Kezdőlap Blog Oldal 1480

Friss szellő enyhíti a párás meleget

0

Péntekről szombatra virradóra feltámad az északi szél és ezzel együtt egy gyenge hidegfront érkezik. Megnövekszik a felhőzet, de csapadék nem várható. A hőmérséklet 11 és 13 fok közé hűl vissza. Délelőtt marad a közepesen felhős időjárás. Az északkeleti szél olykor élénk lesz.

Délután folytatódik a változóan felhős időjárás. Csapadék a nap folyamán nem várható. A hőmérséklet maximuma az előző napokhoz képest pár fokkal visszaesik, de így is nyárias hőmérsékletekben bízhatunk, a maximumok 24 és 26 fok között alakulhatnak. Estére mérséklődik a keleties légmozgás és a felhőzet is felszakadozik. – ígéri június első szombatjára a Meteo Mecsek

Fotó: Facebook/ Keresztes László Lóránt

Június 4: a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója

0

1920. június 04-én írták alá Trianonban azt a békeszerződést, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a császári birodalom helyett.

„Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették” – értékelte  Bibó István történész a trianoni békediktátumot. 

A szövetségesek és Magyarország képviselői, a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció írták alá a trianoni békeszerződést.

A Trianonban megkötött szerződés alapján elcsatoltak Magyarországtól jelentős területeket, így a békeszerződés eredményeképp elveszítette Magyarország területének kétharmadát, amelyeket a szomszédos országokhoz csatoltak

A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét. 35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan.

A háborús jóvátétel összegét ekkor még nem határozták meg, de azt már kimondták, hogy 30 esztendőn át kell törleszteni.

Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt.

A trianoni békeszerződést követően 1920 és 1924 között területcserék és népszavazások is történtek, amelyek kialakították a későbbi, ma is meglévő határokat. A legnevezetesebb a népszavazások közül a Soproni népszavazás, amely a Hűség Városává avanzsálta Sopront. A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

A fotótéma a lábunk alatt hever – erre hívja fel a figyelmet a Tettye Forrásház

Kerek? Szögletes? Festett? A Tettye Forrásház aknafedlap fotópályázatot hirdet a „Vizes Város – Tudatos víz- és csatornahasználat” pályázat keretében – írják közleményükben.

„Minden nap elsétálunk mellettük az utcán, de a legtöbbször észre sem vesszük őket” – írják. És valóban, a csatornák létfontosságú részei a vízrendszerünknek. Elhozza a vízet az otthonokban, miközben a szennyvízet meg elvezetik.

Június 11-ig várják a különleges, látványos, vagy éppenséggel vicces aknafedlapokról a fotókat.

Kép: Facebook

Magyarország második legnagyobb harcsáját fogták Nemesnádudvaron

Óriásharcsát fogtak ki a nemesnádudvari Tőzeges-tóban – írja a Pecaverzum. A lapnak nyilatkozók szerint Magyarország második legnagyobb harcsáját sikerült kifognia Kiss Ferencnek május 30-án, kedden. Az állat 111 kilós és 251 centis volt.

A szerencsés és igen ügyes horgász részletesen elmesélte, hogyan sikerült kifognia az óriásharcsát. Eszerint alig pár perc horgászás után már horogra is akadt, miután bekapta a csalihalat, majd elindult a nyílt víz irányába. A horgász egy csónakból kezdte meg a szűk egyórás fárasztást, aminek a végén aztán sikerrel is járt.

A horgász kezdettől fogva tudta, hogy egy óriás harcsával van dolga, de azt nem észlelte, hogy mekkorával, csak amikor meglátta a fejét. Végül Kiss Ferenc a part laposabb, sekélyebb részére terelte a harcsát, kesztyűvel benyúlt a szájába, és óvatosan kihúzta a vízből.

Az óriásharcsa a szájától a farokuszonyig 251 centiméter volt, tömege pedig 111 kilogramm. A Magyar Országos Horgász Szövetség rekordlistáján harcsa kategóriában egyébként Kovács Gábor áll az első helyen, aki 2010-ben a Töröcskei-tónál egy 113 kilós, 230 centiméteres példánnyal.

