Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be erről a mai online sajtótájékoztatóján.
Kiderült, hogy az online konzultáció február 15-én indul, az esetleges nyitásokról, de Gulyás szerint március elsejével részleges lazításra kerülhet sor, és részleges nyitásra is.
Az oltás védettséget jelent, februárban és márciusban a lakosság jelentős részét szeretnék beoltatni, ha ez megtörténik, akkor elviekben már tényleg nem lesz akadálya annak, hogy újra induljon az élet.
Mindenki elmarasztalta az Európai Bizottságot a Kisebbségvédelmi Javaslatcsomag elutasítása miatt!
Az Európai Régiók Bizottsága február negyedikei plenáris ülésén minden európai pártcsalád frakciója elmarasztalta az Európai Bizottságot, az Európai Unió “kormányát” a Kisebbségvédelmi Javaslatcsomag (Minority SafePack) elutasítása miatt. Az uniós intézmény ülésének témája az Európai Polgári Kezdeményezések ügye volt.
A Régiók Bizottsága elnöke, Apostolos Tzitzikostas, az Európai Parlament alelnöke, Pedro Silva Pereira, illetve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke, Christa Schweng egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, ezért nem lehet semmibe venni a polgári kezdeményezéseket, melyek több mint 1 millió aláírást, és legalább 7-8 ország lakosainak támogatását jelentik.
Karl-Heinz Lambertz (PES), a Régiók Bizottsága volt elnöke, a belgiumi németajkú közösség egykori miniszterelnöke: „Az EU polgárainak 8%-a kisebbségi, 10%-a kisebbségi nyelvet beszél, „mi vagyunk az európai sokszínűség élő bizonyítéka. A Minority SafePack rengeteg támogatást kapott, az Európai Bizottság mégis teljesen figyelmen kívül hagyta.”
Magyarországon a közvélemény az ügyet a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéseként ismeri, de a gyakorlatban legalább 50 milliós kisebbséget érint Európa szerte, a magyaroktól kezdve németajkúakon keresztül a balti országokban élő oroszokig.
Kóbor József, pécsi önkormányzati képviselő (LMP- Magyarország Zöld Pártja), a Régióbizottság Európai Szövetség frakció CIVEX (külügyi) koordinátora a vitában fentiekhez még hozzátette:
nagyon reméljük, hogy az Európai Bizottság nem követi el ugyanezt a hibát a kisebbségi régiók kohéziójáról szóló, éppen napjainkban várhatóan sikeres aláírásgyűjtéssel lezáruló kezdeményezéssel, és támogatni fogja azt, nem kockáztatva további súlyos bizalomvesztést.
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban az illetmények összegét alapvetően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), és annak végrehajtási rendelete határozza meg. Ha a szociális ágazat helyzetét szeretnénk tisztán látni, foglalkozni kell magával a közalkalmazotti jogviszonnyal, a bértáblával, a kapcsolódó pótlékrendszerrel, és a versenyszféra és a közszféra ágazatai között elfoglalt helyével.
A közalkalmazotti jogviszony
A szociális intézményrendszer működtetése a rendszerváltáskor állami feladat volt. A nem állami fenntartók (egyházak és a különböző nonprofit civil szervezetek) fokozatosan kapcsolódtak be az ellátásba, egyre nagyobb arányban képviseltetve magukat, részben új szolgáltatási kapacitások létrehozásával, részben pedig azok átvételével. A nem állami szektorra a Kjt. hatálya nem terjed ki, a foglalkoztatási jogviszonyt a Munka törvénykönyve határozza meg. A szektoron belüli feszültségek elkerülése érdekében a szociális és a gyermekvédelmi törvény is rögzítette, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, nem állami fenntartású szervezetek estében a munkavállalók számára a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket legalább a közalkalmazottakkal azonos módon köteles biztosítani.
A szociális ágazat helyzetét nehezíti, hogy az elmúlt években az állami szektorból egyre több ágazat kapott önálló jogállási törvényt, illetve az illetményrendszer tekintetében önálló bértáblát (egészségügyi dolgozók, pedagógusok). Az ágazaton belüli szerkezetváltások (pl. az egyházi fenntartók alá átszervezés a gyermekvédelemben és a szociális szakosított ellátásoknál) is a közalkalmazotti jogállás elvesztésével jártak, egyes ágazatokat (pl. közművelődés, szakképzés) törvényileg kivettek ebből a státuszból. Hosszabb távon várható, hogy a teljes szociális szféra elveszíti közalkalmazotti jellegét.
