1996. február 16-án, napra pontosan 25 éve hunyt el Jakab György, zeneszerző, dalszövegíró, a Neoton Família énekese és billentyűse.
Jakab György 1950 július 2-án született, fiatalkorában a Kis Rákfogó és a Winkelmayer Brass zenekarokban játszott és énekelt, de az igazi sikert az akkor már népszerű Neoton Famíliához való csatlakozás hozta meg neki. Az éneklés mellett zeneszerzőként és dalszövegíróként is tevékenykedett, együttműködött többek között Zoránnal, Zoltán Erikával és Zámbó Jimmyvel is, de még a 90-es években is több együttesnek (pl. Manhatten, Ámokfutók) írt zenéket és dalszövegek. Olyan dalok fűződnek többek között az ő nevéhez, mint a Szerelemre születtem vagy a Még nem veszíthetek.
1995 decemberében aztán váratlanul kórházba került, majd két hónappal később örökre lesütötte szemeit.
Zenésztársai egy nagyon jó humorú, de mégis visszafogott, szerény személyként emlékeznek rá, aki azonban maga volt a zene és a zongora mellett szinte otthon érezte magát. Bár a Neotonban kevesebbet énekelt, mint korábbi zenekaraiban, amikor a hangja megszólalt, a közönség hatalmas tapsviharral honorálta a produkcióit.
A Neoton Família olyan dalokat köszönhet neki, mint a Santa Maria, a 220 felett, a Holnap hajnalig vagy az általa előadott Emlékül című szerzeménye. Ezzel a dallal emlékezzünk mi is rá!
Nagymértékben emelkedett a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos hétvégi rendőri intézkedések száma – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a hétfői online sajtótájékoztatón.
Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt a hétvégén 377 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük 303-an a tízezer lakosnál nagyobb településeken szegték meg a szabályt, öten tömegközlekedési eszközökön vagy megállókban, 69-en üzletekben, bevásárlóközpontokban. Hozzátette: a hétvégén jóval több emberrel szemben kellett intézkedniük a rendőröknek a kijárási tilalom megszegése miatt, mint korábban. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt 1511 emberrel szemben intézkedtek, közülük 15-en a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó szabályt nem tartották be. A jogszabály hatálybalépése óta 38 344-en szegték meg a szabályt. A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 827 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 613-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására és az üzletben tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be. Az alezredes tájékoztatása szerint a hétvégén a vendéglátóhelyen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt 15 emberrel szemben intézkedtek. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei állampolgári bejelentére ellenőriztek egy IX. kerületi, Ferenc körúti helyiséget, amely korábban vendéglátóhely volt. A helyiségben 25-en voltak, ellenük a védelmi intézkedések megszegése miatt szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök. Mivel a helyiség jelenleg Airbnb-rendszerben üzemel, a tulajdonossal szemben közigazgatási hatósági eljárást indítottak. A főváros VII. kerületében, az Akácfa utcában állampolgári bejelentésre ellenőriztek egy épületet a rendőrök, ahol három lakásban is házibulit tartottak, összesen 54 résztvevővel. Az I. kerületben, a Hunyadi utcában ugyancsak állampolgári bejelentés alapján intézkedtek egy házibuli 13 résztvevőjével szemben. Elmondta azt is, hogy Ózdon a rendőrök egy vendéglátóhelyet találtak nyitva, ahol négy ember szeszesitalt fogyasztott. A vendéglátóhelyet hat hónapra bezárták, a szabálysértőkkel szemben intézkedtek. A hétvégén a Magyarország területén átutazás szabályainak megsértése miatt 222-szer intézkedtek a rendőrök, ezzel a tranzitszabályok megszegőinek száma 11 850-re emelkedett. Kiss Róbert elmondta azt is, hogy a hétvégén 6498 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 20 718-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 2135-en regisztráltak