormányközeli szerv áll, sőt, nem is szerv, hanem konkrétan Magyarország kormánya, akik főleg a Nemzeti Konzultációs hirdetésekre 1.312.121 forintot költöttek. Második helyre viszont egy ellenzéki politikus került fel, Donáth Anna, aki 736.474 forintot költött. Ez egyébként az összesített lista 12. helyén van, és ő az első egyértelműen ellenzéki szereplő, aki a listára került (de úgy is írhatnánk, hogy az első egyértelműen nem fideszközeli). A harmadik helyen a Momemntum, mint párt áll, kereken 300.000 forint költéssel. A Fidesz-listán második helyen álló Dömötör Csabát azonban még további három ellenzéki politikus (Karácsony Gergely, Gyöngyösi Márton, Ungár Péter) megelőzi.

Ami a pártok szintjét illeti, a Momentum egyértelműen a legtöbbet költő ellenzéki párt volt az elmúlt héten. Az LMP és a Párbeszéd nagyjából hasonló összeget költött, a P-nél ez főleg Karácsony Gergelynél jelent meg, míg Magyarország Zöld Pártjánál viszonylag sok politikai szereplő hirdetett kisebb összegekkel. A DK és az MSZP a korábbiakhoz képest viszonylag mérsékelten fordított pénzt hirdetésekre.

Összesen egyébként 60 olyan ellenzéki szereplő van, aki egy hét alatt 10.000 forintnál többet hirdetett. Az általuk hirdetésre költött pénz azonban összesen 3.171.187 forint, ami alig 100.000 forinttal több, mint amit Deák Dániel egyedül hirdetésekre fordított. És ne feledjük, itt 8 párt összes pártközpontjáról, területi szervéről, ifjúsági szervezetéről és politikusairól beszélünk…

Összevetés: 2.544.840 forint vs. 3.171.187 forint (44.5 % vs. 55.5 %)

Összegzés

Az egy hét leforgása alatt a Fideszhez közeli politikusok, portálok és szervezetek összesen 24.729.456 forintot költöttek el 4.633.550 forint. Ha százalékos arányban nézzük, akkor a teljes költés 84.2%-a volt a kormányközeli csoportoké és mindösszesen 15.8% az ellenzéké. Talán nem kell magyaráznom, hogy ez az arány brutálisan magas, főleg, mert minduntalan azt halljuk kormányoldalról, hogy baloldali médiafölény van az online téren.

Ami még megfigyelhető tendencia, hogy amíg az ellenzéki oldal költésének javarészét a pártok és politikusok hirdetései teszik ki, addig a kormányoldalon ez az influenszerek költése. Ez nyilván azzal magyarázható, hogy a jóval nagyobb anyagi lehetőségek miatt ők megengedhetik maguknak, hogy bizonyos információkat ne a frontpolitikusok mondjanak el, hanem rá lehet bízni jól megfizetett, de politikai értelemben nem releváns személyekre. Míg a másik oldalon ez a felosztás pillanatnyilag nem lehetséges.

Hozzátéve, hogy a felsorolás azért nem pontos, mert a 10.000 forint alatti hirdetések között is biztosan van politikai, sőt, ellenzéki is, így nem zárható ki, hogy végső soron az ellenzéknek néhány százezer forinttal több költése volt (meg valamivel a Fidesznek is). De az a gyanúm, hogy a lényegen mindez nem változtat.

Ma ünnepli születésnapját Sunyovszky Szilvia

1948 február 2-án, Szlovákiában, Rozsnyón született Sunyovszky Szilvia színésznő. 1970-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán. Játszott Pozsonyban és Kassán, majd 1971-től, húsz évig volt a Madách Színház tagja.

Több film, tévéfilm és színházi szerep tarkítja szakmai életét, de szerepet vállalt a magyar politikában is. 1989–1999 között a Drogmentes Élet Nemzetközi Alapítvány elnöke volt. 1991–95 között a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként dolgozott. 1995-től 1998-ig a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, 1998–2000 között pedig a Magyarországért Alapítvány elnöke volt.