A közalkalmazotti illetményrendszer
A Kjt. a munkakör képesítési elvárásaira alapuló fizetési osztályokra és a szolgálati időre épülő fizetési fokozatokra bontva határozza meg a garantált illetmények összegét. Ennek a rendszernek célja, hogy a szakmai tudással arányos javadalmazást biztosítson, és elismerje a közszférára fordított munkaéveket. A közalkalmazotti bértábla alapvető működési problémája a kezdetektől, hogy az összegeit fixen határozza meg, nem követi a minimálbér (és később a bérminimum) emelkedését. Ebből két fontos jelenség következett:
A megoldást az jelentette, hogy néhány évente a fizetési osztályok első fokozatát korrigálták a jogszabályban, a korrekció mértéke azonban sokszor már az emelés évében elinflálódott. A korrekció technikai nehézségei miatt 2008-tól a bértábla a költségvetési törvénybe került át, ezzel lehetővé vált az évenkénti korrekció. Ez azonban nem valósult meg, a bértábla alapszámai 2021-ben azonosak a 2008-as tábláéval. Az egyetlen változás az volt, hogy 2017-től kiegészült a 15-17. sorokkal, illetve ezekhez kapcsolódóan önálló szorzószámokat vezettek be. Ez a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők esetében is fenntart bizonyos progresszivitást.
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen a közalkalmazotti bértábla „befagyása” okán az elmúlt években garantált bérminimum vált az illetmények, bérek tekintetében meghatározóvá. Az emelkedések is csak részben érvényesülnek, a szakképzett dolgozóknál meghatározó bérminimum bruttó összege 2010–2021 között ugyan jelentősen (145%-kal) nőt, viszont a nettó összeg jóval kisebb arányban (108%) emelkedett. A bérminimum vásárlóereje ebben az időszakban valóban emelkedett, de ez csak a 2016–2020 közötti jelentős emelkedésnek tudható be, illetve annak, hogy a 2014–2015-ös években az összesített fogyasztói árindex negatív volt. 2021-ben az emelkedés éppen csak az éves fogyasztói árindex-emelkedés feletti, de ha az alapvető élelmiszerek inflációját nézzük, akkor már inkább reálérték-csökkenésről beszélhetünk. Mivel az ágazati bérszint valamivel a bérminimum felett található, az emelés a gyakorlatban inkább 3% alattinak mondható, az ágazatban dolgozók jelentős részének a 2021. februártól végrehajtott emelés alig érzékelhető jövedelemváltozást okoz.
A 2021-es év minimálbér és bérminimum összegei a változatlan bértáblán azt eredményezik, hogy az illetmény alapját a besorolások közel 85%-ban ezek határozzák meg.
| 2011. | 2012. | 2013. | 2014. | 2015. | 2016. | 2017. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. |
| 22,4% | 38,2% | 42,9% | 45,3% | 46,5% | 50,0% | 64,7% | 71,2% | 75,9% | 81,8% | 84,7% |
A közalkalmazotti bértábla „lefedettsége” a minimálbér és bérminimum összegével (2011–2021)
Pótlékok rendszere
A Kjt. a munkavégzés egyes körülményihez rendel különböző pótlékokat, amelyek alapját a pótlékalap adja, ennek összege szintén 2008 óta változatlan. Az illetménytáblával kapcsolatos problémák miatt 2014-től lépett be fokozatosan a szociális ágazat speciális pótlékrendszere. A 2014-től alkalmazott szociális ágazati bérpótlék (az első kifizetés 2014. március hónapban január hónapra visszamenőleg történt) és a 2015-ben bevezetett kiegészítő pótlék 2016 decemberétől összevonásra kerül, és egységes elv szerint kerül meghatározásra. A pótlékrendszer az egységes ágazati életpályarendszer felépítéséig ideiglenesnek tervezett intézkedés volt, amely állandósult, és jelen pillanatban nincs jele annak, hogy beolvadna egy egységes ágazati illemtényrendszerbe. A bérminimum-emelés évről évre anomáliákat okoz a táblázatban, egyes esetekben előfordul, hogy az alacsonyabb végzettségű vagy kevesebb szolgálati idejű személyek illetménye magasabb összegű. Ezeket az anomáliákat a kormányzat utólagos korrekcióval kezeli, de ez újabb anomáliákat generál – jelenleg egyes fizetési fokozatokban akár 8 évig azonos összegű a dolgozó illetménye.