az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 27 997 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél a hétvégén. Az alezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói több internetes weboldalt, közösségi fórumot is azonosítottak, ahol ismeretlenek koronavírus elleni „csodaszereket” próbálnak értékesíteni, ennek során megtévesztő információkat tesznek közzé, például, hogy a termék szigorúan bevizsgálták, természetes hatóanyagokat tartalmaz, vagy hogy hatékonyan leküzdi a betegséget, annak szövődményeit. Hozzátette: a rendőrség megvizsgálta ezeket az oldalakat és megállapították, hogy a „csodaszerekről” nincs semmilyen ellenőrizhető adat, a hivatkozott szakemberek nem léteznek, a tudományos kutatásokat semmi nem támasztotta alá. A rendőrök bűncselekmény megállapítása esetén büntetőeljárást indítanak. „A koronavírust leküzdő bármiféle csodaszer nem létezik, a védőoltásokhoz pedig kizárólag az állam által felügyelt úton juthatunk hozzá” – jelentette ki. Kiss Róbert beszámot arról is, hogy változtak a Magyarországról Romániába történő utazás feltételei, az intézkedések hétfő 0 órától léptek hatályba. Ennek értelmében a Romániába személyforgalomban belépő magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik arra, aki 24 órán belül elhagyja Romániát, akinek a tartózkodása nem haladja meg a 72 órát és rendelkezik a beutazást megelőzően 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel. A karanténkötelezettség arra sem vonatkozik, aki igazolni tudja, hogy az elmúlt 90 napban átesett a fertőzésen és a fertőzés kimutatása és a Romániába beutazás között legkevesebb 14 nap telt el. Azok is mentesülnek a karanténkötelezettség alól, akik igazolják, hogy beutazásuk előtt legalább 10 nappal megkapták a koronavírus elleni védőoltást. Változtak a Szlovéniába beutazás feltételei is: a Szlovéniába személyforgalomban beutazó magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik – a korábban már említetteken kívül – arra, aki ingázik és rendelkezik 7 napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel, és a beutazása nem haladja meg a 14 óra időtartamot. Az is mentesül a karantán alól, aki megkapta a két koronavírus-elleni oltást és a Pfizer-BioNTech vakcinájának beadása óta eltelt 7 nap, a Moderna beadása óta 14 nap, az Astra-Zeneca beadása után pedig 21 nap. Kiss Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovén hatóságok az ország területén ellenőrzik a beutazási feltételeket, ezért a rendőrség azt kéri, az emberek a szabályok betartásával utazzanak.
Izzik a levegő a pécsi Momentum körül, komoly belharcok tarkítják a városvezetés munkáját, részben a Momentum-DK tengely és a Péterffy-MSZP duó közti konfliktusok miatt. Ezúttal honlapunk virtuális vendége Péderi Tamás volt, aki a párt egyetlen megyei képviselője, régióvezetője, végzettségét tekintve pedig történész.
– Egyetlen Momentumosként került be a megyei közgyűlésbe. Hogyan tudná jellemezni az ott zajló munkát? Az önkormányzati képviselői munkához képest mennyivel másabb az ottani?
– A jelenlegi rendszerben sajnos a megyei önkormányzatoknak elég szűk hatásköre van, még a meggyengített települési önkormányzatokhoz képest is. Lényegében közvetítő szerepet végez a települések és az állami közigazgatás felsőbb szintjei között, és költségvetési szervként bizonyos pályázati pénzek felett diszponál, támogatásokat nyújt Baranya megye közösségeinek.
A járványhelyzet miatt a települési önkormányzatokhoz hasonlóan a megyei közgyűlés sem ülésezik, a döntési jogkör a közgyűlés elnökének kezében van, bár véleményezésre szimbolikusan kikéri minden képviselő véleményét.
Az ellenzéki közös frakció véleményeit azonban, akárcsak járványon kívül, a legritkább esetben veszi figyelembe az elnök, illetve a kétharmados kormánypárti többség.
Én a Baranya Megyei Értéktár Bizottság tagja is vagyok, amely egyfajta kulturális bizottság és itt kifejezetten konstruktív a munka, ámbár inkább szimbolikus jelentőségű.