A rekordméretű halat a fotózás után visszaengedték a tóba.

Kiszáll a MOL a fehérvári focicsapatból

Nem hosszabbítja meg lejáró szponzori szerződését a Fehérvár FC Kft-vel a MOL – jelentette a vállalat. A cég összesen 13 éven át támogatta a focicsapatot, amelynek 2018 óta névadója is volt.

„Köszönjük az elmúlt tizenhárom évet! A magyar sport meghatározó támogatójaként kiemelkedően sikeres volt az együttműködésünk. A Fehérvár FC tulajdonosával elindított közös munka célja az volt, hogy itthon is létrehozzunk egy professzionális labdarúgó klubot, ahol tiszták a folyamatok, hosszú távon biztosítottak a feltételek és üzleti alapokon nyugszik a működés. Bízunk abban, hogy ez a váltás, az új impulzusok jó hatással lesznek az egyesületre, a városra és újra a sikeres pályára terelik a csapatot.

Köszönjük a klub valamennyi játékosának, szakemberének és vezetőjének a közös munkát és az elmúlt éveket. 2010-óta   a magyar labdarúgás nemzetközi mércével is nagyot lépett előre, és minden magyar büszke lehet az eredményekre” – fogalmazott Pantl Péter, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója.

A korábbi Videoton a MOL-lal eltöltött 13 év alatt három bajnoki címet, egy Magyar Kupát és két Szuperkupát nyert, továbbá kétszer bejutott az Európa Liga csoportkörébe is. 2019 óta azonban egy trófeát sem sikerült nyerni, a folyamatos szakmai hozzá nem értés pedig végül a Ferencváros méltó kihívójából egy kiesőjelölt csapatot faragott. Idén ugyanis majdnem kiesett a magyar klubfutball egyik leggazdagabb csapata, csak azért sikerült bentmaradni, mert az utolsó fordulóban a Puskás Akadémia megverte a Kispestet, így a budapestiek estek ki.

Kép: Wikipedia

2 milliárd forintos osztalékokat fizettek ki Orbán Viktor vejének és apjának cégeiből

Elég komoly vagyongyarapodáson esett át Orbán Viktor közvetlen családja – írja a 24.hu. A lap szerint Tiborcz István, a miniszterelnök veje és Orbán Győző, az édesapja is 2-2 milliárd forintot tudott kivenni cégeikből.

Tiborcz István vagyona négy év alatt csaknem a duplájára, 70 milliárd forintra nőtt. A cégbirodalmának vezetője a BDPST Zrt. főként ingatlanokkal foglalkozik és 21 milliárdos adózott eredményt könyvelhetett el 2022-ben. Ehhez képest „csak” 2 milliárd 30 millió forint osztalékfizetésről döntöttek.

A miniszterelnök veje, Orbán Ráchel férje a 100 leggazdagabb magyart listázó kiadványban a 15. helyre került. Két másik cége, a Tarragona 1,7 milliárdos, míg a Diófa 2,4 milliárd forintos adózott eredményről számolt be, természetesen ezek is jelentős javulást jelentenek az előző évhez képest.

A miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek sem kell aggódnia a betevő falatokért. A gánti kavicsbányában működő Dolomit Kft. évek óta milliárdos profittal dolgozik, idén először pedig átlépte 2 milliárd forintos határt is. Pontosan ennyi osztalékot is szavaztak meg maguknak a cég vezetői.

Orbán Győző másik cége habarcsgyártással foglalkozik, ez a Gánt Kő Kft., ami viszont már nem ment akkorát az elmúlt egy évben. Sikerült 259 millió forintos forgalmat bonyolítania, de így is 17 milliós veszteséggel zárt.

Ráígértek a közmédiára, új csatornára kerül a Bajnokok Ligája

A Média1 értesülései szerint elkerülhet a Bajnokok Ligája közvetítés joga a közmédia M4 sportcsatornájától 2024-től.