Díjai:
Jászai Mari-díj (1986)
Rozsnyó díszpolgára (1998)
Érdemes művész (2013)
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2016)

Szerepei közt ott volt, A néma levente című magyar tévéfilm, vagy a Zebegényiek című film, de játszott a máig népszerű Szomszédok című teleregényben is.

„A kilencvenes években egy orvosi műhiba miatt már sosem térhetett vissza a színpadra, ám erről nem szívesen beszélt. „Életem egyik legnehezebb szakaszát éltem meg, amit legalább lelkileg kellett helyre tennem magamban – mondta. – Máig hordozom a fájdalmát, de igyekszem egyensúlyban maradni. Két éven keresztül tartott, hogy megtaláljam a békémet. Emlékszem, 42 kilósan ültem otthon, és hallgattam a rádióban a Vakok Országos Szövetségének elnöknőjét, aki finoman arról panaszkodott, hogy nincs színész, aki felolvasna a látássérülteknek. Felhívtam telefonon, és találkozót kértem. Ezután négy éven át jártam a Vakok Intézetébe Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Heltai Jenő, Radnóti Miklós, Reményik Sándor és még sok-sok magyar költő versét felolvasni. Ez hozott vissza az életbe. A színpadon már nem tudtam adni, a Teremtő által juttatott tehetség jóvoltából más úton még igen…”” – írta a Story

További tartalmak a Bahír.hu oldalon!

forrás: Port.hu

LMP: a kiemelt beruházásokról szóló törvényt el kell törölni

0

Az LMP minden eszközt megragad annak érdekében, hogy harcoljon a kiemelt beruházásokról szóló törvény ellen – mondta az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.    

Kanász-Nagy Máté közölte, hogy a napokban jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint a kormány vállalta, hogy a Rákosrendezőre tervezett projektet kiemelt beruházássá nyilvánítja. A döntés olyan jogi kiskapukat nyit a beruházóknak, amelyek egyáltalán nem szolgálják sem az ott lakók, sem a természetvédelem érdekeit, valamint teljesen elveszi az önkormányzatoktól azt a lehetőséget, hogy beleszólhassanak a beruházás megvalósulásába – hívta fel a figyelmet.    

Kanász-Nagy Máté kiemelte, hogy az LMP régóta harcol a kiemelt beruházásokról szóló szabályozás ellen, mert szerintük ez a „törvénytelenség törvénye”, ez lett „a kormány kedvenc játékszere”, hiszen minden nagy beruházásnál ehhez a jogi eszközhöz folyamodik.    

Az LMP ezért minden eszközt megragad annak érdekében, hogy ezt a törvényt eltöröljék, például országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be, amelyet az NVB csütörtökön jóvá is hagyott – mondta el a politikus.    

Hozzátette, hogy a fővárosi önkormányzatnak is komoly lehetőségei lennének, ezért az LMP felszólítja a főváros vezetését, hogy ne kössön semmilyen megállapodást, paktumot a kormánnyal, amennyiben kiemelt beruházásról van szó. Az LMP szerint a kormány „fordítva ül a lovon”, hiszen először a célokat kellene kijelölni, majd megállapodni a kerületekkel és a fővárossal, és csak mindezek után kellene a befektetőt megtalálni.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan figyelemmel kísérheti a magyar közélet fejleményeit.

Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki bűntársa a pedofil ex-igazgatónak

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke tavaly április 27-én adott kegyelmet a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki hivatali beosztását kihasználva arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy azok vonjak vissza a vallomásukat – írja a 444.

A lapnak az egyik olvasó jelezte, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében Bfv.1191/2022/13 sorszám alatt elérhető végzésben, amit még tavaly szeptemberben hozott a Kúria, olvasható nyilvánosan bárkinek az elnöki kegyelemről szóló határozat.

Mi is történt a bicskei gyerekotthonban?

