2022. június 20-án reggel 8:00 órától garanciális munkálatok kezdődnek a Bajcsy-Zsilinszky utca – Ipar utca csomópontban, amely miatt előreláthatóan 2022. július 5-ig szakaszos lezárások lassítják a környék közlekedését. A soron kívüli garanciális munkálatokra azért van szükség, hogy az új pécsi Vásárcsarnok megnyitására a lakosság zavartalanul közlekedhessen az új létesítmény környezetében.
A munkálatokat két ütemben végzik. Az 1. ütemben az új pécsi Vásárcsarnok előtt, azaz a csomópont keleti ágán lesz forgalomkorlátozás, míg a 2. ütemben a csomópont nyugati oldalán végzett munkálatok miatt lesz forgalomkorlátozás a teljes csomópont területén.
A tervezett javítási munkálatok miatt az alábbi korlátozásokra kell számítani:
1. ütem (2022. június 20-27.)
A Bajcsy-Zsilinszky utcai csomópont keleti ágán, az új pécsi Vásárcsarnok előtti területen zajlik a munka, emiatt az Ipar utca irányából érkező forgalom kizárólag a Kálvin utca irányába folytathatja az útját – a körforgalom felé az utat lezárják, ezért a Kálvin utca felől csak a Bajcsy-Zsilinszky utca felé lehet tovább haladni.
A lezárás a buszközlekedést, illetve annak megállási pontjait nem fogja érinteni.
2. ütem (2022. június 27. – 2022. július 5.)
A Bajcsy-Zsilinszky utcai csomópont nyugati ágán, a Domus Áruház előtti területen végeznek munkát, emiatt az 1. ütemhez hasonlóan a Kálvin utca irányából érkező forgalom a Bajcsy-Zsilinszky utca – Ipar utca csomópontból kizárólag a Bajcsy-Zsilinszky utca irányába folytathatja az útját – a körforgalom felé az utat lezárják. Ezen a szakaszon jelzőlámpa fogja irányítani a forgalmat!
Az új körforgalom használata a felüljáró lehajtója irányából csak az autóbuszok, illetve a BIOKOM NKft. tulajdonában lévő fizetős parkolót használók számára lesz engedélyezett. A Mártírok útja, illetve a MÁV vasúti pályaudvar irányába a felüljárón Kertváros irányából érkező forgalom számára a Nagy Lajos király útja – Szabadság útja terülőútvonal lesz biztosítva.
A lezárás a buszközlekedést, illetve annak megállási pontjait nem fogja érinteni.
Tisztelettel kérjük az arra közlekedőket, hogy a kivitelezési munkálatok zavartalan lefolyása érdekében fokozott óvatossággal és körültekintéssel közlekedjenek a területen.
„A központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből” 30 milliárd forintot akar megspórolni a kormány – szúrta ki a Népszava a jövő évi büdzsé tervezetében. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy bármelyik állami hivatal, minisztérium vagy háttérintézmény kénytelen lehet megválni több dolgozójától.
– Egyre több jelzést kapunk arról, hogy a komoly leépítést terveznek a kormányhivatalokban, amelyekben több mint 37 ezren dolgoznak – mondta a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné. Információik szerint a kormányhivatalokat nem egységesen érintik majd a kirúgások. Tíz százalék fölötti létszámcsökkentési tervekről tudnak Szabolcsban, de a fővárosi szervezethez nem nyúlnának.
A Népszava kérdésére a Miniszterelnökség nem cáfolt, úgy fogalmazott:„A kormány elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett. 2018-ban egy nagy létszámleépítést már végrehajtottunk. Továbbra is az a célunk, hogy kizárólag csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, mint amennyire feltétlenül szükség van.”
A lap idézi Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős minisztert, aki azt mondta, hogy idén 581 milliárd forintot, jövőre pedig újabb 500 milliárdot takarítanak meg a tárcák. A minisztériumok költségvetésének tíz százalékos lefaragását azonban a lap információi szerint nem a központi apparátus létszámának csökkentésével, hanem a vidéki hivatalok és intézmények munkatársainak elbocsájtásával kívánják elérni. A nyugdíjba vonulók helyét sok helyütt már most sem tölthetik be.