A lap úgy tudja, hogy az RTL Klub ráígért az alapvetően előnyben lévő M4-re, az iparági szakértők szerint nagyjából évi 9-11 millió euróba fog ez kerülni a kereskedelmi csatornának. Az úgynevezett A csomagról van szó, amely 2024-től arra jogosítja fel a birtoklóját, hogy elsőként választhat minden játéknap meccsei közül. A B típusú csomag eddig a Sport Tv jogában volt, ez nem változik a csatornak közleménye szerint.

A cikkben arról is beszélnek, hogy az RTL-nek nehezen tudja majd megérni a BL-közvetítés, hiszen az euróban fizetendő óriási összeg nehezen lesz reklámbevételből fedezhető. Főleg, hogy ez utóbbit forintban tudja csak beszedni a csatornak, amivel kiteszi magát az árfolyamok kénye-kedvének.

A közpénzből működtetett M4-nek ilyen gondjai eddig sem voltak, hiszen az állami milliárdok bőven fedezték a költségeket, nem kellett a bevételekkel különösebben számolniuk. A csatorna sértődött hangvételű közleményben akadt ki az RTL Klubra:

„Az elmúlt közel 10 esztendőben a magyar közmédia minden magyar polgár számára ingyen, az ország teljes területén, a legnagyobb elérhetőséget nyújtva biztosította a legrangosabb európai kupasorozatot a csatornáin. Ezt az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető elvet eddig sosem írták felül kereskedelmi szempontok, azonban az ingyenes és mindenki számára elérhető szolgáltatás veszélybe került.

A Bajnokok Ligája 2024-27 közvetítési díját olyan mértékben tornázta fel sajtóértesülések szerint az RTL, amely a magyar adófizetők forintjaiból felelősségteljesen gazdálkodó magyar közmédia számára már nem teszi lehetővé annak kifizetését. Ugyancsak sajtóértesülések szerint az RTL ajánlata azt jelentheti, hogy számára egy mérkőzés jogdíja 100 millió forintba fog kerülni, melyet tovább növelnek még a közvetítési költségek. Ha ez igaz, akkor ezt az összeget a magyarországi RTL minden bizonnyal a nézőktől fogja beszedni. A médiaelemzők szerint egyre csökkenő nézettségű RTL az elvesztett piaci pozícióját, nézettségi tendenciáit akarja ezzel javítani”

Komlói drogdílereket fogtak a baranyai rendőrök

A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai 2023. június 1-jén két komlói férfit fogtak el, mert gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy mindketten drogot árultak Komlón – írja a rendőrség. A rendőrök az üggyel kapcsolatban további három embert is elfogtak, akik a gyanú szerint a dílerektől vásároltak kábítószert. Az esetről videót is közzétettek:

A négy férfival és a nővel szemben kábítószer-gyorstesztet alkalmaztak, amely mind az öt esetben pozitív eredményt mutattak. A két terjesztő otthonában kutatást tartottak a rendőrök, amely során készpénzt, kábítószer gyanúját keltő zöld növényi származékot, kristályos anyagot, valamint kábítószer árusításához szükséges eszközöket találtak és foglaltak le.

A rendőrök mind az öt elfogott embert előállították a rendőrkapitányságra, majd kihallgatták őket gyanúsítottként. A dílereket őrizetbe vették, és kezdeményezik a letartóztatásukat.

Ilyen lett a győri Aquapark egy helybéli vélemény szerint

A hónapban megnyitja kapuit az új győri vízi élménypark, amivel végre – nagyon hosszú idő után – ismét lesz strandja Győrnek. Vagy ha nem is strandja, vízi élményparkja. Ez nem csak játék a szavakkal, a kettő között nyilván van különbség.

A héten bejárást szervezett a városháza a sajtó képviselőinek, amire kivételesen nekem is sikerült bejutnom, bár sajnos nem az eredeti tervek szerint, tehát a polgármester és Kovacsics Imre fürdőpápa közös, hanem csak utóbbi szólóvezetésével tekinthettük meg a 22-24 milliárdos fejlesztést – a nagyon kevés egyikét, ami elkészült az azóta bezárt Modern Városok Programból Győrben.