A bicskei gyermekotthont 26 éven át vezető V. János igazgató 2004-16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan. A megtörtént esetekről még 2016-ban több egykori áldozat is nyilvánosan vallott.

A bicskei gyerekotthon igazgatója, és az igazgatóhelyettese ellen aztán egy évvel később, 2017 augusztusában emeltek a vizsgálatok lefolytatása után vádat.

A bicskei gyerekotthonban történtek ügyében a vádirat szerint az igazgató a gyerekotthonban a gondozása alatt lévő gyerekeket különböző kedvezmények fejében kényszerítette orális szexre. Az igazgatótól erősen függő fiúkat zaklatta szexuálisan.

A gyerekotthonban tartózkodó egyik fiatal gyerek végül 2016 szeptemberében jelezte az őt felügyelő, gyermekvédelmi gyámnak, hogy az igazgató szexuálisan zaklatta. A gyermekvédelmi gyám az értesülése után azonnal kiemelte a gyereket a bicskei intézményből, és haladéktalanul jelentést tett a megengedhetetlen esetről. Ezek után az igazgatót azonnal felmentették a gyerekotthonban történő munkavégzés alól. Az igazgató az esetet követően felkereste a bántalmazott gyerek unokatestvérét, aki szintén a gyermekotthonban lakott, és meggyőzte, hogy „szöktesse vissza” a gyereket az otthonba.

További részleteket a 444.hu oldalra vagy IDE kattintva olvashat az esetről.

Targoncával akarta összelapíttatni kollégáját egy dél-koreai férfi Komáromban

0

Távollétében nyolc év börtönre ítéltek első fokon egy dél-koreai férfit, aki egy komáromi gyárban targoncával akarta összelapíttatni munkatársát, miután nagyméretű szemeteszsákba zárta – közölte a Tatabányai Törvényszék sajtótitkára pénteken az MTI-vel.    

Puskásné Sárközi Rita tájékoztatása szerint az elkövető arra utasította a sértettet és egy mongol munkást, hogy a csarnokban összegyűlt szemetet gyűjtsék össze, majd az áldozatot felszólította, hogy másszon bele a szemét gyűjtésére szolgáló átlátszatlan, merev takarófóliába.    

A sértett nem akart belelépni, de a dél-koreai férfi betolta, majd összefogta a zsák száját. A zsák széleit a mongol munkás fogta meg, aki tudott arról, hogy abban egy ember tartózkodik.    

Az elkövető ezt követően egy targoncást hívott, hogy nyomja össze a zsákot. A gépkezelő nem tudott arról, hogy a zsákban ember van, a jármű villájával megkezdte a zsák összelapítását.    

Az áldozat kiáltását meghallva kiszabadította a sértettet a takarófóliából és értesítette a mentőket. A sértett súlyos sérüléseket szenvedett, alsó végtagjainak bénulása miatt maradandó fogyatékosság alakult ki nála.    

A dél-koreai férfit a Tatabányai Törvényszék emberölés kísérlete miatt távollétében 8 év börtönbüntetésre, valamint 10 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a védő felmentésért jelentett be fellebbezést.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon mindig talál közéleti információkat is.

Pécsi orvos lehet a következő magyar űrhajós?

0

Negyvennégy év után újra magyar űrhajós írhat történelmet.  Magyarország a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében kutató-űrhajóst küld a világűrbe, aki a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) egy közel egy hónapos expedíció során végez majd tudományos kísérleteket. – olvasható a Pécsi Tudományegyetem online magazinjának mai bejegyzésében.

Dr. Schlégl Ádám, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának végzett hallgatója, a PTE Klinikai Központjának ortopéd szakorvosa több, mint 200 érvényes pályázatot benyújtó közül került a 4 űrhajós-jelölt közé. A küldetés a magyar űripar, űrkutatás területén tevékenykedő kutatóintézetek és tágabb értelemben véve a természettudományos területek népszerűsítéséhez is hozzájárulhat majd.

A bahir.hu már tavaly is beszámolt a magyar űrhajósokról, és arról, hogy pécsi orvos is található a jelöltek között.