– A Momentum önkormányzati frakciója ultimátumot adott Péterffy Attila polgármesternek. Ön mennyire értett egyet a frakció cselekedetével? Hogy látja Péterffy és a városvezetés eddigi munkáját?
– Már a kampányidőszakban sejtettük, hogy váltás esetén nem lesz könnyű az együttműködés, hiszen sok szempontból eltérő szocializációjú és hátterű felek szövetsége indult Pécsett a Fidesz ellen. Azonban egyértelmű volt, hogy a kormánypárt rombolását helyben is le kell állítani.
A Momentum elkötelezett a város átlátható, demokratikus elveken alapuló, stabil vezetésében, így konstruktívan igyekszünk jobb belátásra bírni szövetségeseinket a kialakuló konfliktushelyzetekben.
Úgy gondolom, hogy a legutóbbi munkaanyag is egy ilyen elem, amit teljes mértékben tudok támogatni.
Az ennek kapcsán folyó tárgyalássorozatba azonban nem látok bele, abban a városvezetés tagjai vesznek részt (a Momentum részéről háromfős frakciónk és biztosunk, Nemes Balázs, aki egyben a városi elnökünk is), de bízok benne, hogy konstruktív mederben és kézzelfogható eredményekkel fog zárulni a közeljövőben a diskurzus.
Ez a pécsi városvezető szövetség és a pécsi polgárok érdeke is.
– Beszéljünk kicsit a 2022-es választásokról. Ön tervez indulni egyéni körzetben? Kik lehetnek a Momentum baranyai képviselői?
A Momentum Baranya megyei előválasztási jelöltjei egyelőre nem nyilvánosak, de hamarosan bemutatkoznak. Addig sajnos nem árulhatok el többet, térjünk vissza a kérdésre február végén.
– Megkérdezhetem, hogy Ön miért és mikor kezdett el politikával foglalkozni? Miért pont a Momentumot választotta?
– Konzervatív közegben nőttem fel, érdeklődési köreimből (társadalomtudományok, történelem, kultúra) fakadóan viszonylag fiatalon kezdtem követni a közéletet. A politika felé közvetlenül azonban csak a 2006 őszi események után fordultam. Szocializációmból kifolyólag eleinte a Jobbikhoz kerültem közel, melynek két évig a tagja is voltam, azonban a pártban teret kapó szélsőséges megszólalások és tudománytalan nézetek miatt kiábrándultam és 2010-ben az apolitikusok táborához csatlakoztam.
Ezt követően évekig csak távolról követtem a közéletet, egyetlen mozgalommal sem tudtam azonosulni. Rendkívül hiányoltam a hazai politikai palettáról egy centrista; a nemzeti, a polgári és a szabadelvű értékeket egyaránt felvállaló szerveződést.
A Momentum Mozgalom zászlóbontását emiatt aztán kíváncsian figyeltem, majd a mozgalom 2017. márciusi pécsi fóruma után pár hónappal bekapcsolódtam a baranyai szervezet munkájába.
– Ön szerint az ellenzék legyőzheti a Fideszt jövőre? És ami az ellenzéki szavazók számára még fontosabb, maga a NER leváltható?
– A Fidesz legyőzése igen komoly kihívás, a pálya durván lejt és úgy vélem, ‘22 tavaszáig még durvábban fog lejteni nekik. Azonban mindezek ellenére bizakodó vagyok, az ellenzék jóval felkészültebb a korábbi évekhez képest és a társadalomban is egyre nagyobb az elégedetlenség.
A NER leváltása az igazi kérdés, de ennek kapcsán is bizakodok és úgy gondolom, a hozzáértők meg fogják találni azokat az eszközöket és lehetőségeket, melyekkel ez a rendszer lebontható és elszámoltathatók azok, akik az élén állnak.
– A Momentum nagyon gyorsan vált meghatározó tényezővé az ellenzéki oldalon, a DK mellett a legnépszerűbb ellenzéki párt. Mi lehet a titok?