Legalábbis egy, a Pécs Aktuál hírportálhoz jutott hangfelvétel alapján nagyon komoly a gond, mindezt Bánkuti István a Tüke Busz vezérigazgatója mondta el a városházán. Bánkuti szerint szükséges a jegy- és bérletek árának emelése, meg kell szűntetni az éjszakai járatokat, és ritkítani is kell a menetrendet, különböző okok miatt.
Ezek az okok pedig elsősorban abból származnak, hogy nincs elég sofőr, a fiatalok számára nem túl vonzó a buszsofőri életpálya, a bérek rendkívül alacsonyak, az állomány vészesen elöregedett. Ezen kívül a társaság kiadásai is jelentősen nőttek az elszálló energiaárak miatt, Bánkuti szerint ha az önkormányzat nem hozza meg a szükséges döntéseket, akkor ősztől nem tudnak kellő számban kiállni” és nem tudnak megfelelő szolgáltatást biztosítani a pécsieknek a létszámhiány okán.
Azonnali béremelésre lenne szükség, azonban erre láthatóan nincs pénz, rengeteg sofőr megy nyugdíjba, sokaknak pedig a túlóra kerete fog kifogyni már ősz elejére. A baj tehát óriási a pécsi tömegközlekedésben, melyet az önkormányzatnak és a kormánynak közösen kellene megoldania. Mindehhez pedig forrásra van szükség, információink szerint mintegy 1 milliárd forint kellene a Tüke Busznak ahhoz, hogy legalább a mostani működési színvonalat fent tudják tartani.
Mint ismert az LMP klímabérletet vezetne melynek értelmében mindenki havonta ötezer forintért vásárolhatna olyan bérlete, amely valamennyi belföldi tömegközlekedési eszközre alkalmas. Az ötlet a magyar politikában egészen innovatív, ráadásul újszerű is, hiszen egy olyan ellenzéki javaslatról van szó, melyet a jelek szerint a kormány is támogathat. Palkovics László technológiai és ipari tárca vezető szerint a kormány jelenleg is vizsgálja a klímabérlet bevezetésének a lehetőségét, az LMP javaslata mellett Németországba is elutazott Palkovics, hogy tanulmányozza az ottani rendszert. Ott egyébként 9 euróba kerül a bérlet egy hónapra, a nyári időszakban.
Az ötletet az LMP hozta be a magyar politikába, a zöldpárt hetek-hónapok óta lobbizik a klímabérlet bevezetése mellett, mely csökkenthetné az autósforgalmat, javíthatná a városok levegőjét és egyúttal az emberek egészségügyi állapotát is. A mostani magas benzin- és gázolaj árak mellett kiváltképp fontos lenne, hogy minél több ember tegye le az autóját, és váltson kedvezményes bérletre, és használjon például kötöttpályás közlekedési eszközöket.
„Úgy gondoljuk, hogy ezzel tudnánk ösztönözni azt, hogy aki csak teheti, váltson autóról közösségi közlekedésre. A finanszírozása pedig a központi költségvetésből megoldható lenne. A forgalomcsillapításnak vannak ilyen abszolút pozitív intézkedései is” – nyilatkozta lapunknak Bakos Bernadett az LMP országgyűlési képviselője, a klímabérlettel kapcsolatosan.
Reggelre már nem hűl oly annyira vissza a levegő, jobbára 14 és 16 fok várható, de a völgyekben picivel lehet hidegebb is. Az égen alig lesz felhő, nyugodt időnk lesz. A délnyugati szél mérsékelt marad.