Klubturnéra indul a Kispál és a Borz

0

Turnéra indul tavasszal a Kispál és a Borz. A kilencvenes-kétezres évek egyik legnépszerűbb zenekara, amely tavaly új lemezzel tért vissza, Dublintól Bodrogkisfaludig számos helyen fellép.    

A visszatérés öröme megidézte a kilencvenes évek hangulatát, így a zenekar elkezdett ismét aktívan alkotni és próbálni. Áprilisban Nyugat-Európába mennek egy ötállomásos turnéra, májusban és júniusban pedig Magyarországon koncerteznek – közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.    

A Kispál és a Borz, amely 2010-ben a Sziget fesztiválon elbúcsúzott, majd utána csak egy-egy koncertre tért vissza, 2023 tavaszán jelentette meg Beszorult mondat című albumát, amely csaknem húsz évvel követte az azt megelőző stúdiólemezt. A csapat tavaly adott néhány klubkoncertet Európában, majd két napon is teltházas koncertet tartott a Budapest Parkban. Azt év végén jelentették be, hogy idén december végén az MVM Dome-ban lépnek fel.   

 „Több dolog motivált minket, amikor elhatároztuk, hogy turnéra indulunk. Egyrészt mégiscsak szeretnénk bemutatni színpadon is kedvenc dalainkat az új lemezről. Másrészt mindannyian szívesen emlékezünk a végeláthatatlan országos klubturnékra, ezért kifejezetten kisebb helyszíneket kerestünk. Ráadásul így kipróbálhatunk olyan dalokat is, amelyek egy sokezres fesztiválkoncerten vagy arénában nem feltétlenül működnek” – idézte Lovasi Andrást, a zenekar vezetőjét a közlemény.    

A turnén a frontember, basszusgitáros és Kispál András gitáros mellett Dióssy D. Ákos (billentyűs hangszerek), két dobos, Bajkai Ferenc és G. Szabó Hunor, valamint a fúvós hangszereken közreműködő Babcsán Bence lesz a színpadon.    

A koncertsorozat áprilisi szakaszában Bécsben, Zürichben, Münchenben, Dublinban és Londonban játszik a Kispál és a Borz, májusban és júniusban érintik Balassagyarmatot, Sopront, Győrt, Pécset, Szegedet, Debrecent, Szarvast, a BOLDOGkisfalud Fesztet és Budapestet is: május 18-19-20-án a Kobuciban lesz Kispál-koncert.    

Júliustól visszavonul a zenekar a próbaterembe, hogy felkészüljön az év végi nagyszabású Kispál és a Borz-koncertre, amelyet december 30-án tartanak az MVM Dome-ban.    

Magyarország egyik legnépszerűbb rockzenekara 1987-ben alakult, első koncertjét az év decemberében tartotta a pécsi egyetem klubjában. A Kispál és a Borznak 2010-ig tíz stúdiólemeze és két koncertalbuma jelent meg, a csapathoz fűződik filmzene (Csinibaba) is. Első hivatalos lemezük az 1990-ben kiadott Naphoz Holddal volt, az utána következő három album (Föld, kaland, ilyesmi…; Ágy, asztal, tévé; Sika, kasza, léc) hozta meg számukra az országos ismertséget. Búcsúkoncertjüket a 2010-es Sziget fesztivál mínusz egyedik napján adták, a leállás előtti utolsó stúdióalbum az Én, szeretlek, téged (2004) volt.    

Miközben Lovasi a Kiscsillaggal, később pedig szólóban is dolgozott, a Kispál és a Borz 2014 és 2016 között három koncertre visszatért a Fishing on Orfű fesztiválon, amelyeken valamennyi korszakán, lemezén végighaladva idézte fel az együttes történetét. A csapat 2022-ben újra aktivizálódott, tavaly pedig Beszorult mondat címmel új lemezt jelentetett meg.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu segítségével mindig képben lehet a friss hírek tekintetében.