A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg. 2020 és 2021 januárjában egy kétlépcsős módosítással a bölcsődében dolgozók jelentős bérfejlesztést kaptak, ebben az alágazatban egy összetett pótlékrendszer jött létre olyan kiegészítő elemekkel, mint a helyettesítési pótlék vagy a gyógypedagógiai pótlék.
A 2018. évtől egy további új kiegészítő pótlék lépett be a szociális ellátórendszerbe, mely egyes szociális ágazatban dolgozó egészségügyi végzettségű személy számára jár, ez eredetileg az egészségügyi és a szociális ellátórendszer közötti bérfeszültségek enyhítését célozta, de a gyakorlatban nem volt képes követni az egészségügyi illetmények rendszerét.
Egyebek
Évek óta jellemző, hogy a közszférában dolgozók jogosultságai fokozatosan beszűkülnek, s miközben eltűnnek a versenyszférával szemben előnyt biztosító elemek, a bérhelyzet nem zárkózik ahhoz fel. A közalkalmazotti illetményrendszer egyik külön juttatása volt a 13. havi illetmény, ami 2009-ben esett áldozatul a megszorításoknak, 2012-től pedig eltűnt a továbbképzési kötelezettség teljesítése utáni, egyhavi juttatásnak megfelelő jutalom is.
A szociális ágazat általános bérszintje a közszférán belül a legalacsonyabbnak mondható. A bérpótlék bevezetése előtt az ágazati (közfoglalkoztatottak nélkül számolt) átlagbér a nemzetgazdasági átlagbér 60%-a környékén mozgott. A pótlékrendszer javulást hozott, de 2019-ben még ezzel együtt sem érte el a nemzetgazdasági átlagbér 70%-át az ágazati átlagbér. A KSH nyilvántartása szerinti ágazati bontásban ezzel továbbra is jelentősen lemarad minden más közszektor mögött, a versenyszféra szektorait tekintve pedig csak a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás ágazat átlagbére mondható hasonlóan alacsonynak.
Meleg Sándor / Ökopolisz Alapítvány
A szociális területen dolgozó munkavállalók véleményének felmérésére irányuló kérdőívünk ide kattintva érhető el.
Pécs telis-tele van kreatív vállalkozókkal, jobbnál-jobb ötletekkel. Ebbe a sorba illik bele a Coloris, ahol az íriszünkről készítenek egészen nagyfelbontású, és bámulatosan jó minőségű képeket. Ajándékötletnek is kiváló, a falon is jól mutathat egy-egy ilyen fotó, de akár medált is csináltathatunk a saját, vagy éppen a kedvesünk szeméről készült fényképből. De hogy jött az ötlet?
Réka és Tomi a Coloris két alapítója és tulajdonosa mesélt erről.
– Berlinben egy művészfesztiválon láttunk hasonló ötletet, amit átalakítottunk a saját szánk íze szerint. Kitaláltuk a megfelelő konstrukciót hozzá, fokozatosan fejlesztgettük a mostani állapotig.
Képkeretbe, nyakláncba is tudjuk tenni a képet, előbbit akár egészen nagy méretben is. Ajándéknak is kiváló ötlet, a párok kifejezetten imádják a párosfotókat.
Azt is megtudtuk tőlük, hogy 2019 nyarán kezdték el ezt a projektet, először Palkonyán a Nyitott Pincék fesztiválon. Tetszett a közönségnek rögtön elsőre, később több nagy fesztiválra is eljutottak, valamint előbb a Szabadság utcában, az elmúlt napoktól kezdve pedig a Kazincy utcában van állandó irodájuk. A Covid alatt plázákat jártak be, feltalálták magukat, gyakorlatilag egy országos turnét csináltak.