Egészen az esti órákig marad a fülledt meleg idő, a maximumok 30 és 33 fok között alakulhatnak. A gomolyok a magasba emelkedhetnek, de csapadék kezdetben nem várható. Nagyjából 21 óra magasságában vonulhat át felettünk a front, mely szelet biztosan hoz magával, sőt, kis eséllyel újabb zivatarlánc közelítheti meg térségünket. Nagy a valószínűsége annak, hogy csak megközelít és mire eléri Baranyát, addigra szétesik, de záporok így is előfordulhatnak. Az északnyugati szél megerősödik, zivatarok környezetében viharossá fokozódik. A péntek hajnali órákban már megszűnik a csapadék és a szél is átmenetileg mérséklődni fog. – írja a Meteo Mecsek.
Az európaiak széles körben támogatják az Európai Unió közös védelmi fellépését, s azt várják, hogy az Unió fokozatosan szüntesse meg függőségét az orosz energia-forrásoktól, valamint nagy mértékben támogatják az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós választ is – derült ki az Európai Bizottság által szerdán közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a jelenlegi helyzetre tekintettel a megkérdezett európaiak a védelmet és a biztonságot (34 százalék), valamint az EU és tagállamai energia-függetlenségét (26 százalék) tartják a legfontosabbnak. Szorosan ezután következik a gazdasági helyzet (24 százalék), a környezet és az éghajlatváltozás (22 százalék), valamint a munkanélküliség (21 százalék) kezelése.
Az uniós polgárok túlnyomó többsége, 81 százaléka támogatja az uniós tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját. A válaszadók 93 százaléka egyetért továbbá azzal, hogy a tagállamoknak közösen kell fellépniük az EU területének védelme érdekében, 85 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy fokozni kell az uniós szintű védelmi együttműködést.
Az európaiak többsége, 59 százaléka elégedett az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós válasszal és saját kormányának intézkedéseivel (57 százalék). A humanitárius fellépések a leginkább támogatottak (93 százalék), ezt a háború elől menekülő ukránok befogadása (91 százalék) követi. Az európaiak 80 százaléka az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciók mellett foglal állást, a katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását pedig 70 százalékuk helyesli.
A válaszadók 87 százaléka szerint az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell függését az orosz energia-forrásoktól. A megkérdezettek 86 százaléka véli úgy, hogy a kőolaj- és földgázimport csökkentése és a megújuló energiába történő beruházás fontos az általános biztonság szempontjából, és 87 százalékuk szerint az energia-hatékonyság növelése csökkenteni fogja az EU függőségét az Unión kívüli energiatermelőktől. 85 százalékuk szeretné, ha az EU jelentős mértékben beruházna a megújuló energiaforrásokba.
Az európaiak 85 százaléka vélekedik úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelése hozzájárulhat saját egészsége és a jólét javításához, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy ez új lehetőségeket teremthet az innováció, a beruházások és a munkahelyteremtés számára. Noha 49 százalékuk tart attól, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem káros lehet a gazdaságra, 83 százalékuk úgy gondolja, hogy az hozzájárulhat a jövőben a nagyobb ökológiai károk költségeinek csökkentéséhez. Ezen túlmenően 81 százalékuk gondolja, hogy a megújuló energia hosszú távon korlátozhatja az energia fogyasztásáért fizetendő árat.
Végezetül a válaszadók többsége (58 százalék) elégedett az EU, illetve saját kormánya (59 százalék) koronavírus elleni oltási stratégiájával – derült ki a felmérésből.
Bana Tibor még csak 37 éves, de már igazi veteránnak számít a politikában, 2010 és 2022 között mindvégig országgyűlési képviselő volt, előbb a Jobbik színeiben, majd Jakab Péter elnökségét követően a pártból távozva, függetlenként. Az áprilisi választáson Vas megyében indult, egy igazi fideszes-fellegvárban, ahol nem tudott nyerni, így tizenkét év után kiesett a Parlamentből. Vele beszélgettünk, az elmúlt évtizedről, politikáról és jövőbeni terveiről!