Mielőtt azonban a piszkos anyagiakról és a városfejlesztési dilemmákról beszélünk, beszéljünk magáról a fürdőről. Ugyanis érdemes.

Ahogy azt sejthettük, alapvetően nem az a „népfürdő” épült fel a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál, amire a szíve mélyén talán a legtöbb győri vágyott volna. Viszont épült egy olyan fürdő, aminek van esélye arra, hogy vonzza a turistákat, és különleges élményben részesítse a jegyekhez olcsóbban hozzájutó győrieket.

A túra a japán stílusú szaunarészlegen indult, ahol a teljes élmény kedvéért nem csak bambuszoszlopok tartanak mindent, meg gésák vannak a falon, hanem az ottani bárban mindenféle távol-keleti italok is elérhetőek lesznek majd. Ez a rész egyébként nincs még teljesen kész, ahogy a többi sem, a következő két és fél hétben még rengeteg munka van hátra.

Új, terrakotta csempét kapott a termálmedence, de a vöröses-feketés színvilág egyébként is dominál a belső terekben, Kovacsics Imre nem is leplezte, hogy ezzel kissé romantikusabb irányba akartak elvinni pár medencét; míg a termálmedencénél az volt a cél, hogy úgy nézzen ki végre, mint egy rendes termálmedence. Épült egy konferenciaterem is, bővültek a benti éttermi terek.

Nagyon gyerekközpontú a megújult fürdő: épült egy teljesen új gyerekrészleg interaktív játékokkal a Rába Quelle eddigi épületében, van egy további medence és egy kissé bazári kinézetű nagy gyerekcsúszda-komplexum odakint (ezen kaptak helyet a polgármester papagájai és a címlapképen látható meglepődött zsiráf), ami vásári jellege mellett bizonyára nagyon élvezni fognak a gyerekek. Van még két játszótér és ugye a Cziráky-medence helyén a spray park. A képen látható játékok körül a falra még érkezik majd borítás: ez is egy munka, ami hátravan még.

A megboldogult Cziráky-medencének azért kellett mennie, mert az ugye maradt ártérben, és Kovacsics elmondása szerint oda így építeni sem nagyon lehet medencét, meg biztosítást sem lehet rá kötni, ráadásul az árvízek kimosták a medence alól az alapot, nem lehetett megtartani és nem volt érdemes újat csinálni oda. A téma itt Hany Istók története egyébként.

Itt kapott helyet egy nagy színpad az árvízvédelmi töltés oldalába süllyesztett nézőtérrel, ahol színházi előadásokat, szabadtéri filmvetítéseket is terveznek a jövőben – ezekre fürdőjegy nélkül is lehet majd jegyet váltani, és ehhez még a belváros felőli kiskaput is kinyitják majd. Felújították a Hajós Alfréd-féle öltözőépületet is, eredeti színét kapta vissza.

Maga a töltés – ami önmagában négy és félmilliárd forintba került – remek panorámát nyújt a Káptalandombra, és a másik oldalán található a fürdő talán legnagyobb medencéje, de van itt egy kisebb panorámamedence is. Épült a sátoros uszoda helyett (de nem a helyén) egy uszoda is, amit külön jeggyel is igénybe lehet majd venni, és amelyben az egyetlen, Rába Quelle területén elhunyt embernek állítottak emléket.

A gyógyászati részleg még nincs teljesen kész, és a nyitásra nem is lesz, de a föld alatti összekötő folyosó elkészült – ezzel kapcsolatban későbbre ígért egy hasonló turnét Kovacsics Imre.

Megérte ennyit költeni erre?

A fürdő a legnagyobb projekt, ami a Modern Városok Program keretében Győrben végül megvalósult: ezen kívül a mentőállomás, a kórházi parkolólemez, az állatkert fejlesztése és a Pannonhalmára vezető bicikliút lett, vagy lesz meg. Más kérdés, hogy szerintem – ahogy említettem – ha bármelyik győrit megkérdeztük volna, valami ennél sokkal egyszerűbbet képzelt volna el. Az is más kérdés, hogy a város szempontjából egyáltalán nem biztos, hogy ennek a komplexumnak a felhúzása volt a legjobb döntés.