– 5 éves kortól tudunk fotózni, gyakorlatilag bármeddig. A fiatalabbakat azért nem, mert nem olyan könnyű szembe nézni a fényképezővel, a legkisebbeknek még elkalandozik a tekintetük. Idősek is szép számmal jönnek, ők – és persze bárki más is – diagnosztika szempontjából is jöhet hozzánk, természetgyógyász segítségével is ki tudjuk elemezni az íriszt, ami számos betegségről árulkodhat.
Az írisz egyedibb, mint az újlenyomatunk, sőt a két szemünk is különbözik. Egy egész univerzum található a szemben, minden szem egyedi, különleges és gyönyörű.
Több fajta csomag közül választhatunk, akár digitális, akár nyomtatott, akár vegyes opciót is kérhetünk, de képet vagy medált is vásárolhatunk. A kisebb nyomtatás gyakorlatilag azonnal kész van, a nagyobbra körülbelül egy órát kell várni, a tinta megszáradása miatt.
– Sokan meglepődnek élőben, hogy először jönnek rá, hogy valójában milyen színű a szemük. A zöld például kékből és sárgából áll össze. Ez lehet az első alkalom, hogy az ember igazán belenézzen a saját szemébe.
Ők voltak az elsők Magyarországon, akik elkezdtek írisz fotózással foglalkozni, valóban egy unikális és már csak a termék miatt is teljesen egyedi dologról van szó. A technikát magam is kipróbáltam, egészen meglepő volt ilyen közelről látni a szememet, a tükörben hiába nézném, ekkora felbontásban, ilyen minőségben képtelen lennék megfigyelni a legapróbb részleteket.
Minden ember egyedi, nagyon ritka egy olyan ajándék, ahol te magad szerepelsz, nagyon sok mindent tudhatunk meg a saját szemünkről és egyben saját magunkról is egy-egy ilyen fénykép után. Több fajta írisz van, mindenkié más, és nem reprodukálható. Korral egyébként világosodik, és egyre több folt lesz rajta – melyek nyilván jelentenek is valamit- érdemes újra és újra képet csinálni róla, és figyelni, hogy velünk együtt miként változik a szemünk. – meséli Réka, aki egyébként grafikus és fényképész. Volt szerencsém nekem is kipróbálni a dolgot és bele nézni a saját szemembe, íme az eredmény:
Ha többet szeretne megtudni róluk akkor itt: https://www.facebook.com/colorisfoto/?ref=page_internal
Itt: https://coloris.hu/
És itt teheti meg: https://www.instagram.com/colorisfoto/
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat, ezt ítéletben hozták nyilvánosságra – írja a HVG.
A kötelezettségszegési eljárás több, mint 10 éve kezdődött először 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, majd 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében volt rendszeresen és tartósan magasabb volt a PM10 részecskék, vagyis a szálló por mennyisége az ajánlott napi határértéknél.
A bírósági ítélet kimondja, hogy: „Magyarország nem teljesítette egyrészt az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a
PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt az annak biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen”.
A jogsértésre Magyarország a határokon átnyúló szennyezésnek az érintett zónák levegőminőségre gyakorolt hatásával érvelt, azonban a Bíróság szerint ez az érvelés nem helytálló, mivel az uniós jogalkotó az alkalmazandó határértékeket teljes mértékben e körülmény figyelembevételével határozta meg.
Az ügyben magyar civilek és politikusok is megszólaltak és aggodalmukat fejezték ki. Az LMP szerint nem halogatható tovább a légszennyezés csökkentése.
„A szálló por szennyezés nagy részét a helytelen lakossági fűtés okozza, ezért a legfontosabb, hogy a kormány csökkentse az energiaszegénységet új munkahelyek teremtésével és egy átfogó lakásfelújítási programmal. Évi 300 milliárd Ft-ot kellene fordítani szigetelésre, a fűtési rendszerek cseréjére és háztartási megújuló energiára – mindezt úgy, hogy az otthonfelújítási programmal szemben a leginkább rászorulók is igénybe tudják venni. Ezen kívül rövid időn belül be kell tiltani a szén lakossági használatát és a zöldhulladék égetést, vissza kell vonni az ingyenes parkolást és lehetővé kell tenni a dugódíj bevezetését” – javasolta Schmuck Erzsébet, az LMP-Magyarország Zöld Pártja társelnöke szerdai közleményében.
Fotó: illusztráció/ Pixabay
Rend-őrzők címmel képregény stílusú videóban hívják fel a figyelmet a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési munkatársai az online csalások veszélyeire.