– 2010-ben, mindössze 25 évesen került be először a Parlamentbe, a Jobbik-listájáról, és egészen 2022-ig volt képviselő. Még csak harminchat éves, de már komoly politikai múlt áll mögötte, idén azonban nem jutott mandátumhoz. Hogyan tovább? Mik a tervei a közel s távol jövőre nézve?
– 12 évig igyekeztem hitelesen, alázattal és szakmailag megalapozottan szolgálni a szentgotthárdi-körmendi körzetben élőket. Most egy új helyzet állt elő, hiszen ebben a ciklusban már nem vagyok országgyűlési képviselő. Feleségemmel június 10-én kávézót nyitottunk Szentgotthárdon, a Hunyadi utca 17. alatt Vadon néven, de emellett más munkát is keresek, valamint igyekszem befejezni doktori tanulmányaimat demográfus-szociológusként. A politikában továbbra is benne maradok a Mindenki Magyarországa Mozgalom nyugat-dunántúli koordinátoraként, a Közösen Vas Megyéért Egyesület elnökeként és a Közösen Szentgotthárdért Egyesület alapító tagjaként.
– Politikai pályafutását még a MIÉP-színeiben kezdte, innen jött az akkor még kifejezetten radiálisnak tekinthető Jobbik, azonban a Vona Gábor által elindított néppártosodás után sem hagyta el a pártját, onnan csak Jakab elnöksége alatt távozott, ha pedig nyert volna a választáson az LMP – Magyarország Zöld Pártja frakciójába ült volna bele. Politológiai értelemben hova sorolható Bana Tibor? Jól sejtem, ha azt gondolom, hogy Ön is hasonló utat járt be az évek alatt, mint a Jobbik 2010 és 2018 között?
– Természetesen az évek során az én világnézetem is változott: számtalan kérdésben mást gondolok, mint 18 évesen, amikor a MIÉP IT-ben elkezdtem politizálni. A MIÉP-nek egyébként nem voltam tagja, ahogy a Jobbikon kívül más pártnak sem. Mindig is mérsékelt, jobbközép irányt képviseltem, vagyis az említett néppártosodást a kezdetektől szorgalmaztam korábbi pártomban, ahogy a nyugati külpolitikai orientáció erősítését is. Politológus-közgazdászként jobbközép, konzervatív, nyugatos politikusként határozom meg magamat. Jakab Péter elnökségének kezdetén azért távoztam a Jobbikból, mert egy teljesen alkalmatlan vezető került a párt élére.
– Miért épp az LMP frakcióját választotta volna, ha nyert volna a fideszes ellenfele ellen? Milyen viszonyban áll, vagy állt a párttal?
– Nem értettem egyet a frakcióválasztási kötelezettséggel, de miután volt ilyen, az LMP-t kizárásos alapon választottam. A DK és tagozata, a Jobbik politikája és stílusa nagyon távol áll tőlem, de természetesen jobboldali politikusként a szocialista és liberális pártok sem jöhettek szóba nálam. Minden pártban vannak olyan politikusok, akik igyekeznek alternatívát kínálni az Orbán-rezsimmel szemben, de összességében sajnos egyik parlamenti ellenzéki párt sem tartja ezt fontosnak, néhány esetben pedig a megközelítéssel vagy a túlzottan Budapest-központú szemlélettel van probléma. Egyedül Márki-Zay Péter és az MMM részéről érzékelek erre valódi szándékot.
– Ahogy már fentebb is említette, 2020-ban szakított a Jobbikkal, pontosan mi vezetett el ehhez a döntéshez, hogyan élte meg ezt az időszakot?
– 13 évig voltam a Jobbik tagja, 10 évig Vas megyei elnöke, majd 2 évig országos alelnöke, vagyis nagyon nehéz volt meghoznom ezt a döntést. Sajnos azonban azt láttam, hogy amellett, hogy Jakab Péter alkalmatlan vezető, nem is szeretne alternatívát kínálni a jelenlegi rezsimmel szemben, ráadásul a módszerei is diktatórikusak. Azóta már sokkal többen láthatják, hogy mennyire jogos volt az akkori döntésem, hiszen volt pártom a megszűnés szélére sodródott. Amit jelenleg művelnek, azt nem lehet érdemi politizálásnak nevezni. Sajnálom, hogy ma már Gyurcsány Ferenc irányítja a Jobbikot, aki legalább annyira káros szereplő, mint Orbán Viktor.