Egyelőre nincs nagyon szálloda a környéken, és bár Kovacsics Imre azt mondta nekem, hogy vannak erre tervei, egyelőre nehéz elképzelni, hogy a fürdő közelében hol férne el bármi. Eközben a déli városrészekben nem hogy strand, de egy rendes uszoda sincs. (Itt ugye rögtön kőhajításnyira egymástól három.)

Röviden szólva arról van szó, hogy az MVP-re már alapból is rosszul fordult rá a város Borkai Zsolt alatt (aki akkor épp a szőnyeg szélén volt Orbánnál, utolsónak jött a városok közül Győrbe a vezér), hülyeségeket raktak bele főleg, és még azok nagy részét is sikerült elbaltázni, nem ritkán azért, mert Dézsi a saját ötleteit akarta megvalósítani, és egy csomó projektet leállított.

A fürdő is éppen csak megúszta ezt: 2020-ban az Iszkápa közben álltunk többen sajtósok, mikor arról értekezett a polgármester, hogy ezt is le akarja állítani, mert nem tetszik neki, de erre végül valamiért nem került sor

Aki követte az Ugytudjukot, az tudja, hogy leginkább azzal foglalkoztunk az elmúlt években, hogy mi a fene kerül vajon az eredetileg 8 milliárdosra tervezett fürdőn végül 22-24 milliárd forintba (a végösszeget még nem tudni) – politikusok egyáltalán nem akartak válaszolni erre a kérdésre, de Kovacsics Imre tavaly leült egy interjúra, és mindent elmagyarázott.

Most, miután bejártam a fürdőt, egyáltalán nem tudom megállapítani, hogy túl drága volt-e ez az összeg ezért a fürdőért. Korábban írtunk arról, hogy jóval kevesebb pénzből jóval nagyobb strand épült Debrecenben, de amíg oda nem megyek el egyszer, és ide is még egyszer már működés közben, addig nehéz ezt akár csak szubjektíven is megállapítani.

Az éves működés költsége a tervek szerint 3 milliárd forintot fog felemészteni – ez ugye a működtetőt terheli, nem a várost – tehát elég sok vendégre van szükség a nullszaldós, vagy profitábilis működéshez. Én úgy látom, hogy van potenciál abban, hogy vonzza a turistákat (és a helyieket) az új fürdő, de keményen kéne dolgozni az országos és külföldi, főleg felvidéki marketingen. Azt továbbra is tartom, hogy ennek a pénznek sokkal jobb helyei lehettek volna a városban. De ez az, ami meg tudott épülni.

Kovacsics Imre meglátott egy lehetőséget, és kihasználta: felépített egy fürdőt, ami szerinte a legjobb – ez egyértelműen látszik azon a lelkesedésen, ahogy tavaly is, most is beszélt róla. Emellett elérte, hogy ez tényleg meg is épüljön, és ne járjon úgy, mint a színház felújítása, vagy a sporthotel. Ehhez pedig még akkor is illik gratulálnom, ha alapvetően és összességében nem értek egyet azzal, hogy erre a fürdőre ennyi pénzt elégettünk. És most már kár erről vitatkozni, mindenképpen az Győr érdeke, hogy legyen a fürdő minél sikeresebb, szóval: hajrá!

A cikk írója az ugytudjuk szerkesztője, a cikkét változtatás nélkül közöltük.