Az ötletes videó másfél percben mutatja be az online csalók módszerét, és az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeit.
Kíváncsian várjuk az újabb részeket. Addig is szavazz, mit látnál szívesen a Rend-őrzők legújabb kalandjaiban?
Csütörtökön délelőtt egy személyautó és egy kisteherautó ütközött Szigetváron, az Almáspatak utcában. A baleset következtében további két jármű is karambolozott. – írja a Baranya Megyei Katasztrófavédelem.
A szigetvári hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre és sugárfedezet mellett áramtalanították a járműveket. Az első ütközésben öten voltak érintettek, közülük egy utas sérült, akit a mentőszolgálat szakemberei elláttak, a második karambolban senki nem sérült meg. végül a mentősök a sérültet és további három személyt megfigyelésre kórházba szállítottak.
A műszaki mentés ideje alatt teljes útzár volt az érintett szakaszon, a rendőrség terelte el a forgalmat.
Tovább fejlődhet és épülhet az M60-as autópálya, ezúttal Pécs és Szigetvár között épülhet autópályává bővíthető, autóút. Ez 37 kilométeres kétszer két sávos szakaszt jelenthet, később egészen Barcsig, tehát a horvát határig lehetne ezt meghosszabbítani.
Minderre a hírek szerint hozzávetőlegesen 1200 milliárd forintot tenne félre a kormány, a szakaszon egyébként pihenők, csomópontok, illetve mérnöki és rendőrségi épületek is helyet kaphatnának. Mind a környezetvédelmi, mind a megvalósíthatósági hatástanulmány elkészült, a környezetvédelmi engedélyt már ki is adták az említett útszakaszra. További jó hír, hogy idővel akár Kaposvárig is meghosszabbíthatnák a szakaszt, ami részét képezné annak a régi tervnek, hogy a nagyobb vidéki városokat is kösse össze gyorsforgalmi út.
Győrtől Nyíregyházáig?
Az igen merész terv már a Kádár-korszakban is felmerült, ám a projekt drágasága miatt elvettették. A terv az lenne, hogy Győr-Szombathely-Zalaegerszeg-Kaposvár-Pécs-Szekszárd-Kecskemét-Debrecen-Nyíregyháza érintésével valósuljon meg a nagy körgyűrű. Ennek lehetne része a fent említett útszakasz.
A pécsma.hu vette észre, hogy a kormányzat tervei között kerékpáros utak építése is szerepel, Siófok és Pécs, illetve Kaposvár és Szigetvár között.
Az ASMR egy angol mozaikszó, jelentése Autonomous Sensory Meridian Response (magyarul önálló érzéki-idegi reakció). Lényegét tekintve itt olyan videókról van szó, amelyekben különös, finom, gyakran suttogó hangokat generálnak, elsősorban relaxáció, lazulás céljából. A repertoár nagyon széles, egyes videókban csupán tapogatással, szájhangokkal és egyéb audiovizuális effektekkel (triggerekkel) operálnak a készítők, máskor szerepjáték szituációban egy beszélgetőpartner, egy vevő vagy épp egy szépség- esetleg borbélyszalon vendége lehet a videó nézője, mégha csak virtuálisan is. Az ASMR videók megítélése változó, vannak, akik imádják őket, mások nem értik, hogy mit lehet benne szeretni.
Régóta foglalkoztat, hogy mennyi munka van ezekben a videókban, és mi a motivációja annak, hogy valaki ilyen tartalom előállításával kezd el foglalkozni (külföldön vannak, akik megélhetési célból teszik ezt, de itthon ennek nincs realitása). Ezért felkerestem Petrik Vivient, művésznevén Vivien ASMR-t. Vivien egy éve foglalkozik ASMR videók készítésével, Youtube csatornája pedig immáron meghaladja a 10.000 követőt. Vele beszélgettünk erről a kissé szokatlan, ám sokak számára hasznos műfajról.
Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak! Mivel foglalkozol, és mit csinálsz, amikor nem ASMR videókat készítesz?
Vivien ASMR: Petrik Vivien vagyok, jelenleg egyetemre járok, gazdálkodási és menedzsment szakra. E mellett diákmunkában dolgozom is. Szabadidőben szeretek olvasni, valamint az utóbbi egy évben az ASMR videók készítése lett a hobbim.