– A Momentumot egy új generáció hozta létre; a korábbi politikai szerveződésekhez képest nagyon nagy arányban egy szabad világban szocializálódott csapat. Ez nem kizárólag korosztályként értendő, hiszen sok világlátott, nyitott gondolkodású középkorú és idősebb tagunk is van. Ezért úgy gondolom, hiteles alternatívát tudunk felmutatni sokak számára. Emellett szakpolitikai javaslataink sokszor újszerűek, merésznek hangzanak, miközben egyben szakmailag megalapozott gondolatok is.
Azt gondolom, hogy ezek és a kezdetektől felvállalt értékhármas (a teljesítményelvűség, a pozitív nemzetkép és a szolidaritás) sokaknak elnyerték a szimpátiáját, illetve képviselőink elvégzett munkája is magáért beszél mind a helyi önkormányzatokban, mind az Európai Parlamentben.
Joe Biden, az Egyesült Államok következő elnöke elkötelezte magát a párizsi klímaegyezményhez történő visszatérés mellett. Az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt kilépett az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével és annak pénzügyi következményeivel foglalkozó egyezmény aláírói közül.
A kilépés pont az elnökválasztás másnapján lépett életbe. Erre válaszul Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje még aznap kijelentette, hogy ismét csatlakozni fognak a klímaegyezményhez, pedig akkor még nem dőlt el, ki lesz az USA 46. elnöke.
„Ma a Trump-kormány hivatalosan is kilépett a párizsi klímaegyezményből. Pontosan 77 nap múlva egy Biden-kormány ismét csatlakozni fog hozzá”
– írta akkor Twitter-bejegyzésben Joe Biden.
Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) emlékeztetett rá, hogy Biden korábban több olyan tervet felvázolt, amely 1700 milliárd dollárt szánna arra, hogy az Egyesült Államok 2050-ig klímasemlegessé tegye a gazdaságát. Kilátásba helyezte emellett a megújuló energiaforrások támogatását és általában a környezetvédelmi intézkedések erősítését is.
„A járvány, a gazdaság, a klímaváltozás és a rendszerszerű rasszizmus kezelésére kapunk megbízatást” – jelentette ki Joe Biden még a pennsylvaniai győzelem előtti éjjel.
Donald Trump kormánya az elmúlt években mindent megtett a már elfogadott környezetvédelmi szabályozások lebontásáért. Döntéseiket azzal indokolták, hogy a klímavédelmi célkitűzések gátolják az üzleti világot és ezzel előnyhöz juttatnak más országokat az Egyesült Államokkal szemben. (Via Ökopolisz Alapítvány)
Szegedi forrásaink az alábbi közleményt juttatták el hozzánk:
UPDATE: Szabó Bálint él A rendőrség megerősítette, előkerült a képviselő. Élve. Viszont több információt egyelőre nem közöltek, későbbre ígértek tájékoztatást. Annyit tudtunk meg, hogy jelenleg is kórházban van Szabó Bálint.
Hiszen az, akit sarokba szorítanak, már csak támadni tud, nincs hova bújnia, nincs hova menekülnie. Valami ilyesmi történik a kommunista utódpárttal, az MSZP-vel is, a szemünk láttára, Pécsett. Véleménycikk következik.
Az MSZP 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban is országgyűlési választást tudott nyerni, azonban a 2006 és 2009 közötti botrányos kormányzásnak hála szavazóik jelentős részét elveszítették, és a csökkenés azóta sem állt meg. Az a párt, ami egykoron az egész országot uralta, egy teljesen jelentéktelen, hitelét, vagyonát, szavazóit elveszítő pártocska lett. Fénykorában 2.3 millió embert tudtak elvinni urnákhoz, 2018-ban a bejutás is alig jött össze, Karácsony Gergely hátán felkapaszkodva, 680 ezer szavazóval. Ma ott tart az egykori állampárt, hogy az átlagember három szocialista politikust sem tudna mondani, önerőből pedig talán a parlamenti bejutás sem jönne nekik össze. Van azonban egy utolsó bástyája a szocialistáknak, egy utolsó mentsvára, amit foggal-körömmel védenek. Legnagyobb szerencsétlenségünkre ennek a bástyának az a neve, hogy Pécs.
