A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban az illetmények összegét alapvetően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), és annak végrehajtási rendelete határozza meg. Ha a szociális ágazat helyzetét szeretnénk tisztán látni, foglalkozni kell magával a közalkalmazotti jogviszonnyal, a bértáblával, a kapcsolódó pótlékrendszerrel, és a versenyszféra és a közszféra ágazatai között elfoglalt helyével.
A közalkalmazotti jogviszony
A szociális intézményrendszer működtetése a rendszerváltáskor állami feladat volt. A nem állami fenntartók (egyházak és a különböző nonprofit civil szervezetek) fokozatosan kapcsolódtak be az ellátásba, egyre nagyobb arányban képviseltetve magukat, részben új szolgáltatási kapacitások létrehozásával, részben pedig azok átvételével. A nem állami szektorra a Kjt. hatálya nem terjed ki, a foglalkoztatási jogviszonyt a Munka törvénykönyve határozza meg. A szektoron belüli feszültségek elkerülése érdekében a szociális és a gyermekvédelmi törvény is rögzítette, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, nem állami fenntartású szervezetek estében a munkavállalók számára a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket legalább a közalkalmazottakkal azonos módon köteles biztosítani.
A szociális ágazat helyzetét nehezíti, hogy az elmúlt években az állami szektorból egyre több ágazat kapott önálló jogállási törvényt, illetve az illetményrendszer tekintetében önálló bértáblát (egészségügyi dolgozók, pedagógusok). Az ágazaton belüli szerkezetváltások (pl. az egyházi fenntartók alá átszervezés a gyermekvédelemben és a szociális szakosított ellátásoknál) is a közalkalmazotti jogállás elvesztésével jártak, egyes ágazatokat (pl. közművelődés, szakképzés) törvényileg kivettek ebből a státuszból. Hosszabb távon várható, hogy a teljes szociális szféra elveszíti közalkalmazotti jellegét.
A közalkalmazotti illetményrendszer
A Kjt. a munkakör képesítési elvárásaira alapuló fizetési osztályokra és a szolgálati időre épülő fizetési fokozatokra bontva határozza meg a garantált illetmények összegét. Ennek a rendszernek célja, hogy a szakmai tudással arányos javadalmazást biztosítson, és elismerje a közszférára fordított munkaéveket. A közalkalmazotti bértábla alapvető működési problémája a kezdetektől, hogy az összegeit fixen határozza meg, nem követi a minimálbér (és később a bérminimum) emelkedését. Ebből két fontos jelenség következett:
- a dolgozók egy jelentős részénél az éves béremelkedés a minimálbér és bérminimum emelésére korlátozódott, ezzel eltüntette a különbséget a különböző végzettségi szintek és szolgálati idők között;
- a magasabb végzettségű személyek esetében pedig elmaradt éves minimálbér- és bérminimum-emelés hatása nem érvényesült, csak az illetménytábla fizetési fokozat változásához kapcsolódó emelés marad.
A megoldást az jelentette, hogy néhány évente a fizetési osztályok első fokozatát korrigálták a jogszabályban, a korrekció mértéke azonban sokszor már az emelés évében elinflálódott. A korrekció technikai nehézségei miatt 2008-tól a bértábla a költségvetési törvénybe került át, ezzel lehetővé vált az évenkénti korrekció. Ez azonban nem valósult meg, a bértábla alapszámai 2021-ben azonosak a 2008-as tábláéval. Az egyetlen változás az volt, hogy 2017-től kiegészült a 15-17. sorokkal, illetve ezekhez kapcsolódóan önálló szorzószámokat vezettek be. Ez a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők esetében is fenntart bizonyos progresszivitást.
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen a közalkalmazotti bértábla „befagyása” okán az elmúlt években garantált bérminimum vált az illetmények, bérek tekintetében meghatározóvá. Az emelkedések is csak részben érvényesülnek, a szakképzett dolgozóknál meghatározó bérminimum bruttó összege 2010–2021 között ugyan jelentősen (145%-kal) nőt, viszont a nettó összeg jóval kisebb arányban (108%) emelkedett. A bérminimum vásárlóereje ebben az időszakban valóban emelkedett, de ez csak a 2016–2020 közötti jelentős emelkedésnek tudható be, illetve annak, hogy a 2014–2015-ös években az összesített fogyasztói árindex negatív volt. 2021-ben az emelkedés éppen csak az éves fogyasztói árindex-emelkedés feletti, de ha az alapvető élelmiszerek inflációját nézzük, akkor már inkább reálérték-csökkenésről beszélhetünk. Mivel az ágazati bérszint valamivel a bérminimum felett található, az emelés a gyakorlatban inkább 3% alattinak mondható, az ágazatban dolgozók jelentős részének a 2021. februártól végrehajtott emelés alig érzékelhető jövedelemváltozást okoz.