Milyen indíttatásból kezdtél el ASMR videókkal foglalkozni?
Vivien ASMR: Arra pontosan nem emlékszem, mikor találtam rá erre az egészre, de arra igen, hogy egy magyar lány – konkrétan Young Mama ASMR – videóit néztem és azt éreztem, hogy végre van valami, ami megnyugtat. Ugyanis korábban az volt az érzésem, hogy mindig nagyon stresszes vagyok, és nagyon nehezen alszom el. Próbálkoztam ennek leküzdésével többféleképpen, például meditációs zenékkel, de nem igazán segített semmi. Később ezekre a videókra próbáltam meg relaxálni, és nagyon sokszor sikerült is elaludnom rajtuk. Tehát mondhatjuk, hogy tudatosan kerestem valami olyan dolgot, ami meg tudna nyugtatni, és ez az ASMR volt. Kezdetben egyébként kizárólag Young Mama Asmr videóit néztem és hallgattam – maradtam a jól beváltnál – azok közül is inkább a roleplay videókat, de aztán elkezdtem más ASMR-osokat is nézni.
A videózást azért kezdtem el, mert kíváncsi voltam, hogy én tudok-e ilyen hatást kiváltani az emberekből, hogy megnyugodjanak a videóimon. Meg ahogy elkezdtem más youtubereket nézni, láttam bennük a kreativitást, hogy ezzel mennyi mindent lehet csinálni. Mindig is kreatív embernek gondoltam magam, de semmiben nem tudtam ezt megmutatni, mert nem tudok rajzolni vagy énekelni. De valamiben meg akartam magam mutatni. Kiskoromban egyébként nagyon szerettem videókat vágni, felvenni, így ez is közrejátszott ebben.
Ha már a megnyugvásról beszélünk: mennyire relaxáló érzés azt hallgatni, ahogy egy flegma könyvesbolti eladó folyamatosan leolt minket? 🙂
Vivien ASMR: Érdekes, mert én például ezen nem tudok relaxálni, de mégis sokan szeretik. Szerintem a szerepjátékos ASMR-oknál az ember nem csak aludni akar, hanem kicsit olyan neki, mint egy film, de fontosak a hangok is, amit a készítő generál. Valamilyen szinten ez is relaxáló hatású, de nem úgy, hogy az ember elalszik rajta, hanem kikapcsolódik, elhagyja azokat a dolgokat, amik aznap történtek vele, csak élvezi a videót és jót nevet rajta.
Körülbelül mennyi időbe telik elkészíteni egy fél órás videót?
Vivien ASMR: Ez sok mindentől függ. Nálam az előkészületek sok időt vesznek igénybe, nincs külön erre a célra alakított stúdióm, itthon csinálom a videókat, mindent elő kell pakolni, el kell rakni a háttérből, gondoskodni kell arról, hogy csend legyen a házban, és nekem is el kell készülnöm. Maga a fél órás videó jó esetben 40-45 perc alatt elkészül, az elején még több idő volt, de mostanra már gyakorlottabb vagyok. Azon is sok múlik, hogy mennyire zavarnak be a külső hangok. Városokban gyakori probléma, hogy a szomszéd áthallatszik, vagy egy szirénázó mentőautó megy el a közelünkben. Most faluban élek, itt sokkal kevesebb az ilyen zaj, maximum a kutyaugatás zavar néha. Az utómunkálatok, mint a vágás vagy a feltöltés szintén több mint egy órát vesz igénybe. Összességében egy fél órás videó körülbelül 3-4 óra alatt készül el.
Milyen technika szükséges egy ilyen videó elkészítéséhez és ez mennyibe kerül?
Vivien ASMR: Igazából egy egyszerű telefonnal és fülhallgatóval is el lehet indulni, ez kezdetben elég. Aztán később jobb minőségű anyagok összeállításához szükség lehet egy jobb mikrofonra. Vannak olcsóbb kategóriában lévők is, az első mikrofonomat én például 8-9.000-ért vásároltam meg, de jól működik. Amit most használok, azt használtan 35.000 forintért vettem – amiben a nézőim is sokat segítettek, itt is köszönöm nekik – egyébként újonnan 50.000 forint lett volna. A videók felvételéhez a telefonomat használom. Ezeken kívül kell egy jó számítógép a vágáshoz.
