Orbán Viktor tegnap Santiago Abascalt, a spanyol szélsőjobboldali VOX párt elnökét, parlamenti képviselőjét fogadta a Karmelita kolostorban.
Santiago Abascal és pártja a VOX volt az, amely a Minority Safepack ellen szavazott az Európai Parlamentben, ami gyakorlatilag egyet jelent a határon túl élő magyarság elárulásával. Ugyanis a csomag lényege hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. Ezért kampányolt itthon keményen az LMP, a Jobbik, az Együtt és részben egyébként a Fidesz is.
Ezek után azzal a politikussal parolázni, aki ezt a javaslatot megpróbálta leszavazni (szerencsére nem voltak hozzá elegen), a határon túli magyarság szembeköpése.
Orbánnak azonban már csak ilyen barátai maradtak, mérsékelt jobb- és baloldali politikusok már nem igen állnak vele szóba, sokan a Kínai Kommunista Párt trójai falovát látják benne, hiszen a geopolitikai játszmákban egyre nyíltabban szolgálja ki a kommunisták érdekeit, és megy szembe az európai értékrendekkel. Így marad például a székelyek ellen szavazó Abascal, aki egyébként nem túl jelentékeny politikus, Spanyolországban a pártja csak a harmadik helyen végzett a 2019-es parlamenti választásokon, messze elmaradva mind a szociáldemokratáktól, mind a néppárttól.
Orbán ugyanis 2019-ben elszámolta magát.
Akkor arra számított, hogy a szélsőjobboldali, populista erők áttörését fogja hozni az Európai Parlamenti választás, azonban ez nemhogy nem következett be, de gyakorlatilag a szélsőjobb azóta is zsugorodik mindenhol: Németországban az AfD már a 10 százalékos eredménynek is örülne, Franciaországban Le Pennek esélye sincs választást nyerni, Olaszországban Salvini megbukott, a VOX sem tört át Spanyolországban, Hollandiában Geert Wilders az EP választásokon írd és mond 3.53 százalékot kapott. Svédországban a Svéd Demokraták nevű párt képviseli a bevándorlóellenes, szélsőjobboldali szavazókat. 1988 és 2006 között nem is rúgtak labdába, egyszer sem jutottak be a parlamentbe, 2010 óta viszont ott vannak, 2014-ben és 2018-ban pedig harmadik erővé avanzsáltak. Érezhető azért, hogy amíg nincs semmilyen válság, addig a kutya nem szavaz rájuk, de a nehéz helyzetek bizony a szélsőségek megerősödését hozzák.
A svédek 2022-ben választanak legközelebb, a jelenlegi pollok szerint továbbra is harmadik helyen állnak a szélsőjobboldaliak, a szocdemek és a liberális-konzervatívok mögött. A svéd országgyűlés is karanténba rakta egyébként a szélsőjobbot: van egy nagyobb baloldali-zöld frakció, és egy szintén nagyobb konzervatív-liberális-keresztény szövetség. Mindkét szövetség 40 százalékon áll, szemben a szélsőjobb 17.53 százalékával.
A Európai Parlamentben is ez látszik kirajzolódni: a Néppárt frakciója a legerősebb, továbbra is második erő a szocdemek frakciója, az S&D, harmadik erővé fellépett a Liberális ALDE nevű frakció. Egyértelműen az európai liberalizmus volt a 2019-es választások legnagyobb nyertese, a korábbi 67 helyett 105 képviselővel vannak jelen Brüsszelben. A választások másik nagy győztese a Zöldek voltak, akik 50-ről 67-re növelték képviselőik számát, ezzel ők is megelőzték a konzervatívokat, akik csak az ötödik helyen futottak be, 61 képviselővel. Kijelenthető, az EP összetétele alapján, hogy a bejutó képviselők nagyjából 80 százaléka EU-barát politikát folytat.
Orbánnak így maradnak a kétes hátterű, sok esetben oroszok által pénzelt, nem ritkán a magyarok ellen(!) szavazó barátok.
Madarat tolláról, embert barátjáról?