– Mi volt a fő ok, amiért 2021-22-ben végül mégis a hatpárti összefogás színeiben indult a választáson?
– Sokat gondolkoztam azon, hogy milyen módon induljak a 2022-es parlamenti választáson. Szívem szerint függetlenként tettem volna meg ezt. Az előválasztáson az országban egyedülálló módon párttámogatás nélkül, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Közösen Vas Megyéért Egyesület jelöltjeként tudtam meggyőző sikert aratni. Mivel azt magam is elfogadtam, hogy egy az egy ellen érdemes indulni a fideszes jelölttel szemben, ezért a hát párt színeiben, de valójában sokkal inkább MMM-esként és pártonkívüliként álltam rajthoz. Ezt a kompromisszumot tehát megkötöttem, de az nem véletlen, hogy a közös ellenzéki listán nem szerepeltem.
– Mit gondol, mi volt az oka annak, hogy az ellenzék végül ekkora vereségbe szaladt bele? Kikiáltható bűnbak? Ha igen, ki lenne az?
– A fő ok a Fidesz gátlástalan és hazug propagandagépezete volt, amivel helyi szinten is szembesültem. Felesleges tehát bűnbakot keresni, még akkor is, ha az ellenzéki politikusok jó része valójában nem is szeretett volna kormányt váltani. Sajnos sokak számára a saját egzisztencia biztosítása fontosabb volt, mint az ország jövője. Hibákat persze mindenki követett el, bizonyára én is. Arra viszont büszke vagyok, hogy tisztességes kampányt folytattam segítőimmel, ami V. Németh Zsoltról és csapatáról egyáltalán nem mondható el. Országosan az volt a legnagyobb probléma, hogy sok hiteltelen szereplő is feltűnt az ellenzéki oldalon, akik visszahúzták a csónakot.
– Hogyan látja a jövőt? A mostani Parlamenti ellenzék képes lehet még felépülni egy ekkora vereségből? Egyáltalán legyőzhető Orbán Viktor és a rendszere? Ha igen, mi, vagy ki kell hozzá?
– Ahogy már utaltam rá, kevés kivétellel nem látom ennek jeleit a parlamenti ellenzéki pártok soraiban. Jelenleg rendkívül kilátástalannak tűnik a helyzet, Orbán minden szinten bebetonozta magát, emellett nagyon sokakat taszított függőségi helyzetbe. Ahhoz, hogy ezen érdemben változtatni tudjunk, komoly átalakulásra, hiteles és vonzó alternatíva felmutatására van szükség. Egy jobbközép, konzervatív, nyugatos, európai irányultságú pártban szívesen vállalnék szerepet, a Márki-Zay Péter által tervezett párt képes lehet ennek megteremtésére, amiben 18 éves politikai és 12 éves országgyűlési tapasztalatommal örömmel segítek.
– A NER első tizenkét évében végig országgyűlési képviselő volt. Ön mit gondol, mi volt ennek a tizenkét évnek a három legnagyobb pozitívuma és negatívuma?
– Jó nehéz kérdés maradt a végére! A negatívumokból sokkal többet tudnék sorolni, pozitívumokat jóval nehezebb, mégis megpróbálom. A családtámogatási intézkedések alapvetően jó irányba mutatnak, de bőven kellene rajtuk még javítani, például az egyszülős családok támogatásával. A vidékre, így a falvakba érkező támogatások aránya valóban nőtt, itt viszont sok esetben ezek formájával van problémám. A pozitívumok között harmadikként a 25 év alattiak szja-mentességét említeném, de ebből az egyetemisták kevésbé tudnak részesülni, szóval ezen is változtatni kellene – 30 éves korig lenne érdemes adni a munkába állástól számított 5 évig.