Pécsett erős az MSZP. Erősebb, mint az országban nagyjából bárhol. Minden fontos pozíciót megszereztek maguknak, Puch László NER-hez (is) közelálló oligarcha bármikor segít nekik (a fizessenek a gazdagok szlogen rá is vonatkozik? – a szerk.), ráadásul itt még a sajtójuk is egész erősnek mondható (a PécsAktuál, a PécsMa és a BaHír után negyedik-ötödik legolvasottabb a városban).
Amikor 2019-ben a pécsi emberek Péterffy Attilának, és a Mindenki Pécsért Egyesületnek szavaztak bizalmat, aligha gondoltál, hogy a 2010 előtti, a várost eladósító, csődbe vezető szocialista politikusok térnek vissza. Erre talán még a DK vagy a Momentum képviselői sem gondoltak, hogy a valódi veszély nem is a Fidesz, hanem egy házon belüli ellenfél, egy igazi kisgömböc aki mindent, és mindenkit megpróbál felfalni. Ezt még talán ők sem gondolták, hogy a koalíció legnagyobb gátja az lesz, hogy a szocialisták uralmuk alá hajtják a várost. A szocialisták farvízén pedig a Jobbik is elevickél, hogy megvalósuljon az egészen elképzelhetetlennek tűnő, de ma már egyértelműen létező MSZP-Jobbik barátság. A barátság pedig fontos pozíciókat, jól fizető állásokat, komoly befolyást jelentett. Már-már idilli volt a helyzet, azonban a DK (legalábbis a gerincesebb képviselőik) és a Momentum mindezt nem nézte jó szemmel. A dolog belső harcig fajult, most pedig ott tartunk, hogy a Momentum ultimátumot adott Péterffynek, hogy átláthatóbban vezesse a várost, és kimondva, kimondatlanul arra szólították fel, hogy ne az MSZP irányítson mindent. Ez az ultimátum pedig egyértelműen sarokba szorította a szocialistákat. Ha Péterffy elfogadja, akkor nagyon sokat bukhatnak, fontos forrásokat, pozíciókat, ha viszont Péterffy továbbra is kitart a pár százalékos szövetségese mellett, akkor a városvezetői többséget veszítheti el. Az MSZP most mindent elkövet, hogy nyomás alá helyezze a Momentum fiatal képviselőit, ahogy korábban Bognár Szilviát, úgy most őket támadták be, egy meglehetősen elvtelen, névtelen cikkben. Tegyük hozzá, ezúttal legalább nem a Jobbik oldalán jelenítették meg először az irományt, részben már ez előrelépés.
Hol tartunk most?
Mellár Tamásék, a Momentum és részben a DK képviselőivel próbálják elérni, hogy ne újfent az MSZP irányítsa Pécset (annak legutóbb sem lett szép vége), az MSZP pedig foggal-körömmel ragaszkodik az utolsó erődítményéhez. Abszolút patthelyzetnek tűnik, ahol valakinek engednie kell(ene). Ha Péterffy enged az utlimátumnak, akkor ugyan újfent megnyeri a DK-Momentum frakciót, és talán a közvéleményt is, de elveszíti Puch László támogatását. Ha Péterffy nemet mond az ultimátumra, akkor a közgyűlésben lévő többséget veszítheti el. Péterffy szempontjából az ideális egyértelműen a megegyezés lenne, de mi lehet az alku tárgya? Csak minden második városi cég élére ültetnek MSZP-hez közeli személyt? Ha a Momentum ezt elfogadja, akkor oda a korrupció-ellenes kép. Ha nem fogadják el, simán lehet, hogy a szocialisták bekeményítenek. Egyik fél számára sem könnyű helyzet, és még számos tényező be is kavarhat a dologba. Mindenesetre tegnap az MSZP gyakorlatilag kilőtte az első golyóját a Momentumra, kérdés, hogy egyszeri figyelmeztetés volt, vagy egy újabb belháború kezdete. A pécsiek érdeke az lenne, hogy a felek találjanak közös nevezőt, minél előbb, ugyanis ebből a harcból egyetlen választópolgár sem fog profitálni…
Először a Szegedma.hu számolt be róla, hogy eltűnt Szabó Bálint, a szegedi önkormányzat egyik képviselője. A Mindenki Szegedért Mozgalom képviselője tegnap délután még egy kemény hangvételű Facebook-videóban ostorozta Botka László polgármestert. A videó szerint hétfőn reggel 8-kor sajtótájékoztatót tartott volna, de arra már nem került sor.