A 2021-es év minimálbér és bérminimum összegei a változatlan bértáblán azt eredményezik, hogy az illetmény alapját a besorolások közel 85%-ban ezek határozzák meg.
| 2011. | 2012. | 2013. | 2014. | 2015. | 2016. | 2017. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. |
| 22,4% | 38,2% | 42,9% | 45,3% | 46,5% | 50,0% | 64,7% | 71,2% | 75,9% | 81,8% | 84,7% |
A közalkalmazotti bértábla „lefedettsége” a minimálbér és bérminimum összegével (2011–2021)
Pótlékok rendszere
A Kjt. a munkavégzés egyes körülményihez rendel különböző pótlékokat, amelyek alapját a pótlékalap adja, ennek összege szintén 2008 óta változatlan. Az illetménytáblával kapcsolatos problémák miatt 2014-től lépett be fokozatosan a szociális ágazat speciális pótlékrendszere. A 2014-től alkalmazott szociális ágazati bérpótlék (az első kifizetés 2014. március hónapban január hónapra visszamenőleg történt) és a 2015-ben bevezetett kiegészítő pótlék 2016 decemberétől összevonásra kerül, és egységes elv szerint kerül meghatározásra. A pótlékrendszer az egységes ágazati életpályarendszer felépítéséig ideiglenesnek tervezett intézkedés volt, amely állandósult, és jelen pillanatban nincs jele annak, hogy beolvadna egy egységes ágazati illemtényrendszerbe. A bérminimum-emelés évről évre anomáliákat okoz a táblázatban, egyes esetekben előfordul, hogy az alacsonyabb végzettségű vagy kevesebb szolgálati idejű személyek illetménye magasabb összegű. Ezeket az anomáliákat a kormányzat utólagos korrekcióval kezeli, de ez újabb anomáliákat generál – jelenleg egyes fizetési fokozatokban akár 8 évig azonos összegű a dolgozó illetménye.
A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg. 2020 és 2021 januárjában egy kétlépcsős módosítással a bölcsődében dolgozók jelentős bérfejlesztést kaptak, ebben az alágazatban egy összetett pótlékrendszer jött létre olyan kiegészítő elemekkel, mint a helyettesítési pótlék vagy a gyógypedagógiai pótlék.
A 2018. évtől egy további új kiegészítő pótlék lépett be a szociális ellátórendszerbe, mely egyes szociális ágazatban dolgozó egészségügyi végzettségű személy számára jár, ez eredetileg az egészségügyi és a szociális ellátórendszer közötti bérfeszültségek enyhítését célozta, de a gyakorlatban nem volt képes követni az egészségügyi illetmények rendszerét.
Egyebek
Évek óta jellemző, hogy a közszférában dolgozók jogosultságai fokozatosan beszűkülnek, s miközben eltűnnek a versenyszférával szemben előnyt biztosító elemek, a bérhelyzet nem zárkózik ahhoz fel. A közalkalmazotti illetményrendszer egyik külön juttatása volt a 13. havi illetmény, ami 2009-ben esett áldozatul a megszorításoknak, 2012-től pedig eltűnt a továbbképzési kötelezettség teljesítése utáni, egyhavi juttatásnak megfelelő jutalom is.
A szociális ágazat általános bérszintje a közszférán belül a legalacsonyabbnak mondható. A bérpótlék bevezetése előtt az ágazati (közfoglalkoztatottak nélkül számolt) átlagbér a nemzetgazdasági átlagbér 60%-a környékén mozgott. A pótlékrendszer javulást hozott, de 2019-ben még ezzel együtt sem érte el a nemzetgazdasági átlagbér 70%-át az ágazati átlagbér. A KSH nyilvántartása szerinti ágazati bontásban ezzel továbbra is jelentősen lemarad minden más közszektor mögött, a versenyszféra szektorait tekintve pedig csak a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás ágazat átlagbére mondható hasonlóan alacsonynak.
Meleg Sándor / Ökopolisz Alapítvány
A szociális területen dolgozó munkavállalók véleményének felmérésére irányuló kérdőívünk ide kattintva érhető el.