A fő negatívum az, hogy egy olyan országot teremtett Orbán, ahol nem a szakmai teljesítmény és a tisztesség, hanem a párthoz való lojalitás a meghatározó. Másodikként a Nyugattól való teljes elszigetelődést említeném, harmadikként pedig a mikro- és kisvállalkozók problémáit, érdemi támogatásuk hiányát. Ezt a sort azonban sajnos könnyebben és hosszabban tudnám folytatni: az egészségügy, az oktatás vagy éppen a kivándorlás helyzetével. Viszont mindezekre nem elég az a válasz, hogy minden rossz, hanem mellé kell tennünk azt is, hogy kinek mitől lesz jobb változás esetén. Erről legközelebb szívesen nyilatkozom részletesebben is.
Az LMP minden törvényi akadályt elhárítana a dugódíj bevezetése elől Budapesten és az országban. Az ellenzéki párt egy jogszabálymódosítással azt is elérné, hogy a befolyó források az úthasználati díjjal élő önkormányzatokhoz kerüljenek.
Egy 2013-as jogszabály szerint a személyautók úthasználati díját a központi költségvetésbe kell utalni – ismertette Gál József, a párt szóvivője szerdán, online sajtótájékoztatón. Az LMP azonban bármely település számára lehetővé tenné a területén befolyt díj hasznosítását.
A fővárosban évente mintegy kétezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség miatt, amiért a túlzott forgalom okolható – indokolta a kezdeményezést. Az LMP ezért már Tarlós István egykori főpolgármestertől követelte, de követeli Karácsony Gergely jelenlegi városvezetőtől is a dugódíj mihamarabbi bevezetését.
„Az a közös kettejükben, hogy amíg ellenzékben voltak, keményen kiálltak a dugódíj mellett, viszont amikor hatalomra kerültek, mind a ketten puhák lettek” – fogalmazott, és egy hatástanulmány elkészítését is sürgette.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese kijelentette: „a főváros a budapestieké, nem engedhetjük meg, hogy az autós forgalom kiszorítsa az itt élőket a városból”. Jelenleg ugyanakkor minden második autó kívülről érkezik a fővárosba.
Szerinte a belvárosiak járnának a legjobban a dugódíjjal, mert csökkenne az átmenő forgalom, a szmog, az utak járhatóbbá válnának, a város élhetőbb és vonzóbb lenne. Ellenkező esetben a budapestiek elveszítik jogukat az egészséges élethez.
Azt mondta: a forgalomcsillapítás által Budapesten is olyan életminőséget lehetne elérni, mint az agglomerációban, így az emberek nem költöznének ki oda.
Pénteken vesznek végső búcsút Haumann Péter Kossuth-díjas színművésztől, a nemzet színészétől a Farkasréti temetőben Budapesten – közölte a Magyar Művészeti Akadémia szerdán az MTI-vel.
A színművész búcsúztatása pénteken 14.30-kor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában a katolikus egyház szertartása szerint.
Haumann Pétert a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Művészeti Akadémia és a Fővárosi Önkormányzat a saját halottjának tekinti.
Haumann Péter Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a nemzet színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetett színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Paloznak község díszpolgára május 28-án, 81 éves korában hunyt el.
A rendőrök eljárást indítottak a 15 éves helyi lány ellen.
A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki azt a 15 éves helyi lányt, aki a gyanú szerint 2022. június 13-án 20 óra és 14-én 7 óra között Siklóson, a Rákóczi utcában elvette a nagymamája pénzét. A rendelkezésre álló adatok szerint a lány megvárta, hogy a mamája elaludjon, majd az idős nő párnája alatt lévő táskából elvitt több mint 400 ezer forintot. A rendőrök a bejelentést követően elfogták a lányt és előállították a rendőrkapitányságra.
Ellene kifosztás miatt nyomoz a Siklósi Rendőrkapitányság.