Az Indexnek aztán meg is erősítette a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy Szabó Bálintot eltűnt személyként keresik. A képviselő vasárnap még egy videóval jelentkezett Facebook-oldalán, amelyben súlyos állításokat fogalmazott meg Botka László polgármesterről és leleplezést ígért hétfő reggelre. „Elég volt abból, hogy a szemünk láttára lopják szét a városi közvagyont. Elég volt abból, hogy helyi megélhetési politikusok mesébe illő gazdagodása zajlik ezzel párhuzamosan. Elég volt abból, hogy aki útjában áll a lopásnak Szegeden, azt egyszerűen eltapossák” – mondta a nagy port kavaró felvételen.
A helyi portál információi szerint a képviselő reggel futni ment, de onnan már nem tért haza, eltűnését a felesége jelentette a rendőrségen. A rendőrség már a hivatalos oldalán is beszámolt Szabó eltűnéséről, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint 13 órától tartják nyilván hivatalosan is eltűntként.
Kínai és dél-ázsiai vizsgálatok mutatták ki, hogy a koronavírus elterjedéséért az éghajlatváltozás is felelőssé tehető. A változó éghajlat miatt ugyanis sok terület átalakult, ami segítette új denevérfajok megjelenését a területen, azok pedig terjesztik a világjárvánnyá alakult vírust is.
Egy, a Science of the Total Environmentben megjelent tanulmány vizsgálta a dél-ázsiai területeken végbement változásokat. A dél-kínai Jünnan tartományban, valamint Myanmarban és Laoszban is jelentős különbségek alakultak ki a növényzetben az elmúlt 100 évben.
A korábban cserjés, bokros területek helyett a változó éghajlat miatt mostanra sok terület szavannává és lombhullató erdővé vált. Ez pedig különösen is kedvező a vírusokat hordozó denevéreknek. A kutatók arra jutottak, hogy a denevérektől kiinduló vírusok miatt a vizsgált terület valóságos járványgóccá alakulhat.
A változó éghajlat elsősorban a folyamatosan emelkedő hőmérsékletnek, a napsütéses órák számának növekedésének és a szén-dioxid kibocsátásnak köszönhető. Így aztán a korábbi trópusi cserjés növényzet helyét egyre több helyen veszi át a trópusi szavanna. Dél-Kína így várhatóan nemcsak a koronavírust „adja” majd a világnak, hanem akár egyéb betegségeket is.
Jünnanban ez idő alatt 40 új denevérfaj jelent meg, ezek pedig a vírusok melegágya. A tudósok nagyjából 100 új, denevérektől kiinduló betegséget regisztráltak. A kutatók ezért is hívták fel a figyelmet arra, hogy a világjárványok kiindulásának vizsgálata szoros összefüggésben áll a klímaváltozással. Rendkívül fontos tehát, hogy többet tudjunk a klímaváltozás és a vírusokat hordozó denevérek megváltozó élőhelyének a kapcsolatáról.