Mi alapján választasz témát a videóidhoz? Inkább a saját ízlésed szerint döntesz vagy a hallgatóid véleményét veszed figyelembe?
Vivien ASMR: Vegyesen, mind a kettőt. De rájöttem, hogy nem az a jó videó készítő, aki olyan tartalmat csinál, amit a néző szeretne, hanem aki rájön, hogy a mi a jó nekik. Eddig az volt a tapasztalatom, hogy amikor kiírtam kérdésnek, hogy milyen videót csináljak – voltak választási lehetőségek – akkor nem azt jelölték meg, amit én gondoltam, hogy az lenne a legjobb, hanem egy másikat, de végül mégis azt szerették jobban, amit én gondoltam és később megcsináltam. De nagyon sokat inspirálódok másoktól is, rengeteg ASMR videót nézek, és ami nekem tetszik, vagy amiről úgy érzem, hogy hatással van rám, azt szívesen megcsinálom én is.
Milyen a viszonyod a többi ASMR csatorna vezetőjével? Van köztetek konkurenciaharc?
Vivien ASMR: Egyáltalán nincs. Elég kicsi ez a közösség és próbálunk barátok lenni, sőt, egyesek között komoly barátság is kialakult. Karácsonykor például megajándékoztuk egymást, ez is a közösség érdekében történt. Ezzel egyébként támogatjuk is egymást, hiszen ha a nagyobb mennyiségű feliratkozóval rendelkező csatornák megemlítik a kevesebb feliratkozóval rendelkezők nevét, akkor többen megnézik az ő videóját is, ezáltal az ő csatornája is nézettebb lett. Meg eleve azt gondolom, hogy felesleges egymásra konkurenciaként tekinteni, attól, hogy valaki megnézi az én videóimat, még nyugodtan megnézheti másét is, én is van olyan nap, amikor 10 videót végignézek.
Milyen visszajelzéseket, kommenteket szoktál kapni az egyes videók alatt? Inkább pozitívak a visszajelzések vagy negatívak?
Vivien ASMR: Többségében pozitívak, nálam egészen kevés a negatív komment. Ezeket egyébként nem is negatívnak mondanám, hanem inkább értelmetlennek, mert nem negatív kritikát szoktak mondani, hanem például olyanokat, hogy „utállak”. Ezeken csak jót nevetek. Néha vannak, akik azt kérdezik, hogy „ez mi”, olyanok, akik korábban nem találkoztak az ASMR-ral. Nekik el szoktam magyarázni a videók lényegét, és már volt, aki később azt mondta, hogy utánanézett, és már érti.
Mik a jövőbeli terveid az ASMR-ral?
Vivien ASMR: Szeretnék egy videókat is készítő fényképezőgépet beszerezni. Jó az a telefon, amit használok, de a profi ASMR-osokhoz képest kicsit silánynak érzem. Azt gondolom, hogy fontos, hogy folyamatosan fejlődjek, ezért ez a következő cél. Ez sajnos nem olcsó, de teszek félre a havi bevételemből és szerencsére a nézőim is támogatnak. Így remélem, hamarosan meglesz.
Sok sikert kívánok hozzá és köszönöm szépen az interjút!
Nagyon sokan panaszkodtam ma délelőtt arra, hogy Péterffy Attila polgármester Facebook oldala eltűnt, ami miatt sokan arra gyanakodtak, hogy esetleg kitiltották őket onnan.
Azonban az oldalt kezelő admin elmondta, hogy nem tiltottak ki senkit, hanem a Facebooknál lévő hiba miatt történt meg az eset.
Ahogy polgármester úr írja:
„Több észrevételt is kaptam ma azzal kapcsolatban, hogy a Facebook legutóbbi frissítése miatt az oldalam több követőm számára elérhetetlenné vált.
Elnézést kérek a rajtam kívülálló hibáért. Kérem, hogy ha tudomására jut, hogy ismerősei közül valaki nem éri el Facebook-oldalamat, akkor azt jelezze nekem Messenger-üzenetben, vagy az info@peterffyattila.hu email címen.
Köszönöm a megértést és a segítséget!”
Kiemelt fotó: Péterffy Attila Facebook oldala