Új gyrosos a Király utcában

Eddig csak az Oázisban, illetve a Ezeregy Éjszakában volt lehetőség gyrost enni a Király utcában, vasárnap azonban láttam, hogy nemrégiben egy új gyrosos nyílt. Na jó, ez így ebben a formában nem teljesen igaz, ugyanis először nem vasárnap láttam a helyet, hanem a mellettük lévő órásműhely FB posztjában, aminek a kommentszekciójában valaki megemlítette, hogy mennyire rossz a hely designja. De azóta már be tudtam azonosítani, hogy merre vannak (a Nappali és a Glasgow Pub között). Az igazat megvallva ez a világos narancssárga szín ezekkel a betűkkel nekem sem jön be, de ez nem jelenti azt, hogy az ételt ne próbálnám ki. A hely egyébként a felirata alapján a Gyros Tifood nevet viseli, de a Facebookon még nem találtam meg az oldalát (ha van egyáltalán).

Ahogy néztem az ételkínálatot, klasszikus gyros pita, tálak, shawarmák kaphatók, mindenféle menükedvezménnyel. Az első alkalommal a sima gyros pitánál maradtam. Az eladó nagyon kedves volt, rákérdezett, kérek-e csípőset, mondtam, hogy igen, ami ezután történt, azon viszont kicsit meglepődtem. A pitába tett egy hagyományosnak kinéző csípős öntetet, majd ezután a pita tetejére egy tubusból egy világosabb színű, sűrűbb szószt, amire azt mondta, hogy ez saját.

Nyilván ezzel kezdtem a kóstolást, és meg is lepett. Ez valami eszméletlenül finom! Nagyon jó paprikás íze van, mintha többféle – csípős és nem csípős – paprikából készült volna, amiknek az íze nagyon jól összeáll. Csípős, de e mellett pikáns, picit édes, picit sós, nagyon jó. Egyértelműen a csúcspontja volt az ételnek és nem is olyan durván csíp. Gyerekeknek azért nem ajánlom, de bárki másnak igen, akinek nincs nagyon durva ellenérzése a csípős kaják kapcsán.

Voltak más pozitív elemek is. A pita egyszerű bolti áru, de szépen megpirítva, igényes, rendben van. Ízlett a joghurtos szósz is, kicsit sűrűbb az átlagnál, de kellemesen savanykás íze van, nincs túlgondolva, nincs kellemetlen utóíze, teljesen jó. A zöldségek is rendben vannak, semmi nincs, amit ki tudnék emelni, de mindegyik friss és finom.

Két elemmel volt némi problémám. A kisebb a hússal, ami egyébként egy hagyományos csirkehús, puha, fűszeres, ízével nincs gond, de amit a pita tetejére kaptam az elég hideg volt. Mondjuk ami a pita aljára került, annak meg jó volt a hőmérséklete, valószínűleg csak pár falat hús „várakozott” a szükségesnél kicsit tovább. Ilyen előfordul.

A nagyobb bajom a „másik” csípős szósszal volt, ami a pita belsejébe került. Amilyen jó volt az első, amiről írtam, annyira jellegtelen ez. Gyakorlatilag semmit nem éreztem, csak azt, hogy csíp és sós. Igazából ez az a szósz, ami ha nem lenne más csípős, akkor is a határán mozogna, hogy betegyem-e az ételbe, de így, hogy van az eladónak egy sokkal(-sokkal-sokkal-sokkal-sokkal) finomabb belőle, végképp nem értem, hogy erre mi szükség van. A pita tetején lévő szósz tökéletes, az se baj ha picit sűrűbb, ettől még simán mehet a pitába.

Az ételért 1.190 forintot fizettem, ami talán a legolcsóbb Pécsett és összességében nem bántam meg, mert tele is pakolták az ételt és még finom is volt. Viszont ezt a két csípős szószos témát azonnal el kell felejteni! Édesapám mondja mindig, hogyha összeöntök 1 liter minőségi bort, 1 liter sz@r borral, akkor lesz 2 liter sz@r borom. És valahogy ezt érzem itt is. Illetve azért nem, mert itt nem történt keveredés, mert a pita tetején lévő elfogyott mire az étel aljához értem, így el tudtam a kettőt különíteni. De akkor is: felejtsük el a kommersz dolgokat, ha tudunk jobbat is adni! Ez az egyetlen kérésem.

A hely elérhetőségeiről egyelőre nem tudok írni, mert nem találom őket online, de frissítem a cikket, ha meglesznek.