A legtöbb ilyen vírus azonban közvetlenül nem tud átkerülni az emberre. Az elsőre megnyugtatónak tűnő hírt viszont árnyalja, hogy a klímaváltozás következtében képesek fejlődni, aminek segítségével már átterjedhetnek más fajokra is.
Érdekesség és egyben erősen elgondolkodtató az is, hogy a világ denevérpopulációja 3000 különböző típusú koronavírust hordoz anélkül, hogy bármilyen tünetet mutatnának. A megoldás a denevérek behatóbb vizsgálata mellett az lehet, hogy életmódunk megváltoztatásával igyekszünk elejét venni a dél-kínaihoz hasonló környezeti változásoknak.
Gyarmati Fanni 2014.02.15-én hunyt el, napra pontosan hét évvel ezelőtt. Gyarmati Fanni 70 évvel élte túl tragikus sorsú férjét, kiváló költőnket, Radnóti Miklóst, és 70 éven át őrizte özvegységét.
Gyarmati Fanni Budapesten született, az Osztrák-Magyar Monarchiában, 1912. szeptember 8-án. 14 évesen ismerte meg Radnóti Miklóst, akivel 1935-ben kötöttek házasságot. Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós levelezése ma már forrásértékű dokumentum, levelezésük Radnóti Miklós szegedi egyetemi éveire és munkaszolgálatainak idejére esik. Férje halála után a nyilvánosságtól elzárkózott, az SZFE-n oktatott francia és orosz nyelvet, valamint versmondást.
Gyarmati Fanni 102 évig élt, és mindvégig Radnóti Miklós felesége maradt.
Zsombor gyógyulásához vezető úton Harkány korábban már jónéhány lépést tett, most pedig sajátos akciót indított. Üzenetgyűjtővé vált ugyanis a múzeum előtti szív, a harkányiak jókívánságait kapja meg a súlyos betegségben szenvedő kisfiú.
Zsombor SMA betegségben szenvedő kisfiú, akinek a legteljesebb életéhez a Zolgensma génterápiára lenne szüksége. Ennek érdekében közösségi gyűjtés indult, mely kedvező eredményekkel kecsegtet, ám az óriási összeg előteremtése nem egyszerű feladat. A kisgyermek mindebből még csak keveset ért, ezért neki sajátos módon is segítséget nyújt Harkány.
A Szép Jövőért Alapítvány ezért létrehozta az Egymillió lépés Zsomborért kampányát, mely keretében támogatni lehet Zsombor gyógyulását – hívta fel a figyelmet Baksai Tamás. A kezdeményezés célja 730 millió forint összegyűjtése a génterápiára. Harkány polgármestere kiemelte: a közösség már két magyarországi SMA-ban szenvedő kisgyermeknek segített, és tisztában van vele, hogy mennyire nehéz a család dolga a támogatók megtalálásában. Az eddigi eredményeket a közösségi összefogás fényében csodálatosnak nevezve emlékeztetett, városunkban is zajlott már egy akció Zsombor gyógyulásáért, ám az utolsó lépések még hátra vannak. Harkány polgármestere anyagi támogatása mellett üzenetét is eljuttatta Zsombornak, arra szólítva fel mindenkit, kövesse példáját.
Zsombort bármekkora összeggel lehet támogatni a 11734152-21916838 számlaszámon át, a volt bolgár múzeum előtt felállított kupakgyűjtő szív pedig a következő hónapokra sajátos feladatot kap: most nem kupakokat kell beledobni, hanem személyes üzeneteket lehet eljuttatni a gyógyulni vágyó kisfiúnak. A szív mellé egy dobozt is kihelyeztek, amiben az ehhez szükséges vízmentesen lezárható zacskók kaptak helyet. A kampány február végéig tart.
A hónapok óta zajló jótékonysági felhívás kapcsán Zsombornak jó esélyei vannak, ugyanis mint Hosszúné Dávid Éva Margit alpolgármester jelezte, a terápiára őszig kell összegyűjteni a pénzt, melyből már csak valamivel több, mint 100 millió forint hiányzik. (harkanyihirek.hu)
